Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
xxxn. évf. 25. szám, 1981. jannár so., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Túlbiztosítás helyett... Sok vagy kevés a jogsza- j bály? Ahány nézőpont, any- j nyi féle válasz adható er- J re a kérdésre. Egy biztos: I az elmúlt években egy nagy kodifikációs hullámot éltünk át. Az országgyűlés, az El- i nöki Tanács és a Miniszter- tanács jóformán egész magas szintű joganyagunkat megújította. Vezető államférfiak — köztük az igazságügyi miniszter, a téma felelős gazdája is — többször nyilatkoztak úgy, hogy most már végre levonuló- ■ ban van a nagy jogszabályalkotási hullám, s a figyelmet ezentúl inkább a hatályos jogszabályok megismertetésére és végrehajtásának ellenőrzésére kell fordítani. Egyetértünk ezzel a véle- ] ménnyel, mint ahogy örömmel üdvözöljük az Igazságügyi Minisztériumnak azt a törekvését is, hogy rendszeresen felülvizsgálja az alacsonyabb szintű jogszabályok — például miniszteri rendeletek, utasítások, államtitkári rendelkezések — hatályosságát, indokoltságát. Mert, hogy sok területen olyan dzsungel van, amelyben még a jogászoknak sem könnyű eligazodnia — az nem vitás. Előfordul, hogy j ugyanazt a kérdést több rendelkezés, iránymutatás is szabályozza, s nem ritka, hogy ezek ellentmondanak egymásnak. Gyakran tapasztalni, hogy j az irányító szerv vagy sze- j mély olyankor is a jogi sza- bályozás, a rendeletalkotás eszközéhez nyúl. amikor a feladat megoldása elsősorban közgazdasági, szervezési intézkedésekkel lenne lehetséges. Kiad egy utasítást, amit sok esetben — a feltételek hiánya miatt ~ nem is lehet végrehajtani. Az j irányító azonban részben ez- ! zel is elérte a célját, hiszen az , utasítás kiadásával fedezi magát a felettesei előtt. („Én kiadtam az utasítást, j nem tehetek róla, hogy nem i hajtották végre”.) S itt jutunk el gondolat- menetünkben a túlbiztosítási szemlélethez, amely — bár az elmúlt években valamit javult a helyzet — még mindig erősen tartja hadállásait. „Inkább hármat, mint egyet se” — sugallja ez a szemlélet, ha a különféle utasítások, irányelvek, állás- foglalások kiadása kerül j szóba. Minden részletkérdés megoldására írásos rendelkezéseket tart szükségesnek kiadni az alárenelt szervekhez, — olykor ugyan- • abban a témában többet is — teljesen gúzsbakötve ezzel az ügyintézők önállóságát, de ezzel együtt korlá- j tozva a felelősségüket is. Az államigazgatás egyszerűsítése, korszerűsítése — s így van ez az élet más területein is — csak úgy képzelhető el, ha közben a ta- : nácsok mindennapi mun- | kájára vonatkozó előírások, jogszabályok is egyszerűsödnek, korszerűsödnek. S így | válhat az ügyintézés is gyorsabbá, hatékonyabbá. A túlbiztosítási szemlélet megszüntetésére soha nem voltak még olyan kedvezőek a feltételek, mint éppen napjainkban. A párt, az országgyűlés és a kormány egyaránt egyértelműen megfogalmazta a fentiekben jelzett helyzet tarthatatlansá- gát és megfelelő intézkedések is születtek a változtatásra. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e minden esetben ezt a káros, bürokratikus szemléletet tetten érni, és meghátrálásra szorítani, RiadóKészüllség, rendkívüli állapot Feszültség Peru és Ecuador között Ecuadori csapatok 15 kilométeres mélységben behatoltak Peru területére és ezért tegnapra virradóan riadó- készültségbe helyezték a perui fegyveres erőket. Az ecuadori kormány az országban rendkívüli állapotot hirdetett ki. Mindkét ország hivatalos nyilatkozatban a másik felet vádolja a katonai konfliktus ki- robbantásával. Az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri értkezlet összehívását fontolgatja a viszály ügyében. Javier Arias Stella, perui külügyminiszter Limában bejelentette, hogy az ország fegyveres erői perui területen „ecuadori behatoló alakulatokkal” csaptak össze. A külügyminiszter közölte, hogy a lövöldözésre a két ország határától 15 kilomé(Folytatás a 2. oldalon.) Ösztönző bérezés, egyenletes teljesítmény Feszítettebb tervek a MÁV Jószkisóri Épitögépjavító Üzemében Közismert, hogy a hazai vasútvonalakon dolgozó korszerű pályaszdntező és építőgépek nagyobb hányada tőkés országokból való. Az alkatrészpótlás nagy gondot okoz a devizakiadások miatt. A megoldást üzemen belül találták meg: az elmúlt évben kereken 15 millió forint értékű alkatrészt gyártottak, s ezek zöme tőkés importot helyettesít. Természetesen ezzel még nem oldódott meg teljesen az alkatrészpótlás, mert egy-egy évben ennél többre van szükség. A nagy pontosságú, bonyolult alkatrészeket komplex módon kell gyártani, éhhez azonban hosszabb távon kiesd az üzem kapacitása. Épületre, technológiai fejlesztéslékek, szerszámok beszerzésére lesz szükség. Mostani lehetőségeiket igyekeznek az idén jobban kihasználni, a tervben 21 millió forint értékű alkatrész előállítása szerepel, ez 6 millió forinttal több mint tavaly volt. A bővítésre szüksége is lesz az üzemnek, hiszen az idei tervek feszítettebbek a múlt évinél. A feladat 6 ezer 500 vágánykilométer szabályozása, hétezer csoportkitérő mérése, s ehhez jön még 400 vasútépítő nagy munkagép főjavítása, a már említett 21 millió forint értékű alkatrész elkészítésén túl. Az eddiginél nagyobb feladatra a szocialista munkaverseny keretében mozgósítják a dolgozókat, és alkalmazzák az eddiginél ösztönzőbb bérezési formákat. Tavaly a festőműhelyben vezették be elsőként a csoportos teljesítménybérezést, majd a vasútépítésben részt vevő gépkezelők teljes körére is kiterjesztették ezt a formát. Az eredmény kedvező, csökkentek az átfutási idők, és egyenletesebb lett a teljesítmény. A jól bevált módszert az idén természetesen továbbra is alkalmazzák. Az üzemben ipari tanulók is foglalkoznak alkatrészgyártással. Ez évben új termékeket is előállítanak, a sikeres kísérletek alapján nagyobb szériákban kerülnek ki olyan alkatrészek, amelyeket a fiatalok készítenek. Az üzem hatodik ötéves terve szerint a feladatok minden évben meglehetősen nagyok lesznek. Ehhez fejlesztésekkel is igyekeznek a feltételeket biztosítani. A középtávú tervben szerepel központi forgácsolóműhely létesítése és egy műhely építése az ipari tanulók részére. Kialakítják a sűrítettle- vegő-hálózatot, és bővítik a szennyvíztisztító rendszert. A MÁV jászkiséri Épitögépjavító Üzeme sikeresen zárta az elmúlt évet, valamennyi tervét hiánytalanul teljesítette. Nem kevesebb, mint 6 ezer 440, úgynevezett vágánykilométer vasúti pályát szabályoztak, és több mint hatezer csoportkitérőt vizsgáltak felül, illeve szintén szabályoztak. Gyakorlatilag ez azt eredményezte, hogy biztonságosabbá váltak a MÁV vonalai, gyorsult, a menetrendhez jobban igazodhatott a vonatok közlekedése. Szorgos munka folyt az üzem műhelyeiben is, ahol. 353 vasúti nagy munkagépet javítottak ki, és több, kisebb gép főjavítására és utójavítására került sor. Ez a teljesítmény 5 százalékkal több az előirányzatnál. re, új szerszámgépek, készüJanuártól egyebek között tehergépkocsi-felépítményeket is gyárt a Mezőgép cibak- házi gyáregysége. Még ebben a hónapban tíz különféle hűtőkocsit, valamint naposcsibék szállítására alkalmas rakodóteret készítenek Naponta négy-öt vagon hagyma hagyja el a rákóczifalvi Rákóczi Tsz hagymafeldolgozóját. Á múlt évi termés májusig ad munkát az üzemnek Gyenes András fogadta a Jemeni Szocialista Párt KB titkárát Gyenes András az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta Abdel Ghani Abdul Kádert, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, a hazánkban tartózkodó jemeni küldöttség vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben megtartott találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az MSZMP és a JSZP kapcsolatainak további fejlesztéséről, s aláírták a pártközá együttműködést munkatervet az 1981. 1982. és 1983. évekre. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Új szolgáltatások Egyszerűbb ügyintézés Módosult a mezőgazdasági biztosítás rendszere Sajtótájékoztató az állami Biztosítónál Tegnap az Állami Biztosító budapesti székházában Gerebenics Imre vezérigazgató sajtótájékoztatón ismertette az ÁB 1980. évi eredményeit, s az idei újdonságokat, a biztosító szolgáltatásait. A vezérigazgató bevezetőjében az elmúlt tervidőszakra . visszatekintvén hangsúlyozta, hogy az intézet ötödik ötéves tervfeladata a biztosítási védelem kiterjesztése volt. A biztosítási készség növekedett, hiszen a korszerűbb szolgáltatások növelték a biztosító iránti bizalmat 1980 végéig az ipari, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek csaknem 100, az állami vállalatok mintegy 95. a mezőgazdasági nagyüzemek pedig csaknem 100 százalékban rendelkeznek vagyonbiztosítással. Tovább növekedett a lakossági, a személyi biztosítások aránya is, a lakás- biztosítás például 70 százalékos hazánkban, a gépjárművek Casco-biztosítási aránya a tervidőszak előtt 44 százalékról 57-re nőtt. A csoportos élet- és baleset- biztosítás továbbfejlesztésével, új szolgáltatásaival népszerűbb lett. A hatodik ötéves terv feladatai között Gerebenics Imre szólt a biztosító új szolgáltatásairól is. Január elsejével például újabb, széles körű szolgáltatást nyújtó egyéni életbiztosítást lehet kötni, amely nyugdíj- kiegészítő járadékot nyújt, rokkantsági térítést tartalmaz és emellett betegség esetén napi térítést ad a táppénzes állomány idejére. Jó hír a nyugdíjasoknak, hogy a CSÉB nyugdíjas életbiztosítási összege magasabb lesz. A CSÉB 40-es például eddig 9000 forintot, ezután 12 ezret, a CSÉB 80- as az eddigi 18 ezer helyett húszezer forintot fizet Ez évtől a biztosító tovább egyszerűsíti az ügyintézést Több biztosítás tulajdonosai kárrendezéskor eddig sokat bosszankodtak, hogy különböző fórumokat kellett végigjárniuk, mig valamennyi kötvényükre megkapták a járandóságukat. A jövőben egy helyen felvehetik, nem az ügyfelek „utaznak” helyettük az ügyiratok járják be az eddiginél is rövidebb utat. A tájékoztatón hallottunk arról is: a biztosító tavaly módosította a mezőgazdasági biztosítás rendszerét. A mezőgazdaság ugyanis az a terület, amely a legtöbb váratlan esemény bekövetkeztével megbonthatja a biztosítás egyensúlyi helyzetét. Az új szabályozás első éves tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a növénytermesztés, a szőlő- és kertgazdálkodás, az állatenyésztés kockázatvállalásai most ösztönzőbbek a biztosítóknak és az ÁB-nak is. Ez még akkor is fennáll, ha tudjuk. 1980-ban a Körösök vidéke rendkívüli ár- és belvízkáraira 900 milliót, az álló- és forgóeszközökre mintegy 130 millió forintot fizetett az Állami Biztosító. D. A, — sj —
