Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
1980. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 / uéiinihasszán TovábbI kiaknázatlan lehetOaógok Jeltelen Gondolatiéi Jól indulta tanév Kiállítások, qyermekfoglalkozások, hangversenyek Bács-Kiskun megye bemutatkozik „Vita, interjú, jegyzet a kultúráról” — ígéri alcímében a Gondolatjel című műsor, amelynek nem egy korábbi adása élénk visszhangot váltott ki, közeli, művelődésszervezéssel foglalkozó ismerősöm nem egyszer magnóval, jegyzetfüzettel felkészülve várta az adásokat, elsősorban a kulturális, művészeti elméleti kérdéseket feszegető témák kedvéért. A legutóbbi adás — részleteit tekintve — szintén nem akármilyen szellemi tápláléknak ígérkezett. Három riport, illetve interjú a francia filmművészet magyarországi ünnepe alkalmából: beszélgetés Kassák Lajos: Egy ember élete című műve színpadra állí tóival; miért igénytelen a hazai képes levelezőlap-kínálat; beszélgetés a tudományos-fantasztikus filmről és irodalomról; Mária Terézia kora — egy kiállítás apropóján; tudósítás, illetve riport a Szombathelyen rendezett nemzetközi orchidea-konferenciáról. Film és színház, irodalom és történelem, képzőművészeti kultúra és nemes szenvedély — megany- nyi jó alkalom (téma) elgondolkodásra, gondolkodta- tásra. Nem folytatjuk a dicsérő jelzők feltételes módban való sorolását — a műsor mélyen alatta maradt a korábban megszokott színvonalának. (És persze várakozásunknak is.) Miért pesszimista? — tette fel a kérdést a riporter az egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb alakjának, a francia Jean-Luc Godard- nak. Mire a jeles rendező válaszolt, valahogy ilyenformán: „Nem vagyok pesz- szimista. A világ az... És én a műveimben erről a világról szólok.” Nem jártunk jobban a Godard egyik színészével, a magyar származású László Szabóval készített interjúval sem, a video kazetta lehetőségeiről szóló beszélgetés pedig információkban sem nyújtott újat. A Thália Színházban Kassák Lajos Egy ember élete című monumentális regényét vitték színre. A színpadi változat elkészítésében közreműködő Kassák Lajosnét és Elbert Jánost hallhattuk — mi mindennel kellett szembenézni a színpadi változat elkészítése során. Ezek után a darab rendezője, Kazimir Károly kinyilatkozta: kevesen vannak, akik tesznek' azért valamit, hogy Kassák Lajost a nagy tömegek megismerjék. Ez utóbbihoz bizony nem ártott volna vagy a riporternek, vagy a műsorvezetőnek hozzáfűzni egyet s mást — mondjuk Kassák művészetének befogadhatóságáról. (Az alkalom adott volt.) Véleményem szerint súlyos hiba volt műsorba iktatni — az Egy ember élete című színházi produkcióról szólván — Kassák nagy önéletrajzi „ka- land”-verse, A ló meghal, a madarak kirepülnek egyik részletét. (Még akkor is, ha az a színházi előadás része.) Rosszkedvűen sorolhatnánk tovább: miért nem tetszett a Gondolatjel legutóbbi száma. Fölösleges, végeredményben ugyanarról lenne szó: megrekedt a vállalkozás szintjén, őszintén szólva néha összecsapottnak tűnt (például a képeslapokról szóló riport a következtetéseivel együtt), részletei sem nyújtottak önmaguknál többet. Az egész együtt egy középszerű magazin-műsorra emlékeztetett (ilyenből van elég) — a „Gondolatjel” után nem következett semmi. — eszjé — Lassan feléhez ér a tanév. Az elsős kisdiákok már javában megszokták az iskolás életet, birkóznak az ábécével, az olvasással, számtannal, a végzősöket pedig egyre inkább a hogyan tovább, a pályaválasztás- kérdése foglalkoztatja. A tanév zavartalan beindítása után elkészültek az első statisztikai összesítések, a tárgyi és személyi feltételek „feltérképezése”. Az adatok jól tükrözik a megye oktatásügyének helyzetét, alapot adnak az össze- Ami az utóbbi években az óvodáztatás fejlesztéséért társadalmunkban történt, szinte példátlan teljesítmény. A beruházások mellett üzemek, gyárak, munkahelyi kollektívák százai vettek részt társadalmi munkában, vagy jelentős anyagi támogatással az óvodák építésében. Az idén tavasszal például az ország csaknem minden vállalatáTornaóra, de hol ? Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében új általános iskolát avattak Kisújszálláson, Szolnokon, Mezőtúron és Jászkiséren. Az új létesítményekkel és a bővítésekkel együtt 66-tal nőtt a tantermek száma. Ennek ellenére — hiszen a diákok száma is gyarapodott; már meghaladja az ötvenezret — némileg nőtt a zsúfoltság, az egy csoportra jutó tanulók száma. Az átlag mögött itt is aránytalanságokra bukkanunk. S nemcsak akkor, ha községeket hasonlítunk össze városokkal, hanem miág egy településen belül is. Miközben általában csökkent a váltakozva használt tantermek aránya, Szolnokon növekedés tapasztalható. A város hat iskolájában, a Költői, az Áchim, az Abo- nyi, a Mátyás király úti, a Tallinn körzeti és a Csanádi körúti oktatási intézményben egy műszakos tanítás folyik, a többiben viszont igen nagy a zsúfoltság, noha az idén a megye- székhelyen központilag történt a beíratás. Az egyébként jó módszer „megbukott” a szülők ellenállásán, a köztudatban erősen élő jó és rossz iskola meghatározásán. Érthetetlen az ilyen formájú differenciálás, hiszen Szolnok iskolái között nincsennek lényeges különbségek a tárgyi és személyi feltételek tekintetében. Az egyik iskola a sportban, a másik a matematika tanításában, a harmadik a hazafias nevelésben ért el kimagasló eredményeket, folytat kísérleteket, de mindegyik jeleskedik valamiben a diákok adottságaitól, tehetségétől függően. A város iskolái viszonylag könnyen megközelíthető helyen épültek. Nem jelenthet gondot a diákok utaztatása, de nem is ártana, ha nagyobb jártasságra tennének szert a tanulók" a közlekedési kultúrában. Mégis általában a legközelebbi iskolához ragaszkodnak. Szinte érthetetlen, hogy amíg a Kassai és a Ságvári körúti iskola túlzsúfolt, a Tallinn körzeti iskolában már nem engedik gyermekeiket a szülők. Napközibe igen, akkor átmehet a hídon... Ehhez hasonló makacs ragaszkodás következménye az a példátlan eset is, hogy az egy igazgatóság alatt működő intézmény testnevelő tanára átjár tanítani abba az iskolába, amelyikben nincs is tornaterem. Az efajta anomáliák nem tarthatók fenn hosszú távon. A pedagógusok, de a diákok érdeke is az isA panzió ki tudja honnan érkezett lakója, Stanley (Kovács Lajos) és a ház asszonya, Meg (Koós Olga) Nagyjából húsz esztendővel ezelőtt mutatták be Londonban a „dühös fiatalok” csoportjához tartozó Harold Pinter Születésnap című drámáját. A produkciót a kritika szabályszerűen, „lemészárolta”, a közönséget pedig lebeszélte arról, hogy megnézze az előadást. Néhány „jóindulatú” kritikus azt tanácsolta a szerzőnek, valakolák közötti egyenletesebb leterhelést kívánja meg. Másrészt csak így lehet zökkenőmentesen beiskolázni a jövőben a demográfiai hullám újabb nagylétszámú évfolyamait, s megtartani, illetve tovább növelni a napközis ellátásában részesülők arányát. Elfogynak a képesítés nélküliek A tárgyi feltételek fejlődésével együtt javultak az oktatás-nevelés személyi feltételei is. Minden várakozást felülmúlva — a szakemberek e°y évvel ezelőtt még arról „álmodoztak”, hogy talán nem növekszik túlságosan a képesítés nélküliek aránya — kedvezően alakult a diplomával nem rendelkezők száma. Az „enyhe növekedés” helyett a tavalyi három százalékról 1,8- re csökkent az arányuk megyénkben, ahol hosszú éveken át országosan csaknem a legtöbb képesítés nélküli kapott katedrát. Az ötvenhat még nem diplomás pedagógusból ötvenen tanulnak felsőoktatási intézményekben. Nem kis erőfeszítés előzte meg ezt a jó eredményt. Számos kedvezménnyel sikerült vonzóvá tenni a megyét, s meghozta gyümölcsét a hallgatók „hazacsábítása” is, amelyben különösen a tiszafüredi járás jeleskedett. Az idei tanévben már száz százalékos megyénkben a szakrendszerű oktatás, a szakosan leadott órák aránya pedig csaknem eléri a 90 százalékot. A tanév, amelyről általában úgy vélekedtek, hogy némileg csökkennek majd a korábban elért eredmények, meglepetésre, vagy inkább a jó tervező és munkaerőgazdálkodási tevékenység következményeként számos területen előrelépést hozott. Jó alapot teremt a következő óvodából kilépő nagylétszámú évfolyamok beiskolázásához. Feltéve, ha nem maradnak kiaknázatlanul a meglévő lehetőségek sem. Hiszen van még ezekből is bőven. Elég, ha csak a tárgyi feltételek nem megfelelő kihasználására gondolunk, de említhetnénk a nyugdíjas pedagógusokat is, akik bizonyára szívesen vállalnának helyettesítést, ha kérnék őket. A nagyszerű eredmények szinten tartása, továbbfejlesztése ennek a záloga. Tál Gizella Vasárnap a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezett megnyitó ünnepséggel megkezdődött a Bács-Kiskun megyei napok rendezvénysorozata. A megnyitón, amelyen Kecskemét és Szolnok illetve a két megye több párt-, állami és művelődési vezetője is részt vett, Bodor Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács inűvelődésügyi osztályának vezetője méltatta a két szomszédos megye kulturális, művészeti életének közös vonásait, s külön kiemelve szólt a kulturális „információcsere” jelentőségéről. A megnyitón a kecskeméti Kodály Intézet két hallgatója . működött közre, Mozart C-dúr szonátáját adták elő. A művelődési központ galériáján a kecskeméti nemA KGM Szolnoki Állami Techniikusminősítő Bizottsága előtt száznegyvenen tettek sikeres vizsgát az idén. A frissen végzett gépkarbantartó, -javító, forgácsoló, valamint közíekedésgépgyártó technikusok a hét végén a szolnoki Vörös Csillag filmszínházban rendezett ünnepségen vették át oklevelüket. A Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola mellett működő bizottság 1974 óta szervez techndkusminősítő tahfolyamot. Harminckét féle szakból választhatnak elsősorban, Szolnok megye technikusjelöltjei, de Pest, Bács-Kiskun, Nógrád és Heves megyeiek is rendszeresen járnak a tanfolyamokra. zetközi tűzzománc alkotótelep anyagát reprezentáló kiállítás, az első emeleti galérián pedig népművészeti, fotó-, illetve természettudományos kiállítás nyílt, mindegyik pazar látnivalót kínál. , Délután a művelődési központ nagytermében a kecskeméti gyermekszínjátszó együttes „Csalóka Péter” című produkcióját láthatták a szolnoki gyerekek. Ma, valamint december 16-án és 18-án a művelődési központ gyermekfoglalkozásait kecskeméti szakemberek vezetik. (A kecskeméti művelődési központ az országban az elsők között „nyitott” a gyerekek felé.) Holnap a színházteremben a kecskeméti szimfonikus zenekar, december 18-án pedig a kecskeméti pedagóguskórus ad hangversenyt. A hét év alatt hatszáz- hetvennégyen szerezték meg az oklevelet. A statisztikai adatoik szerint magas a lemorzsolódás aránya. A hét esztendő alatt az ezerhat vizsgára felvett közül 332-en vették sikertelenül az akadályokat. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a technikusképzés nem kellőképpen épül be iskola- rendszerünkbe. Hiszen nem követi a középiskolában végbement változásokat, s így eltérés tapasztalható a korábbi tanulmányok és a tanfolyam követelményei között. A vizsgaeredmények átlaga ennek következményeként általában közepes. Szolnokon Technikusok évzárója A Szobaszlnházban . Magyarországi bemutató Harold Pinter: Születésnap mezeket Antal Csaba tervezte. A vasárnap esti premieren kívül decemberben további hat előadáson láthatják a nézők a Születésnapot. (Képeink a főpróbán készültek.) mi mással próbálkozzon drámaírás helyett. Nem is túl sok idő múlva ugyanezek a 'kritikusok fölfedezték Pintér drámáinak értékeit, kénytelenek voltak beismerni tévedéseiket, s a színpadot, a színházat,- a színészmesterséget oly kiválóan ismerő Pinter ma már a modern dráma egyik legjelentősebb egyéniségének számít. Születésnap című drámájának első magyarországi bemutatója vasárnap este fél nyolckor volt a szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházában. Az erőszak, a terror, az emberi kiszolgálta- fatfeág e kíméletlen, néha vérfagyasztó humorú drámáját Paál István rendezte. Szereplői: Pusztay Péter (Petey), Koós Olga (Meg), Kovács Lajos (Stanley), Egri Kati (Lulu), Jeney István (Goldberg), Katona János (McCann). A díszleteket, jelSör, whisky, csíkokra szaggatott újság, játékdob — már megkezdődött a „születésnap”. Balról jobbra: Jeney István, Kovács Lajos, Koós Olga, Katona János, Egri Kati (Fotó: Kőhíd!) „ Tágasabb " tett az óvoda nál, gyárában, szövetkezetében kommunista műszakot tartottak, amelynek bevételét a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották fel. S ezen kívül is az összefogás szép példáit sorolhatnánk fel Jászberényből, Me- zBtúrróí,’ Törökszentmiklós- ról vagy Jászkisérről, ahol saját erőből a tervezett óvodai helyeknek a dupláját építették fel. hasonlításra, az eredmények, gondok számbavételére. Az új tanévben a tárgyi és személyi feltételekben igen jelentős változást regisztrálhatnak a számítógepek, elsősorban az alsófokú oktatási intézményekre vonatkozóan. A kiemelés nem véletlen; az ötödik ötéves terv célkitűzései között ugyanis az óvodák és az általános iskolák fejlesztése kiemelt helyen szerepelt, hiszen a demográfiai hullám jelenleg ezeket az intézményeket érinti. tavaly; nem éri el az óvodai rendtartásban maximumként meghatározott 125 százalékot. Az átlag mögött azonban még mindig aránytalanságok húzódnak meg. Szolnokon a több mint 10 százalékos javulás ellenére is még mindig 131,3 százalékos az óvodák kihasználtsága. Ha nem is ideálisan, de mégis valamivel „tágasabbak” lettek a gyermekintézmények a megyeszékhelyen is. Jobb körülmények között, jobb színvonalon valósíthatják meg óvónőink — mindössze alig két százalékuk képesítés nélküli — óvodai nevelési programunkat. S a javulás nemcsak rövid távú, hiszen a demográfiai hullám nagylétszámú évfolyamai a nyolcvanas években már „kinőnek az óvodás korból”. Megyénkben az idén 1414- gyel növekedett az óvodai helyek száma, s így több mint 21 ezer kisgyerek készülhet iskolai tanulmányaira óvodáinkban. Az elutasítottak — sajnos még mindig számolni kell velük — között már a városokban sincs olyan, akinek jogos igényére mondtak volna nemet. Amíg a kisebb települések jelentős részében már száz- százalékos az óvodáztatás, addig a fejlődő iparú városokban egyelőre még az ötévesek elhelyezése is szép eredménynek számít. A korábbi évekhez képest — noha növekedett az óvodai' csoportok száma — csökkent a gyermekintézményekben a zsúfoltság. A kihasználtság átlaga négy százalékkal alacsonyabb, mint Pillanatkép a megnyitóról
