Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

XXXII. évf. 38. szám, 1981. február 14. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tartalék, tiszta tükörben Egy műanyagfeldolgozó vállalat cipőkellékgyártó üzemében a karbantartók szocialista brigádja átalakí­tott egy gépet, s ennek ré­vén az addig használt im­portalapanyag helyett hazai készítésűből állíthatják elő a kellékek egyikét. Tavaly a műanyagfeldolgozók dinami­kusan növelték a termelést, s egyre több hazai alapanya­got használtak fel, ezzel csökkent a drága alapanyag­import. Ma már az ilyen és hason­ló örvendetes példák nem tartoznak az ünneplésre ér­demes ritkaságok közé. Ám gyakran akkor is a tartalé­kok kihasználását emlegetik, amikor erről szó sincs. Ott is erről beszélnek, ahol va­lójában nem történt több, mint a pazarlás, az addig is nyilvánvaló ésszerűtlenség fölszámolása. A vélt és tényleges tarta­lékok terepén járva sok pél­dát látunk. Az elmúlt évben például nagyon. sok gondot okozott a kötöttáru-gyártók­nak a fonalhiány. A hazai fonodák a szükségesnél ke­vesebb fonalat bocsátottak ki, ráadásul ezek összetétele sem volt megfelelő. S mint­hogy a magas ár miatt a fonalak importja szóba sem jöhetett, a kötöttáru-gyártó üzemek nem tudták kihasz­nálni kapacitásukat. Pedig áruik kelendőek mindenütt. E'példából is kitűnik, hasi­került volna megteremteni az összhangot a fonalkészí­tés és annak feldolgozása között, egy jól fizető tartalé­kot lehetett volna kihasz­nálni. ' Tartalék az is, ha közös érdekeltséget teremtve új gyártmányokat fejlesztenek ki a hozzájuk kapcsolódó gé­pekkel, berendezésekkel együtt. Hosszasan lehetne so­rolni az erre alkalmas társ­üzemeket. Ez már a tényle­ges tartalékok mezeje. Itt Befejeződött Lázár György bulgáriai látogatása Todor Zsivkov fogadta a magyar miniszterelnököt Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap bul­gáriai hivatalos, baráti látogatásának második, s egyben befejező napján délelőtt a szófiai Számítástechnikai gyárba és intézetbe látogatott. Az elektronika és ezen belül a számítástechnikai ipar, akárcsak hazánkban, Bul­gáriában is az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Ennek egyik legkorszerűbb bázisa a szófiai gyár. Az üzemből évente több mint 120 millió leva értékű termék kerül ki, köztük szá­mítógépek központi egységei, mágneses adattárolók vezér­lő egységei. A gyár és termé­kei fontos helyet foglalnak el a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszeré- ; ben: a gyártmányok 85—90 százalékát exportálják a szo­cialista országokba. Az üzem tervei között szerepel egye­bek között elektronikus tele­fonközpontok kifejlesztése és gyártása is. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Nép­köztársaság Államtanácsá­nak elnöke tegnap délben a szófiai Bojana rezidencián fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Miniszterta­nács elnökét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja*. a- Bolgár Népköztársaság * ; Minisztertanácsának elnöke. A kora délutáni órákban Lázár György és Sztanko Todorov zárómegbeszélést tartottak a Bojana kormány- vendégházban. Ezt követően emlékeztetőt írtak alá a két ország gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­désének időszerű feladatai­ról, Ez egyebek között meg­állapítja. hogy az árucsere- forgalom mintegy 30 száza­lékát a szakosítási és együtt­működési- szerződések alap­ján készülő gyártmányok adják. Jelenleg újabb ter­melési együttműködési ja­vaslatokat dolgoznak ki, fő­ként a gépgyártásban, a vegyiparban, az elektronikai és az elektrotechnikai ipar- ; ban. Az emlékeztető szerint szükséges, hogy — az 1985 utáni időszakra is — olyan szakosítási és kooperációs javaslatok készüljenek, amelyek az eddigieknél .na­gyobb mértékben járulnak hozzá a két ország gazdasági problémáinak megoldásához. A miniszterelnökök fontos­nak tartják, hogy erősödjék a gazdasági együttműködés harmadik piacokon, s ezért elő kívánják mozdítani a komplex létesítmények kö­zös exportját- A két ország árucseréjét illetően szüksé­gesnek látják a kölcsönös szállítások kiegyensúlyozá­sát, valamint a szállítási -fe­gyelem erősítését és a gép­ipari pótalkatrész-ellátás ja­vítását. Az 1981—1985. évi időszak­ra szóló hosszú lejáratú áru­csereforgalmi megállapo­dást ugyancsak a Bojana vendégházban pénteken dél­után Veress Péter és Hrisz-. to Hrisztov külkereskedelmi miniszter írta alá. A meg­állapodás az előző ötéves tervidőszakban ténylegesen elértnél 53 százalékkal na­gyobb, összesen 1450 millió rubel értékű kölcsönös szál­lításokat irányoz elő. Ezen belül figyelemre méltóan nő a gyártásszakosítási megálla­podások alapján készülő ter­mékek — így főként a jár­művek, szerszámgépek é3 a szállító-emelő berendezések — forgalma. Az Ikarus autóbuszok ex­portja például megkétszere­ződik. A Bulgáriából hagyo­mányosan vásárolt elektro­mos targoncák újabb típu­saiból tízezret importálunk, elektromos futómacskákból pedig 7300-at. A magyar ex­port jelentős tételei a fi­nommechanikai és elektroni­kai termékek. A kohászati termékek cseréje ugyancsak a kétszerese lesz az 1976— 1980. évinek. A kulturális és tudomá­nyos együttműködés ötéves munkatervét Nagy János kül- ügyminisztériumi államtit­kár és Marij Ivanov, a kül­ügyminiszter első helyettese írta alá. A két nép kölcsönös jobb megismerése és a kapcsola­tok erősítése érdekében lé­péseket tesznek a nyelvtanu­lás megkönnyítésére. Mind­két ország két-két vidéki egyetemén a fővárosiakhoz hasonlóan magyar, illetve bolgár nyelvű lektorátust ál­lítanak fel. Bulgáriában is lehetőséget teremtenek ma­gyar nyelv és irodalom sza­kos tanári diploma megszer­zésére. A következő öt évben a meglevőnél korszerűbb és gazdagabb magyar—bolgár és bolgár—magyar szótár je­lenik meg. A megállapodások aláírá­sa után a két kormányfő rö­vid nyilatkozatot adott a Bol­gár Televíziónak és Rádió­nak. Lázár György hangsú­lyozta, hogy a tárgyalás ered­ményeivel minden tekintet­ben nagyon elégedett. Meg­beszéléseik hasznosak voltak, s a kétoldalú együttműkö­dés több fontos kérdésben jutottak a további kapcso­latok szempontjából is je­lentős konkrét megállapo­dásokra. Sztanko Todorov rámuta­tott, hogy a két ország együttműködése minden te­rületen sikeresen, dinamiku­san fejlődik. Kiemelte, hogy az aláírt megállapodások hoz­zájárulnak a gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­latok még kihasználatlan le­hetőségeinek kiaknázásához. A Minisztertanács elnöke kétnapos hivatalos baráti lá­togatásának befejeztével! teg­nap délután hazaindult Bul­gáriából. A szófiai központi pályaudvaron a magyar kor­mányfőt és kíséretét Sztan­ko Todorov, a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke búcsúztatta. Ott voltak a búcsúztatásnál Todor Bozsinov. a Minisz­tertanács elnökének első he­lyettese, valamint Andrej Lukanov és Kiril Zarev mi­niszterelnök-helyettesek is. A magyar kormányfő bul­gáriai látogatásáról közle­ményt hoznak nyilvános­ságra. Ebben az évben 320 ezer lábtámasz készül az automata mosógépekhez a KAEV mezőtúri gyárában. Képünkön az alkatrészeket szerelik Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a Központi Bizottság székházában fogadta Franz Muhrit, Ausztria Kommunista Pártjának elnökét és Erwin Scharfót, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bi­zottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. A megbeszélésen jelen volt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB osztályvezető-he­lyettese. Versenyben az ellátás javításáért Újabb felajánlások az SZKP XXVI. kongresszusára A fogyasztási szövetkeze­tekben is értékelték az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszte­letére kibontakozott munka­versenyt. Tavalyi vállalása­ik teljesítésének számbavé­telével egyidőben az SZKP közeljövőben összeülő XXVI. kongresszusa és a fogyasztá­si szövetkezetek ^ugyancsak idén megtartandó IX. kong­resszusa tiszteletére tett fel­ajánlásaikból állítják össze idei munkaverseny-program- jukat az áfőszeknél dolgozó kollektívák. A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész, A Szakma Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Április 4. Szocialista Brigád­ja is az 1981. évi és a kö­zéptávú tervek túlteljesíté­sére, a lakossági ellátás szín­vonalának és a kereskedel­mi munka hatékonyságának javítására, a tagsági kapcso­latok erősítésére tett válla­lásokat A brigád egyúttal felhívással fordult a megye fogyasztási szövetkezeteiben dolgozó munkahelyi kollek­tívákhoz, hogy tegyenek ha­sonló munkaverseny-vállalá- sokat. A felhívás nyomán tettek felajánlásokat az SZKP XXVI. és a SZÖVOSZ IX. kongresszusa tiszteletére az Egyesült Jászsági Áfész iparcikk áruházában dolgozó szocialista brigádok tagjai. Vállalták. többek között, hogy a termelékenység fo­kozásával és jobb árukész­let-gazdálkodással az előző évihez hasonlítva 9 száza­lékkal növelik árbevételüket. A szövetkezet működési te­rületéhez tartozó öt község­ben, egy-egy hetes — vá­sárlással egybekötött — áru­bemutató megrendezésével javítják az iparcikkellátást. A kibontakozó munkaver­senyben tízszázalékos ener­giamegtakarítás mellett öt­ven új szövetkezeti tag szer­vezését is vállalták az Egye­sült Jászsági Áfész brigád­jai. nem pusztán arról van szó, hogy ami fölött eddig sze­met hunytunk, azt nem tűr­jük tovább. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy azok az üzemek, amelyek a termelési kapcsolatok maga­sabb fokára törekszenek, ed­dig ki nem aknázott tartalé­kokat tárnak fel. Napjaink nehezebb gazdálkodási fel­tételei eredményezték, hogy a tartalékoknak megnőtt a rangja. Kihasználásukban ott teremtettek ésszerű sorren­det, ahol először a lazasá­gokat, a pazarlásokat, az in­dokolatlan veszteségeket szá­molják fel. De ezzel a fo­lyamat még nem zárult le. Sokat mond a tartalékok értékéről, hogy tavaly az iparvállalatok nyeresége több volt, mint amennyire számí­tottak. Az önkritikára kész vállalatok nem szépítik a történteket: a kényszerhatá­soknak — elsősorban a sza­bályozómódosítás nyereség- csökkentő hatásának — en­gedve most kezdik tisztára csiszolni a tükröt, hogy ab­ban világosan láthassák tar- lékaikat. M. O. A hódmezővásárhelyi Lenin Tsz-ből beküldött silómintát készíti elő erjedésiminőség-vizsgálatra Csizmadia Ágnes A takarmánygazdálkodást segítik Az AGROCOOP Állattenyésztési és Ta­karmánytermesztési Rendszer ötven part­nergazdasága veszi igénybe rendszeresen a Zagyvarékasi Béke Tsz alsószászberki kerületében működő takarmányvizsgáló laboratórium szolgáltatásait. Havonta száznál több zöldtakarmány —, széna-, si­ló-, és abrakminta tápértékét vizsgálják, az eredmények elemzésével a mezőgazda- sági nagyüzemek szakszerű és gazdaságos takarmánygazdálkodását segítik. (Fotó: Temesközy F.) Az AGROCOOP gesztorgazdasága, a zagyvarékasi téesz csaknem félmillió forint értékű felszerelést biztosított az öt laboráns zavartalan, pontos munkájához

Next

/
Thumbnails
Contents