Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) hajtásának társadalmi segí­tésére. Ennek hatásaként fejlődött megyénkben a kis- árutermelés. Csaknem 94 ezren foglalkoznak kiskerti és háztáji termeléssel. A megyében nagy hagyo­mányai vannak a település- fejlesztés érdekében végzett társadalmi munkának. A me­gye lakossága az elmúlt négy évben 1,6 milliárd forint ér­tékű társadalmi munkát végzett. Emellett csaknem 98 millió forinttal járult hoz­zá a tanácsok fejlesztési alapjához, elsősorban út-, villany-, vízvezetékhálózat, iskola és óvodaépítéshez, korszerűsítéshez. Az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabaulásának 35. évfordu­lója tiszteletére kezdeménye­zett társadalmi munkamoz­galom keretében a megye te­lepülései, üzemei, szocialista brigádjai 400 millió forint értékű vállalást teljesítettek. A megyei és a helyi nép­frontbizottságok, elnökségeit folyamatosan segítették az oktatáspolitikai célok meg­valósítását. A szülői munka­közösségek irányítását a tervszerűség és a tudatosság jellemezte. Ezek következté­ben erősödött az együttmű­ködés a családok és az isko­lák, az óvodák között. A mozgalom politikai nevelő­munkájának része a honis­mereti tevékenység. Az ilyen témájú előadások, vetélke­dők, kiállítások elsősorban az évfordulókhoz kapcsolód­nak. Szélesedett a mozga­lom tömegbázisa, növekedett a gyűjtő- a kutatómunka színvonala, előtérbe került a munkásmozgalom történeté­vel való foglalkozás. __A kutatási eredmények köz­kinccsé tétele, hozzáférhető­sége azonban ma még nem felel meg a kívánalmaknak. A megye népfrontmozgalma a pártszervek irányításával, a társadalmi és tömegszer­vezetekkel együttműködve munkálkodott a hazafias és internacionalista nevelés, a népek, elsősorban a Szovjet­unió és a szocialista országok népei közötti barátság elmé­lyítésén. Részt vettek a bi­zottságok a különböző poli­tikai, nemzeti ünnepek ün­nepségeinek megszervezésé­ben, hagyományossá vált, hogy a májusi béke- és ba­rátsági hónapot a társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve szervezték meg. Az írásban kiadott beszá­moló végén állásfoglalás­tervezetet adtak közre, amelyben a mozgalom soron levő feladatait foglalta ösz- sze a HNF megyei bizottsá­ga. Sándor László szóbeli elő­terjesztése után Bordás László, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke tett jelen­tést a küldöttértekezletnek testületük négyévi munká­járól. Vita a beszámoló felett A HNF megyei bizottsága írásban kiadott jelentése, a szóbeli beajánlás és a~ pénz­ügyi ellenőrző bizottság je­lentése fölötti vitában sokan kértek szót. Ács Károly, a Volán 7. szá­mú Vállalat műszaki átve­vője, a HNF megyei bizott­ságának tagja, a mozgalom és a gazdasági egységek kap­csolatáról, együttműködésé­ről beszélt. Elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt nagyon sok kritika érte vállalatukat az utasszállítás hiányosságai Andrikó Miklós, a megyéd pártbizottság első titkára be­vezetőül a megyei pártbizott­ság nevében köszöntötte a küldöttértekezlet résztve­vőik Az utóbbi öt év ered­ményeinek méltatása után a következőket mondotta: — A Hazafias Népfront mindig az egész nép érdekeit képviselte, s attól sohasem szakadt el. A mozgalom min­dig a nemzet legjobbjainak, s valamennyi politikánkért és jövőnkért tenniakaró em­bernek a harcos gyülekezetét jelentette, a néptől és a párttól sohasem szakadt el. Ennek köszönhető, hogy az ál­lampolgárok többsége — te­kintet nélkül társadalmi helyzetére, pártállására és világnézetére — bízoth bízik és hisz a Hazafias Népfront nemzeti programjában, elfo­gadja a párt politikáját és tenni akar a jövőnkért. Cél­kitűzéseink eredményes meg­valósulásának cselekvő ré­szesei voltak a Hazafias Nép­front Szolnok megyei szer­vezetei és lelkes aktivistái is. Ügy értékeljük , hogy a népfrontmozgalom fontos társadalmi és politikai sze­repet tölt be megyénkben. Építője, erősítője a párt és a dolgozó nép közötti kölcsö­nös bizalomnak, a szocialista nemzeti egységnek, annak a széles társadalmi összefogás­nak, amely szocialista előre­haladásunk egyik legfőbb záloga. A népfrontmozgalom Szol­nok megyében is hallatja hangját és cselekszik a gaz­dasági építés érdekében, ál­lást foglal minden lényeges politikai, társadalmi, közjogi kérdésben, aktív a szocialis­ta demokrácia fejlesztésében, sokat tesz a népek közötti barájség erősítéséért Tevé­kenysége jól kifejezi, hogy a szocialista társadalom sike­miatt. Akkor a megyeszék­helyen és több településen a népfront szervezésében fó­rumok zajlottak le, amelye­ken a lakossággal megbeszél­ték á panaszokat, azt köve­tően pedig a vállalat gyor­san intézkedett. Azóta rend­szeressé vált a Volán és a népfrontszervek együttműkö­dése. Mrenáné dr. Szakálos Ilona, a jászberényi Tanító­képző Főiskola adjunktusa a népfront tudatformáló tevé­kenységével foglalkozott fel­res építése nemcsak a kom­munistáknak! hanem min­den becsületes magyar állam­polgárnak ügye és érdeke. A népfrontmunka a koráb­binál jobban megfelel a moz­galommal szemben támasz­tott követelményeknek. Ezt igazolják azok a tények is, melyeket a beszámoló tar­talmaz, de a különböző szin­tű párt-vézetőtestületd ér­tékelések is, melyekre az el­múlt évek során sor került. A megyei pártbizottság el­ső titkára a továbbiakban el­ismeréssel szólt a népfront gazdaságpolitikai tevékeny­ségéről, a társadalmi mun­ka szervezéséről, a lakóhely fejlesztése érdekében kifej­tett aktivitásáról, politikai és egyéb irányú ismeretterjesz­téséről. Ezt a témakört így foglalta össze: A Hazafias Népfront me­gyénkben betölti hivatását. Tág teret, jó keretet biztosít társadalmunk osztályainak, rétegeinek a politikai tevé­kenység gyakorlásához, a párttagok és pártonkívüliek, hívők és ateisták szocialista építést szolgáló együttműkö­déséhez. Elismerés illeti a népfrontbizottságokat, a nép­front aktivistáit azokért a kezdeményezésekért, akció­kért, amelyek alkalmat te­remtettek a megye lakóinak hasznos közéleti tevékenysé­gére, a közös értékek gyara­pítására, megbecsülésére. Munkájukért a megyei párt- bizottság nevében e fórumon is köszönetünket és elisme­résünket fejezzük ki. A megyei pártbizottság első titkára ezután a népfront fel­adataival foglalkozott, — így a gazdaságpolitikai célkitű­zések segítésével, a társadal­mi munka szervézésével, az agitációs és propaganda­munka javításával, a lakóte­szólalásában, kiemelve a közművelődési intézmények és az értelmiség szerepét. Megemlítette, hogy több új közművelődési intézmény nyílt az elmúlt négy évben a városban, ezek hozzájárul­nak a közgondolkodás fej­lesztéséhez. Elmondta, hogy a tanítóképzőben is új tan­szék — a közművelődési — látott munkához, amelynek jelentős funkciója a leendő pedagógusok közéletre neve­lése. A fiatalok, ha értel­mes, szép, nagy társadalmi jelentőségű feladatot kapnak, szívesen vállalnak közéleti tevékenységet. Hajdú György gimnázumi tanár a tiszaföldvári nagy­községi népfrontbizottság ne­vében kért szót. Arról be­szélt, hogy mozgalmi mun­kájukban kiemelt feladatnak tekintették a háztáji és a ki­segítő gazdaságok termelésé­nek segítését. Ennek érder kében minden rendelkezé­sükre álló fórumon propa­gandamunkát fejtettek ki. A Lenin Termelőszövetkezettel és az áfész-szel együttmű­ködve minden lehetőt meg­tettek azért, hogy a kisáru- termelők biztonságérzetét nö­veljék. Ilyen irányú mun­kájukat a következő években is folytatni akarják, már csak azért is, mivel a kisáru- termelők még sok kihaszná­latlan állati férőhellyel ren­delkeznek. Szólt arról is, hogy a felvásárlás — főleg a zöldség- és gyümölcsfélék­nél még nem minden eset­ben zökkenőmentes. A tiszaszentimrei népfront- bizottságot képviselő Kiskp- vács Mihályné szintén a ház­táji és a kisegítő gazdaságok­kal foglalkozott felszólalásá­ban. Elmondotta, hogy a sza­bad idő hasznos eltöltése ér­dekében elsősorban a fiata­lok között végeztek felvilá­gosító munkát. Szólt arról is, hogy Tisza- szentimrén a társadalmi munka szervezés^ nem tar­tozik a nehéz feladatok kö­zé. Ebben a tevékenységben jól érvényesül a községi népfrontbizottság, a tanács és a gazdasági szervek gyü­mölcsöző együttműködése. rületeken a háziasszonyok, a gyermekgondozási szabadsá­gon lévők, a külterületeken élők tájékoztatásának jobbá tételével, műveltségük gya­rapításával. Szükségesnek tartotta a kisebb közösségek öntevékeny tömörülését egy- egy kezdeményezés, akció megvalósításáért, — például lakóterületük otthonosabbá tételéért. Megítélése szerint a népfrontbizottségok sür­gető feladata a művelődés további elősegítése, hogy a közügyekben eligazodó, ten­ni kész állampolgárok még- inkább formálhassák, gazda­gíthassák a helyi közéletet. A megyei pártbizottság első titkára ezután a következő­ket mondotta: Pártunk, az MSZMP az el­múlt huszonnégy év alatt igazi tekintélyt, megbecsülést és bizalmat vívott ki magá­nak a legszélesebb rétegek körében. Politikánkban alap­kérdés volt és marad is a párt és a tömegek élő, szi­lárd kapcsolatának, vala­mint a párt iránti bizalom­nak megőrzése és továbberő- sítése. Olyan vívmányunk ez, amelyről soha, semmi­lyen körülmények között se mondhatunk le. Politikánk szövetségeseink számára a követelménytá­masztás mellett, széles körű jogokat is biztosít. A demok­ratikus jogokkal való élésre azonban a kötelezettségek teljesítése jogosíthat fel bár­kit is. A szocialista demok­rácia nem lehet a kötelesség­mulasztók, vagy a fegyelme­zetlenek mentsvára. Egyide­jűleg jelent rendet és fegyel­met, valamint összhangot a kötelezettségekben és a jo­gokban, s megfontolt bele­szólást a közügyekbe. To­vábblépésünk egyik fontos feltétele a kötelességek lelkiismeretes teljesítése. Munkánk gyümölcsét közö­sen élvezzük, de közös a munka és a felelősségünk is. Andrikó Miklós a követke­zőkkel fejezte be felszólalá­sát: Megyénk gazdaságának, társadalmi, politikai életé­nek elért eredményei kedve­ző feltételeket biztosítanak az előttünk álló feladatok megvalósításához. Mint ahogy eddigi sikereinkben a megye lakosságának tudatos erőfeszítése, akarata öltött testet, biztosak vagyunk ab­ban is, hogy erre a követke­ző években ás számíthatunk. Meggyőződésünk, hogy Szol­nok megyében minden fele­lőséggel gondolkodó ember megteszi a tőle telhetőt mindannyiunk hasznára. A Hazafias Népfront-moz­galom mint tekintélyes poli­tikai erő tegye közüggyé, ka­roljon fel mindent, ami éle­tünket szebbé teszi, előbbre viszi. Együttgondolkodásunk és együttcselekvésünk a dol­gozó tömegekkel, biztosítéka annak, hogy a fejlődésünk­nek nemcsak a fő vonásai, hanem a legkisebb összete­vői is úgy alakuljanak, ahogy a szocialista viszonyok közt alakulni kell. Győri János, a jászkiséri népfrontbizottság titkára, ál­talános iskolai tanár hozzá­szólásából a nagyközség és a Jászság iránti szeretet, meg­becsülés csendült ki. Hang­súlyozva, hogy a jászkiséri- ek önzetlen társadalmi mun­kája is bizonyítja, községük iránt érzett szeretetét. Elis­meréssel szólt arról, hogy a megyében öt év alatt mint­egy 2 milliárd forint volt az a társadalmi munka érték, amellyel a lakosság szűkebb hazája fejlesztését szolgálta. Közöttük voltak a jászkiséri - ek, akik számos létesítményt társadalmi munkában építet­tek fel. A legutóbbi falugyű­lésen pedig újabb feladatok­ra vállalkoztak: tájházat ala­kítanak ki, amely otthont ad a honismereti mozgalomnak. Bánóczi Lajos, a KISZ megyei bizottságának első titkára felszólalásában a népfront és az ifjúsági moz­galom sok irányú együttmű­ködésével foglalkozott. Meg­állapítva, hogy a KISZ szer­vezetei egyre eredményeseb­ben veszik ki részüket a népfrontmunkából. A béke- és barátsági hetek, hónapok sikere például közös munká­juk eredménye. A népfront- bizottságok is sokat segíte­nek a KISZ-nek, így többek között a fiatalok politikai nevelésében, tudatuk formá­lásában. Elősegítette azt is, hogy a fiatalok közül növek­vő számban kerüljenek az országgyűlési képviselők és a tanácstagok közé. A népfront és a KISZ együttműködése a társadalmi munkában, a művelődéspolitikai célok el­érésében, az iskola és a csa­lád kapcsolatának erősítésé­ben, a honismereti mozgalom fejlesztésében és számos egyéb vonatkozásban kézzel fogható eredményeket hozott. Tóth Endre kisújszállási nyugdíjas bevezetőül azt hangsúlyozta, hogy a nép­front városi bizottsága sok­oldalú munkájával növelte tekintélyét a város lakói kö­rében. Felszólalásának jóré­szét a szocialista hazaszere­tetre, a más népek megbe­csülésére fordított nevelő­munka elemzésének szentel­te. Elmondotta, hogy Kisúj­szálláson évenként 28—30 rendezvényre kerül sor a bé­ke és barátság jegyében. Rendszeresen szerveznek ta­lálkozókat a szocialista or­szágok kulturális irodáival, művészeivel, íróival. Ezek a rendezvények az ismeretbő­vítés mellett a szocialista or­szágok népei közötti érzelmi kötődést is erősítik. Zakár Zoltán általános is­kolai igazgató, a Hazafias Népfront Szolnok városi Bi­zottságának elnöke legfőkép­pen a megyeszékhelyen létre­hozott körzeti bizottságok munkájával foglalkozott fel­szólalásában. Elmondta:, ti­zenhét ilyen bizottságot hoz­tak létre, és ezek a testüle­tek segítenek különböző fel­adatok megoldásában, a la­kosság szervezésében. Rend­szeresek a különböző témá­ban rendezett fórumok, ame­lyeken gazdasági, állami, pártvezetők válaszolnak a lakosság kérdéseire. A bi­zottságok munkája következ­tében lett szorosabb a kap­csolat a tanácstagok és a la­kóterületeken élők között. Véleményt nyilvánítanak az óvodai felvételeknél, szerve­zik a társadalmi munkát. Ja­vasolta, hogy ahol arra mód és lehetőség van, hozzák lét­re a körzeti bizottságokat. Szólt arról is, hogy Szolno­kon 164 lakó- és 80 utcabi­zottság dolgozik, s hogy ja­vult a kapcsolata a városi el­nökségnek a városkörnyéki községek népfrontbizottságai­val. Most az a feladat, hogy a kialakult szervezeti kere­tekben dolgozó aktívák még tartalmasabban dolgozzanak. A törökszentmiklósi ci­gánylakosság körében vég­zett népfrontmunkáról be­szélt Lóié József, a Mezőgép törökszentmiklósi gyáregysé­Dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, a küldött- értekezlet köszöntése után hangsúlyozta, hogy a HNF Szolnok megyei szervei — a mozgalom általános célkitű­zéseinek megfelelően — jó munkát végeztek. A nép­frontbizottságok újjáválasz- tásának országos tapasztala­tairól szólva azt húzta alá, hogy a választások jó poli­tikai légkörben, megfelelő szervezeti keretek között, a mozgalom módszereit gyara­pítva zajlottak le. Ebből a munkából 450 ezer aktivista vette ki a részét. Külön fi­gyelemre méltó, hogy a vá­lasztási fórumokon közel öt­venezren szólaltak fel. A népfrontválasztások követ­kezménye, hogy tovább erő­södött a párt és a tömegek kapcsolata, tovább szilár­dult a nemzeti egység. Emlékeztetett arra, hogy az igazi nemzeti egység a szocializmus talaján jött lét­re. Szólt arról, hogy a nem­zeti egység — ha az egység adott is az alapkérdésekben — nem tekinthető statikus állapotnak, hiszen eltérő né­zetek, érdekellentétek min­dig létezhetnek a különböző csoportok között. A jövő ér­dekében ezért nap mint nap munkálkodnunk kell a nem­zeti egység erősítéséért. Hangsúlyozta, hogy a becsü­letes emberek nagyra értéke­lik — és ezt a népfront vá­lasztási fórumokon ki is fej­tették, — hogy a mi társa­dalmunk a munka társadal­ma, ami elválaszthatatlan a kulturális tevékenységtől és a nagyon gazdag, pezsgő köz­élettől. A jó politikai közér­zet alapján egyre több ál­lampolgár vállalkozik köz­érdekű kérdésekben vélemé­nye nyilvánítására. Társa­dalmunk igényli. is ezt. A népfrontmozgalom akkor vá­lik élőbbé, ha jobban igazo­dik ehhez az igényhez. Az országos tanács titkára befe­jezésül köszönetét mondott a küldöttértekezletnek a kong­resszus jó előkészítéséhez nyújtott közreműködésért. Köszönetét fejezte ki a párt­szerveknek, a tanácsoknak és mindazoknak, akik hatéko­nyan segítik a HNF munká­ját. Gyenes Gyula, a túrkevei népfrontbizottság titkára a párt szövetségi politikájának gyakorlati megvalósulását ecsetelte. Túrkevén a mun­kások együtt a parasztokkal, az értelmiséggel vesznek részt a lakóhely fejlesztéséért in­A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a mozgalom VII. kongresszusa előkészíté­seként három vitaanyagot bocsátott ki: A Hazafias Népfront gazdaságpolitikai tevékenysége; Szocialista de­mokrácia, lakóhelyi közélet; Életmód, műveltség és kö­zösségek a mai magyar tár­sadalomban címmel. Az anyagok megyei vitáinak ösz- szefoglalóit és az eszmecse­réken kialakított javaslato­kat Cservenyák Emil, a TRVVV osztályvezetője, Cen­tert László, a karcagi városi népfrontbizottság titkára és Szurgyi Istvánná országgyű­lési képviselő, a rákóczifal­gének meó csoportvezetője» Az ötödik ötéves tervben — mondta — javultak életkö­rülményeik, ami elsősorban annak köszönhető, hogy egy­re többen vállalnak állandó munkát és becsületesen dol­goznak. így javulhatott a családok anyagi helyzete, amelyhez áz is hozzájárult, hogy igyekeznek kihasználni mindazokat a szociális lehe­tőségeket, amelyek a cigá­nyok sorsának jobbra fordu­lását segítik. így például az elmúlt években hét család tanácsi bérlakást kapott a városban, de összesen negy­ven cigánycsalád költözött új lakásba. Gond, hogy ismét telepszerűen építkeztek és a környező magyar lakosság előítélettel viseltetik irántuk. dított akciókban. Ebben a városban — fejtegette —, még tart az iparban a mun­kássá válás folyamata. Ezt meggyorsítani feladata a népfrontnak is. Sokat válto­zott a termelőszövetkezeti parasztság helyzete az elmúlt években. A korszerű gépek, a kemizálás, a munka- és életkörülményeik változásai következtében egyre köze­lebb kerülnek a munkások­hoz. Majd arról szólt, hogy a város dolgozóinak összefo­gása, önzetlen munkája szá­mos eredményt hozott. így például öt év alatt egy vá­roslakóra 3 ezer 800 forint értékű társadalmi munka jut. A békemozgalomról, a né­pek békeakaratáról, a béké­ről, mint ma a lét és nemlét alapkérdéséről beszélt Fobó Zsigmond kunhegyesi refor­mátus lelkész. Nálunk min­denki tervez, mert munkánk nyomán szép a jelenünk és biztató a jövendőnk. — hangsúlyozta. Olyan társa­dalmat építünk, ahol kivált­sága csak a munkának van, ahol mindenki a közösséget gazdagítja, így maga is meg­találja a számítását. Utalt arra, hogy az imperialista körök az elmúlt években és napjainkban is számos kísér­letet tesznek a hidegháború felélesztésére. Ám a Szov­jetunió és a szocialista tá­bor népei, a világ haladó erői békeakaratának köszön­hetően ezek a kísérletek rendre kudarcot vallanak. Ezért nem lehet a békeharc soha kampányfeladat. A bé­kéért mindig, mindenkor küzdeni, harcolni kell, ami nálunk elsősorban odaadó, becsületes, tisztességes mun­kát jelent. Dr. Ferenczy József, a DATE mezőtúri főiskolai ka­rának igazgatóhelyettese is a szocialista népi nemzeti egy­ség erősítésére, fejlesztésére irányuló tettekkel, a szövet­ségi politika erősítésével fog­lalkozott többek között. Szá­mos példát említett, amelyek a szövetségi politika erősö­dését mutatják Mezőtúron, így például rendszeresek a munkás-paraszt találkozók. Nőtt az értelmiség közéleti aktivitása. És még egy pél­da, az ötödik ötéves terv-i ben a város lakossága 62 mil­lió forint értékű társadalmi munkát teljesített. A továb­biakban beszélt az értelmi­ség kötelezettségeiről, fele­lősségéről és beszélt arról, hogyan akar ennek megfelel­ni a DATE főiskolai karának oktató, nevelő testületé, di­áksága. vai Általános Iskola igazga­tója ismertette a küldöttér­tekezleten. A küldöttértekezleten hu­szonkilencen jelentkeztek] felszólalásra és tizenheten kaptak szót. A vitát Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára zárta le — aláhúzva, hogy a felszólalók gondolataikkal, helyi tapasztalataikkal, ja­vaslataikkal hasznosan gaz­dagították a beszámoló mon­danivalóját. Az összefoglalót követően a küldöttértekezlet egyhan­gúlag elfogadta a beszámolót és a kongresszusi vitaanya­gokat, II népfront építője és erősítője a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának ANDRIKÓ MIKLÓS FELSZÓLALÁSA B vitaanyagok összefoglalói Hz igazi nemzeti egység Szentistványi Gyuláné felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents