Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

Még több húst, tejet, tojást Legalább ötmillió sertés, csaknem félmillió szarvas- marha, ugyanannyi juh, 35 milliónyi baromfi, százezer­számra nyúl, prémet adó nut­ria és sok egyéb haszonállat népesíti be országszerte a kistenyésztők portáit, tanyáit. Állatok millióit etetik, itat­ják naponta többször. Gon­dozzák, nevelik őket, ha esik, ha fúj; hétköznap és ünnep­nap egyaránt. Megéri ezt a rengeteg fáradtságot? Az állattartó kistermelők portáin születik a mezőgaz­daság teljes termelési érté­kének húsz százaléka, s ez nemcsak a hazai élelmiszer­fogyasztás színvonalának je­lentős tényezője. Január elsejétől kezdve — tekintettel a takarmány- és az egyéb árak emelkedésé­re — a felvásárlási árak leg­többje megváltozott. Két fo­rinttal emelték a hízott ser­tés kilónkénti, ugyanennyi­vel a nyúl téli árát. Nőtt a hízott bikáé, a vágócsirkéé, a bárányé, a baromfié, a tojá­sé. Eddig mennyiségi felárat csak akkor kapott a kiste­nyésztő, ha húsznál több sertést értékesített évente, most kevesebbért is kap, ha a felvásárló nagyüzem ösz- szegyűjtve, egy fuvarral húsznál többet szállít a fel­dolgozóba. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének növelé­se érdekében emelkedik a második és a további tehe­nek után járó állami támo­gatás összege: évente hatezer forintot kap a tehéntartó gazda. Előnyös szerződést köthet a kistenyésztő' üsző­nevelésre. borjúértékesítés­re, hitelt is kaphat állatvá­sárlásra. takarmánybeszer­zésre. ólépítésre, korszerűsí­tésre. Mindez azonban nem ele­gendő. Azzal együtt sem, hocv a nagyüzemek a kister­melést szervező tevékenysé­ge sokkal jobb, mint bármi­kor korábban, s hogy az ál­lattartás gépeiből, eszközei­ből bővült a választék. Talán furcsának tűnhet, de leginkább a jó szó, a felvilá­gosítás hiányzik. Mióta az áfész-ek a járási székhelyek­re költöztek, s összevonták a kisebb termelőszövetkezete­ket. amióta sok községben megszűnt a tanács, az iskola, nincs kitől kérdezzen a ter­melő. Távol vannak, akik el­mondhatnák, netán saját pél­dájukkal bizonyíthatnák: szükséges és érdemes is a jó' értékesíthető vágóállatok nevelésével, élelmiszerek ter­melésével foglalkozni. Aki télvíz idején a kisebb- nagyobb községekben meg­fordul, huszadrangú táncdal- énekesek fellépéséről értesül­het a plakátokról, de terme­lési akciókról — arról, hogy ki a megbízott, hol mi után lehet érdeklődni —, annak híréről nem hallhat. Gyako­ri, hogy termelési tanácsko­zásra, szakcsoport-összejö­vetelre invitáló meghívót hord széf a postás, de csak azoknak, akik már termelők, szakcsoporttagok. Akikből ez­után lehetne termelő, azok nem értesülnek a lehetősé­gekről, hozzájuk ritkán jut el a biztató szó. A pártkongresszuson hang­súlyt kapott, az ötéves és az 1981-es tervben nyomatéko­san szerepel, hogy nagy szük­ség van a kistermelők mun­kájára, mindarra az élelmi­szerre, amelyet belföldi fo­gyasztásra és exportra elő­állítanak. Lehetőség van a termelésre, szaktudásban, szorgalomban nincs hiány. Óriási hát a feladatuk és a felelősségük azoknak, akik a kistermelés jelenlegi színvo­nalát megtartani, sőt fokozni hivatottak. G. I. Genfben Nem hozott eredményt a Namíbia-konferencia A dél-afrikai rendszer azért nem hajlandó aláírni a tűz­szünetet, mert attól fél, hogy az ENSZ által ellenőrzött vá­lasztásokon a felszabadítási mozgalom győzedelmesked­ne, akárcsak Zimbabwéban — jelentette ki tegnap Genf­ben Sam Nujoma, a délnyu­gat-afrikai népi szervezet (SWAPO) elnöke. Az ENSZ főtitkára által kezdeménye­zett — „végrehajtás előtti­nek” nevezett — egyhetes ta­lálkozó tegnap hivatalosan is végétért, mégpedig teljes kudarccal. Pretoria hajthatatlansága kellemetlen helyzetbe hozta a biztonsági tanács állan­dó tagjai közül az Egyesült Államokat, Franciaországot és Nagy-Britanniát, amelyek­nek szavazata ellenére a tes­tület nem hozhat határozatot érdemi kérdésben. Ma kez­dődik ugyanis New Yorkban az ENSZ közgyűlés vitája Namíbiáról és Dél-Afrikáról. Aligha kétséges, hogy a tag­államok elsöprő többsége, élükön az afrikai országok­kal, a Dél-Afrika elleni szankciók — beleértve az olajembargót — követelésé­vel elérik a biztonsági ta­nács sürgős összehívását. A tudomány világából 4. oldal Bulgakov- komédia a Szigligeti Színházban 5. oldal A Jászsági Állami Gazdaságban Jó körülmények, eredményesebb munka Orvosi rendelő a központban, üzemi konyha minden kerületben A Jászsági Állami Gazdaságban megszokták már, hogy amikor a termelésnövelés, a hatékonyabb gazdálkodás felté­teleinek megteremtéséről tárgyalnak, a feladatok között ha­tározzák még a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szo­ciális, kulturális és egészségügyi ellátásának javítását. Ezt tették az V. ötéves terv elején, és akkor is, amikor az öt év munkáját összegezve a legfőbb gazdasági eredményekkel együtt értékelték a dolgozók érdekében hozott intézkedéseket. A gazdaságnak három kü­lönálló termelési egysége, ke­rülete van. Az I. számú ke­rület a Jászkisér—Szellőhát, a II. számú a Jászberény— Üjerdő, a III. számú pedig a Jászberény—Felsőmuszály. A három kerületben hatszáz- nyolcvannyolcan dolgoznak, közülük szózöten nők. A dolgozók nagy része jászberényi és jászkiséri la­kos, de járnak dolgozni Jász- ladányból, Jászszentandrás- ról Jászalsószentgyörgyről, Pusztamonostorról és Jászdó- zsáról is. A gazdaság kedvez­ményes térítési díj fejében 9 autóbusszal viszi lakóhe­lyükről a munkahelyre és vissza a dolgozókat. A gazdaság imfnkavédelmi szabályzatában szerepel a biztonságtechnika állandó fejlesztése. A munkafolya­matok gépesítésével-csökken­tették a balesetveszélyt a rakodásnál, az anyagmozga­tásnál, újabb raktárak épí­tésével biztonságosabbá tet­ték a tűz- és robbanásveszé­lyes anyagok tárolását. A dolgozókat a munkaterületek sajátosságainak figyelembe­vételével látták el védőru­hákkal és egyéni védőfelsze­relésekkel. A munkavédelmi feladatok végrehajtására az elmúlt öt év alatt 17 millió forintot költöttek. Az egyik legnagyobb tet­széssel fogadott intézkedés, hogy a gazdaság központjá­ban üzemorvosi rendelő épült. Az egészségügyi neve­lésre, az üzemegészségügyre, az üzemi higiéniára és a közegészségügyi feladatok el­látására a tervidőszakban 5 millió forintot fordítottak, s 27 millió forintot a szociál­politikai feladatok ellátására. Hasznos intézkedéseket hoztak a dolgozók kulturá­lis és sportolási igényeinek kielégítésére és az üzemi étkeztetés biztosítósára. A gazdaság öt üzemi kony­hát tart fenn, ezek közül négyet az elmúlt években felújítottak. A dolgozók ked­vezményes áron étkeznek az üzemi konyhán. Rajtuk kí­vül más közeli vállalatok dolgozóinak is biztosítanak étkezést. Az V. ötéves terv idősza­kában az állami gazdaság több, mint egymillió forint támogatással járult hozzá harminc dolgozó lakásvásár­lásához, -építéséhez. A Pesti út térségében épülő mun­káslakások közül harmincra vevőkijelölési jogot szerzett. A lakások közművesítésére 1 millió 800 ezer forintot adott át a városi tanácsnak. Illés Antal Ebben az évben megkezdődött a száras férfibakancsok gyár­tása a kenderesi November 7. Tsz cipőfelsőrész-üzemében. A hónap végéig 600 párat készítenek Németh Károly a Munkásőrség Országos Parancsnokságán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Munkásőr­ség országos parancsnoka be­számolt a Munkásőrség 1980. évi tevékenységéről és az 1981. évi feladatokról, vala­mint a most zajló egység­gyűlésekről. Németh Károly ismertette a párt előtt álló' időszerű fel­adatokat, majd elismeréssel szólt á Munkásőrség tevé­kenységéről. A Központi Bi­zottság nevében köszönetét mondott a munkásőrök helyt­állásáért, önzetlen munkájá­ért. A megbeszélésen részt vet­tek az országos parancsnok­ság vezető munkátársai. Je­len volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Hengeres bálázó, petrencézö kocsi Újdonságok a szolnoki Mezőgép Vállalatnál A mezőgazdaság látja hasznát annak a törekvő munkának is, ami az éveleji időszakot jellemzi a szolno­ki Mezőgép Vállalatnál. A Mezőgép Tröszt legnagyobb vállalata az idei jó munka alapját már tavaly megve­tette azzal, hogy jól zárta az 1980-as évet, árbevétele meg­közelítette a 2 milliárd fo­rintot. Az V. ötéves terv idő­A havazás ellenére sem álltak le a falpanelek szerelésével Szolnokon, az AGROBER új épületének kivitelezésénél az Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói. Riportunk a téli építkezésekről a 3. oldalon. szakában a gyártmányfej­lesztés, korszerűsítés követ­kezményeként termékeinek csaknem fele került export­ra, s ennek egyharmada tő­kés piacon talált vevőre. Ru­galmasan alkalmazkodnak a világgazdaság gyorsan válto­zó feltételeihez. A saját gyártmányfejlesztés mellett az elmúlt évben két, világ- színvonalon álló termék li- cencét is megvásárolták. Modern szálastakarmány- betakarító eszközeik jórészét már lekötötték a külföldi partnerek, s az igényeknek megfelelően az új év első napjaiban megkezdték az exportszállításokat, elsősor­ban a két legnagyobb külföl­di partnernak, az NDK-beli Fortschritt és az NSZK-beli Claas cégnek. Az év újdon­sága lesz, hogy megkezdődik a korszerű, nagy teljesítmé­nyű hengeres bálázók, továb­bá az értékes takarmányok betakarítására alkalmas pet- rencéző kocsi gyártása. A hengeres bálázó előállítására a múlt évben az amerikai Hesston céggel kötöttek meg­állapodást. A gyártásmegosztás alap­ján az új termék egyes ele­meit. hengervázait az ameri­kai fél szállítja, s ezek el­lenértékét a szolnoki vállalat rendfelszedő részegységek szállításával fizeti. Az új eszköz fűszéna, lucernaszéna, szalma, továbbá kukorica­szár bálázására egyaránt al­kalmas. Az új termékből a bálázóból az idén 300 dara­bot gyártanak, kizárólag a hazai mezőgazdasági üzemek részére. Az első szériák a betakarítás időszakára már kint lesznek rendeltetési he­lyükön. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 12. szám, 1981. január 15., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents