Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
XXXII. évf. 1. szám, január 1., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 11 népgazdaság 1981. évi terve 'iűgt újabb feladatok Sógorság, komaság, rokonság Télelő Nagyivánon Matematika « és piackutatás Kooperációs szerződés a szolnoki Mezőgépnél. A szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyárában a Claas-cég számára gyártanak rotációs fűkaszákat. A kooperációs szerződés keretében kétezer-egyszázat szállítanak az NSZK-ba A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980- ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem a tervezett .'i—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mérteimen csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső fel- használása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg, az állóeszköz-felhalmozás mérséklődött; kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya fey a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Ipar Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mély- építőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok válla kozóí magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az .építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez kö- zelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukorica- termés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az' elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyes meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az 41- lami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre- előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (deáki bauxitbánya, bélapátfalvai cementgyár Magyar Viscosa Pan II.. Tiszai Kőolajfinomító I. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980- ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a víz- gazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz közelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kis mértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerő(Folytntás a 2. oldalon.) Az új év első munkanapján Megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója Az országgyűlés téli ülésszakán jóváhagyták a népgazdaság VI. ötéves tervét, a megoldandó feladatok sorába bekerült a Papíripari Vállalat szolnoki papírgyárának 6,1 milliárd forintba kerülő rekonstrukciója is. A kiemelt beruházás — mivel az előkészítő munkálatok befejeződtek. — az új év első munkanapján, január 4-én kezdődik meg. Felmerülhet a kérdés: miért ilyen fontos a papírgyári beruházás? A rekonstrukció jelentőségét több tényező is magyarázza. Az ország részt vállalt az uszty-ilimszki cellulózkombinát felépítésében, és ennek fejében 40 ezer tonna fehérített fenyőcellulózt kap a Szovjetuniótól, Ugyanennyi papíralapanyagot kapunk egy másik nemzetközi együttműködés keretében : a magyarországi nyarfarönköket feldolgozó, többek között tőlünk kapott hitel segítségével felújított két jugoszláv gyártól. Az összesen 80 ezer tonnányi többlet alapanyag hánom- negyed részéből a korszerűsített és kibővített szolnoki gyárban készül majd finom, famentes papír. A másik indok a dollár- kiadások mérséklése volt. Ma több mint tízezer tonna (többszínű nyomdai termékek készítésére alkalmas) műnyomó- • és krúmopapírt vásárolunk minden évben a .tőkés államokból. Ezeket a papírfajtákat itthon készítve még akkor is konvertibilis valutát takaríthatunk meg, ha az előállításukhoz szükséges gépeket dollárért vásároljuk meg. A rekonstrukció mellett szólt az is, hogy már befejeződött a hazai nyomdaipar rekonstrukciója, de a magyar ipar ma még nem képes elegendő, megfelelő minőségű papírt készíteni. Ezeknek az érveknek a hatására született meg a döntés: Szolnokon egy új, évente 50 ezer tonnát termelő papírgépet és egy műnyomó papírok gyártására szolgáló 15 ezer tonnás mázológépet állítanak üzembe, valamint évi 13 ezer tonnáról 22 ezer tonnára bővítik a gyár 4-es számú papírgépének kapacitását. A beruházás befejezése után a gyár termelése évenkénti 47 ezer tonnáról 105 ezer tonnára nő. (Annak ellenére, hogy a két legkorszerűtlenebb papírgépet leállítják.) Jelentősen javul az üzem munkájának hatékonysága is: a termelés megduplázásával párhuzamosan — az értékesebb gyártmányok révén — 3 és félszeresére nő a termelési érték, miközben a gyárban dolgozók száma csak 9 százalékkal lesz több a mainál. A beruházás munkálatai január 4-én megkezdődhetnek, hiszen jó ütemben haladt, és már be is fejeződött az előkészítés. A jövendő — majd 300 méter hosszú és 200 méter széles — üzemcsarnok helyén levő lakóházakat 1979-ben lebontották, elkészültek az építési generálkivitelező, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felvonulási épületei, lebontották az útban levő régi késztermék raktárát, és már fel is építették az újat. A beruházók már a külföldi gépszállítási szerződéseket is megkötötték. Az új papírgépre, a mázológépre és tartozékaira, valamint a komputeres folyamatszabályozó berendezésre, a felújítandó papírgép részegységeire és a szennyvíztisztító telepre összesen 44 millió dollárt költöttek el. A rekonstrukció alatt számtalan építési és szerelési feladatot kell megoldani. A generálkivitelezőkkel (az építkezés felelőse a SZÁÉV, a szerelésekért pedig a Gyár- és Gépszerelő Vállalat) együtt 50—60 vállalat vesz részt a beruházás megvalósításában. A munka dandárjának idején — 1982-ben és 83-ban — egyszerre kétezer ember is dolgozik az építkezésen. A beruházás befejezésének időpontja 1984. szeptember 30. Búidőep ú j évet kwúmuik kedves ú ív (U é ink na k !
