Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

\ 1981. JANUÁR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az össztermelésnek mintegy harminc százaléka az akkumulátorszekrényekből származik Termék­váltás A Szolnok megyei Tanács kisújszállási Faipari Válla­lata az elmúlt évben két új terméktípus gyártását kezdte el. A Ganz Villamossági Mű­veknek fa és prespán alap­anyagú transzformátorszige­telők alkatrészeit, az Akku­mulátor- és Szárazelemgyár részére pedig akkumulátor- faszekrényeket állítanak elő nagy mennyiségben. A két új vállalkozás a számítások sze­rint mintegy 28 millió forin­tos termelési értéket jelent a vállalatnak. A generátorokhoz gyártott szigetelőtestek átmérője ese­tenként a két métert is eléri Matyi bácsi, a kubikos — Matyi bácsit jó futónak mondják a szomszédok. Ta­lán sportolt is? — Hogyne fiam, amikor berukkoltam, és 1914 őszén a frontra kerültem. Sábáénál úgy megkergettek bennünket, hogy azt se tudtam, hogy szedjem az irhám! Innen a sportos múlt. — Kevés ideig tartott. — Akkor. De tizenegy év múlva megint loholtam, még pedig lóhalálában. — Miért? — Tetszett egy nő, szerel­mes lettem bele, eljártam hozzá, mivel éreztem, nem veszi zokon a tolakodást. — Ez nem baj. — Neki, meg nekem nem is volt, de a férjének igen. ö minden este a kaszinóban biliárdozoítit, igazi aranyéle- tünk volt, de valaki besú­gott. Éjszaka, pisztolyokkal jöttek vagy négyen, el se bú­csúzhattam, ingben, hosszú­szárú fehér alsóban ugrot­tam ki a hátsó ablakon. Vo­nított a temérdek kutya, én meg úgy nézhettem ki, akár a kisértet, lobogott az ing, csattogott a gatyaszár. Apa­vára alatt vesztettek szem elől, azután az egyik tanyá­ban kaptam nadrágot, meg lajbit. — Hallottam, megjárta a hűvöst is ... — 1952-ben „beterítettem” a végrehajtót, amikor a pad­lásunkat söpörtette. Nem a terményért, azzal úgy vol­tam, mástól is viszik, szük­ség van rá, majd lesz ez másképp is. Amikor menő­iéinek eredtek, odasziszegte nekem: No, te grófi fattyú, csak az egereid hagytuk meg! Erre. elindult a tenye­rem, és őkelme csak később tért magához, engem meg „kivorftak” kis időre a for­galomból. — Mi köze volt a grófhoz? — Csak annyi, hogy negy­venben Borsodban arattunk egy Molnár nevű nagygazdá­nál. Híre ment, hogy én egyszerre megesznek egy sült libát. Megtudta ezt a gróf, kijött a tarlóra, pont amikor már befejeztük a munkát. Hallod-e, te nagyevő, így szólt, igaz-e hogy beversz egy gúnárt? Méltóságos uram, csak ha sült állapot­ban van a lúd, mert élve még sohasem ettem. Neve­tett, és még este értem küld­te az istállóhoz a hintót, hogy csípjem ki magam, mert bemegyünk Miskolcra az étterembe, bizonyságté­telre. Nincs nekem más öl­tönyöm csak ez a gúnya, szóltam odabenn, mire ő ke­resett egy kockásat a ruha­tárából. Lemosakodtam a kútnál, és felhúztam az aján­déknadrágot, kabátot. Fáinul nézhettem ki, mert a szára a térdemig se ért, a kabát uj­ja meg a könyökömnél ha­rangozott. No, kocsira száll­tunk, és meg se álltunk az állomás melletti vendéglőig. Liba nem akadt egy falás sem, így frissen sültet kér­tem. Kilencféle van, mosoly­gott a pincér. Nem baj, any- nyi éppen elég lesz, hozza csak ki szépen, sorjában, ahogy sül! Magának? — kér­dezte tőlem. Nekem bizony, majd az urak fizetnek, a többit bízza rám! A felszol­gálónak majdnem kiesett a szeme az ámulattól, de azért hordta derekasan. — Mind eltüntette Matyi bácsi? — Az első hatot könnyen. Igaz, a végét már noszogatni kellett, de betért. Huszonhét pengőt fizetett a gróf. Nagy pénz volt ez akkor, fél hó­napig túrtam a földet eny- nyiért. — Világéletében kubikolt? — Már amikor adódott munka, mert előfordult, nem volt rám szükség sehol. Az viszont igaz, hogy árkot, meg sírt annyit kiástam, hogy magam se tudom a számát. Hányszor néztem a temető­ben, merre lelem a túlvilá­got, de bizony még 260 centi mélyen se találkoztam vele. Csak néha koporsódarabok­kal, meg csontokkal. — Az egészsége? — Már az sem az igazi. Látja a tűzhelyen azt a hat­literes lábast? Harmadéve, amikor az asszonyom tele­főzte savanyú babbal, még kis szünetekkel egy ülítő he­lyemben behaláboltam. Most meg már a kisebb kaszroly- lyal is elég egy szuszra. — Az hány literes? — Az? Csak négy. De már ennyi se esett jól, mert be­teg lettem. — Komoly bajjal? — Nyolcvanöt évesen, éle­temben először, elrontottam a gyomrom. Szilveszterkor 11 óra tájban átballagtam a szomszédhoz, és csak a kö­vetkező esztendőben érkez­tem vissza fél háromkor. Morgott is az asszony, mert hogy megártott a poharazga- tás. Egyébként nagyon gon­dom viseli, és sajnálom, hogy nem találkozott vele, de el­utazott két napra a fiamék- hoz. Azért nem vagyok árva, akad itt a kredencen egy kis gondűző. Megkóstolhatja nyugodtan! Én főzettem, va­lódi, tiszta eperből, mivel­hogy kubikos létemre ehhez is értek ... D. Szabó Miklós Szolnok megyei Beruházási Vállalat Tanácsot adni tanácsos A lebonyolítók alkalmazkodnak Közös harcászati gyakorlat Az_ éves kiképzési tervnek megfelelően a közeli napok­ban hazánk területén a Ma­gyar Néphadsereg és az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli had­seregcsoport kijelölt törzsei és csapatai közös harcászati gyakorlatot tartanak. A gya­korlatra korlátozott létszámú tartalékos hadkötelest hívtak be. Elméleti konferencia Szolnokon Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel elméleti konferenciát tartottak az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán, amelyen a vezető pártpropagandisták, a pártnapok előadói és a me­gye intézményeinek, vállala­tainak számos vezetője vett részt. A konferencia hallgatóit Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte, majd Markó István, a Központi Bizottság osztály- vezető helyettese tartott elő­adást „A gazdasági építő­munka követelményei, fel­adatai a hatodik ötéves terv­ben” címmel. Újdonság a körfénycső Olcsóbban, ugyanannyi világosság A konyha és a fürdőszoba után nemsokára a lakások más helyiségeinek megvilá­gítására is alkalmas lesz az izzószálas égőnél hatéko­nyabb és kevesebb energiát fogyasztó fénycső. Az idei év első negyedében megkezdik a körfénycsöves lámpatestek gyártását a Fénycső Szövet­kezetben. A körfénycsövek alkalmazásával olyan arma­túrák alakíthatók ki, ame­lyek hasonlatosak a hagyo­mányos lámpaburákhoz és így megfelelnek a lakó- és nappali szobák, az étkezőhe­lyiségek, valamint az előszo­bák hangulatának, illeszked­nek a berendezéshez, szem­ben az egyenes vonalvezetésű fénycsövekkel, melyek nem sok variációs lehetőséget kí­nálnak. Maga a könfénycső Lengyelországból érkezik, és a gyártó szövetkezét lámpa­testeit lengyel körfénycsö­vekkel árusítja majd, s azok utánpótlásáról is gondosko­dik. A lakások fénycsöves meg­világításával jelentősen csök­kenhet a családok energia- fogyasztása. A hagyományos izzószálas égő fogyasztásánál kétharmaddal kevesebb vdl- lamosenengiával ugyanaz a fényerő érhető el. Ha egy vállalatnál öt év leforgása alatt a dol­gozók több mint 60 szá­zaléka kicserélődik, és a létszám egy esztendő alatt 5 százalékkal csőin­ken, úgy hogy a terv mégis teljesül, akkor a kollektívára érdenjes odafigyelni. A Szolnok megyei Beruhá­zási Vállalat lebonyolítói munkát vállal elsősorban ta­nácsi létesítmények meg­valósításánál tevékenykedik. Az érdeklődést nemcsak az imént említett számok kel­tik fel, hanem az „építési front” megváltozott körül­ményei. Kevesebb jut az anyagiakból a következő tervidőszakban újabb beru­házások megvalósítására. Vajon milyen hatással van ez a lebonyolítókra, a kap­csolataikra, egyáltalán mi­lyen lépésre készteti a vál­lalatot? A partnerek diktálnak Néhány mutató az V. öt­éves tervidőszakból, ame­lyek nem csupán az itt dol­gozók munkáját jellemzik. A fél évtizedre mintegy 3,6 milliárd forint értékű be­ruházás lebonyolítását ter­vezték, a tény: 3,8—3,9 mil­liárd forint. A vállalati árbe­vétel erre az időszakra az elképzelt 47 millióval szem­ben 53 millió forint. Ismeretes, hogy az V. öt­éves tervidőszakban a me­gyei beruházások túlnyomó többségénél is az országos viszonyok voltak döntően a jellemzőek, vagyis az építői kapacitás iránt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Mindennek következménye­ként az így kialakult kap­csolatrendszerben a feltéte­leket, a megvalósítás tempó­ját többnyire a partnerek diktálták, s hogy a beruhá­zások tervezett tételei nem valósultak meg maradékta­lanul, illetve a középtávú elképzelésektől eltérően plusz feladatokat kellett vállalnia a bonyolítói kollektívának — mindez vállalaton kívüli okokra vezethető vissza. A beruházási vállalatnak alkal­mazkodnia kellett, különösen a tervidőszak közepére foko­zatosan fejlesztette tevékeny­ségét, és a beruházási piacon korábban meglevő konkur- rens cégeket fokozatosan és sikerrel visszaszorította. Még az építési fronton be­következett változások előtt a munka minőségének javí­tásához elkezdődött egy át­szervezési folyamat a vál­lalatnál. Komplexitásra tö­rekedtek ezzel az itt dolgo­zók, vagyis arra, hogy egy létesítmény lebonyolításával ugyanazok az ügyintézők, műszaki ellenőrök foglalkoz­zanak. összevonták például az előkészítési és a műszaki osztályt, igaz, ezzel az intéz­kedéssel a munka a dolgo­zóktól sokkal szélesebb körű ismereteket, nagyobb tudást kíván. A változásokkal vi­szont megszűnt a hibák ese­tén időnként előforduló, vál­lalaton belüli egymásra mu­togatás. Garanciális csoport gondoskodik az átvételi hi­bák csökkentéséről, az ár­képzés helyességével, a meg­felelő számlázással pedig egy árkérdésekkel foglalkozó csoport tevékenykedik. Ugyanakkor a műszaki ellen­őrök egy része szakmájához kapcsolódva néhány részte­rületre — mint a munkavé­delem vagy az energetika — specializálódott, ők tudásu­kat egy-egy sajátos esetben kamatoztathatják. Mindez alapfeltétele volt a fejlődésnek. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítot­ta, hogy időnként az irreális kalkulációk a helytelen, rossz beruházási célkitűzések, az esetenként nem megfelelő tervek, a hibák kijavítása, a magyarázkodásra jóval több energiát vett el a lebonyolí­tóktól, mint a műszaki fel­adatok megoldása. Érthető tehát, hogy a vállalat szíve­sen foglalkozik tanácsadás­sal az utóbbi hónapokban, kalkulációkat készít, javasla­tokat ad tanácsoknak, intéz­ményeknek, vállalatoknak, ezzel is segítve a beruházá­sok előkészítését. (Így készí­tették el egyebek között g jászapáti nyolctantermes, vagy a tiszafüredi 30 célcso­portos lakás -úgynevezett be­ruházási célokmány terveze­tét.) Jobb előkészítés, kamattal A jobb előkészítés, a lé­tesítmény megvalósításához , szükséges dokumentumok pontos ismerete, a „pénz­ügyi oldai” pontos felmérése kamatozódhat a vállalatnak, hiszen így nagyobb az esély arra, hogy érdekeltségi díj­hányadra tegyen szert. (Az utóbbi azt jelenti, hogy a lebonyolítók kötelezettséget vállalnak: olcsóbban valósít­ják meg a beruházást a ter­vezetthez képest. A külön­bözet egy része így az övék. Ha viszont nem sikerül a vállalkozás, úgy az előirány­zott magasabb díjkülönbözet dupláját fizetik ki a meg­rendelőnek.) A beruházási piac átrendeződésével mind több felújítási megrendelés­nek tesznek eleget a vállalat dolgozói. Munkájuk például a kenderesi szakmunkáskép­ző intézet rekonstrukciójá­nak lebonyolítása, vagy a Verseghy Ferenc Gimnázium felújítása Szolnokon. Kőtelező térítés a haszontalan kilométerek után Rendelet a tehergépjárművek üres futásának csökkentéséről Kilométerenként három forint térítést fizetnek ezentúl a vállalatok, az üzemek a 100 kilométert meghaladó szállítási tá­volságon üresen közlekedő öt tonnánál nagyobb tehergépjár­művek után. Ez a lényege a közlekedés- és postaügyi miniszter január 1-étől érvényes rendeletének, amely a teherkocsik üres futásának csökkentése érdekében született. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmon­dották, hogy a térítés lénye­gében nem minden üres ki­lométerre vonatkozik. Csak akkor kell fizetni, ha 10Ű ki­lométeren felül az egyik irányban rakodtan közleke­dő jármű visszaútban lega­lább 70 kilométert fut üre­sen. A rendelet viszont a különleges felépítményű vagy speciális célokat szolgáló, fertőző anyagokat szállító járművek kivételével min­den öt tonnán felüli teher­kocsira érvényes. A rendelet szerint üresjáratnak számít az, ha a kocsi rakomány nél­kül vagy teherbírásának 10 százalékát el nem érő szál­lítmánnyal közlekedik. Az elszámolás önbevallás­sal. mintegy „becsületkasz- sza” rendszerben történik. Minden öt tonnás kocsit üzembentartó vállalat köte­les összesíteni, mennyit ment üresen járműve. Az üres ki­lométerekért járó térítés ösz- szegét a KPM autófelügye­let számlájára kell befizet­ni. Az így befolyt összege­ket az autófelügyelet az energiafogyasztás és felhasz­nálás korszerű ellenőrzését szolgáló berendezések, mű­szerek beszerzésére fordít­hatja. A rendelet végrehaj­tását is az autófelügyelet el­lenőrzi, s az ellene vétőket büntetéssel sújthatja, a fele­lős ellen eljárást indít. Amennyiben megállapítják az üres futást, amelyet a vállalat nem jelzett, a bün­tetés a térítési díj tízszerese, vagyis kilométerenként 30 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents