Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
Ösztönzőbb Külkereskedelmi vállalatok gyorsmérlege díjazást a téeszekben Az utóbbi hónapok során különösen sok szó esik az anyagi ösztönzésről, a teljesítményen alapuló differenciált bérezésről, amely az egész népgazdaságot — így a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket is érinti. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozók munkadíjazását a jelenlegi szabályozórendszer — a tsz- ek számára rövidített „19- es”-ként közismert rendelet — határozza meg. Ez 1977 óta biztosítja, hogy az azonos munkát végző téeszdolgozók keresete azonos legyen, keresetük mértékét azonos feltételek alapján állapítsák meg. A dolgozó keresete ezen túlmenően az általa végzett munka teljesítményétől, eredményétől függ. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelenlegi munkadíjszabályozó rendszere tehát nemcsak az azonos munkáért azonos munkadíjazást biztosítja a tsz- ben dolgozók számára, hanem előírja és lehetővé teszi a differenciálást is. A népgazdaság minden területén alkalmazott munkabesorolási lehetőség a nem fizikai dolgozók esetében azonos munkakörben 1000— 2000 Ft-os különbséget tesz lehetővé. A fizikai dolgozók esetében az órabéreket lehet differenciálni, mégpedig azonos munkakörben négytől tíz forint erejéig. Pártunk XII. kongresszusa határozata kiemelte a munkateljesítmény alapján való differenciálást. annak követelményét, hogy a kereseteknek a reális teljesítményekhez kell igazodni. Sok szövetkezeti vezető a keresetek differenciálását valami külső intézkedéshez, új munkadíjszabályozás megjelenéséhez kötötte vagy feltételezte. A népgazdaság egészére érvényes jelenlegi szabályozás — így a termelőszövetkezetekben dolgozókra vonatkozó is — az alsó s felső határokat megszabó bérbesorolások alapján nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli a dolgozók díjazásának differenciálását. Ezt pedig a tsz vezetőinek kell elvégeznie, úgy. hogy az azonos munkát végző nem fizikai dolgozókat képzettségük, képességük, munkájuk eredményessége alapján értékelve díjazzák — természetesen az adott kategória lehetőségein belül. A fizikai dolgozók esetében pedig a valós teljesítmények alapján határozzák meg az emberek munkadíját. Ebből adódhat, hogy aki nem éri el a 100 százalékos teljesítményt, az kevesebbet, aki többet, jobbat teljesít, az többet kereshet. . Az. hogy ez a követelmény nem valósulhat meg úgy, ahogy erre a jogszabály lehetőséget adott, nem azt jelenti, hogy új jogszabályt kell kitalálni. Arra kell törekedni, hogy a meglévő jogszabály alapján — a kongresszuson megfogalmazottak szellemében — minden vezető az ösztönző, az eredményesebb munkán alapuló munkadíjazást valósítsa meg. _ A mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkádíj ázása rendszeréről szóló jogszabály „korszerűsítése” tehát — a fentiekkel Összhangban maradva — azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezeti vezetők az egyenlős- di helyett a gazdaság anyagi erejétől függő, ösztönző munkadíjazási rendszerét alakítsák ki. — KS — A fagy ellenére folytatják a szántást a megye mezőgazdasági üzemeiben. Ahol egy gép nem boldogul, kettő húzza az ekét. Felvételünk a Jászsági Állami Gazdaság 1-es kerületében készült Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üveg- technikai üzemében az OMKER részére különböző laboratóriumi eszközöket készítenek. — Képünkön mérőpipettákat gyártanak Születésnapjára készül a Vöröskereszt Ötvenezernél több a tagok száma Rekord év volt a véradómozgalomban Az 1981-es esztendő feladatai Száz esztendővel ezelőtt, 1881 májusában alakult meg a Magyar Vöröskereszt. Országosan, de a megyében is megkezdődtek az évfordulóval kapcsolatos ünnepi előkészületek, de mind a megyei, mind az alapszervezeti előkészületek azt mutatják, hogy elsősorban a munkában szeretnének az eddigieknél is nagyobb eredményeket elérni a jubileumi évben a vöröskeresztesek. Márpedig az 1980-as esztendőt is sikeresnek mondhatja a megyében ez a tömegszervezet. Ami a szervezeti élet fejlődését jelenti: a 497 alapszervezetnek több mint ötvenezer tagja van, vagyis a lakosságnak több mint 12 százaléka tagja a Vöröskeresztnek. Tizennégyezernél is többen vannak közöttük olyan aktívák, akik rendszeresen folyamatosan különböző feladatokat látnak el: vezetőségi tagok, előadók, házi gondozók, stb. örvendetes, hogy napjainkban már körülbelül hatszáz orvos és csaknem négyezer egészség- ügyi szakdolgozó vesz részt a Vöröskereszt tevékenységében a megyében. Tanfolyamok, vetélkedők (Folytatás a 3. oldalon.) A szervezet V. kongresz- szusa óta végzett munkát tavaly minden vezetőségük értékelte, majd ezek alapján a megyei vezetőség azt állapította meg, hogy a Vöröskereszt tömegszervezeti jellege és mozgalmi tevékenysége fokozódott, a munkahelyeken egyre nagyobb az igény munkájuk iránt, így az egészségnevelésben, az egészségügyi kultúra növelésében, a tisztasági mozgalom szervezésében, a családvédelmi feladatok ellátásában, az elsősegélynyújtás oktatásában számítanak elsősorban tevékenységükre. Szintén nagy eredmény, hogy tavaly a véradómozgalmon belül (az adott vér mennyisége 9300 liter eddig még egyetlen évben sem volt ennyi), kielégítették a klinikák, a kórházak igényeit, sőt különböző vérkészítményeket Budapestre is szállítottak a gyógyító munkához. Néhány adat, példa még az előbbiek bizonyítására: a közművelődésben egyre nagyobb teret kap az egészségügyi ismeretterjesztés. Ezt mutatja, hogy a Vörös- kereszt szervezésében tavaly mintegy nyolvanhatezren vettek részt egészségügyi _té- májú előadásokon. Tanfolyamot — elsősegélynyújtó, házi betegápoló, csecsemőgondozó stb. — négyszázhatvanhetet szerveztek, amelyen csaknem tízezren szereztek hasznos ismereteket. Egészségnevelési napokat, heteket rendeztek Szolnokon, Szajolban, Kunszent- mártonban, Jászberényben, Törökszentmiklóson, Martfűn, amelyeken az ipari és a mezőgazdasági dolgozók egészségkultúrájának fejlesztését szolgáló rendezvényekre került sor: bemutatók, kiállítások, vetélkedők, előadások voltak. Üzem- egészségügyi témában vetélkedőt szerveztek Szolnokon, Jászberényben és Tö- rökszen tmiklóson. A tiszta, virágos Szolnok megyéért társadalmi munka keretében, a Tiszta udvar, rendes ház, a Tiszta, kultuÁra: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 6. szóm, 1981. január 8., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eredményes helytállás a külpiaci versenyben A népgazdaság, s ezen belül a külkereskedelem 1980. évi mérlegét a nagy mennyiségű adat összegezésével a következő hetekben vonják meg. A vállalati gyorsjelentések és az előzetes népgazdasági becslések alapján azonban máris bizonyosra vehető, hogy a magyar termékek a korábbiaknál nagyobb sikereket értek el a nemzetközi piacokon. A kényszerítő körülmények, a szigorúbb köz- gazdasági szabályozás ösztönző hatására felgyorsult a versenyképesebb, értékesebb áruk termelése, bővült ezek exportkínálata, javult' árucikkeink minősége. Eredményesen törekedtek vállalataink arra, hogy a szocialista országok számára teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket, s a vállalatok nagyobb része a dekonjunktúra, a lanyhuló kereslet ellenére a tőkés piacokon is a korábbiaknál jobban helytállt a versenyben. A javuló ármunkának is köszönhető, hogy a magyar exportcikkek jelentős része a külpiacon felértékelődött, többet fizettek érte, mint korábban. így a tőkés piacokról származó importcikkek növekvő árai ellenére a cserearányok nem romlottak. Minden eddiginél eredményesebb esztendőt zárt a TERIMPEX külkereskedelmi vállalat, amely 1980-ban 846 millió dollár és 100 millió rubel értékű árut exportált. Bevétele kereken 150 millió dollárral volt nagyobb az 1979. évinél, s ebből mintegy 100 millió dollár a tudatosabb ármunka, a jobban fizető piacok feltárásának eredménye volt. A magyar mezőgazdaság — a zavartalan hazai ellátás mellett — gondoskodott arról, hogy külföldön' jobban értékesíthető összetételben exportálhassanak vágóállatokat, húsféleségeket. így sikerült elérni, hogy a vágott baromfiért 30, a vágómarháért, az élő- és félsertésért átlag 20 százalékkal többet fizettek az elmúlt évben a külföldi vevők, mint korábban. Ezúttal kevesebb vágómarhát exportáltak néhány közös piaci országba, s jóval többet az arab államokba, ahol többet fizetnek érte. Ez a piaci átcsoportosítás a megnövekedett szállítási költségek ellenére is haszonnal járt. A Transelektro 1980-ban a szocialiasta országokba 3,3 milliárd, a tőkés piacokra pedig 4,5 milliárd forint értékű villamosipari terméket szállított, vagyis szocialista exportkötelezettségeik ütemes teljesítése mellett dollárbevételük a tervezettnél 15 százalékkal nagyobb volt. Több iparvállalattal közös érdekieltségű társulásokat hozott létre, jobban értékesíthető, komplett létesítmények, valamint kábelek és háztartási készülékek gyártására, illetve exportjára. A szocialista országokban főként az atomenergetikai gépegységek és a vendéglátóipari berendezések voltak kelendőek, más piacokon pedig a hagyományos elektromos háztartási gépeken kívül most már egyre több komplett erőművet is értékesítenek. Folyamatosan szállítanak nagyértékű berendezéseket görök és török erőművekhez, Jordániában pedig új vállalkozásuk volt egy villamostávvezeték felépítése. Exportcikkeikhez most már jelentős szellemi export is kapcsolódik, ami közrejátszott abban, hogy 1980-ban átlagosan 5—6 százalékkal növelhették exportcikkeik árát. A TECHNOIMPEX múlt évi exportjának értéke elérte a 4 milliárd forintot. Szocialista . exportkötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, s dollárbevétele egy év alatt 22 százalékkal nőtt. Namíbia-konferencia nyílt Genfben Genfben a Nemzetek palotájában tegnap Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár megnyitó beszédével megkezdődött a Namíbia-konferencia. A svájci városban egyöntetű a vélemény: ezúttal végképp eldőlhet, hogy a délnyugat-afrikai ország az ENSZ rendezési terve alapján elnyeri-e a függetlenségét, talán még az idén, vagy folytatódik a már 14 év óta tartó háború a SWAPO felszabadítási mozgalom és a dél-afrikai megszállók között. Kurt Waldheim a megnyitó beszédében figyelmeztette a résztvevőket, hogy az ő kezükben van a megoldás kulcsa, és diplomáciai téren talán az utolsó lehetőségként, „történelmi alkalomként” kínálkozik a megegyezés a tűzszünet megvalósításáról, és a határmenti de- militarizált övezetek létrehozásáról. II tudomány világa 4. oldal
