Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

1981. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évkezdet az üzemekben, gazdaságokban Tegnap a mezőgazdasági nagyüzemek többségében hoz­záláttak a szerelők és a munkájukat segítő traktorosok a téli gépjavításhoz. Felvételünk a tiszaföldvári Lenin Tsz gépmű­helyében készült, ahol a tavaszi munkák kezdetéig hatvan erőgép, huszonnégy tehergépkocsi és negyvenöt öntözőberen­dezés vár felújításra Nagyobb önállósággal és felelősséggel A községi pártalapszervezetek soros feladatai (Folytatás azb 1. oldalról) szántóföldi munkáknál már nélkülözhető gépek rendbe­tételéhez. Száznál több erő­gép, az azokhoz kapcsolódó munkagépek, huszonhat te­hergépkocsi és pótkocsijaik kijavításával kell igyekez­niük a tavaszi vetéseket meg­előző vegyszerezés, magágy­készítés kezdetéig a műhely­belieknek és a munkájukat segítő traktorosoknak. Mozgalmasak az új eszten­dő első napjai a Béke Tsz december elején átadott 760 kocaférőhelyes új sertésszak- telepén dolgozó állattenyész­tőknek. Most „vizsgáznak” a már betelepített kocaszállá­sok és a fiaztatók technoló­giai berendezései. December 31-én megkezdődtek a fialá- sok, a folyamatosan napvilá­got látó kismalacokat ..rajt­ra” készen várják az elő- és utónevelők. A- műszakiak egy része is az új szaktelepen kezdte az első munkahetet, a hizlaldák technológiai sze­relésének befejezésén dolgoz­nak. Az első hízottsertés- szállítmányt várhatóan augusztusban indítják útnak, az év végéig a terv szerint négyezret szállítanak a fel­dolgozó iparnak. Jó eredmények összegzé­sével kezdhettek az elmúlt évi zárszámadás elkészítésé­hez a fegyverneki Vörös Csil­lag Tsz-ben: a mostoha idő­járás ellenére az V. ötéves terv sikeresebb éve volt az 1980-as esztendő a közös gaz­daságban. A hektáronként öt tonnát meghaladó kenyér­gabona-termés, a kukorica Fegyverneken rekordnak szá­mító hozama révén a növénv­Tiszafüred határában, a 34-es főútvonal kettes kilo­méterkövétől jobbra egy mo­dern létesítményen neonbe­tűs felirat villog: KUNTEJ. A hét termelőszövetkezet, és a két állami tejipari vállalat társulása eredményeképpen innen naponta négy megye, hatvan-hetvenezer lakosá­nak, tanulójának szállítanak tasakos és poharas tejet, tú­rót. sajtot. (Csak poharas tejfelből annyit gyártanak itt január elsejétől december 31-ig, hogy a pohársor szo­rosan egymás mellé rakva Tiszafüredtől Szolnok vá­rosközpontjáig érne.) A köznyelv ezt az üzemet túrógyárnak nevezi. A léte­sítményt némi titokzatosság övezi, hiszen az idegeneknek nehéz a belépés. Az üzem­ben százhúsz férfi és nő dol­gozik. Vajon milyen munka folyik ebben a kínosan tisz­ta üzemben? Fontos az összhang A túrógyárban soha sincs vége a munkának. Hajnali négykor Iss István kazánfű­tő beindítja a fűtést. A tej pasztőrözéséhez és az előző nap előkészített túró és tej hevítéséhez ugyanis hő szükséges. A kazánfűtővel együtt ér­kezik Szabó Zoltán, ő a kompresszorokat hozza fnű- ködésbe, hiszen a felmelege­dett vizet rövid időn belül hűteni is kell. Szükség van az összhangra, hiszen a tejet este tíztől hajnalig fo­lyamatosan szállítják az üzembe a zárt tankautók. A tankokból szivattyú nyomja a tejet az ötezer literes tar­tályokba. Ezekből a monst­rumokból az üzemben hat van, és mire megvirrad, itt már Mészáros Imréné az „úr”. A hatalmas teremben szerteágazó lemez és cső­rendszer ' fogadja a látogatót. — Ez a pasztőrözőgép — magyarázza Mészárosné —. amelybe egy szivattyú pum­pálja a folyadékot. Felhe­termesztési főágazat teljesí­teni tudta tervét. Az elő­irányzottat ötmillióval meg­haladó 22 milliós árbevételt ért el a szövetkezet gyü­mölcstermesztési főágazaia, a meggy kivételével minden gyümölcsféléből a vártnál többet szüretelhettek az idén egy-egy hektárról. Az előző évinél 18 tonnával több hízó- marha, 12 tonnával több pe- csenyebárány és 110 tonná­val több broyler csirke ér­tékesítésével mintegy hét­millió forinttal teljesítették túl árbevételi tervüket a té- esz állattenyésztői. öt lánctalpas erőgép veze­tőjének tulajdonképpen a fegyverneki téeszben sem ért ví'tjük a tejet 76 Celsius fok­ra, mert ezen a hőmérsékle­ten már elpusztulnak a kór­okozó baktériumok. — Mi az ön feladata? — Ellenőrizni az automa­tákat, Szabályozni a gépeket, hogy meglegyen a kívánt hőfok. Ezután a tej útja kétfelé válik. Ha tasakos tej lesz be­lőle, 4 fokra lehűtik, majd a felesleges zsírt egy gép le­fölözi, és a folyadék egy cső­rendszeren át az adagológép­hez jut. Itt óránként 2 ezer literes, félliteres tele tasak hagyja el az automatákat. Ládákba, onnan a hűtőkbe kerül a fehér ital, ahonnan naponta szállítják az üzle­tekbe. — És a másik út? Itt Szőr Istvánná túrókezelő avat a titokba. — Ha másféle tejterméket szeretnénk, akkor a pasztő­rözött tej hűtés nélkül ke­rül a sajtos-, illetve a túrós­ládákba. Ezekben baktériu­mokkal „beoltjuk”, hogy elő­segítsük a gyorsabb alva- dást. Tíz-tizenhat óráig pi­hen ezekben a ládákban a tej, amíg aludttej lesz belőle. Az aludttejet azután hevít­jük, azaz fölmelegítjük 38 fokra, amíg a túró és savó nem válik a masszából. A tú­ró úgynevezett csurgatóko­csiba kerül, amelyek alatt háló feszül. így a felesleges savó akadálytalanul lefoly­hat, a hálón maradt túrót pedig máris lehet csomagol­ni. Tejoltás porral Néhány méterrel távolabb a „sajtos”, Plaskó Istvánná. — A pasztőrgépből nem­csak a túrós-, hanem a sajtoskádba is kerülhet a tej. Ha azt akarjuk, hogy sajt legyen belőle, a folyadé­kot gyorsabban kell alvasz- < tani. Enzimoldattal beoltjuk a tejet: ez egy fehér színű por, amelyet Dániából ka­punk. — Mennyi kell belőle? — Száz literbe 2,5 gramm. Fél óra múlva édes aludttej véget az előző esztendő, mert fel kell még szántani­uk azokat a kukoricatáblá­kat, amelyekről csak decem­ber utolsó napjaiban tudtak betakarítani a termést. A gazdaság mintegy száz ker­tészének a 386 hektáros gyü­mölcs ad munkát tegnap óta, megkezdték a körtefák met­szését, a nyesedék elszállítá­sát a fasorok közül. Hozzá­látták a téesz néhány nap múlva ismét termelő almalé- üzemének rendbe tételéhez is, ahonnan az év első hó­napjában mintegy 800 tonna alma levét szállítják el a Debreceni Konzervgyárnak. H. J. — T. F. — V. Sz. J. lesz, amiből fokozatosan le- csurgatjuk a vizet, elvégre a sajtkészítés nem más, mint vízelvonás. Kockára, majd borsószem nagyságúra szele­teljük az alvadókét, amely­ből fokozatosan kiválik a sa­vó. A masszát préslapokkal téglalap alakúra préseljük, és minden savót kiengedünk belőle. Ezután kerül az újabb pnésgép alá amely kerek t.'apista sajttá formálja. Ezt a Bájtot persze még sózni kell, ezért a sajtók 24 óráig 22 százalékos sóoldat­ban lebegnek. Szikkasztás után állványokra rakják, majd piros műanyagtasa- kokba bújtatják őket. Forró vízzel teli edénybe merítik, és a hő hatására a zsákszerű tasak hozzásámul a sajthoz. A zsák szájából a levegőt kiszívatják, a nyílást auto­mata varrja be. Ezután 'a sajtnak még további 4—6 hét szükséges a teljes érés­hez. Szünet nélkül Szanyi János üzemvezető a tisztaságot indokolja. — Nálunk kötelező a fe­hér ruha, a fehér öltöny, a gumicsizma, a naponta többszöri kézmosás, mert a tej a legkönnyebben romló élelmiszerek egyike. Egy műszak alatt jó néhányszor felmossuk a terem kövét, tisztára sikáljuk a kádakat. — A túrógyár éjjel-nap­pali üzem ? — Elvileg reggel négytől este hétig, nyolcig dolgozik, a munkások zöme, de itt jó­szerével mindenki lépcsőze­tes munkakezdéssel végzi a napi feladatát. Hozzátéve: valaki a nap, az éjszaka bár­melyik szakában benn van. Valóban, „gazda” nélkül sohasem marad az épület. Este kilencre érkezik Erős Lajosné laboráns, elvégre a tejet éjjel is szállítják, és ér­kezhet akármennyi, késede­lem nélkül át kell venni, hiszen hajnalban minden kezdődik elölről. — d. szabó — pártszerve­zetek a XII. kong­resszus után elsőrendű fel­adatuknak tekintették, hogy a párttagság és a párton- kívüliek mind szélesebb kö­re megismerje a kongresz- szusi határozatok legfonto­sabb gondolatait. Ezt a célt jól szolgálták a pártoktatás különböző formái, a tag­gyűlések. Eredményesen használták fel az ország- gyűlés és tanácstagi válasz­tások jelölőgyűléseit is a párt politikájának népszerű­sítésére. Ezek az akciók azonban — a községi pártszervezetek véleménye szerint is — csak az első lépések voltak. A határozatok megvalósításá - nak szervezése, eredményes végrehajtása hosszantartó, alapos. átgondolt munkát igényel. Csak helyeselhető az a gyakorlat és módszer, hogy a taggyűléseken, a küldöttgyűléseken és a köz­ségi pártértekezleteken el­hangzott javaslatokra, ész­revételekre pártfórumokon visszatértek, vagy egyéb más módon megválaszolták azokat. Az olyan javaslato­kat pedig, amelyek végre­hajtása hosszabb időt vesz igénybe, kiegésaítésként a saját határozataiknál vették figyelembe. A községi pártszervezetek tevékenységében mindenek­előtt a gazdaság pártirányí­tásának felfogásában jelent­keznek új elemek. Az utób­bi években ugyanis a köz­ségekben növekedett az ipari üzemek, gyáregységek, telephelyek száma. De át­alakult a mezőgazdasági üzemek területi, állami irá­nyítása is. Jelentős változás következett be a községek társadalmi, politikai életé­ben, megnövekedett a köz­ségi pártszervek és szerve­zetek önállósága és felelős­sége. Ügy gondoljuk, hogy a községi pártszervek és szer­vezetek gazdasági irányító munkájának tartalmát az éves és középtávú tervezés­ben való aktív részvétel, a gazdaságpolitikai határoza­tok jó adaptálása, ismerte­tése, a végrehajtás szerve­zése, segítése és ellenőrzése kell. hogy képezze. Érjék el, hogy a termelő egységek pártszervezetei hatáskörük­nek megfelelően aktívan és konstruktívan vegyenek részt a gazdasági tervek ki­alakításában és végrehajtá­sának szervezésében. A munkahelyi demokratizmus fórumrendszerének ésszerű, hatékony működtetésével, a dolgozók véleményére, ja­vaslataira támaszkodva, se­gítsék a helyi tartalékok feltárását. A mezőgazdaság fejlődése szemponjtából fontos kér­dés, hogy a községi párt­szervek és szervezetek rend­szeresen kísérjék figyelem­mel, és segítsék, hogy a me­zőgazdasági egységek min­dennapos tevékenységévé váljon a termelés korszerű­sítése; a termőföld védelme, hasznosítása; a háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lési és értékesítési feltételei­nek biztosítása. A községek ellátásának javítása szem­pontjából lényeges kérdés, hogy a községekben működő gazdasági egységek jobban vegyenek részt a lakosság ellátásának és szolgáltatási feltételeinek javításában. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben segítsék a vezetés színvonalának, sze­mélyi feltételeinek javítását és azt. hogy a melléküzem- ági tevékenység a népgaz­dasági célok megvalósulását és a helyi közösségi érdeke­ket együttesen szolgálja. Az ipari és a mezőgazda­sági termelésben egyaránt szükséges, hogy az anyag­gal. energiával és munka­erővel, a termelési eszkö­zökkel való takarékosság, a mindennapos tevékenység szerves részévé váljon. A községi és a munkahelyi nártszervezetek támogassák a vezetőket abban, hogy megfelelő erkölcsi és anya­gi ösztönzéssel helyes irány­ban fejlődjön a takarékos- sági szemlélet és gyakorlat. Ezzel összefüggésben töre­kedni kell arra is, hogy a jobb munkaszervezéssel csökkenjenek a termelési költségek. A községi és munkahelyi pártszervezetek ösztönözzék a gazdasági ve­zetőket, a szakszervezetben és a szövetkezetek vezeté­sében dolgozó kommunistá­kat arra, hogy a szocialista munka verseny-mozgalom­ban egyre inkább a minő­ségi célkitűzések legyenek a meghatározók és az ered­ményesebb munkavégzés. A községek további fej­lődését — a gazdaság fej­lődése mellett — a község- fejlesztési célok megvalósu­lása képezi. A hatodik öt­éves tervben várhatóan sze­rényebbek lesznek a köz­ponti forrásokból a fejlesz­tési lehetőségek, mint az előző tervidőszakban. még inkább szükséges a községfejlesz- tési célok helyes. reális megválasztása. Ennek elen­gedhetetlen feltétele a nyílt településfejlesztési politika, a lakosság tájékoztatása, vé­leményének, javaslatainak figyelembe vétele. Községi pártszerveink és szervezeteink ezirányú munkájának alapját az ké­pezze, hogy a községi KISZ- szervezetekkel, a Hazafias Népfront községi bizottsá­gaival egyetemben aktívan vegyenek részt a tervező- munkában. Reálisan vegyék számításba a községekben levő gazdálkodó egységek településfejlesztési hozzájá­rulásait, óvakodjanak a túlzott igénybevételtől. A közös tanácsú községek egé­szét érintő kérdésekben igé­nyeljék és vegyék figyelem­be a társközségek pártalap- szervezeteinek. pártcsoport­jainak és a lakosság véle­ményét. Politikai munkával érjék el az érdekek egyez­tetését. munkán túl a köz- ségfejlesz- tési elképzelések megvalósí­tása. a környezeti kultúra fejlesztése érdekében szer­vezzék és irányítsák együtt a községi tanácsokkal, a KISZ-szervezetekkel. a Ha­zafias Népfront helyi szer­veivel a lakosság társadalmi munkáját. A lehetőségek is­meretében úgy véljük, hogy a társadalmi munka megfe­lelő szervezése és végzése az egyik legfontosabb erő­forrás a községfejlesztési célok teljesítése, túlteljesí­tése érdekében. A községekben egyre nö­vekszik az idős emberek, közöttük a párttagok szá­ma. Ez indokolja, hogy a községi pártszervezetek megkülönböztetett módon foglalkozzanak helyzetükkel, gondjaik megoldásával. Jó gyakorlatnak tartjuk, hogy a községi pártszervezetek egy része arra ösztönzi a községi tanácsokat, a köz­ségben működő gazdasági egységeket, hogy koordinál­ják anyagi eszközeiket a nyugdíjasok, az idős embe­rek helyzetének javítására, napközi otthonok létesítésé­re, egészségügyi ellátásuk fejlesztésére. Ügy ítéljük meg, hogy a községi pártszervek és szer­vezetek felkészültek a meg-' növekedett feladatokra, a kongresszusi határozatok eredményes végrehajtására. Hangsúlyozzuk azonban azt is, hogy mindez csak az irá­nyító pártbizottságok jó munkájával érhető el. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy e pártszervek tevékenységé­ben erősödjön a helyszíni segítő, ellenőrző munka, a feladatok pontos megjelölé­se, az eredmények folyama­tos értékelése. Czank János az MSZMP KB munkatársa A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászapáti üzemegységében jelenleg a svájci Feldinger cégnek készítenek női kabátokat. Ebben a hónapban kétezer darabot szállítanak el. A „túrógyár” n községi Ezért 11 tervező

Next

/
Thumbnails
Contents