Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó ütemben épül az észak-déli metróvonal A tervezettnek megfelelő ütemben épül a főváros­ban az észak-déli met­róvonal Arany János úti állomása. A Fővárosi 2. számú Építőipari Válla­lat, valamint az Orszá­gos Szakipari Vállalat dolgozói á szakipari munkákat végzik, a KEV pedig a lejtaknát betonozza. Képünkön: a vágányok betonágyát készítik Kicserélt termékek — KI cserélt terméket? Sorozatok „Fortuna kegyeiből” „Hogyan bonthatnánk lé­pésekre a termékszerkezet- váltás folyamatát? A válla­lat felméri adottságait és a piaci keresletet. Megtervez egy gyártmányt, elkészíti a protptípust, majd hozzálát a jövendő vevők felkutatásá­hoz. Ahogy egyre több meg­Ezzel a leegyszerűsített példával érzékeltette, felada­taik különlegességét Fehér­vári Rudolf, a jászberényi Aprítógépgyár igazgatója. Az aktív piacpolitikát más­hol talán jellemző mutatók — az évenként lecserélt gyártmányok száma vagy a termékszerkezet teljes átala­kulásának időtartamá — en­nek a vállalatnak az eseté­ben egyáltalán nem érzékel­teti, hogy mennyire törek­szik gazdasági lehetőségeik kiaknázására. Egy nehézgé­peket gyártó cég életében még az is természetes, ha évről évre más-más beren­dezések készítésével foglal­kozik. Túlozva még úgy fogal­mazhatnánk, hogy szerencse kell a több évig is keresett gépek kifogásához. Beszélhe­tünk szerencséről, hiszen sem hazánkban, sem a piac­ként számba jövő országok­ban nem menetrend szerint követik egymást az ugyan­olyan jászberényi termékeket „Fortuna kegye”, a vi­szonylag állandó termék- szerkezet azonban nem erő­feszítések nélkül hull a vál­lalat kollektívájának ölébe. A külkereskedelemmel ki­épített jó kapcsolat, a veze­tők vállalkozókedve és az üzemek dolgozóinak alkal­mazkodó készsége nélkü­lözhetetlen volt a sikerhez. Áldozatokat is érdemes volt hozni, mert a jövedelmező hosszútávú szerződésekre könnyen kapott hitelt az Aprítógépgyár. A pénz­ből pedig jelentősen ja­víthatta műszaki felké­szültségét. (Korszerű he­gesztőberendezéseket vet­tek, felfrissítették a forgá­csológépek parkját, új le­mezmegmunkáló eszközöket állítottak üzembe.) Ez pedig egyedi gépeket gyártó vál­lalat esetében a piaci siker legfontosabb feltételé: a lehető legtöbb feladat meg­oldására kell alkalmassá ten­ni adottságaikat, hogy sok­fajta nehéz gép gyártását vállalhassák, hogy — ha az üzlet különben kifizetődő —, több esélyük legyen a szer­ződéskötésre. Nem elég azonban az uni­verzális géppark. Igen sokol­dalúnak kell lenni a mun­kásoknak is. Mert lehet, hogy egy negyedéven át tíz forgácsolóra, és öt he­gesztőre van szükség egy műhelyben, a kész áru va­gonba rakása után azonban egészen különböző feladato­kat kell megoldania ugyan­ennek a tizenöt embernek- Nem lehetetlen, hogy éppen fordított lesz a szükséges szakmák aránya. Aligha véletlen tehát, hogy Jászberényben évek óta rendelést kap, úgy növeli a termelés sorozatnagyságát; évekig a piacon maradhat... Nálunk, az egyedi gépgyárban viszont legtöbbször már a prototípus elkészítése után „meghal” az üzlet, mert a berendezésből csupán egyet kért a vevő.' Sokáig nem is érkezik hasonló megrende­lés”. igénylő beruházások. Gya­korta változnak hát a meg­rendelések, az utóbbi évek­ben az Aprítógépgyárban negyven-ötven százalékra si­került növelni az egyedinek számító, mégis rendszeresen visszatérő gyártmányok ará­nyát. (Ezeknek a gépeknek a készítésénél több szerep jut a munkások rutinjának, a műszaki dokumentumokat is elég egyszer kidolgozni.) A Törökországban és Görög- prszágban épülő hőerőmű­vekhez például még ma is szállítanak szénőrlő malmo­kat, a szintén külföldön el­adott csőgyári berendezése­ket is keresik még- Két év­vel ezelőtt új üzletnek bi­zonyult a különböző hulla­dékmegsemmisítő eszközök gyártásába kezdeni: úgy látszik, környezetvédelmi feladatok megoldására a kö­vetkező években itthon és a határokon túl is jut majd pénz. Még hosszabb távra ad perspektívát a KGST-orszá- gok atomerőművei kooperá­ciójába kapcsolódás. sok figyelmet fordítanak a dolgozók továbbképzésére. Most is harmincöt munká­suk jár hegesztő tanfolyam­ra. Pedig ezeknek az embe­reknek legalább egy szak­májuk van. Az is jellemző, hogy a gyár segédmunkásai nemcsak a forgács össze­söpréséhez és cipekedéshez értenek. Többségük kötö­zőként és darusként is meg­állja helyét. A vállalatnál egyre fonto­sabbá válnak az üzemekben dolgozók. Mind nagyobb sze­rep jut a gépek mellett te­vékenykedőknek, á létszá­mot nem növelve egyre több munkáskézre lenne szükség. Nem véletlenül ju­tott tehát a gyár vezetőinek eszébe, hogy a munkásból lett műszaikakat mellékállás­ban az esztergák és a maró­gépek mellett foglalkoztas­sák. Az ötlet esetleges gaz­dasági hasznát nem volt ne­héz kiszámítani. Sokkal ne­hezebb valóra váltani a „nyereséggel” kecsegtető el­gondolást. Az ötödik ötéves tervidő­szaka alatt jó eredményeket ért el az Aprítógépgyár. ön­magáért beszél a termelés hatvan Százalékos növeke­dése, az alkalmazkodóképes­ség fokozódását pedig a kezdetinél négyszer nagyobb, tőkés export is mutatja. Az egyre igényesebb külföldi megrendelések szinte kény­szerítették a dolgozókat a munka minőségének javítá­sára. A minőségi kötbérként vagy garanciális javításokért kifizetett összeg ma már a bevételeknek ezrelékében is nehezen kifejezhető ré­szét teszik ki. Jelentős jö­vedelmeit és a hiteleket el­költve szépen fejlődött a vállalat, ám gondok most is bőven vannak. Pénzzel ugyanis nem lehetett min­den nehézséget megszüntet­ni. A nem ritka határidő- csúszások például rontják a vállalat hitelét, a jelentős késedelmi kötbérek fölösle­ges kiadást jelentenek- No és sok idő vész el a műhe­lyekben a rosszul összehan­golt termelés miatt. A problémák gyökerét Rajnoha Károly, az üzemi pártbizottság titkára fogal­mazta /meg \ a legtömöreb­ben: ,.Á gazdálkodás külön­böző területei közül nálunk a szervezés fejlődött a leg­lassabban. Növekedve, új piacokra kerülve a vállalat egy másik minőségi kategó­riába került — az új felada­tok megoldását azonban még ma is a régi módsze­rekkel irányítjuk”. Tartalékok a szervezésben Hogy miért nem kutatták eddig fel a megfelelő irá­nyítási üzem- és munkaszer­vezési megoldásokat? Biz­tosan voltak káros mulasz­tások is, ám közelebb já­runk a valósághoz, ha azt állítjuk, a hibáknak először a felszínre kellett bukniuk. Sokszor azonban még ez is kevés volt. Az anyagra vá­rakozó munkások például mindig sokaknak feltűnnek, de a tétlenség megszünteté­sére alig ösztönzött valami. A vállalat — többek között a beruházásokkal együtt nö­vekvő termelés és a bőséges kereslet szülte jó üzletek révén — évről évre több nyereséget könyvelhetett el, a dolgozók jövedelmei Is nőttek. Egy ideig tulajdon­képpen azok sem panasz­kodhattak, akik az időpa­zarlást látva gyakran elé­gedetlenkedtek. Csakhát leg­alább másfél éve jobban szorít a cipő — és a jelek szerint méginkább szorít ké­sőbb- A piacelemzések egy­általán nem a beruházási javak keresletének gyors növekedésiét jelzik Üzletet persze ezután is lehet köt­ni éppen, csak ma már .min­den fillér számít a tárgya­lások során. Ezen is múlhat a munkát adó szerződések létrejötte. „Az Aprítógépgyárban te­hát — összegezte az igaz­gató — a szervezési hibák szülte pazarlás megszünte­tése a legsürgetőbb feladat. A korábbinál alacsoynabb árakon csak így juthatunk elegendő jövedelemhez”. A hatodik ötéves terv előzetes adatait számba véve úgy látszik, muszáj is vállalni az új módszerek kutatását. A következő tervidőszakban a termelést évi öt százalékkal növelve csak akkor fizethet hónaponként három száza­lékkal magasabb bért az Áprítógépgyár, ha ennyi idő alatt a nyereség mindig tíz százalékkal emelkedik. Ezt a feladatot pedig — ter­mészetesen az országnak is kedvező üzletek megkötését segítő hitelekről sem le­mondva — főként a belső tartalékok hasznosításával oldhatják meg. V. Szász József Egyediből többet Gépek és szakmák univerzuma Helytállnak az ózdi kohászok Lángszórókkal olvasztják a nyersércet A korán jött kemény fa­gyok okozta nehézségek el­lenére helytállnak az ózdi kohászok. Ezekben a decem­beri napokban rendre mí­nusz tíz fok alá süllyed a hőmérő higanyszála Észak- Magyarországon, de az ózdi nagyolvasztó, acélmű és a hengerművek dolgozói most is a megadott ütemtorv sze­rint végzik munkájukat. A nagyolvasztóműi brigá­dok a napi kétezerötszáz ton­nás tervüket a nehézségek ellenére is teljesítik, illetve néhány tonnával túlteljesí­tik. Pedig nem könnyű a kohók mellett dolgozók munkája: a felhordó kocsik­ba rendre befagy a mészkő, a dolomit, a nyersére, amit nem ritkán lángszórókkal kell kiolvasztani. Ugyanilyen erőfeszítéssel dolgoznak az acélmű szo­cialista brigádjai is. A har­mincnégy szocialista brigád jelenleg nyolc martinkemen­cét üzemeltet és általában túlteljesítik napi háromezer- hatszáz . tonnás tervüket. Ugyancsak eleget tesznek napi feladataiknak a hen­germű dolgozói is. Tanácskoztak az önkéntes rendőrök Teghap délelőtt a Szolnok megyei Rendőr-főkapitány­ság dísztermében tanácsko­zást tartottak az önkéntes rendőri állomány megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen részt vett Zsovák László, a megyei pártbizottság köz- igazgatási és adminisztrációs osztályának vezetője, Sípos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, s ott voltak az üzemek, intézmé­nyek és termelőszövetkeze­tek meghívott vezetői is. Kecskés Imre rendőr őr­nagy, a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság párt- bizottságának titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd Pacsek János rendőr alezre­des, főkapitány-helyettes be­számolójában értékelte és méltatta az önkéntes segítők önzetlen társadalmi munká­jának jelentőségét. Az ön­kéntes rendőrök valameny- nyi szolgálati ágban nagy segítséget nyújtanak a bűn- cselekmények megelőzésé­ben, visszaszorításában a közrend és a közbiztonság erősítésében. Soraikban tár­Belvízvédelem a Közép-Tisza vidékén . Az elmúlt két hónapban a sokévi átlagot jóval meg­haladó, egyes területeken száz milliméter csapadék hullott a Közép-Tisza vidé­kén. A főcsatornák vízszint­je olyannyira megemelke­dett, hogy gyakorlatilag le­hetetlenné vált a földeken levő belvíz gravitációs elve­zetése. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ezért üzembe helyezte a stabil és a hordozható belvízvédelmi szivattyúkat és azok segít­ségével emelik át — néhol jégpáncél alól — a belvizet a vízgyűjtőkbe. A hét végén a már üzemelő szivattyúte­lepek másodpercenként 30— 40 köbméter belvizet szívat­tak le a földekről. Mivel ezen a területeken is sok hó esett le, gyorsabb olvadás esetén újabb belvízelöntések­re lehet számítani, ezért a vízügyi igazgatóság meg­kezdte a védelmi tervek ki­dolgozását. A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezetben a szolnoki Kőolajkutató Vállalat részére Barit silót készítenek, amelyet olajfúrásnál használnak iszap keverésére. Ebben az évben húsz darabot gyártanak A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja sadalmunk valamennyi réte­ge és korosztálya képviseli magát. Tevékenységük révén tisztelet és megbecsülés öve­zi munkájukat. A Szolnok megyei önkéntes rendőrök a közösség és a társadalmi rend hűséges . szolgálatával ünnepük a szervezet meg­alakulásának negyedszázados évfordulóját, és az eddigi eredmények javításával ké­szülnek a belügyi munka ön­kéntes segítőinek második országos tanácskozására. A tanácskozás befejezése­ként Daróczi András rendőr ezredes, megyei főkapitány kitüntetéseket adott át. Hat­vanhárom önkéntes rendőr részesült kitüntetésben, ju­talomban és dicséretben, köztük 28-an már 25. éve tagjai a testületnek. A magyar sajtó napján II megyei pártbizottság levele a Néplap dolgozóinak A magyar kommunista sajtó napján a megyei pártbizottság nevében kö- szöniörh a Szolnok megyei Néplap kollektíváját. El­ismerésemet fejezem ki el­kötelezett, valósághű, szín­vonalas, politikai felelős­ségtől áthatott munkáju­kért. A naponta több mint hatvanezer családhoz elju­tó Szolnok megyei Néplap nemcsak krónikása éle­tünknek, hanem tudatosan vállalja közvélemény-ala­kító, formáló szerepét á fejlett szocializmus felépí­tése érdekében. Pártunk politikájának sikeres megvalósulását a jövőben is azzal szolgál­ják leginkább, ha meg­győző, alkotó cselekvésre ösztönző agitációs, tájékoz­tató tevékenységükkel se­gítik elő a XII. pártkong­resszus határozatainak végrehajtását; azt, hogy Szolnok megyében még eredményesebb legyen a gazdasági munka és a szo­cialista eszmeiségű tudat- formálás: tovább szilárdul­jon a párt és a dolgozó tömegek közötti, kölcsönös bizalmon alapuló kapcso­lat. Az új ötéves tervidőszak kezdetén azt kérjük önök­től: továbbra is reálisan mutassák be eredményein­ket, gondjainkat, közérthe­tően tájékoztassanak a gazdaságpolitikai célkitű­zésekről, mozgósítsanak a megyei és a helyi tenni­valókra, bővítsék és mé­lyítsék az olvasók közgaz­dasági ismereteit, segítsék a jó kezdeményezések el­terjesztését. Változatlanul karolják fel és adjanak helyt a lakosság közérde­ket szolgáló észrevélelei- nek és javaslatainak. Az új embertípusra jel­lemző vonások népszerűsí­tésével járuljanak hozzá, hogy tovább szélesedjék a szocialista módon élők tá­bora, növekedjék a jól dolgozók, a tisztességesen végzett munka tekintélye, erősödjék a szocialista kul­túra kisugárzó hatása. Felelősségteljes tájékoz­tató, közvéleményformáló tevékenységükhöz sok si­kert, jó egészséget kívá­nunk! Elvtársi üdvözlettel cfatdrikó JHiklÁl az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents