Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

1980. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 RAfílÓ hitikín úuxsszán Színház, ahol nincs füg­göny, díszlet, kulissza, jel­mez, smink, csak élő szó, zene, s más hangeffektusok és a csönd ezernyi változata: a rádiószínházi előadások igazi tere a hallgató fantá­ziája. Nélkülözhetetlen, sem­mi mással nem pótolható „műfaj” tehát a rádiószín­ház. Mindamellett „kőszínhá­zat” pótló szerepe sem le­becsülendő. A múlt héten többször is rácsodálkozhat­tunk a rádiószínház gazdag­ságára, „leleményére”, egy­általán arra a tényre, hogy pusztán szavakba foglalt tartalmak megjelenítésével — ha úgy tetszik: művészi átlényegítésével — micsoda hatások érhetők el. A Revizortól a partizándrámáig A Világszínház új, „kriti­kai-realizmus” ciklusát Go­gol halhatatlan műve, a Re­vizor nyitotta meg. egy ré­gebbi rádióváltozat újbóli műsorba iktatásával. A több év előtti feldolgozáson (Gál István rendezte) mit sem fo­gott az idő, elementáris erővel hatott, Greguss Zol­tán, Mezei Mária. Fülöp Zsigmond, Gyenge Árpád s a rádióváltozat többi szerep­lője nem pusztán a hang­jukat kölcsönözték a polgár- mesternek. a feleségének. Hlesztakovnak, Oszipnak. de színészi lényegük legjavát is. Még mindig a „felújítá­soknál” maradva: Csingiz Ajtmatov A tengeren című kisregényét a rádiós rende­zőként is kiváló Huszárik Zoltán irányításával rendkí­vül egyszerű eszközökkel „vitték hangra". Az Égiháború című szatí­rát, Gáspár Margit művét, parádés szereposztással ren­dezte rádióra Siklós Olga. pontosan emelve ki a mű erkölcsi mondanivalóit, ugyanakkor nem mondott le ez a rádiós változat a szó­rakoztatásról sem. A szlovén Dane Zajc Pusztulás című műve, a rendhagyó parti­zándráma Rosanda Sajko „vendégrendezésében” hang­zott cl. Ismét egy erkölcsi önvizsgálatra késztető rádiós mű: nem példázatszerűen, nem a megszokott kliséfor­dulatok keretében állítja a hallgató elé a kiélezett tör­ténelmi helyzetben is hűsé­ges emberek alakját. Nyitott ház .lászalsószentgyörgyről hang­zott el riport szerdán este a Petőfi rádióban. Szeren­csétlen címrnel — Nyitott ház —, óm annál szerencsé­sebb tartalommal. (A cím egyébként egy közművelődé­si kísérlet összefoglaló ne­ve.) Voltaképpen nincs egyébről szó, mint egy köz- művelődési keret riportban történő bemutatásáról. Ám a beszélgetésekből ennél jóval több 'bontakozott ki: jelleg­zetes emberi magatartásfor­mák, néhány portré, mind­amellett a lényeg — az ön­kéntes művelődésben a sze­mélyes érdekeltség a döntő — sem maradt rejtve Bába Krisztina és Szilas Zoltán ri­portjában. Megjegyezzük, hogy az értékes tartalmú ri­portnak hasznára vált volna a lötyögő, befejezetlen mon­datok szigorúbb „kivágása”. Röviden Sejtelmem sincs mennyire népszerűek a hallgatók kö­rében a rádió Karinthy- színpadának előadásai. Jó lenne hinni: sokan szeretik e műsorokat. Egyszerűen azért, mert a Karinthy-szín- pad az igényes humor egyet­len fóruma. A közelmúltban a Parkinson-rriűsor és leg­utóbb a Galsai Pongrác- összeállítás bárkit meggyőz­hetett erről. — eszjé — A szűkebb haza őszinte szavú krónikása Verseghy emlékülés Szolnokon NEM LEHET ELÉGGÉ méltányolni a szolnoki Dam­janich János Múzeum im­már hagyományos munka- programját, amely lehetősé­get ad a város és a megye művészeinek, hogy életmű­vüket valamilyen alkalom­ból bemutassák a szakmabe­liek és a közönség haszná­ra. Továbbfejlődés előtt álló fiatalok, az érett középnem­zedék, valamint a tartalmas életútjukra visszatekintő idős mesterek gyűjteményes anyagát láthattuk az elmúlt években mind az anyain­tézmény, mind pedig a Szol­noki Galéria falai között. Az utóbbi — és a legbölcsebb — generációt képviselő né- hányak közül tavaly a mű­vésztelep korelnöke, az al­földi festészetet ma is rep­rezentáló Chiovind Ferenc bizonyította be, hogy ér­demdús nyolcvan esztendő áll mögötte; s íme. újabb év elteltével ismét ki tárul­kozik előttünk egy másik nyolcvanas: Gecse Árpád, a jászsági Alattyán szülötte, szülőföldjének joggal meg­becsült fia. Kaposvári Gyulai szemé­lyében rutinos múzeumi szakember kezébe került a kollekció rendezése. A ren­dezői felfogás nemcsak a méretben, színben és tónus­ban egymást kiemelő képek elhelyezésére ügyelt, hanem — a lehetséges határig — az időbeli sorrendet is figye­lembe vette. Ez a tudomá­nyos igényű „tálalás” érzé­kelhetővé tette a művész fejlődésének menetét, az egymástól elhatárolható kor­szakokat. Gecse Árpád korai mun­kái — 1920—25 között — el­sőként azt láttatják, hogy pályakezdésekor a festés mesterségbeli alapjainak el­sajátítására és a minél töké­letesebb rajzolásra koncent­rált. Az ő nemzedéke még tudta s vallotta, hogy a rajz az ábrázoló művészetek lé­nyege hogy e nélkül az ecsetet vagy a mintázófát kézbe venni hasztalan- Hiá­bavaló tehát még a legere­detibb művészi fantázia és komnonálókészség is, ha alakrajzilag nincs valami a helyén, s ha botladozó az ecsetkezelés. A kiállításon az asztali tárlókra helyezett ce­ruza- és tusraizok jelentős hánvada a főiskolai évek stúdiumait tárja elénk az imént hangsúlyozott köve­telményeknek megfelelően. Akttanulmányai ' még nem művészi célzatúnk ugyan, de tehetségéről árulkodók, míg a Művésztársaim című rajz- sorozat már a karakterérzék és a művd komponálás irá­nyába mutat. Egyúttal érdekes dokumen­tumok is e rajzok, mivel — többek között — olyan je­lentős egyéniségeket mutat­nak be még művészjelölt ko­rukból. mint Chiovini Fe­renc. Erdey’Dezső (1922) és Barcsay Jenő (1924). Majd látunk itt haladó tartalom­mal telített autonóm műve­ket is, méghozzá olyanokat, amelyekkel aktívan politi­zál. 1919-ből való vázlatfü- zetében egy tusrajz örökíti meg a T 69 t. ü. tartalékból a frontra induló vöröskato­nákat, míg néhány évvel ké­sőbb a sokszorosító grafiká­ban hoz. szinte meglepő eredményeket. A Nyomor című expresz- szív-realista rézkarcon (1924) határozott kritikai éllel tár­ja fel a kor kilátástalan szo­ciális helyzetét, égető prob­lémáit. Amíg e lapján Ed­vard Munch hatása érezhe­tő, addig a Tatárjárás (192(1) már jóval egyénibb lorma- jegyeket mutat. Tragikus történelmi dráma játszódik le a képmezőben, s talán nem esünk a belemagyará- zás bűnébe, ha azt feltéte­lezzük, hogy a fiatal művész a régi zsüzsé ürügyén a Ta­nácsköztársaság leverését követő fehérterror kegyet­lenségeire utal- E művek — véleményünk szerint — a Nemzeti Galéria gyűjtemé­nyébe kívánkoznak. Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása Miként a rajzművészet és a sokszorosító grafika vonat­kozásában, úgy a festészet területén is az útkeresés évei voltak ezek. Természe­tesen nem is alakulhatott ki egycsapásra egyéni stílusa, önálló festői arculata. Érde­kes, hogy bizonyos vonat­kozásban visszalépés is meg­figyelhető nála, de ezzel — más tekintetben — éppen szakmai felkészültségét iga­zolta. Ilyen ellentmondás el­sősorban a portréknál jelent­kezett nála. Érdemes össze­hasonlítani az 1920-ban fes­tett Első önarckép-ének — a „római iskola”, ezen belül pedig Patkó Károly dekora- tiviitásba hajló — szín- és formakultúrájét az évtized közepén alkotott arcmások­kal. Az 1923-as keltezésű és meglehetősen munkácsys Pa­rasztasszony tónusai az előb­binél kevésbé világosak, de az öregemberen (1924), a Kesztyűs nőn (1925) és az Öregasszonyon (1927) a test­részek — a fej és a kezek — már teljesen a sötét hát­térből villannak ki. A XIX. század romantikus realizmu­sának az öröksége ez. Az 1927-es önarcképével látha­tóan visszatér a saját korá­ba: igaz. változatlanul keres­ve önmagát, hiszen festmé­nyéről most az mondható el. hogy még Vaszarynak sem kellene szégyellnie- Ügy látszik, ez az eklekticizmus szükséges volt Gecse Árpád pályakezdésében ahhoz, hogy a múltbeli és a kortársak törekvéseinek eredményeiből kilúgozza a számára hasz.no- síthatókat. és ezek szinteti­zálásával megalapozza saját festői arculatát. A kiállításon szerepel egy másik. 1927-ben készült ön- arckéo is. amelyen viszont a plein air festésmód lehe­tőségeit fedezi fel. Nem vé­letlenül érkezett ide sem. hiszen művészetének kibon­takozása egy másik szálon is futott. Ez. a szűkszavi és lényegretörő Este a falu sze­lénnel (1921) indulva nyíl­egyenesen vezetett az Utca alkonyaikor (1930) termé­szetlátásához, amelyen a „nagybányai iskola” szín- fény-árnyék problematiká­ját. vetette fel. De érlelő hatással volt rá a főiskola elvégzése utáni itáliai tanulmány út is: a Velencei templom, a Ná­polyi öböl és a Vitorlásha­jók (1925) megfestésekor ecsetkezelése érezhetően fel­lazult, a Hálójavító halá­szokkal (1925) pedig a posztimpresszionista törek­vésekből a mély koloritú és dekoratív folthatásokra épí­tett előadásmódhoz közele­dett. Átlós szerkezete, bra­vúros felütnézete és elmé­lyült tartalma révén külön­leges helyet foglal el élet­művében a korszakzárónak tekinthető Templomban (1930.) A harmincas évektől egy teljesen letisztult periódusba érkezett el Gecse Árpád művészete. Egységessé vált kifejező eszközeiben a nagy­bányai és az alföldi festé­szet lényeges elemei ötvö­ződtek. és váltak uralkodó­vá. Tematikai érdeklődésé­nek fókuszában továbbra is az ember ábrázolás és a táj maradt, azzal a változással, hogy érdeklődése egyre fo­kozottabban fordult közvet­len környezete felé. Nem egy művén igazi festői lele­ménnyel egyesítette az em­ber és a természet egy-egv megkapó részletét, izgalmas motívumát. Ezek sorából messze ki­emelkedik az eleven és friss hatású Napsütésben (1932) temperaképe. mely ma is egyik legszebb plein air portréja a magyar pik- túrának. Más belállításban és környezetben ugyan,., de hasonló festői probléma iz­gathatta a Munka közben (önarckép, 1936) alkotása­kor, bár itt visszafogottab- balk a színek és a fények. A kitűnően megkomponált . olajkép erényei mellett csak azt kifogásoljuk, hogy a mester egy kissé merev póz­ban ülve ábrázolta magát. A Szövőszéknél című 1950-ben készült, munkaáb­rázolással indul a felszaba­dulás utáni évek gyűjtemé­nye. De megtartja további témakörét, az önarcképeket, portrékat, zsáner jelen eteket, tájakat is. Festésmődja alap­jaiban a régi, bár érezhető már ama stiláris megújho­dásnak a csírája, mely a ha'tvanas évektől bontako­zott ki nála. Fő ismérve lett az e korszakban készült műveknek: a hangsúlyo­sabb szerkezeti elemek, fő­képp pedig az a törekvés, hogy a fény-árnyék ellen­pontozást a végső határig vigye. A sötét hangolású színek között többnyire vakító sár­gák vibrálnak, s ez tartal­milag egyfajta elfojtott fáj­dalmat. drámai éríés világot közvetít. Emberalakjai sú­lyosabbá, cselekvőbbekké váltak, és ecsetkezelése is izgatottabb lett. Szemléle­tes példája ennek a Perme­tező (1962), míg a régi falu romantikáját felelevenítő, nosztalgiás hangvételű táj­képekből egy egész sorozatot lehet kiemelni- Számunkra a Palántázók (1962), a Vihar után (1974), a Sárga ház (1977) és 'a Falusi utca (1980) művészi megoldásai nyújtot­tak emlékezetes és elmélyü­lésre késztető élményeket. GECSE ÁRPÁD munkás­ságának a java szerves ré­szét képezi az alföldi, ezen belül a szolnoki festészet­nek. Hat évtizedet átfogó tár­latának anyagát gondos vá­logatás előzte meg. Ennek köszönhető az anyag lénye­gében egyenletes színvonala, valamint a hossz- és kereszt­metszetű áttekintés lehetővé tétele. A látottak alánján olyan mester állt a nyilvá­nosság elé, aki — művésze­tének minden periódusában — úti élményeinek és szű­kebb hazájának őszinte kró­nikása tudott lenni, aki mindvégig példamutató em­beri-művészi etikával oldot­ta meg a maga elé tűzött feladatokat, és akitől egész életében távol állt az erősza­kos nagyot akarás, a hamis babérok hajszolása, a kétes értékű népszerűség kergeté- se. Manapság ritka kincs a reá jellemző művészi alázat, ebben csak elvétve talál kö­vetőkre. Kívánjuk. hogy gyűjteményes számadásával életműve ne záruljon le, s ha a sors egészséges és élet­erős éveket ad még neki, akkor nemes ihletésű képek sorával tovább gazdagíthat­ja képzőművészetünknek a nemzeti jellegre törekvő irányvonalát. Ecscry Elemér Irodalomtudományi szekció alakult A Debreceni Akadémiai Bizottság, a Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalom- történeti tanszéke, a TIT Szolnok megyei Szervezete irodalmi szakosztálya és a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár rendezésében teg­nap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban Verseghy- emlékülést tartottak. Az ülésen a Verseghy-kutatások — amelyeknek a megyében évtizedes hagyományai van­nak — legújabb eredmé­nyeiről hangzottak el elő­adások. Verseghy Rikóti Má­tyása és Alexander Pope Dunciad-je címmel Julow Viktor egyetemi tanár. Ver­seghy pályaképének vázlata p legújab kutatások tükré­ben címmel Demé Zoltán tanár, a Korabeli színészet képe Verseghy életművében címmel Bartha Lászlóné ta­nár, Debrecen könyvtárkul­túrája a XVIII. században címmel pedig .Tóth Béla ta­nár tartott előadást. A Verseghy-emlékülésen a DAB irodalomtudományi szakbizottsága Szolnok me­Dcme Zoltán előadását tartja gyei szekciójának kutatói vettek részt. A szekció a közelmúltban alakult meg, munkáját a jövőben a Deb­receni Akadémiai Bizottság irányításával, kutatási prog­ramjának figyelembevételé­vel végzi. Decemberi program: Tim-show diszkó, Mini-koncert, Kabaré... A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előterében december 14-én este 6-tól 10 óráig a Tim-show diszkó szórakoztatja a fiatalokat, december 19-én viszont es­te 7 órától a színházterem­ben Cserháti Zsuzsa és az Európa együttes műsorának tapsolhatnak. December 26- án az előtérben újabb disz­kóműsor, 29-én pedig a Mi­ni együttes koncertje várja a zenerajongó ifjakat, me­lyen a Vissza a városba, va­lamint az Ütőn a Föld felé című nagylemezek bemutató­ja jelent jó szórakozást. BUÉK..., BUÉK BUÉK ... címmel vidám, zenés szilveszteri kabaré várja a felnőtteket decem­ber 31 -én este 7 órakor. Téma: az űrkutatás Szemlére készülnek a kisdiákok Az általános iskolák ta­nulói körében közkedvelt a Tudományos Technikai Szemle központi témája az idei tanévben az űrkutatás. A versenyre való felkészü­lésben komoly segítséget kapnak a diákok a ' TIT csillagászati, műszaki és hadtudományi szakosztályá­nak tagjaitól. Az előadók filmekkel, diapozitívekkel te­szik szemléletesebbé az iz­galmas témát- Ezzel a mód­szerrel eredményesen folyik a felkészülés az Abonyi úti, a Dr. Csanádi körúti, a rá- kóczifalvai, a Tallinn körzeti és az Üjvárosi iskolában. Tegnap délelőtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Kormos István a Pin­cérfrakk utcai cicák mesejátékának örülhettek a gyerekek, amelyet Fehér Ildikó és Bodó Györgyi adott elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents