Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

ft 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 15. I Heti világhíradó I HÉTFŐ: Az indiai fővárosban megkezdi tanácskozásait az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete — A I.EMP Központi Bizottságának ülése — Leopoldo Calvo Sotelót jelölik új spanyol kormányfőnek. KEDD: A genfi leszerelési bizottság ülése — Cjabb fe­szültség Jordánia és Szíria között, miután Bejrút­ban elraboltak egy jordániai diplomatát — Laoszi tiltakozás a thaiföldi provokációk ellen, SZERDA: A lengyel szejm Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornokot választja miniszterelnöknek. CSÜTÖRTÖK: Az Európa-találkozón megkezdik a doku­mentumok megszövegezését — Gromiko válasz­levele Haig amerikai külügyminiszternek — SPD- tanácskozás Bonnban. PÉNTEK: Lázár György befejezi bulgáriai tárgyalásait — A Bagdad—Teherán országút mentén folynak a harcok az iraki és iráni csapatok között. SZOMBAT: Közös amerikai—ománi hadgyakorlat a Perzsa-öböl bejáratánál — Folytatódó fegyveres összecsapások Salvadorban. Milyen eredményeket ho­zott az el nem kötelezettek új-delhi értekezlete? A világ hozzászokhatott már, hogy az el nem köte­lezettek értekezletein rend­szeresen „túlóráznak”, vagy­is hosszabb-rövidebb csúszá­sokkal, eltolódásokkal képe­sek csak befejezni tanácsko­zásaikat. A menetrendszerű menetrend-módosulásoknak három alapvető oka is van. Először: az el nem kötele­zettek mozgalmának ma már csaknem száz teljes jogú tag­ja van, s jóllehet valameny- nyien tömbön kívüliek, kü­lönböznek társadalmi rend­szerük, politikai irányzatuk, gazdasági fejlettségük tekin­tetében. Az elmúlt eszten­dőkben több ízben került sör heves vitára, sőt fegy­veres összecsapásra a moz­galom résztvevői között. Má­sodszor: a sokrétű mozga­lom most valóban rendkívül bonyolult világpolitikai vi­szonyok között folytatta meg­beszéléseit, amikor számos lényeges területen, Afganisz­tántól Kambodzsán át az iráni—iraki háborúig szinte áthidalhatatlannak tűnnek az ellentétek. Harmadszor: az el nem kötelezettek ta­nácskozásainak egyszerre nagy erénye és gyengesége a konszenzuskövetelmény, az, hogy a határozatokat valamennyi résztvevőnek jó­vá kell hagynia. Ez a ko­rántsem eljárási, hanem po­litikai követelmény olyan kompromisszumok kimun­kálását feltételezi, amelyek még épp az elfogadhatóság határán vannak. Mindezeknek a tényezők­nek tudatában kell értékel­nünk az indiai fővárosban nyilvánosságra hozott két do­kumentumot. A gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó okmány megszer­kesztése viszonylag kevés fő­fájást okozott, annál nehe­zebb lehetett a széles skálá­jú politikai állásfoglalás meg­szövegezése. Egyértelműen pozitív vonása, hogy hatá­rozottan síkraszáll Dél-Afri­ka és Namíbia népeinek sza­badsága mellett, s fellép az igazságos, tartós, átfogó kö­zel-keleti békerendezés mel­lett. Messzemenő egyetér­tésre találhat az a követelés, hogy az Indiai-óceánon ne legyenek külföldi támasz­pontok, de már a kompro­misszum jele, hogy a tér­ség szupertámaszpontját, az amerikai kezelésben levő Diego Garcia szigetét nem említik meg „névvel és lak­címmel”, pedig elsősorban ez lehetne a cél. Felemás a fo­galmazása az Afganisztánnal és Kambodzsával foglalkozó passzusoknak. Miközben — helyesen — politikai rende­zést sürgetnek az Afganisz­tán körüli válságban, egyes kitételek az ország ügyeibe történő beavatkozásként ér­telmezhetők, s hasonló a helyzet Kambodzsa esetében is. (A konszenzus szabályai szerint a dokumentumokat mindenki elfogadta, ugyan­akkor Afganisztán és Viet­nam — a kambodzsai hely egyelőre betöltetlen — kü­lön nyilatkozatban hangoz­tatta fenntartásait, amelyek egyébként más oldalról is jelentkeztek.) Nem jutottak — nem is juthattak — érdemben to­vább az Irak és Irán közötti háború problémájában sem. Kijelöltek ugyan egy újabb közvetítő bizottságot, de hát közvetítőkből eddig sem volt hiány. Az éles szócsaták so­rán Irak és Irán egymás ki­zárását kívánta, de végül is mindketten maradtak. Az el nem kötelezettek megerősí­tették korábbi elhatározásu­kat, hogy a következő csúcs- értekezletet — három évvel az előző havannai tanácsko­zás után — 1982 őszén Bag­dadban tartják meg. Remél­hetőleg : békében... Mi a jelentősége a lengyel kormányprogramnak ? A lengyel belpolitika leg­időszerűbb kérdései szerepel­tek a hét két jelentős var­sói tanácskozásának napi­rendjén. A LEMP Központi Bizottságának plénumán a szakszervezetekkel való vi­szonyról, valamint a belpoli­tikai helyzetről, a szejm, a parlament ülésszakán az új kormányprogramról s a gaz­dasági feladatokról tárgyal­tak. Ezt a programot már az új miniszterelnök, Wojciech Jaruzelski hadseregtábor­nok terjesztette elő, aki meg­tartotta a nemzetvédelmi tár­cát is. A beszámolókból és fel­szólalásokból kitűnt, hogy — jóllehet Lengyelországbar) mind többen szállnak síkra a rend, a konszolidáció, a nyugodt munkakörülmények megteremtése érdekében — nem sikerült még leküzdeni a válságot. Sőt, az elhara­pódzó politikai és presztízs­jellegű sztrájkok, a külön­böző közintézmény-foglalá­sok, a sokszor alaptalan és demagóg követelések, a szo­cialistaellenes elemek han­goskodása tovább nehezítet­ték a helyzetet, bomlással fenyegetik az állami és tár­sadalmi rendet. Ilyen körül­mények között további visz- szaesés tapasztalható a gaz­daságban. Érthető kívánalom hát a határozott fellépés: en­nek a célnak szolgálatában állnak a bejelentett szemé­lyi változások is. A tízpontos kormányprog­ram a rend és a munka biz­tosítását helyezi előtérbe. Mi­közben határozottan állást foglal a korábbi ^ hibákkal szemben és a megújulási fo­lyamat mellett, elveti a ki­lengéseket és — többek kö­zött — háromhónapos sztrájkmentes időszakra szó­lít fel egy reális gazdasági stratégia kidolgozására, s a végrehajtás megindítására. A bányászok ágazati szak- szervezete már kiállt a prog­ram mellé — mások még késlekednek a válasszal. Pe­dig a társadalmi megnyug­vás folyamatának a mostani lengyel helyzetben különö­sen nagy értéke lenne. Hogyan került nyilvános­ságra a szovjet—amerikai külügyminiszteri levélváltás? A bizalom fontosságát ecsetelte jónéhány friss wa- shigtoni nyilatkozat, ami csupán azért furcsa, mert az új amerikai vezetők első nyilatkozataikban az el­múlt hetekben mindent meg­tettek a bizalmatlanság szí­tására a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyla­tában. Haig külügyminiszter például levelet írt Gromi- kóhoz, s ezt, a diplomáciai szokásoktól eltérően, kiszi­várogtatták a televízión és sajtón keresztül. Moszkvá­ban erre — tiszta vizet önt­ve a pohárba — nyilvános­ságra hozták Gromikónak, a szovjet diplomácia fejének válaszát is. A levélváltás tartalmi ré­sze nem érdektelen, erről a magyar olvasó is meggyő­ződhetett. A moszkvai válasz lényege, hogy Washington­nak végre tudomásul kell vennie az egyenlőség és köl­csönösség áthághatatlan vas­törvényét az élet minden te­rületén. Bizalmatlanságért nem lehet bizalmat követel­ni s a régi bölcsességek — kezdve attól, hogy „kettőn áll a vásár”, egészen az „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”-ig ér­vényesek a nagypolitikára is. Eddig minden amerikai kormányzat előbb-utóbb kénytelen volt felismerni és megérteni, hogy egyoldalú előnyszerzés reményében, egyenlőtlen feltételek között nem tárgyalhat Moszkvával. Minél előbb veszi ezt tudo­másul az új amerikai admi­nisztráció. annál kedvezőbb lesz ez végső soron nemcsak a nemzetközi kapcsolatnak, hanem saját magának is. Réti Ervin VARSÓ Lengyelország valamennyi szénbányájában dolgoztak tegnap, annak ellenére, hogy a bányászok számára már az év eleje óta minden szombat szabad, és hogy február 14-e az egész or­szágban hivatalosan szabad szombat. Wroclawban egész éjszaka tartó tanácskozás után a wroclawi sztrájkbi­zottság csatlakozott a „szoli­daritás” országos egyeztető bizottságának a felhívásához, amely a sztrájkoktól való tartózkodásra szólít fel. A wroclawi bizottság kifejezte egyetértését Jaruzelski mi­niszterelnöknek azzal a meg­állapításával, hogy 90 sztrájkmentes napra van szükség. BÉCS Dr. Bruno Kreisky oszt­rák kancellár tegnap négy­napos hivatalos látogatásra Egyiptomba utazott. Ven­déglátójával, Anvar Szadat egyiptomi elnökkel a nem­zetközi helyzetről, valamint a kétoldalú kapcsolatok fej­lődéséről tárgyal Kairóban, Üj-Delhiben tartották az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszteri értekezletét. Képünkön: Waldheim ENSZ-fő- titkár a tanácskozáson. P. V. N. Rao indiai külügyminiszter társaságában Borbándilános Indokinába utazott Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tegnap Indokínába utazott. Htjának első állomása a Vi­etnami Szocialista Köztár­saság, ahol a kétoldalú gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos kormányközi ülésen vesz részt. Ezt követően ha­sonló célból a Kambodzsai Népköztársaságba, majd a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba látogat. Szovjetunió-Románia Árucsere-forgalmi megállapodás A Szovjetunió és Romá­nia 1981. évi árucsere-for­galmi és fizetési megállapo­dását írták alá Moszkvában. A két ország idei árufor­galma az előirányzat sze­rint meghaladja az 1980-as évit. Értéke több mint 3 milliárd rubel. A Szovjetunió továbbra is gépipari termékeket és be­rendezéseket szállít Romá­niának, egyebek között fém­forgácsoló szerszámgépeket, energetikai és bányaipari berendezéseket, erőgépeket, útépítőgépeket, repülőtech­nikát, hajókat és hajóbeaen- dezéseket, továbbá alávető nyersanyagokat, köztük ko­hókokszot, nyersvasat, fer- roötvözetet, hengerelt vasat, földgázt és más árukat. Ezen kívül ettől az évtől kezdve a Szovjetunió szállítani kezd Romániának cellulózt és nö­veli azbesztszállításait. Az egyezmény keretében Románia gépeket és beren­dezéseket. vegyipari árukat, faanyagot, élelmiszereket és közfogyasztási cikkeket szál­lít a Szovjetunióba. A dokumentumot szovjet részről Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, román részről pedig Cornel Burtica külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszter írta alá. Bonn-Párizs-London Közös álláspont kialakítása A Bonnban csütörtökön megtartott titkos francia— brit—nyugatnémet külügy­miniszteri találkozót azért tartották, mert a jövő hé­ten Nyugat-Európába érkez­nek Haig amerikai külügy­miniszter megbízottai, hogy ismertessék Washington el­képzeléseit és elvárásait a szövetségesekkel szemben. Jól értesült bonni körök sze­rint Francois Poncet, Lord Carrington és Genscher az amerikaiakkal való találko­zó előtt ki akarta alakítani Nyugat-Európa közös állás­pontiát alapvető nemzetközi kérdésekben. ahova a kancellári hivatal és a külügyminisztérium több magasrangú tisztviselő­jén kívül az osztrák gazda­sági élet vezető képviselői is elkísérték a kancellárt. HAIFA Ömeir Vilner főtitkár zá­róbeszédével, majd a kong­resszusi határozatok elfoga­dásával, pénteken a késő es­ti órákban befejezte munká­ját az Izraeli Kommunista Párt XIX. kongresszusa. HAVANNA Egy géppisztolyokkal és kézigránátokkal felszerelt csoport lefegyverezte az Ecuador havannai nagykö­vetsége előtt' szolgálatot tel­jesítő katonát és behatolt a diplomáciai képviselet épü­letébe. A támadók túszul ej- teték Jorge Perez Concha KÖZLEMÉNY Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Bolgár Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására 1981. február 12-én és 13-án hiva­talos, baráti látogatást tett Bulgáriában. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke fogad­ta Lázár György miniszter- elnököt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a magyar—bolgár kapcsolatokról és az idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke látogatást tett a Szófiai Szá­mítástechnikai Üzemben és Intézetben. A miniszterelnöki találko­zón emlékeztetőt írtak alá a gazdasági és a műszaki-tu­dományos együttműködés fejlesztésének időszerű fel­adatairól. Ugyancsak aláírás­ra került az 1981—1985-ös időszakra szóló hosszúlejára­tú árucsereforgalmi megál­lapodás, valamint a kultu­rális és tudományos együtt­működés ötéves munkaterve. A kormányfők tájékoztat­ták egymást országaik szo­cialista építőmunkájáról. a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. és a Bolgár Kom­munista Párt XI. kongresz- szusa határozatainak végre­hajtásáról. Sztanko Todorov tájékoztatást adott a Bolgár Kommunista Párt XII. kong­resszusának előkészületeiről is. Véleménycserét folytattak a két ország együttműködé­sének eredményeiről, a to­vábbi feladatokról és átte­kintették a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. A miniszterelnökök hang­súlyozták, hogy a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus el­vei alapján, az 1969-ben meg­újított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel össz­hangban tovább mélyül párt­jaik összeforrottsága, a két nép testvéri barátsága, sike­resen fejlődik országaik sok­oldalú együttműködése. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy eredményesen folyik a Magyar Népköztár­saság párt- és kormánykül­döttségének 1979. júniusi bul­gáriai látogatásakor létrejött megállapodások, valamint a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés és integráció 1990-ig szóló fő irányaiban foglalt feladatok végrehajtása. A kormányfők megállapí­tották, hogy a két ország ecuadori nagykövetet, két követségi tanácsost és a nagykövet kubai állampol­gárságú gépírőnőjét. MADRID Valószínűleg még ebben az évben előrehozott válasz­tások lesznek Spanyolor­szágban és az SKP-nek fel kell készülnie erre az eshe­tőségre — mondotta Santia­go Carrillo, az SKP főtit­kára a Központi Bizottság február 10-én tartott ülésén elhangzott beszámolóiában, amelyet a Mundo Obrero legújabb száma ismertet. PEKING Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt ve-, zetője, kínai látogatásának utolsó hivatalos eseménye­ként Hu Jao-pinggal, a KKP KB főtitkárával folytatott megbeszélést. A francia pártvezér tegnap továbbuta­zott a Koreai NDK-ba. Ma fogadja őt Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt KB fő­titkára, a KNDK államfője. gazdasági kapcsolatai dina­mikusan fejlődnek. Elisme­réssel szóltak a magyar— bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság tevékenységé­ről, valamint a két ország tervező szerveinek az 1981 —1985. évekre szóló népgaz­dasági tervek koordinációja során végzett munkájáról. A felek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a két ország árucsere-forgalma — amely az elmúlt öt esz­tendő alatt megközelítette az egymilliárd rubelt — az 1981—1985 éves időszakban is dinamikusan fejlődik és a látogatás alkalmával aláírt hosszúlejáratú árucsere-for­galmi megállapodás több mint 50 százalékos növeke­dést irányoz elő. A miniszterelnökök nagyra értékelték a gyártásszakosí- tás és kooperáció eredmé­nyeit. Megállapodtak abban, hogy további intézkedéseket tesznek a gépipari, az elekt­ronikai és a vegyipari kap­csolatok bővítésére. Erőfeszí­téseket tesznek a harmadik piaci együttműködés előmoz­dítására is. Hangsúlyozták, hogy gyü­mölcsözően fejlődnek: a k'ét testvéri ország kapcsolatai a kultúra, a tudomány és az oktatás területén is. Aláhúz­ták a látogatás során alá­írt, az 1981—1985. évekre szóló kulturális-tudományos munkaterv nagy jelentősé­gét. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva a mi­niszterelnökök hangsúlyoz­ták, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár' Nép- köztársaság a jövőben is ak­tív nemzetközi tevékenysé­get folytat és tovább erősíti egységét és együttműködését a Szovjetunióval, a szocia­lista közösség többi orszá­gával, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamai­val Megerősítették mindkét ál­lam szilárd elhatározását, hogy a jövőben is erőfeszí­téseket tesznek az enyhülés eredményeinek megóvásáért, a leszerelésért, a béke meg­szilárdításáért és a nemzet­közi együttműködésért. Ki­fejezésre juttatták, hogy fel­lépnek az imperialista kö­röknek és a kínai vezetők politikájának az enyhülési fo­lyamat leállítására, a fegy­verkezési hajsza fokozására irányuló törekvései ellen. A kormányfők hangsúlyoz­ták, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé állásfoglalásainak szellemé­ben — különös tekintettel annak 1980. május 15-i ülé­sére — olyan megállapodá­sok létrehozásán munkál­kodnak, melyek elősegítik az enyhülés folytatását, a béke és a nemzetközi biztonság erősítését. A miniszterelnökök kiemel­ték, hogy tovább folytatják erőfeszítéseiket a helsinki záróokmány maradéktalan valóraváltásáért. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozón megegyezés szüle­tik az európai katonai eny­hülési és leszerelési konfe­rencia mielőbbi összehívásá­ról, valamint az európai biz­tonság és együttműködés erő­sítéséről. A miniszterelnökök meg­beszélései szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézet- azonosság jegyében zajlot­tak le és hozzájárultak a két ország sokoldalú együttmű­ködésének fejlesztéséhez és testvéri barátságának elmé­lyítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents