Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

12 Családi magazin 1981. JANUÁR 18. Mindig mértékkel és változatosan MENNYIT EGYÜNK? Mit és mennyit — egészíthetném ki a címben felvetett kérdést, különösen így az ünnepek utáni dínom-dánom után. Mert hogy sokan vannak, akik egy-egy kiadós karácsonyi, újévi gyomorrontás után szentül fogadkoznak: többet egy falat zsírosat se, a disznótoros, a töltöttkáposzta, a bejgli még álmaimba se kerüljön elő ... Szóval mennyit együnk? — A kérdés költői. Mert a táp­lálék, amelyet az egyes em­ber elfogyaszt sokmindentől függ. Függ elsősorban az il­lető energia felhasználásától, attól hogy nehéz vagy köny- nyű munkát végez e, sokat vágy keveset mozog. A meny- nyiség függ a minőségtől, attól, hogy a táplálék ame­lyet elfogyasztunk. mennyi kalóriát tartalmaz. Függ az legyén étvágyától, egészségi állapotától stb. Azt azonban általánosság­ban is elmondhatjuk, hogy inkább többször együnk ke­veset. mint egyszerre sokat, így szervezetünk könnyeb­ben dolgozza fel a táplálékot. A túl bőséges és egyszerre nagy adagot elfogyasztó em­ber elfárad. elálmosodik, mert szervezete az emésztés munkájára koncentrál. Nálunk. Magyarországon még meglehetősen rossz el­osztásban fogyasztjuk, napi ételeienket. A reggeli szegé­nyes és gyakran elkapkodott. Többnyire csak egy csésze kávéból, teából áll. Nem tar­talmazza a szervezet számá­ra nélkülözhetetlen fehérjét — s így a szervezet saját tartalékait éli fel. Kedve­zőbb a helyzet a déli étke­zéssel. ebédre általában bő­ségesen fogyasztjuk a kaló- riadús ételeket. Vacsorára aztán ugyancsak előkerülnek a kiadós, tápláló főtt ételek, sok kenyérrel. nehezen emészthető menüvel, megza­varva a nyugodt alvást, pi­henést. Sokkal célszerűbb, ha bő­ségesre tervezzük a reggelit, tejtermékekkel, tojással, hús­félékkel. felvágottakkal vagy akár főtt ételekkel (virsli, főtt kolbász, rántotta, tejbe- rizs, krumlipüré stb.). S nyu­godt körülmények között, te­rített asztalhoz ülve fogyaszt­juk el. Ha a reggelit tesz- szük meg főétkezésnek, már elég a könnyű ebéd és a ko­rán 5—6 órakor elfogyasztott vacsora. Aki sokáig marad fenn, s újból megéhezik, 8—9 óra körül már bizonyára megelégszik egy csésze tej­jel, keksszel, joghurttal, gyü­mölccsel. Nem helyes, ha valaki akár fogyókúrás okokból, akár azért, mert nem ér rá, kihagyja a napi főétkezése­ket. A fogyókúrázó is ehet naponta négyszer-ötször is, csak a kalóriadús. hizlaló ételeket kell kerülnie. Aki elfoglaltságára hivatkozva mond le a rendszeres ebéd­ről, reggeliről, annak hama­rosan emésztési panaszai, gyomorfájása ad újabb el­foglaltságot. Étkezéseinket mindig mér­tékkel és változatosan állít­suk Össze.* úgy hogy a szer­vezet számára szükséges minden fajta tápanyag sze­repeljen benne. (s. c.) / t A legédesebb és a legkeserűbb (Török népmese) Egyszer volt. hol nem volt, volt egyszer egy híres-ne­vezetes szultán. Egy szép napon, amikor vendégeket várt. így szólt a szolgálójá­hoz: — Készítsd el mára a vi­lág legédesebb ételét! Megérkeztek a vendégek. A szolgáló sült bivalynyel­vet tálalt föl. A szultán megdicsérte. A következő napon azt parancsolta neki, hogy készítse el a világ leg­keserűbb ételét. A szolgáló megint sült bi- valynyelvet tálalt fel. Megharagudott a szultán. — Hát ez meg micsoda? Amikor a legédesebbet kér­tem. nyelvet hoztál, és nyel­vet hozol akkor is. amikor a legkeserűbbet kérem?! — Szultánom — felelte a szolgáló —. a nyelv mondja a legédesebbet is. a legke­serűbbet is, ezért ez a leg- édesebb és a legkeserűbb étel. TÁG RAKODÓTÉR A régebbi lakásokban nincs beépített szekrény, ám az ötletes barkácsoló ezúttal jó megoldást talált. A képen lát­ható három nagy szekrényrész mindent befogad, amit rövid időre vagy egy szezonra meg kell őrizni; kerti bútorokat, szerszámokat, sportruhákat, háztartási gépieket, eszközöket, mosószereket, bőröndöket, még a cipőknek is elég helyet biz­tosít. A szekrények belülről csak annyira vannak leválasztva, hogy bennük a terebélyesebb dolgok is elférjenek. A falak tövébe a dohos szag ellen szellőzőrostélyt is szereltek. BETŰ HŐSI INC). Ha a dominőkockákat megfelelő sorrendben rak­játok egymás mellé, egy magyar költő nevét kapjátok eredményül. K« a költő'.’ KIHÍV jászol- :s ,» j f a j S a ív Hűtött és tisztított dohányfüst A vízipálma szaporítása bábszínházát! Hasznos ötlet volt a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ kezdeményezése ok­tóber végén, a családi báb- játszók körének életrehivá- sa. Szülők és gyerekek les­ték el a bábkészítés és -mozgatás „művészetét” Bondor Évától és Tóta Fe­egyaránt derűs arcokat lát­tunk, hiszen a közös siker­élmény akár varázslattal is felér... A játék most ott­hon folytatódik. A Délibáb úti iskola kis elsőse, Pro- hászka Szaniszló és édes­anyja már népes bábtársu­lattal — saját készítésű Amikor az 50-es evőkben az USA-ban az első íiltere- sílési hullám felkeveredett, az. amerikai gyárak hatal­mas összeget költöttek a-tö­kéletes megoldás kikísérle­tezésére. Kiindulópontnak a harci gázok elleni védő­maszknál alkalmazott eljá­rást tekintették: nedves pa­pír szűrőbetétet párosítot­tak faszénréteggel .Ez a fit-' tér azonban nemcsak a kát­rányt és más mérges vegyii- leteket kötötte le. hanem a dohány zamatanyagait is ki­szűrte a füstből. Az idők folyamán jelentékeny ered­mények születtek a lüstszű- résben. de még a multifil­terek sem képesek minden­féle káros összetevő — fő­ként a nikotin és a rákkel­tő hatású vegyületek — visszatartására. Magyarország népével a törökök ismertették meg a dohányzás szenvedélyét. Ér­dekes. hogy a törökök által olyanannyi ra kedvelt nar- gilé — vízipipa — nálunk nem terjedt el. csak a do­hányzás. de az annál in­kább. Elődeink nem tudlá': megkedvelni a vízen álbu borékoltatott. hajlékony, hosszú csövön át szívott do­hányfüstöt. Pedig — mint utóbb kiderítették — a do­hányzásnak ez a formája kevésbé káros minden más dohányszívási szokásnál. Mindenekelőtt azért, mert a vízen átbuborékoltatoll füst az egészségre káros alkatele­meinek jelentős részét átad­ja a folyadéknak. Másrészt kifejezetten előnyös, hogy a dohányzó hideg füstöt szív be. a meleg vagy forró do­hányfüstnek ugyanis szá­mos kellemetlen következ­ményt írnak a rovására. A török nargilé nyomdokain napjainkban két szabadalom is született. Közkedvelt és tartós szo­banövény a vízipálma. Dud- va szálú évelő, kedvező kö­rülmények között másfél méter magasra is megnő­het. Hosszú, vékony szárai végén a levelek körkörö­sen. váltakozó állásban ta­lálhatók. Levélkéi 4—8 mm szélesek. 20—25 cm hosz- szúak. kihegyezettek s csu­paszok. Lakásokban akvá­riumokban is tarthatók! A vízipálma legszebben a komposztföld és a középkö­tött melegágyi föld keveré­kében díszül A vízipálma nagy előnye, hogy levél- dugványozással is szaporít­ható. ! Levéldugványok készítése­kor a szárat a levélörv alatt egv-két centiméteres csonk­kal kell levágni, s a biz­tonságos eredés érdekében a leveleket egvharmadukra célszerű visszakurtítani! Ez­után a dugványokat vízbe kell helvezni. úgy. hogy a dugványok a víz színén úsz- szanak. de szárrészük a víz alatt legyen! Nedves homok­ban is gvökereztethetők. A gyiikercsedés akkor a legtö­kéletesebb. amikor a levél­örv főrésze is a homokba kerül. Minden egyes levélke tövéből egy-egy hajtás fej­lődik. Meggvökeresedés után az apró növénvkékel szét­szedjük és becserepezzük. KÉPÜNK az egyik szabadalmat mutatja, amely tulajdonképpen egy hordozható nargilé, egy miniatürizált vízipipa. Minél hidegebb vízzel, vagy akár jégdarabkákkal kell megtölteni, mielőtt a dohá­nyos beillesztené és meggyújtaná az elszívandó cigarettát. Hátrányai közt meg kell említeni a viszonylagos terjedelmességét, no meg azt, hogy a meleg dohányfüst zamatához szokott cigarettázó a hideg füstben hiába keresi a megszokott íz- és illatanyagokat. (KS) rencnétől a kéthetenkénti foglalkozásokon. Ragasztót, ollót, színes papírokat, ping­ponglabdát, fakanalat hely­ben kaptak, csak a tarka rongyokat kellett otthonról hozni, no meg a jó szándé­kot. az együtt játszás vá­gyát ... A januári — utolsó fog­lalkozáson a külön-külön tanultakat már közös pro­dukcióban mutatták be. A paraván előtt és mögött Macival, Nagyapóval, Kis­lánnyal és Télapóval — tud bánni. Anyukák! Apukák! Nagy­mamák és Nagypapák! Már­ciustól újra kezdődnek a foglalkozások, ne sajnálják az időt és fáradságot, ami­vel örömet szerezhetnek gye­rekeiknek. unokáiknak! Néz­zék csak ezt az ámulatot, ezt az elégedettséget... — re —

Next

/
Thumbnails
Contents