Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 1* A forradalmi Kuba 22 esztendeje H uszonkét eszten­dővel ezelőtt, ■■■■■It 1959. január 1-én a felszabadító erők bevo­nultak Oriente tartomány szívébe, Santiago de Cubá- ba, a szigetország második legnagyobb városába. A batista rendszer nyolcvan- ezres hadserege képtelen volt tovább ellenállni a nép által támogatott há­romezer főnyi felszabadító csapat végső rohamának. Egyetlen hét leforgása alatt a szabadságharcos sereg diadalmasan vonult végig az egész szigetországban, bevonult Havannába és megalakította a forradalmi kormányt. Amikor 1956 decemberé­ben a maroknyi bátor fér­fi partraszállt Kubában, az akció sikere katonailag szinte reménytelennek lát­szott. A Granma hajóval érkező forradalmár harco­sokat batista katonái fel­fedezték és a túlerővel ví­vott egyenlőtlen harc után, a 80-ból csak 12 szabad­ságharcos tudott Fidel Castro vezetésével a Sierra Maestra hegységbe vonul­ni. A forradalmároknak mindössze hét puskájuk volt. Velük szemben az Egyesült Államokat kiszol­gáló batista táborok mo­dern hadserege állt tan­kokkal, repülőgépekkel és hadihajókkal. De Kuba né­pe le akarta rázni az ame­rikai igát, s meg akart sza­badulni a diktátor véres rendszerétől. A szabadság- harcosok mellé állt és ki­vívta a győzelmet. A San­tiago de Cubába való be­vonulás azóta nemzeti ün­nep a szigetországban. A huszonkét esztendő előtti győzelem megnyitot­ta az utat ahhoz, hogy az amerikai kontinens egyik országában szocialista fej­lődés kezdődjék. „Kuba: amerika szabad területe” — hirdetik a szigetország földjén a feliratok. Az Egyesült Államok uralko­dókörei azonban nem akar­nak beletörődni abba, hogy floridai partjaiktól 130 ki­lométerre egy ország né­pe a szocializmust építse. Washington 1961-ben a ré­gi Latin-Amerikában több­ször bevált recept alkalma­zásával próbálkozott. Ä CIA kubai ellenforradal­márokból zsoldoscsapatot szervezett és bevetette őket. a szigetország ellen. A disznóöbölben parfratett ellenforradalmárok ellen az egész Kubai nép meg­mozdult és 72 óra leforgá­sa alatt felszámolták a zsoldostámadást. Az USA ezután gazdasági blokád­dal akarta térdrekénysze- ríteni a szigetország népét." Amerikai nyomásra a leg­több latin-amerikai kor­mány megszakította diplo­máciai kapcsolatát Kubá­val, s felfüggesztette ke­reskedelmét a szigetország­gal. Kuba azonban a szo­cialista közösség testvéri támogatásával túljutott e súlyos és veszélyes hete­ken. A Szovjetunió és a többi szocialista állam, a szigetország számára elő­nyös . gazdasági szerződés alapján eljuttatta Kubába mindazokat a cikkeket, amelyek nélkülözhetetle­nek a mindennapi élethez. Segítséget nyújtott ahhoz is, hogy Kuba fokozatosan gépesítse a cukornádara­tást, s iparosítási prog­ramba kezdjen. Bár a fe­nyegető amerikai magatar­tás nem szűnt meg, a blo­kád széttöredezett az el­telt évek folyamán, s ma már sok latin-amerikai ál­lam újította fel a diplomá­ciai kapcsolatot Kubával, s folytat kereskedelmet a szigetországgal. Eközben a szocializmust . építő Kuba felszámolta az analfabétizmust és Latin- Amerikában páratlan egészségügyi hálózatot ho­zott létre. 1975-ben meg­tartották a Kubai Kom­munista Párt első kong­resszusát, amely meghir­dette a. forradalom intéz­ményesítésének időszakát és az országot elindította az állandó tervszerű nép- gazdasági fejlődés útján. 1979: végéig a társadalmi termelés évente átlagosan 6,3 százalékkal emelke­dett ... A közelmúltban lezajlott II. pártkongresszus ismét bizonyságot adott arról, hogy a kubai nép halad a szocializmus építésének út­ján. Az 1981—85 évekre el­fogadott irányelvek évi öt százalékos növekedést ha­tároznak meg a társadalmi termelésben. Kuba népe felkészül arra is, hogy a január. 20-án hivatalba lé­pő Reagarr-kormányzat a korábbinál agresszívebb magatartást tanúsít majd velük szemben. A kong­resszus ezért úgy foglalt állást, hogy ki kell képez­ni minden fegyverforga­tásra alkalmas kubait. Ha kell, az agresszor egy egész néppel találja szemben magát. n | testvéri szocialils- ta országok segí­tik Kubát. Ami hazánkat illeti; Magyaror­szág éppen húsz éve vette fel’a diplomáciai kapcsola­tot a forradalmi Kubával. Ez alkalomból Kádár Já­nos és Fidel Castro külön üzenetet váltott egymással. Hazánk szakemberek kül­désével, gépek és üzemré­szek szállításával, igyek­szik támogatni a kubai népgazdaság fejlődését. Nagy ünnepén köszönt­jük a kubai népet és sok sikert kívánunk a szocia­lizmus építésében, az impe­rializmus ellen, a békéért és a társadalmi haladásért vívott közös harcban. Kudarccal végződött az Egye­sült Államok kísérlete, hogy katonai akcióval szabadítsa ki az Iránban túszként fogvatar- tott amerikai diplomatákat. Képünkön: a túszmentő akció során elpusztult egyik heli­kopter — előtte egy amerikai katona elszenesedett holtteste. Több éves gerillaháború és diplomáciai erőfeszítés eredményeként Rhodesiában a fajüldöző rendszer ellen küzdő, felszabadítást szervezetek alakítottak kormányt. Képünkön: Salisbury lakosai örömünnepélyen üdvözlik a dél-afrikai ország függetlenségét jelentő eseményt. Lengyelországban komoly erőfeszítést igényel az ország előtt álló gazdasági és társa­dalmi gondok megoldása. Ké­pünkön: a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának plénumán Stanislaw Kania első titkár a párt előtt álló feladatokról beszél. Ronald Reagan nyerte az amerikai elnökválasztást. Ké­pünkön: a republikánus poli­tikus, alelnöke, George Bush (balra) társaságában a wa­shingtoni Capitolium előtt. A közel-keleti térségben a helyzet tovább súlyosbodott az iráni—iraki konfliktus miatt. Képünkön: az iraki tüzérség által szétrombolt ház romja az iráni Dezful városában. A bojkottkísérlet ellenére sikeresen bonyolították le Moszkvában a XXII. Nyári Olimpiai Játékokat. Képünkön: a sport- verseny színpompás megnyitó ünnepsége a Lenin Stadionban. Összeállította: Majnár József

Next

/
Thumbnails
Contents