Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
12 Családi magazin 1981. JANUÁR 11. Tornaszer: a konyhaszék 1. Fogjuk meg jó erősen bal kezünkkel a szék támláját, és lengessük kinyújtott jobb lábunkat előre-hátra, egyre magasabbra. Majd kézcsere után bal lábunkat lengessük. Tízszer ismétlés. 2. Üljünk a székre, és támaszkodjunk hátul a kezünkkel. Jobb lábunkat kinyújtva a talajon, bal térdünket emeljük magasba, majd kinyújtva engedjük le. Mindkét lábbal tízszer gyakoroljuk. 3. A székre ülve, mindkét karunkat emeljük oldalt magasba, emeljük fel mindkét lábunkat egyenesen és egymást keresztezve, egyre gyorsuló tempóban ollózzunk tízszer. 4. Álljunk oldalt a szék mögé. Fogjuk meg erősen a széktámlát bal kezünkkel, és váltakozva, mindkét lábunkat lendítsük fel előre, amilyen magasra csak tudjuk, tízszer ismételjük. Körbe-karikába Ennek a rejtvénynek az az érdekessége, hogy l-től 10-ig minden ötbetűs megfejtés középről indul, és K-betűvel kezdődik. Ha a rejtvényt helyesen fejtitek meg, akkor a legszélső sor betűit — az óramutató járása szerint — összeolvasva az úttörők egyik kedvelt és szép, állandó táborának helyét kapjátok meg. 1. Gyertya bele. 2. Nem fiatal. 3. Szerszám is, törpe is van ilyen. 4. Evőeszköz. 5. Vajat készít. 6. Tv-filmsorozat szereplője: Kunta... 7. Szemétre hány. 8. ...vág (elfelez). 9. Tejtermék. 10. Rakás. •3H3aaTTISJ ísaifajSaiM ÖSSZETARTÓ ERŰ A CSALÁDBAN A meghitt beszélgetések varázsa A családok életébe „betört” a televízió. Ott, ahol válogatás nélkül minden este nézik a műsort, elmaradnak a régen szokásos meghitt esti beszélgetések. Amikor a napi események örömeit vagy izgalmait elmondják egymásnak a családtagok. így „feldolgozódnak” a történetek. Az izgalmak feloldódnak, az örömök családi közkinccsé válnak, s a hasznos tapasztalatok beépülnek a család életvitelébe. A televízi „elrabolja” a családtagok mondanivalóját és gyakran csak kis mondatokká zsugorodik az a sok értékes gondolat, amely minden emberben van, de talán soha nem kerül napvilágra. Sajnos. Hányszor jön haza a gyermek tele élményekkel, szeretné elmondani szüleinek, mi történt az iskolában. És hányszor reked benne a szó, mert szüleinek nincs ideje vagy türelme meghallgatni mondanivalóját. A mindig rohanó szülőtípus körül nyugtalan a légkör, és ez kedvezőtlenül hat a gyermek személyiségének fejlődésére is. A gyermek, akivel szülei nem beszélgetnek eleget, érzelmileg elmagá- nyosodik saját otthonában. Azok a szálak, amelyekkel a gyermek szüleihez kötődik, lassan, lassan gyengülnek. Minél nagyobb lesz a gyermek, annál jobban lazulnak az érzelmi kötődés szálai, ha a gyermek csak a testi ellátottság terén kap kifogástalan ellátást. Ilyen esetekben alakulhat ki az a kritikus helyzet, amikor a fellazult szálak helyett a baráti kötődések erősödnek. A gyermek a szülői hatás alól kikerül s barátaival még akkor sem szakítja meg kapcsolatát, ha erkölcsileg kifogásolható, rossz baráti társaságba keveredik. Hiszen ez a szál a szülői szeretet és törődés hiányát pótolja. Milyen sok szülő ajkáról hangzik el a panasz: — Mindent megadtam a gyermekemnek, és mégsem becsüli meg magát. Rossz társaságba keveredett. Hálátlan. Szemtelen. Nem lehet neki beszélni. Pedig milyen sok zsebpénzt kap. Elmehet moziba, kirándulni, szórakozni. Mit akar még? Talán... az elmulasztott beszélgetéseket kérné számon a gyermek a szüleitők amelynek igényesokáig benne élt, de aztán másik vágányra futott. A barátaihoz. Ott mindig elmondhat mindent. Meghallgatják. S a szülő későn feltámadt érdeklődését már csak kíváncsiságnak, vagy akadékoskodásnak minősíti. Addig kell a gyermekkel beszélgetni, amíg még nyitott a szülői tanácsok befogadására. Ha szülei előtt érzelmileg bezárul, akkor már nem lehet vagy nagyon nehezen lehet megtalálni a szívéhez vezető utat. Erről a gyermekpszichológusok sok konkrét példát tudnának elmondani. A felgyorsult élettempó, a több szórakozási lehetőség (tévé, rádió, könyv, társasági élet stb.) a munka mellett elég sok időt elvon a szülők egymással történő beszélgetési idejéből is. Pedig a legmélyebb kapcsolat egyik bizonyítéka éppen az egymás gondolatainak kicserélésében nyilvánul meg. Ehhez pedig idő kell. Éppen ezért, ha a házastársak nem szentelnek elég időt arra, hogy nyugodtan beszélgethessenek, előbb-utóbb szakadék áll közéjük. Ez szinte törvényszerűen bekövetkezik. A véleménycsere, a gondolat- közlés, sőt, a jó értelemben vett vita a családi élet lüktető pulzusa, egészséges vérkeringésének külső jele. Nagyon fontos, hogy a mélyebb lelki problémák is felszínre kerüljenek, s a házastársak őszintén megbeszéljék egymásnak esetleg nem tetsző magatartásából fakadó rossz érzéseket. Ez nemcsak lelki okok miatt ajánlatos, hanem megelőzhetnék a visszafojtott indulatokból eredő gyomorfekélyek, epebajok, idegi panaszok keletkezését. Ott, ahol a meghitt családi beszélgetések megfogyatkoznak, egyre sivárabbá válik a családi élet, s ez a család minden tagját hátrányosan érinti. A szó összetartó erő a családban. A belső lelki élet fényképe. Feltárja az ember egyéniségének szépségeit. Tulajdonképpen a kimondott gondolatok fémjelzik az embert szülői, házastársi vagy társadalmi minőségében. A házasság tartóssága és a családi élet boldogsága érdekében ne hagyjuk el a meghitt beszélgetéseket, — akár azon az áron, hogyegy- egy este nem kapcsoljuk be a tévét. Fási Katalin Divat a borvörös Könnyű borvörös szövetből készült férfias kosztüm, redőzött szoknyával, selyem blúzzal. Tervezője: Gembár Olga (Magyar Divat Intézet)! Különböző mintázatú agyagedények a szekrényen és a falon Fűtés és egészség A fűtés témája — időszerűsége mellett — a közismert energiagondok miatt került most, a szokásosnál is jobban előtérbe. Noha ez a probléma főleg gazdasági jellegű, megoldása aligha képzelhető el az egészségi szempontok mérlegelése nélkül. A lakások és a munka» helyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, ami az embernek jó közérzetet, úgynevezett „komfortérzést” biztosít. Ami a lakást otthonná varázsolja Mostanában egyre többen hangsúlyozzák a glédába álAz, hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre • célszerű „felfűteni”, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 fok Celsius között érzi jól magát, ezért a lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, például műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken, ott a 12—18 fok Celsius közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban kb. 24 fok Celsius 'kell ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sakkal kevesebben vannak tisztában. Annyit észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörben veszélyes is lehet. Amikor kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vágj’ hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 fok Celsius fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlévő por pörkölődiik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- ás torok- szárazság, a köhögési inger és a szomjúságérzés. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi-, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen kei. és víz folyamatos párologtatásával lehet rajta segíteni. Etázs-. központi- és távfűtésnél káros égéstermékekkel nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott/ időközönként tisztítani kell. Az olajkályhákat és a gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt. fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. A levegő kellő felfr'ssü’éséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Télen a külső és a belső hőmérséklet kö'- zött meglehetősen nagv a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány perces szellőztetés is elegendő. KÖJÁL egészségnevelési osztálya litott, telepi lakások egyformaságának lehangoló voltát; azt, hogy milyen nehéz lelket lehelni a gyári sablonlakások falai közé. Hiszen ma is a magunk képére szeretnénk kialakítani közvetlen tárgyi környezetünket, hogy az otthonunk: a létformánk a lényünk, a kultúránk tükre legyen. Már a történelmi régmúlt alig-embere is azon igyekezett, hogy a keze ügyébe eső tárgyait, ruházatát, falait, fegyvereit, eszközeit díszítse, hogy környezetén rajta hagyja a keze és képzelőereje nyomát — hogy világát széppé varázsolja. Bizony, varázslat volt ez; gondoljuk el, micsoda világraszóló ötlet volt kezdetleges kődarabokkal megteremteni a szépséget, mindannak kezdeteit, amit ma környezetesztétikának nevezünk! A kultúra változtatja meleggé, egyénivé a személytelenül vadonatúj sablonlakásokat is. Igenám, de ehhez pénz kell! — sóhajtanak fel mindazok, akik az új lakásba ölik mindenüket, nem ritkán évtizedekig tartó OTP-teherrel tetézve kiadásaikat. Kevesen tudjákhogy milyen sokféle holmi szerezhető be, aminek esztétikai értéke magas, ára pedig alacsony. Bemutatjuk Szolnokról egy lakótelepi otthon néhány részletét, bizonyságul. összeállította: Rónai Erzsébet P^^^^^HHHHHHHH^H^HHIHHHhI^. 1 .je Kétszáz éves, Tiszakécskéről származó lisztesláda az ágynemütartó Fotó: K. É. Újságtartónak használt agyagkorsó
