Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
1981. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évkezdet az üzemekben, gazdaságokban Tegnap a mezőgazdasági nagyüzemek többségében hozzáláttak a szerelők és a munkájukat segítő traktorosok a téli gépjavításhoz. Felvételünk a tiszaföldvári Lenin Tsz gépműhelyében készült, ahol a tavaszi munkák kezdetéig hatvan erőgép, huszonnégy tehergépkocsi és negyvenöt öntözőberendezés vár felújításra Nagyobb önállósággal és felelősséggel A községi pártalapszervezetek soros feladatai (Folytatás azb 1. oldalról) szántóföldi munkáknál már nélkülözhető gépek rendbetételéhez. Száznál több erőgép, az azokhoz kapcsolódó munkagépek, huszonhat tehergépkocsi és pótkocsijaik kijavításával kell igyekezniük a tavaszi vetéseket megelőző vegyszerezés, magágykészítés kezdetéig a műhelybelieknek és a munkájukat segítő traktorosoknak. Mozgalmasak az új esztendő első napjai a Béke Tsz december elején átadott 760 kocaférőhelyes új sertésszak- telepén dolgozó állattenyésztőknek. Most „vizsgáznak” a már betelepített kocaszállások és a fiaztatók technológiai berendezései. December 31-én megkezdődtek a fialá- sok, a folyamatosan napvilágot látó kismalacokat ..rajtra” készen várják az elő- és utónevelők. A- műszakiak egy része is az új szaktelepen kezdte az első munkahetet, a hizlaldák technológiai szerelésének befejezésén dolgoznak. Az első hízottsertés- szállítmányt várhatóan augusztusban indítják útnak, az év végéig a terv szerint négyezret szállítanak a feldolgozó iparnak. Jó eredmények összegzésével kezdhettek az elmúlt évi zárszámadás elkészítéséhez a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben: a mostoha időjárás ellenére az V. ötéves terv sikeresebb éve volt az 1980-as esztendő a közös gazdaságban. A hektáronként öt tonnát meghaladó kenyérgabona-termés, a kukorica Fegyverneken rekordnak számító hozama révén a növénvTiszafüred határában, a 34-es főútvonal kettes kilométerkövétől jobbra egy modern létesítményen neonbetűs felirat villog: KUNTEJ. A hét termelőszövetkezet, és a két állami tejipari vállalat társulása eredményeképpen innen naponta négy megye, hatvan-hetvenezer lakosának, tanulójának szállítanak tasakos és poharas tejet, túrót. sajtot. (Csak poharas tejfelből annyit gyártanak itt január elsejétől december 31-ig, hogy a pohársor szorosan egymás mellé rakva Tiszafüredtől Szolnok városközpontjáig érne.) A köznyelv ezt az üzemet túrógyárnak nevezi. A létesítményt némi titokzatosság övezi, hiszen az idegeneknek nehéz a belépés. Az üzemben százhúsz férfi és nő dolgozik. Vajon milyen munka folyik ebben a kínosan tiszta üzemben? Fontos az összhang A túrógyárban soha sincs vége a munkának. Hajnali négykor Iss István kazánfűtő beindítja a fűtést. A tej pasztőrözéséhez és az előző nap előkészített túró és tej hevítéséhez ugyanis hő szükséges. A kazánfűtővel együtt érkezik Szabó Zoltán, ő a kompresszorokat hozza fnű- ködésbe, hiszen a felmelegedett vizet rövid időn belül hűteni is kell. Szükség van az összhangra, hiszen a tejet este tíztől hajnalig folyamatosan szállítják az üzembe a zárt tankautók. A tankokból szivattyú nyomja a tejet az ötezer literes tartályokba. Ezekből a monstrumokból az üzemben hat van, és mire megvirrad, itt már Mészáros Imréné az „úr”. A hatalmas teremben szerteágazó lemez és csőrendszer ' fogadja a látogatót. — Ez a pasztőrözőgép — magyarázza Mészárosné —. amelybe egy szivattyú pumpálja a folyadékot. Felhetermesztési főágazat teljesíteni tudta tervét. Az előirányzottat ötmillióval meghaladó 22 milliós árbevételt ért el a szövetkezet gyümölcstermesztési főágazaia, a meggy kivételével minden gyümölcsféléből a vártnál többet szüretelhettek az idén egy-egy hektárról. Az előző évinél 18 tonnával több hízó- marha, 12 tonnával több pe- csenyebárány és 110 tonnával több broyler csirke értékesítésével mintegy hétmillió forinttal teljesítették túl árbevételi tervüket a té- esz állattenyésztői. öt lánctalpas erőgép vezetőjének tulajdonképpen a fegyverneki téeszben sem ért ví'tjük a tejet 76 Celsius fokra, mert ezen a hőmérsékleten már elpusztulnak a kórokozó baktériumok. — Mi az ön feladata? — Ellenőrizni az automatákat, Szabályozni a gépeket, hogy meglegyen a kívánt hőfok. Ezután a tej útja kétfelé válik. Ha tasakos tej lesz belőle, 4 fokra lehűtik, majd a felesleges zsírt egy gép lefölözi, és a folyadék egy csőrendszeren át az adagológéphez jut. Itt óránként 2 ezer literes, félliteres tele tasak hagyja el az automatákat. Ládákba, onnan a hűtőkbe kerül a fehér ital, ahonnan naponta szállítják az üzletekbe. — És a másik út? Itt Szőr Istvánná túrókezelő avat a titokba. — Ha másféle tejterméket szeretnénk, akkor a pasztőrözött tej hűtés nélkül kerül a sajtos-, illetve a túrósládákba. Ezekben baktériumokkal „beoltjuk”, hogy elősegítsük a gyorsabb alva- dást. Tíz-tizenhat óráig pihen ezekben a ládákban a tej, amíg aludttej lesz belőle. Az aludttejet azután hevítjük, azaz fölmelegítjük 38 fokra, amíg a túró és savó nem válik a masszából. A túró úgynevezett csurgatókocsiba kerül, amelyek alatt háló feszül. így a felesleges savó akadálytalanul lefolyhat, a hálón maradt túrót pedig máris lehet csomagolni. Tejoltás porral Néhány méterrel távolabb a „sajtos”, Plaskó Istvánná. — A pasztőrgépből nemcsak a túrós-, hanem a sajtoskádba is kerülhet a tej. Ha azt akarjuk, hogy sajt legyen belőle, a folyadékot gyorsabban kell alvasz- < tani. Enzimoldattal beoltjuk a tejet: ez egy fehér színű por, amelyet Dániából kapunk. — Mennyi kell belőle? — Száz literbe 2,5 gramm. Fél óra múlva édes aludttej véget az előző esztendő, mert fel kell még szántaniuk azokat a kukoricatáblákat, amelyekről csak december utolsó napjaiban tudtak betakarítani a termést. A gazdaság mintegy száz kertészének a 386 hektáros gyümölcs ad munkát tegnap óta, megkezdték a körtefák metszését, a nyesedék elszállítását a fasorok közül. Hozzálátták a téesz néhány nap múlva ismét termelő almalé- üzemének rendbe tételéhez is, ahonnan az év első hónapjában mintegy 800 tonna alma levét szállítják el a Debreceni Konzervgyárnak. H. J. — T. F. — V. Sz. J. lesz, amiből fokozatosan le- csurgatjuk a vizet, elvégre a sajtkészítés nem más, mint vízelvonás. Kockára, majd borsószem nagyságúra szeleteljük az alvadókét, amelyből fokozatosan kiválik a savó. A masszát préslapokkal téglalap alakúra préseljük, és minden savót kiengedünk belőle. Ezután kerül az újabb pnésgép alá amely kerek t.'apista sajttá formálja. Ezt a Bájtot persze még sózni kell, ezért a sajtók 24 óráig 22 százalékos sóoldatban lebegnek. Szikkasztás után állványokra rakják, majd piros műanyagtasa- kokba bújtatják őket. Forró vízzel teli edénybe merítik, és a hő hatására a zsákszerű tasak hozzásámul a sajthoz. A zsák szájából a levegőt kiszívatják, a nyílást automata varrja be. Ezután 'a sajtnak még további 4—6 hét szükséges a teljes éréshez. Szünet nélkül Szanyi János üzemvezető a tisztaságot indokolja. — Nálunk kötelező a fehér ruha, a fehér öltöny, a gumicsizma, a naponta többszöri kézmosás, mert a tej a legkönnyebben romló élelmiszerek egyike. Egy műszak alatt jó néhányszor felmossuk a terem kövét, tisztára sikáljuk a kádakat. — A túrógyár éjjel-nappali üzem ? — Elvileg reggel négytől este hétig, nyolcig dolgozik, a munkások zöme, de itt jószerével mindenki lépcsőzetes munkakezdéssel végzi a napi feladatát. Hozzátéve: valaki a nap, az éjszaka bármelyik szakában benn van. Valóban, „gazda” nélkül sohasem marad az épület. Este kilencre érkezik Erős Lajosné laboráns, elvégre a tejet éjjel is szállítják, és érkezhet akármennyi, késedelem nélkül át kell venni, hiszen hajnalban minden kezdődik elölről. — d. szabó — pártszervezetek a XII. kongresszus után elsőrendű feladatuknak tekintették, hogy a párttagság és a párton- kívüliek mind szélesebb köre megismerje a kongresz- szusi határozatok legfontosabb gondolatait. Ezt a célt jól szolgálták a pártoktatás különböző formái, a taggyűlések. Eredményesen használták fel az ország- gyűlés és tanácstagi választások jelölőgyűléseit is a párt politikájának népszerűsítésére. Ezek az akciók azonban — a községi pártszervezetek véleménye szerint is — csak az első lépések voltak. A határozatok megvalósításá - nak szervezése, eredményes végrehajtása hosszantartó, alapos. átgondolt munkát igényel. Csak helyeselhető az a gyakorlat és módszer, hogy a taggyűléseken, a küldöttgyűléseken és a községi pártértekezleteken elhangzott javaslatokra, észrevételekre pártfórumokon visszatértek, vagy egyéb más módon megválaszolták azokat. Az olyan javaslatokat pedig, amelyek végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe, kiegésaítésként a saját határozataiknál vették figyelembe. A községi pártszervezetek tevékenységében mindenekelőtt a gazdaság pártirányításának felfogásában jelentkeznek új elemek. Az utóbbi években ugyanis a községekben növekedett az ipari üzemek, gyáregységek, telephelyek száma. De átalakult a mezőgazdasági üzemek területi, állami irányítása is. Jelentős változás következett be a községek társadalmi, politikai életében, megnövekedett a községi pártszervek és szervezetek önállósága és felelőssége. Ügy gondoljuk, hogy a községi pártszervek és szervezetek gazdasági irányító munkájának tartalmát az éves és középtávú tervezésben való aktív részvétel, a gazdaságpolitikai határozatok jó adaptálása, ismertetése, a végrehajtás szervezése, segítése és ellenőrzése kell. hogy képezze. Érjék el, hogy a termelő egységek pártszervezetei hatáskörüknek megfelelően aktívan és konstruktívan vegyenek részt a gazdasági tervek kialakításában és végrehajtásának szervezésében. A munkahelyi demokratizmus fórumrendszerének ésszerű, hatékony működtetésével, a dolgozók véleményére, javaslataira támaszkodva, segítsék a helyi tartalékok feltárását. A mezőgazdaság fejlődése szemponjtából fontos kérdés, hogy a községi pártszervek és szervezetek rendszeresen kísérjék figyelemmel, és segítsék, hogy a mezőgazdasági egységek mindennapos tevékenységévé váljon a termelés korszerűsítése; a termőföld védelme, hasznosítása; a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési feltételeinek biztosítása. A községek ellátásának javítása szempontjából lényeges kérdés, hogy a községekben működő gazdasági egységek jobban vegyenek részt a lakosság ellátásának és szolgáltatási feltételeinek javításában. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben segítsék a vezetés színvonalának, személyi feltételeinek javítását és azt. hogy a melléküzem- ági tevékenység a népgazdasági célok megvalósulását és a helyi közösségi érdekeket együttesen szolgálja. Az ipari és a mezőgazdasági termelésben egyaránt szükséges, hogy az anyaggal. energiával és munkaerővel, a termelési eszközökkel való takarékosság, a mindennapos tevékenység szerves részévé váljon. A községi és a munkahelyi nártszervezetek támogassák a vezetőket abban, hogy megfelelő erkölcsi és anyagi ösztönzéssel helyes irányban fejlődjön a takarékos- sági szemlélet és gyakorlat. Ezzel összefüggésben törekedni kell arra is, hogy a jobb munkaszervezéssel csökkenjenek a termelési költségek. A községi és munkahelyi pártszervezetek ösztönözzék a gazdasági vezetőket, a szakszervezetben és a szövetkezetek vezetésében dolgozó kommunistákat arra, hogy a szocialista munka verseny-mozgalomban egyre inkább a minőségi célkitűzések legyenek a meghatározók és az eredményesebb munkavégzés. A községek további fejlődését — a gazdaság fejlődése mellett — a község- fejlesztési célok megvalósulása képezi. A hatodik ötéves tervben várhatóan szerényebbek lesznek a központi forrásokból a fejlesztési lehetőségek, mint az előző tervidőszakban. még inkább szükséges a községfejlesz- tési célok helyes. reális megválasztása. Ennek elengedhetetlen feltétele a nyílt településfejlesztési politika, a lakosság tájékoztatása, véleményének, javaslatainak figyelembe vétele. Községi pártszerveink és szervezeteink ezirányú munkájának alapját az képezze, hogy a községi KISZ- szervezetekkel, a Hazafias Népfront községi bizottságaival egyetemben aktívan vegyenek részt a tervező- munkában. Reálisan vegyék számításba a községekben levő gazdálkodó egységek településfejlesztési hozzájárulásait, óvakodjanak a túlzott igénybevételtől. A közös tanácsú községek egészét érintő kérdésekben igényeljék és vegyék figyelembe a társközségek pártalap- szervezeteinek. pártcsoportjainak és a lakosság véleményét. Politikai munkával érjék el az érdekek egyeztetését. munkán túl a köz- ségfejlesz- tési elképzelések megvalósítása. a környezeti kultúra fejlesztése érdekében szervezzék és irányítsák együtt a községi tanácsokkal, a KISZ-szervezetekkel. a Hazafias Népfront helyi szerveivel a lakosság társadalmi munkáját. A lehetőségek ismeretében úgy véljük, hogy a társadalmi munka megfelelő szervezése és végzése az egyik legfontosabb erőforrás a községfejlesztési célok teljesítése, túlteljesítése érdekében. A községekben egyre növekszik az idős emberek, közöttük a párttagok száma. Ez indokolja, hogy a községi pártszervezetek megkülönböztetett módon foglalkozzanak helyzetükkel, gondjaik megoldásával. Jó gyakorlatnak tartjuk, hogy a községi pártszervezetek egy része arra ösztönzi a községi tanácsokat, a községben működő gazdasági egységeket, hogy koordinálják anyagi eszközeiket a nyugdíjasok, az idős emberek helyzetének javítására, napközi otthonok létesítésére, egészségügyi ellátásuk fejlesztésére. Ügy ítéljük meg, hogy a községi pártszervek és szervezetek felkészültek a meg-' növekedett feladatokra, a kongresszusi határozatok eredményes végrehajtására. Hangsúlyozzuk azonban azt is, hogy mindez csak az irányító pártbizottságok jó munkájával érhető el. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy e pártszervek tevékenységében erősödjön a helyszíni segítő, ellenőrző munka, a feladatok pontos megjelölése, az eredmények folyamatos értékelése. Czank János az MSZMP KB munkatársa A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászapáti üzemegységében jelenleg a svájci Feldinger cégnek készítenek női kabátokat. Ebben a hónapban kétezer darabot szállítanak el. A „túrógyár” n községi Ezért 11 tervező
