Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
1981. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 mm ■ a A túrkevei Vörös Csillag Tsz tejüzemében naponta 6 500 liter tejet dolgoznak fel. Képünkön a literes csomagok készülnek A termelési rendszer eredménye Vásárlókból eladók lesznek Kilenc megyében kilencven gazdaság fogott össze A növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésében meghatározó a mezőgazdasági nagyüzemek gyepkultúrájának színvonala. A fűtermő területeit hozamainak javításával gazdaságosabbá tehető az állattartás, ugyanakkor a szántóföldi takarmánytermő területek jelentős része felszabadítható árunövény-termelésre és az egyéb kultúrák termesztésére nem alkalmas táblák is jól hasznosíthatók. Ahhoz azonban, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés komplex fejlesztését hatékonyan segítse, a többi kulltúirnövény színvonalára kell emelni a gyepgazdálkodást is. Ehhez a törekvéshez nyújt sokirányú segítséget nartnergazdasá- gainak az Alföldi Gyepvető- mag Termelési Rendszer. A melléktermék se vész kárba A Középtiszai Állami Gazdaság szervezésében, karcagi központtal két éve megalakult rendszer elsődleges feladata, hogy partnergazdaságaival együttműködve megfelelő minőségű ésmeny- nyiségű vetőmagot termeljen a mezőgazdasági üzemeknek gyeptelepítéshez, feflülvetés- hez, kultúr- és erózióvédelmi gyepesítéshez. Megalakulásának évében, 1978-ban, Szolnok, Békés és Hajdú- Bihar megyében harminchat pantnergazdaság termelt vetőmagot a helyi adottságok és termelt fajták igényeinek megfelelően adaptált komplex technológia alapján. tagja a rendszernek. A kutatóintézettel folytatott együttműködésnek az új fajták nemesítésében, a fajta- fenntartásban és a szaporító anyagok előállításában látják nagy hasznát a partnergazdaságok. A vetőmag- termeltető pedig — amelynek kjunszentmártoni telepén veszik át a kilencven gazdaságban termett vetőmag zömét — a több éves szerződéskötések lebonyolításával, a vetőmagvak fémzárolásával és forgalmazásával segíti a rendszer munkáját. Fontos feladatának tartja Az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer — amely eddigi kétévi tevékenységével 22 Szolnok megyei gazdaságban 5s eredményesen segítette az ágazati szemlélet kialakítását a gyepgazdálkodásban — a hatékonyság növelésén túl az import fokozatos megszüntetését tűzte célul középtávú tervében. Az országban 1980-ban megtermelt 1600 tonna vetőmag ugyanis — ebből 1150 tonnát a rendszer partnergazdaságai állították elő — csak mintegy 60 százalékát fedezi a magyar mezőgazdaság gyeptelepítési szükségleteinek. A tartalékok feltárásával — többek között olcsóbb telepítési és hasznosítási módok kidolgozásával, az eszközhatékonyság fokozásával, a gyepterületek víz- gazdálkodásának és tápa rendszer a gyepvetőmag- termelés anyag- és eszköz- ellátásának koordinálását is. Eddig 18 magtisztító gépet vásároltak segítségével szocialista exportból a partnergazdaságok. A technológiai követelmények betartása nagyon fontos feltétele a gyep- vetőmag-előállítás gazdaságosságának és jövedelmezőségének. A termelési rendszer ezért továbbképzéseken folyamatosan gondoskodik a gyakorlati szakemberek, ágazatvezetők, kombájnosok és tisztító munkások szakmai ismereteinek gyarapításáról. anyagvisszapótlásának javításával — adott a lehetőség, hogy a jelenlegi vásárlókból eladók legyenek. A hazai igények teljes kielégítését már az idén jelentős termelésfejlesztéssel alapozza meg a karcagi központú rendszer. A hozzátartozó kilencven gazdaságban 1981-ben 5800 hektárról takarítanak be termést, a terv szerint mintegy 1350 tonnát. Az ötéves terv végére a Gyepvetőmag-termelés eléri az évi 2700 tonnát, ezenkívül a MÉM által tavaly engedélyezett ágazattársítási tevékenység keretében lui- cernaimagból a terv szerint 800 tonnát, vöröshere magból pedig 900 tonnát állítanak majd elő az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer partnergazdaságaiban. T. F. Közlekedés, posta ügy Éves egyeztető tárgyalás Szolnokon Andrikó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével tegnap tartották meg Szolnokon a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői az éves feladategyeztető tárgyalást Klézl Róbert közlekedés és postaügyi miniszterhelyettessel és munkatársaival. A tanácskozáson részt vett Bart a László, a megyei tanács elnöke is. Áttekintették a közlekedés — a személy- és teherszállítás helyzetét, a posta, a hírközlés ötödik ötéves tervi eredményeit a megyében. Ezután a hatodik ötéves terv megyei feladatait vitatták meg és meghatározták azokat a tennivalókat, amelyek 1981-ben a minisztérium és a megye összefogásával va- lósítandók meg. Megállapodtak abban, hogy néhány fontosabb témára még az idén visszatérnek. Semmi nem vész kárba Kevesebb takarmány is elegendő A mezőgazdasági termelés és termékfeldolgozás során keletkező nagy mennyiségű melléktermék takarmányként való hasznosítását célzó munkát fejeztek be az Állattenyésztési Kutatóintézet megbízásából a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A mezőgazdasági termékek (élelmiszeri pari feldolgozása során keletkező zsíros melléktermékek mint energiaiorrás ok jól hasznosíthatók a háziállatok takarmányozásában, emelik a keverékek energiaszintjét. A zsírféleségek adagolásának különösen jó hatása van a húscsirkék növekedésére. A fehérjehordozó melléktermékek közül a repce- dara 18—31 százalékos mennyiségben adagolható a húscsirkék takarmányába A T—3 elnevezésű takarmányzsír etetésével. 8—13 százalékkal növelhető a termelés, a húscsirkék korábban érik él a kívánt súlyt. Felhasználható a kérődzők és a sertések takarmányának dúsítására is. A melléktermékek zsiradékának adagolásával kevesebb takarmány szüksé- ses egy kiló hús előállításához. Vöröshere- és lucernamaggal is foglalkoznak Jelenleg kilencven mező- gazdasági üzem, hét állami gazdaság és nyolcvanhárom termelőszövetkezet, tagja a rendszernek. A partnerek az 1978. évi 776 tonnával szemben 1980-ban már 1150 tonna jó minőségű vetőmagot állítottak elő. Ennél jobb eredményt érhettek volna él az elmúlt esztendőben, de Hajdú-Bihar, Békés és Szolnok megyében mintegy 350 tonnás terméskiesést okozott az ár- és belvíz. A magtermelésből származó, jó nyereséghatékonyságú árbevétel mellett, olcsó szálas és tömegtakarmányként, jelentős mennyiségű mellék- terméket, takarmányszalmát és sarjúszénát hasznosíthattak kérődző állataikkal a gyepvetőmagot termelő gazdaságok. A kutatókkal együttműködve Jó segítője a rendszernek a szarvasi Öntözési Kutató Intézet a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, mindkettő Cj típusú, a legkorszerűbb elektronikai egységek felhasználásával készült orvosi műszerek láthatók Budapesten a Rákóczi úti Technika Házában. A szovjet ipar e fontos ágazatára jellemző, hogy az ilyen berendezések és készülékek fejlesztésével ötszáz tudományos intézetben és gyárban több, mint egymillióan foglalkoznak. A kiállítás érdekessége, hogy láthatók azok a készülékek is, melyeket a közös szovjet—magyar űrrepülés résztvevői használtak. A képen: az agy vizsgálatára szolgáló berendezés Lassan vagy gyorsan? zt mondja a fejlesztő mérnök, kétszer is vigyázzak, mielőtt a műszaki fejlesztés fontosságáról írok: Nehogy kelepcébe essek, és erénynek fogjam föl a kényszerűséget! Mostanság sokszor elhangzik különféle fórumokon és íróasztalok mögül, hogy mérsékeltebb növekedési ütem vár a gazdaságra, és ez talán még jó is, mert visszafogott tempó mellett nagyobb lehetőség nyílik az ésszerűbb műszaki fejlesztésre. „Lassúbb iramnál — úgymond — komótosan körülnézhet az ember, rendezheti sorait, kétszer is meggondolhat ja; mit hova tegyen”. Ez így logikusan hangzik, csakhogy ennek az ellenkezője is igaz. Vagy talán rohanó tempó mellett nincs ugyanakkora esély a termékeny gazdálkodásra, a szellemi-anyagi erők okos fel- használására? Miért ne volna, mondja a fejlesztő-mérnök, a műszaki fejlesztés sikere végül is nem a tempó, hanem a gazdaság mindenkori' életképességén múlik. Nehogy azt higyje valaki,’ hogy a mérsékelt tempó már eleve megalapozza a sikeres műszaki fejlesztést, s hogy a reális terv egyúttal mindenkor ideális terv is. Lehet ez a terv kénvszerű is. Igaz, a népgazdasági lehetőségek ismerete a gondolkodás középpontjába kényszeríti a műszaki fejlesztés elismerését. Annak felismerését, hogy műszaki fejlesztés nélkül kéotelenséq lépést tartam a világgal. Néha már úgy tűnik, mintha a technika teljesen külön utat járna, s gazdasági fellendüléstől, recessziótól, válságtól függetlenül halad a maga útján, s nap-nalp után újjal, korszerűbbel lepi meg a világot. Fellendülés idején azért, mert van pénz, recesszió idején meg éppen az erőforrás-hiány okán; hiszen kevesebb ráfordítással kell ugyanazt az értéket letenni a társadalom asztalára. így aztán egyetlen ipari ország sem teheti meg, hogy a mérsékelt növekedési ütemre hivatkozva ne törődjék a kutatással, fejlesztéssel. Azt, hogy milyen lesz a 80-jas évek világgazdasága, milyen meglepetéseket tartogat a világpiac, senki se tudja. Egy azonban biztos: a gazdasági recessziót mindenütt felváltja majd egy fellendülési folyamat, s a ma még csak kutató és fejlesztő intézetekben ismert tulajdonság holnap már a piacon kínálja magát termék formájában. Az is bizonyos, hogy fölértékelődnek az anyag- és energiatakarékos gyártási technológiák, s teret hódít a miniatürizálás és az elektronika alkalmazása. Ilyen helyzetben kell a magyar népgazdaságnak lépést tartania a világgal. Ugyanakkor az is igaz: a világ egyetlen országa sem engedheti mee magának azt a luxust, hogy elaprózza műszaki, fejlesztő, kutató apparátusa erejét. Hazánk különösen nem. De minden országban akad olyan terület, ahol a hagyományok, az anyagi- és szellemi erőforrások alapján minden esély megvan a korszerű termelés kialakítására. Ilyen terület nálunk egyebek között az elektronika, amely, ha több éves késéssel is, de végre méltó helyet kapott a kiemelt fejlesztési programok között. Az ésszerű szelekció, a kutató-fejlesztő tevékenység súlypontozása előfeltétele a sikeres műszaki fejlesztésnek. S nemcsak korszerű, eladható termékekről van szó. A világpiacon voltaképpen ma már nem is annyira az egyes terméket, mint a háttérben meghúzódó termelési rendszerek versenyeznek. Ez a legtöbb magyar termék esetében tapasztalható, hiszen — a többnyire követő jefllegű műszaki fejlesztési politikánk miatt — termékeink döntő része akkor kerül világpaicra, amikor már nem az újdonságáért veszik. A magyar termékek versenyre kényszerülnek hasonló külföldi termékekkel, s a verseny kimenetelét a minőség mellett a magas termelékenység az alacsony önköltség vagy éppen a rövid szállítási határidő dönti el. Ezért nemcsak a korszerű termék előállításához szükséges műveleteket, hanem az egész gyártási rendszert, iparági folyamatot kell a lehető legmagasabb szintre és szervezettségre emelni. özismert, hogy a most kezdődő ötéves terv fő célja, a külgazdasági egyensúly megteremtése. Ám előfordulhat, hogy egy-egy műszaki, fejlesztési döntés elhatározásánál nem a világpiaci körülményekből, hanem a távlati érdekekből ésszerű kiindulni. Hiszen a mérsékeltebb növekedési ütem ellenére is hosszabb időszakra csakis a nagyobb növekedés, a gyorsabb fejlődés *“iiet az ország célja. M. G. „Minőségi jel” a kitüntetés fl három legjobb között van a jászberényi Patyolat-szalon Nehéz feladatra vállalkozna, aki tárgyi bizonyítókok összegyűjtésével akarná iga- zioHnii a jászberényi Patyolat- szalon eredményeit. Csupán egy hónapos bizonyításhoz több mint ötezer kiló hótisz- tána mosott fehérneműt és 1200—1300 kilogramm kifogástalan minőségben vegytisztított ruhafélét kellene rakásba hordani. Szerencsére ilyen nehéz vállalkozásra nincs is szükség, hiszen más, célratörőbb módszerekkel mérik a szalon munkáját Azt az immár országosan is elismert eredményes munkát, amivel rászolgált a tegnapi ünnepségen átadott „Minőségi iel” kitüntetésre. A megyei vállalat jászberényi szalonja másfél éve nyílt, a Szövetkezet úton épült üzletsoron. A 200 négyzetméter alapterületű létesítmény egyik része az évi 1000 mázsa kapacitású gyorsmosó üzem. A nagy teljesítményű gépekkel felszerelt részlegben ruhát, fehérneműt és ágyneműt mosnak 6, 24 és 72 órás vállalási idővel. Másik részlege a vegytisztító üzem. A korszerű berendezésekkel, speciális gépekkel ellátott részlegben szövetoltönyök, felöltők és más felsőruházati cikkek vegy- tisztítását vállalják és végzik kitűnő minőségben, mindenki megieiégedésére. Jászberényben két, a járás területén pedig kilenc átvevőhelyen gyűjtik össze a mosásra és vegytisztításra leadott fehérneműket, öltönyöket és felöltőket. Az átvett ruhákat a vállalat gépjárműve szállítja a jászberényi telephelyre és vissza. Miután tavaly a szalon benevezett a Központi Szolgáltató Fejlesztési Kutató Intézet „Minőségi jel” országos pályázatra, az év folyamán az intézet szakemberei több alkalommal ellenőrizték munkáját A helyszíni vizsgálatokon szerzett tapasztalatok alapján és az elmúlt másfél év eredményeit értékelve megállapították, hogy munkájával, különösen a nagy felkészültséget igénylő, a technológiai előírások szigorú megtartásét követelő vegytisztítási szolgáltatásával a jászberényi Patyolat-szalon megérdemelte a rangos címet, és 1980- ban az ország három legjobb vegytisztító üzemének sorába lépett. I. A.
