Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 15. IA tudomány világa Hogyan állíthatunk elő jobb szilárdságú anyagokat? Bemutatjuk Prohászka János akadémikust Szaktudását az egész világ elismeri. Itthon címek, rangok, kitüntetések birtokosa. És mégis arra a legbüszkébb, hogy szüleitől rokonaiig mindenki fizikai dolgozó, és nem szakadt el a nagytétényi munkáskörnyezettől, ahol 60 éve felnevelkedett. Sajátos, nehéz úton jutott el Prohászka János a tudomány legfelső lépcsőfokaiig: Budafokon végzett polgári iskolai tanulmányai után üvegcsiszolósegéd lett, és fizikai munkásként dolgozott 1946- ig. Ez évben történt, hogy a mérnökszakszervezet módot, lehetőséget keresett tehetséges fiatalok egyetemi képzésére, akik addigi helyzetük miatt ezt nem tehették. Érettségi nélkül hatvan fiatal kezdhette vendéghallgatóként a Műegyetemen a tanévet, és az első félév eredménye döntött: végleges, teljes jogú hallgatókká válnak-e? 18 diák állt helyet, közöttük Prohászka János. Amikor 1950-ben diplomázott (diplomamunkája egy forgácsoló készülék tervezése). nem sejtette még, hogy tudományos kutató lesz. Á változást az jelentette, amikor a Vörös Akadémiára került oktatónak, ahol későbbi neves gazdasági vezetők sorát készítette fel. Az Akadémia megszűnte után a Vasipari Kutató Intézetbe került. Gillemot professzor aspiránsaként, és itt készült fel kandidátusi értekezésére. Ezt 1957-ben. védte meg. Témája: a titán hatása a szén diffúziójára a vasban, lényegileg a fémek felületi edzésével foglalkozott. Ettől kezdve a Híradás- technikai Kutató Intézetben dolgozott, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének megalakulásáig, ahol tudományos osztályvezetőként működött. Itt készült fel doktori értekezésére. 1964-ben lett a tudományok doktora, értekezésében a szilárd testek szerkezetének akkor igen aktuális kérdését, a kristály- rácsok hibáit vizsgálta, pontosabban egy speciális kris- tályrácshiba keletkezési módját írta le. Ugyancsak 1964-ben nevezték ki egyetemi tanárnak a Budapesti Műszaki Egyetem villamosipari anyagtechnológia tanszékére. 1965— 1966-ban Ford-ösztöndíjjal az az amerikai egyesült államokbeli Harvard egyetemen dolgozik. 1969-ben választják meg az Akadémia levelező tagjává. Székfoglalójában a szerkezeti anyagok szilárdságnövelésének lehetőségeit taglalja. 1977-ben az egyetemen szervezeti változás történik: létrehozzák a Gépészmérnöki Kar Mechanikai Technológia- és Anyagszerkezettani D Intézetét, amelynek előbb igazgatóhelyettesévé, majd igazgatójává nevezik ki, emellett tanszékvezetői tisztét is megtartja. Munkásságát a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerte el a kormányzat. A szakmai közvélemény pedig egy sor választott tisztséggel: az Akadémia elnökségének tagja, a gépész-kohász szak csoport vezetője, a Tudományos Minősítő Bizottság gépész-kohász szakbizottságának tagja, az Akadémia elméleti technológiai bizottságának vezetője, és még lehetne folytatni a felsorolást. önmaga nevelő-oktató munkáját értékeli legtöbbre, különösen büszke arra, hogy jelenleg is négy aspiránsa van. Sokrétű elfoglaltsága mellett is mindennapi tevékenységi körébe tartozik az aktív kutatómunka. Méghozzá olyan, amelynek közvetlen, gyakorlati vonatkozásai is vannak. A probléma, amelyre a megoldást keresték, ismert: különösen az autóiparnak van szüksége olyan szerkezeti anyagokra. elsősorban acélra, amely változatlan teherbírás, terhelhetőség mellett kisebb súlyú, hiszen az ilyen anyagból készült jármű kevesebb önsúlyt hord, ennélfogva fogyasztása is kevesebb, tehát energiatakarékos. A japán és amerikai kutatók mikroötvözési módszert dolgoztak ki. Ugyancsak külföldi kutatók foglalkoznak hőkezelési eljárásokkal is. A Budapesti Műszaki Egyetem kutató kollektívája, amelyet Prohászka professzor vezet, más úton indult el. Elektromos árammal folytatják az acél hőkezelését 2 másodpercig, igen nagy áramsűrűség mellett. És ez az eljárás az említett külföldi módszereknél jobb szilárdság elérését teszi lehetővé. A kutatók szerződést kötöttek a Dunai Vasművel az idén. A szükséges üzemi berendezést már tervezik, és talán 1982-re üzembe is lép majd. (Érdemes lenne eltűnődni azon: feltétlenül szükségesek-e egy világviszonylatban is új és eredményes eljárás esetében az ilyen hosszú átfutási idők? Hiszen mire az új termék a piacra kerül, lehet, hogy már elavult lesz? ...) És Prohászka János, a magánember? Elsősorban fiára büszke. Amikor megtudta, hogy villamosmérnöknek készül, rábeszélte: tanuljon olyan külföldi egyetemen, ahol apja nevét nem ismerik. Így került Ilmenau-ba, ahol kitüntetéssel végzett, és ma már a Kandó Kálmán főiskolán tanársegéd. Ma is vitákat folytatnak édesapjával a pályaválasztás helyességéről. Prohászka János ugyanis azt vallja: az ember hivatásként azzal foglalkozzék. amit egyébként is legjobban szeret. És fia legjobban kocsit szeret vezetni. Ezért n«m is egészen tréfás néha az apai kérdés: nem érezné magát jobban például taxisofőrként? És az apa kedves időtölét- se? Ideie nincs — hobbvra, kedvtelésre l^alábbis. Valamikor maga is futballozott, később sokat iárt meccsre. Most már televízión nézi a labdarúgó-mérkőzéseket, dacolva a magyar foci jelenlegi színvonalával. . . Ha már ez is szóba került: ráférne a magyar sportéletre is néhánv tucat olyan keményen dolgozó. céltudatos egyéniség, mint amilven a saiát szakmájában Prohászka akadémikus. Szatmári J. TŰZÁLLÓ FA A hollandiai Vlissingen- ben egy műtrágyagyár részére olyan, 25 ezer tonna befogadóképességű raktár épül, amelynek tartószerjke- zetét teljes egészében fából készítik. A fa építőipari alkalmazása fokozatosan háttérije szorult, főként a tűzveszélyessége miatt. Pedig számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Fajsúlya kb. nyol- cadrésze az acélénak, ugyanakkor szakítási szilárdsága (a rostok irányában) csak fele, harmada amazénak. Nyúlása és rugalmassága sem túl kedvezőtlen a fémekéhez viszonyítva. Az említett raktárépület tartógerendáit vékony falécek összeragasztása révén alakítják ki. Az összeerősí- téshez különleges, kétalkotós ragasztót használnak. A ragasztó egyik komponense a rezorcin nevű vegyianyag, amely a másik komponenssel hidegen összekeverve adja a rendkívül erős kötést eredményező anyagot. A fa külső felületét is vékonyan be kell vonni e ragasztóanyaggal. ezáltal nagy mértékben tűzbiztossá válik. Kísérleti összehasonlításokat végeztek, amelyekből kiderült, hogy az acélszerkezetek tűz esetében viszonylag gyorsan felizzanak, ezáltal elveszítik szilárdságukat, s saját súlyuk alatt összeroppannak, deformálódnak. Ellenben a ragasztott fatartókban csak igen lassan terjed az elszene- sedés folyamata, tehát teherbíróképességüket sokkal tovább megőrzik. A fával gondosan ellátott országokban tehát biztonsággal és gazdaságosan alkalmazhatják a ragasztott tartószerkezeteket. annál is inkább, mivel így akár 60—80 méteres fesztávolságú áthidalások is könnyedén megvalósíthatók. ÜTVE-FÚRVA Lyukmélyítés betonban A villamos kézi fúrógépeket kezdetben csak ipari célokra gyártották. Jókora méretűek és tetemes súlyúak voltak még ezek a szerszámok, de azért jó szolgálatot tettek. Időközben azonban az elektromos-építés technikája jelentős fejlődésen ment keresztül, ami kedvező hatással volt a villamos kéziszerszámok — többek között a fúrógép — méretváltozásaira is. így az egyre kisebbedő és mind elérhetőbb árú villamos fúrógépek a háztartásokba is bevonultak: a bar- kácsfelszerelés szinte nélkülözhetetlen tagjai lettek. A változtatható fordulat- számú fúrógéppel sok különféle feladatot meg lehet oldani, csupán egyet nem: a beton fúrását. Még akkor. sem, ha keményfémlapkás csigafúrót erősítenek a tokmányba. Amíg ugyanis csak az apró szemcsés, szürke betontömegbe kell behatolnia a fúrónak, még csak halad valahogy, de amikor kavicshoz ér a fúró hegye, megakad a tudomány. E nehézséget az ütvefúrógép megszerkesztésével hidalták át a konstruktőrök. Olyan villamos fúrógép ez, amelynek a tokmánya — benne a csigafúróval — nemcsak forgó mozgást végez, hanem tengelyirányú (axiá- lis) elmozdulást, rezgést is. E módon a fúró hegye percenkénti több ezer ütést mér az előtte jelentkező akadályra s közben forogva áthatol rajta. Képünkön egy ilyen villamos ütvefúrógépet láthatunk, mely' egyike a legkorszerűbbeknek. Acél, színesés könnyűfémek, természetes és műkő, beton, fa műanyag egyaránt megmunkálható e 750 wattos motorral hajtott szerszámmal. Az elektronikusan vezérelt, kétáttételes, erős készülék, a fúráson kívül — kiegészítő szerszámokkal felszerelve — más műveleteket is el tud végezni. így alkalmas fűnyíró, sövénynyíró, kézi és asztali körfűrész meghajtására is. Burkolata részben üvegszállal erősített poliamidból készült, ami szívós, ütésálló és jó villamos szigetelő. Kapcsolat a számítógéppel Az elektronikus digitális számítógép főszereplői a belsejében található billenő- vágy kapcsolóelemek. A berendezés többi alkotóeleme mintha csak azért volna, hogy őket kiszolgálja. E billenőelemek, kapcsolóelemek kétállapotú elemek, tehát — mint neveik is mutatják —, két egymástól jól megkülönböztethető állapotban lehetnek. és működés közben az egyik állapotból a másikba billennek át. És a számítás- technika gyakorlatában ezek az állapotok mellé rendelnek konkrét jelentést. A számítógép belső memóriájában ferritmagokat találunk. Ezek az alig néhány milliméter átmérőjű kis ferritdarabkák. ferritevűrűk kétféle — északi és déli — mágneses állapotban lehetnek. A gyűrűket egy vízszinA számítógéppel való műveleteket tanulják a hallgatók egy csehszlovák főiskolán. Szerelés feszültség alatt A villamoshálózat-szerelők elengedhetetlen munkája a rendszeres karbantartás és javítás. Ezek végzésekor az adott körzetekben hosszabb- rövidebb időre szüneteltetni szokták az áramszolgáltatást. Több külföldi országban már évek óta alkalmaznak olyan módszereket, amelyekkel feszültség alatt, a hálózatrész áramtalanítása nélkül is elvégezhetők a felújítási. javítási munkálatok. A módszer lényege az. hogy a kiváló szigetelőképességű és mechanikai szilárdságú, könnyű rudakra szerelt és távolból működtethető szerszámokkal — ún. manipulátorokkal — végzik el a munkát az áramjárta vezetékszakaszon. A szerelőkhöz közel kerülő vezetéket ilyenkor szigetelőburkolatokkal látják el. a vezetékbontásokhoz szigetelt áthidalásokat alkalmaznak. A jól megszerkesztett célszerszámokkal ma már a legbonyolultabb javítások (például egész oszlop cseréje. árboc kapcsolócsere stb.) is végrehajthatók feszültség alatt. Az áram alatti munkák bevezetése lehetővé teszi a hálózat egyszerűsítését. így például a sok hibát okozó oszlopkapcsolók nagy részének kiiktatását. További előny, hogy az egyszerűbb hálózat üzembízto- sabbnak mutatkozik, létesítése és fenntartása is kevesebbe kerül. Végül, de nem utolsósorban a villamos balesetek számának csökkenése is várható a módszer bevezetésétől. A hálózati villamos balesetek okai között ugyanis a fegyelmezetlenségen kívül a feszültségmentesítés bonyolultabb műveletei is szerepet játszanak. Feszültség alatti munkánál viszont a Képünkön egy zárt kapcsoló végzett feszültség alatti szerelő eleve tudja, hogy a berendezés áram alatt ’van, s aszerint viselkedik. Hazánkban is rátérünk a villamos hálózatok feszültség alatti szerelésére, miután átvettünk egy Fráncmország- ban alkalmazott módszert, s megvásároltuk a szüksészigetelt áthidalók segítségével karbantartását láthatjuk ges szerszámokat, és az azok szállításához szükséges gépjárműveket is. A szakemberek a szigetvári oktatóközpont tanpályáján ..élesben” gyakorolják az áram alatt levő magasfeszültségű vezetékek szerelésének mozdulatait, munkafogásait. tes és egy függőleges áramvezeték szeli át. Ha mindkét pályára egyidejűleg vezetünk áramot, a gyűrű meghatározott állapotba kerül. Ha csak az egyik vezetékre küldünk elektromos áramot, a gyűrű ugyanabban a mágneses állapotban marad, amelyben előzőleg volt. Ha azonban mindkét vezetékre az előzővel ellentétes irányú áramot viszünk rá, a gyűrű épp az ellentétes állapotba jut. Ez az állapot huzamos időn át, mindaddig megmarad, amíg meg nem változtatjuk. Éppen ezért alakítják ki a gép emlékezőberendezését ferrit- gyűrűkből, mert ezek állapotai sokáig megmaradnak. Az egyik állapot természetesen megfelel a számítógépeknél használt 1-es számjegynek (igaz), a másik a 0 számjegynek (nem igaz). A számítógépnek nemcsak a belső tárolójában találunk kétállapotú billenőelemeket. A gép két másik fő részében, a vezérlő és az aritmetikai egységben ugyancsak ilyen kapcsolóelemek a működés főszereplői. Ezek lehetnek pl. tranzisztorok, amelyek vagy a „vezet”, vagy a „nem vezet” álapotá- ban vannak, vagy persze integrált áramkörök. A gép mindenesetre sok millió műveletet hajt végre egymás után és eközben sohasem történik más, minthogy bizonvos számú kapcsolóelem megmarad az éppen meglévő állapotában, bizonyos számú kapcsoló- elem pedig átmegy a másik állapotba. És mindazt amit betápláltak a számítógépbe, ugyancsak kétbetűs ábécé segítségével (1 és 0) kell feljegyeznünk, mert a számítógép csak így érti meg. Objektív leskelődőknek Ey angol vállalat olyan objek- tívet árul, amellyel bármely helyiség teljes belső terét egyszerre mutató felvétel készíthető egy hímzőtű fejénél nem nagyobb méretű Ivükön keresztül. Á közönséges fényképezőgépekre illeszthető objektív 160 mm hosszú, és 2,7 mm átmérőjű csúcsban végződik. A különleges képalkotást 17 _ tükörből, prizmából és lencséből álló oo- tikai rendszer biztosítja. Az objektív fényereje f = 2,8, ami megfelelő film használata esetén elég közönséges fényviszonyok mellett is kivábá minőségű képek készítéséhez. A cég reméli. hogy találmányát nemcsak a CIA és társai, hanem az orvostudomány (testüregek), a régészet (sírboltok, épületek), az ipar (aknák, silók, kazánok, reaktorok stb.), a barlangászat és tucatnyi más terület is sikerrel alkalmazza.
