Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
10 12 hónap 12 község 1981. JANUÁR 1 Jászdózsa—új mederben Kápolnahalam tulajdon- képen a megújuló Jászdósza jelképe is lehetne. Évszázadokon át egymást váltották rajta a népcsoportok, és a romok felett mindig új tűzhelyet raktak. A környék a jövőt formáló jelent mutatja. Hajdanvolt dolgokról csak az ásatásokkor vallott a régészék kutatóárka. Az itt élt régi népek temetőjét azonban évekig ők sem találták meg. Mintha a sors is úgy akarná, hogy a ma embere ne az elmúlásra, hanem az élet folyamatosságára összpontosítsa figyelmét. Mesélik, hogy amikor az apáca- és szerzetesrendeket feloszlatták, akkor a Kápolnahalom aljában lapuló tanyában — a harangozóval békés egyetértésben — meghúzódott egy volt apáca. Tucatnyi gyermekük született. Hiába, úgy tűnik, ezen a tájon az élet mindig visszatér természetes medrébe. A dombtetőn álló kápolnát a háború alatt felrobbantották a németek. Errefelé sem néztek azok sem istenit, sem embert, ha saját bőrük mentéséről volt szó. Csak a harangláb maradt meg. Az utóbbi években kiürült a környékbeli tanyavilág. Kétszázötvennégy tanyából már csak huszonháromban laknak. Múzeumi raktár lett az ottani iskolából, őrzi a letűnt idők emlékeit, azokét, melyekről egyre ritkábban esik szó. Nem sok jel mutat tehát arra, hogy valamikor pezsgő élet volt itt, főleg júliusban, amikor a búcsút tartották. A tanyán élő rokonok meglátogatásán túl volt egy kis hivalkodás is ebben, mert ilyenkor előkerült a csézakocsi, meg az ünnepi lószerszám. A termelőszövetkezetek megalakulása előtt 1100 lófogat és ökrösszekér volt Jászdózsán, most meg jó, ha egy tucat lovat össze lehet számolni a háztáji gazdaságokban. Sikeres öt év A régi dolgokkal egyre kevesebbet törődnek a helybeliek. Gulyás József tanácselnököt is inkább a jelen foglalkoztatja. A falugyűlésre készített beszámolót forgatva elégedetten jegyzi meg: — Sikeres öt év volt. A MÁV és az ÉVÍZIG 100 millió forint körül költött a a községre. Jászdózsa szélén ugyanis új mederbe terelték a Tárnát. A közelmúltban ünnepelték a sikeres munka befejezését. Üj közúti és vasúti hidat, meg új vasútállomást építettek. Az új meder árvíz- védelmi szempontból is kedvező helyzetbe hozta Jász- dózsát. Ha a község közepén áthúzódó régi meder gátját korszerűsítik, akkor az 42 lakóház bontásával és száz telek kisajátításával járt volna. A falubeliek tudják értékelni az árvíz ellen biztonságot nyújtó mederkiváltást, hiszen élénken él még emlékezetükben a falujukat elborító 1963-as árvíz, amely 120 házat döntött össze, 485-öt pedig megrongált. — Óriási segítséget kaptunk akkor, — emlékezik a tanácselnök. — A megye szinte minden vállalata felépített itt egy-egy házat. Ä segítségükkel készült el a törpevízmű is. Addig — hetven éven át — egyetlen kútról ivott az egész falu. Azóta van már járda is minden utcában. Persze, nemcsak külső segítséggel élnek, önerőből is előbbre jutnák a jászdózsai- ak. Az ötödik ötéves terv során például — a (kisebb feladatok megoldása mellett — valóra váltották két legfontosabb célkitűzésüket: százhatvanról négyszáz adagosra növelték az iskola napközi konyháját, és huszonöt hellyel bővítettek az egyes számú óvodát. Ezzel elérték, — bár száz helyen százhuszonhat óvodás szorong, — hogy egyetlen gyereket sem kellett visszautasítaniok. E két létesítményre 936 ezer forintot fordítottak. A lakosság mindenben készséggel segített. Ennek tudható be az is, hogy a területi fejlesztési "versenyben a ‘kisközségek kategóriájában tavaly ‘harmadik helyezést értek el. Százötvenezer forint járt vele. — Az öregek napközijére költjük, — mondja a tanácselnök. Elkel egy ilyen intézmény, hiszen a lakosság 26 százaléka nyugdíjas korban van. Náluk sokkal nagyobb' fejtörést okoz egy újabb „nyugdíjas”, a Tárná szabályozásával a község közepén keletkezett, jó két kilométeres holtág. Felhasználható lenne horgászati, üdülési - célokra, — de ehhez olyan gazda kellene, akinek módjában áll halakkal betelepíteni és tisztítani, rendben tartani a medret. Jászberény és környékének öt községe elkészítette távlati tervkoncepcióját. A szerint Jászdózsa „közepes intenzitású üdülőterület” lesz. Pillanatkép a község fogorvosi rendelőjéből. Fogászati fúrógépre és egyéb egészségügyi felszerelésekre az ötéves terv idején 216 ezer forintot költött a tanács A holtág egy részén parcellázásra is nyílna lehetőség, — de amíg halak nem lesznek, horgásztanyákat sem érdemes építeni. Sókkal inkább érdemes olyan létesítményekre fordítani az anyagi javakat, melyek alapvető igényeket elégítenek ki. Így például a vízvezetékhálózatra, melyet a középtávú tervidőszakban tíz kilométerrel bővítettek. Ennek köszönhetően 64 utcából 56-ban már van vízvezeték. A közelmúltban megtartott falugyűlésen volt tehát miről számot adni. És volt miről vitázni. Néhány vonatkozásban ugyanis a falu egyértelműen a viszafejlő- désről beszél. — A vasúti szállítási körzetek kialakításával hátrányos helyzetbe került Jászdózsa, — bizonygatja a tanácselnök. — Megszűnt az áruk ki- és berakása, ami nagyon megnöveli a szövetkezet szállítási költségeit. Még a moziban is érezteti hatását. Szélesvásznú filmeket csak vasúton szállítják. Jó két évig személykocsival hordták ide azokat Jászárok- szátlásról, mert itt nincs vasúti kirakás, — de aztán megunták, és visszaállították a keskenyfilmes vetítést. A fiatalok joggal sérelmezik Gulyás József, a községi tanács elnöke és Bényi András tsz-elnök ezt, hiszen nálunk hétfőnként mindig teltház van a moziban. Körzetesítették a Tüzép- telepeket is. Emiatt is kitört a vihar Jászdózsán. A tanácselnök érthetőnek tartja a lakosság felzúdulását. — Az itteni nép sertéshíz- lalással foglalkozik és nem fóliázással, mint a fényszarui. — Az ólakat, aktokat állandóan javítani kell. Maroknyi építőanyagért is Árokszállásra kénytelen utazni az ember. Szerencse, hogy a szén, a tűzifa és a fűtőolaj árusítása helyben megoldott. Átalakulások időszaka Az átalakulások időszaka van a Tarnamenti Termelő- szövetkezetben. Március óta új elnök, Bényi András irányítja a közös gazdaságot. Változást azonban nemcsak a tisztségviselők cseréje jelent. — Gazdaságunkban eddig a növénytermesztés dominált — mondja Bényi András. — A következő években azt szeretnénk elérni. Élet a korszerűsített óvodában hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya nagyjából azonos legyen. A kezdeti lépéseket már megtettük. Az állatenyésztés 1980- ban lényegesen a terv felett produkált. Az előző évihez viszonyítva például a tejtermelés 41 százalékkal emelkedett. A jövőben nemcsak állattartásról, hanem eredményt hozó ágazatról kell beszélnünk. — Mit tesznek ennek érdekében ? — Viszaállítjuk például a juhászati ágazatot. 1980- ban pecsenyebárány-hizla- lással próbálkoztunk. Az első csoportot két hónapi tartás után értékesítettük. A következő időkben fokozatosan visszaállítjuk a tenyész- anyagállományt. Az állattenyésztés fellendítése érdekében egyébként sokat jelentett az, hogy 1980 elején elkészült az ezeregyszáz férőhelyes sertéshizlaldánk, a 460 férőhelyes kocaszállást pedig a napokban adtuk át. 1981- ben építünk egy 250 férőhelyes növendék- és hízómarha-istállót. Mivel Jászdózsán a termelőszövetkezet az egyetlen számottevő munkahely, a lakosság foglalkoztatása és a mezőgazdasági „holt idő” kihasználása nem kis fejtörést okoz a gazdaság vezetőinek. — A régi vasútállomást hasznosítva ezért kötöttünk szerződést inari só csomagolására a Compack Vállalattal — mondja a téeszel- nök. — További foglalkoztatási lehetőségeket is keresünk, főleg nők számára. Az eddigi kapacitáskeresetek azonban igen nehéz fizikai munkát igényeltek. Így a nők foglalkoztatása továbbra is a kertészethez és a szőlőhöz kötődik. A holt időszak áthidalása egyelőre megoldatlan. Jövedelmező háztáji Akárhogy nézzük a Tarnamenti Termelőszövetkezet meghatározó erő a faluban. Neki köszönhető a háztáji gazdaságok felvirágzása is. Nem kicsi a tét, hiszen Jászdózsán 358 család foglalkozik háztáji gazdálkodással. 1980-ban 2 ezer 300 hízóra és ötven hízott marhára kötöttek szerződést — mintegy 10 millió forint értékben. A termelőszövetkezet tápanyaggal, koncentrátummal szemesterménnyel, malátacsírával, lucernaföld biztosításával segíti a kisáruter- melőket, zöldségesboltja pedig nagy időmegtakarítást. Nem véletlen tehát, hogy jól jövedelmez a háztáji gazdaság. Még olyan szőlészeti és kertészeti főiskolát végzett ember is van a községben, aki abból él. Mi vei mind sűrűbben vetődik fel az igény vemhes koca- süldő biztosítására, a Tarnamenti Tsz 1981-ben kielégíti az ilyen irányú igényeket is. Az anyagi javak a szellemi élet pezsdülését is elősegítik. A községi könyvtár helyisége is szűknek bizonyul már. A tanácsháza három termét — Zsótér Lász- lóné könyvtáros őszinte örömére — ezért adják át könyvtári célokra. Ez az intézkedés a nyár beköszöntésére 32 négyzetméterről hetvenkettőre növeli a könyvtár helyiségét. Bollók Lászlóné, a művelődési otthon igazgatója is tervekkel teli. — Januártól német nyelvtanfolyamot indítunk. Olyan igények kielégítésére is kell gondolnia, amelyek korábban falun elképzelhetetlenek voltak. Két éve például Pestről jár le balettet oktatni egy tanár. Zongorázni is tanulnak a helybeli gyerekek. — Minden szombaton gyakorolnak a művelődési otthonban. Igen sokan szorgalmazzák a fúvóshangszerek oktatását — de nagyon nehéz tanárt találni. Bollókné a jól működő szakkörök mellett sok mindenben örömét leli, de azért neki is megvannak a gondjai: — Nagytermünket tornateremnek is használják. A színészek mindig megkérdezik, hogy mit keres a bordásfal a színházteremben? Feltételezem, hogy a lakosság is megkérdezhetne egyet s mást a színészektől. Legalább is erre következtetek Bollókné szavaiból. — A diszkók nagyon népszerűek, de a színházi előadásokat kevesen látogatják. Szinte úgy kell házalni, hogy meglegyen a száz néző. Hz öntevékenység dicsérete A jászdőzsaiak öntevékenységének dicséretére sok mindent fel lehetne hozni. Érthető, hogy Sas Oszkár iskolaigazgató házon belüli példákat említ. — Horváth Tibor tanár sportudvart alakított ki. Van ott röplabda-, fejelő- és tollaslabda-pálya, súlylökésre, távol- és magasugrásra ajkalmas rész, nyújtó. Rúdra és kötélre is lehet mászni. Amikor hideg van, a röplabdapályán este tízig is hizlalják a jeget a gyerekek. így aztán dúlhat a seprűhoki. Év végeken minden osztályfőnök patronálókat keres, azok segítségével hozzák rendbe a tantermeket. Nem véletlen, hogy a járás egyik legszebb iskolájaként emlegetik a jászdózsait. Persze, a tantestületnek nem az iskola rendbentar- tása jelenti a fő gondot. Sokkal inkább az új tanterv bevezetése. Nehezíti munkájukat az is, hogy a 284 tanuló közül 87 inger- szegény környezetből kikerült, lelkileg, esetenként testileg is sérült állami gondozott van. — Nehéz felkelteni érdeklődésüket. Kétszer annyi energiát, türelmet igényelnek a nevelőktől, mint a többiek. A helyi pedagógusok erőfeszítéséről ezért beszélnek elismeréssel széles körben. Terjéki József né nevelőszülői felügyelő is megbecsüléssel szól róluk: — Az, hogy Jászdózsán évtizedek óta ilyen sok állami gondozott gyerek van, az óvónők, a pedagógusok áldozatvállalásának is köszönhető. Az igazság az, hogy még így is nagy teher hárul a fiatal felügyelőnőre. Nála nincs olyan, hogy letelt a munkaidő. Egy kicsit anyukának, nagymamának, óvónéninek kell lennie egyszerre. — Szeretetükkel, ragaszkodásukkal mindenért kárpótolnak. Esetenként szívszorító az irántam táplált bizalmuk. A nevelőszülőkről többnyire . csak a legjobbakat mondhatni. Csupán az a baj, hogy kevés kivétellel nagyon idősek. A gyerekek meg ösztönszerűen először az anyukát keresik. Ezért fordulnak Terjékinéhez olyan ügyekben is, hogy nézze meg, nincs-e helyesírási hiba az első szerelmes levélben. Nem véletlen, hogy az érzelmi hullámok magukkal ragadták őt is: olyan munkát, amit szíve— Nem tudok elképzelni sebben csinálnék, mint ezt. Jászdózsáról naponta tucatnyi autóbusz hordja-vi- szi az ingázókat — még Budapestre is. Esténként azonban csendes, félelemmentes a falu. Amikor kötőzködés- ről, falut rettentő verekedésül érdeklődöm, azt mondja az egyik helybeli ember: — Ilyen nincs nálunk. Hozzánk még nem ért el a huliganizmus. Szöveg: Simon Béla Fotó: T. Katona László A Tarnamenti Tsz új kocaszállása
