Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
1980. DECEMBER 25. SZOLNOK/MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Minisztertanács Jóváhagyták az energiagazdálkodási programot— Megszüntették az Útépítő Trösztöt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács ■ tegnap ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólagk tudomásul vette Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját az 1981— 1985. évi népgazdasági terveket egyeztető magyar—szovjet tárgyalások befejezéséről. A kormány ugyancsak elfogadta Aczél György minisz- tereLnök-helyetties beszámolóját a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság üléséről. A kormány a VI. ötéves tervtörvény, valamint a jövő évi költségvetés végrehajtását szolgáló határozatokat fogadott el. Jóváhagyta a népgazdaság 1981. évi tervét, s az annak megvalósítását segítő hitelpolitikai irányelveket, hitelkereteket. A Minisztertanács megtárgyalta, és elfogadta a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programját. A következő időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában a kiemelt feladatok között szerepel az energiatakarékos termelési szerkezet kialakításának gyorsítása, a termelés energiaigényének csökkentése és az import tüzelőanyagok helyettesítési "lehetőségeinek feltárása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier- (alapanyag-) gyártás központi fejlesztési programját. A következő tíz évre szálló program megvalósításának célja: növelni a gyógyszeripar és a növényvédőszer- gvártás világpiaci versenyképességét, bővíteni a két gyártási ág alapanyagbázisát. A Minisztertanács határozatban szabályozta az ipari miniszter feladatait és hatáskörét, módosította az Országos Anyag- és Árhivatal feladatkörét és rendeletet alkotott a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének korszerűsítésére. A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott 1975. évi rendeletét. 1981-től kezdődően — 1990. végéig megfelelő átmenetet biztosítva — változik az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő és a nyugdíjalapba beszámítható jutalom mértéke. A nem fizikai munkakörökben megszűnik az úgynevezett továbbdolgozás- ra ösztönző évi három százalékos nyugdíjpótlék. Egyetértett azzal, hogy a munkaügyi miniszter 1981. január 1-i hatállyal módosítsa a bértarifa-rendszert. A Minisztertanács elhatározta, hogy 1980. december 31-i hatállyal megszünteti az Útépítő Trösztöt. A 14 újonnan alakuló vállalat felügyeletét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium látja éL A kormány módosította az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. I. félévi munkatervét. (MTI) Félezren dolgoznak Karácsony az olajmezfin _ Különleges karácsonyfaerdőben tölti az ünnepeket a szegedi szénhidrogén medence csaknem félezer, szolgálatot teljesítő olajbányásza és a berendezéseket karbantartó dolgozója. A mező felfedezése óta ugyanis I mintegy 800 'karácsonyfát állítattak fel. Így nevezik szaknyelven az olaj-, és földgázkutak szerteágazó zárószerkezetét. Ezekben a napokban is i sok ezer tonna kőolajat hoznak a felszínre, földgázból pedig napi 15 millió köbmétert termelnek ki. A medence több mint másfél évtizedes üzemeltetése óta ez a maximális gáztermelés, amelyet ezen a karácsonyon mór az elektronikus agyközpont komputereinek munkája is segít. NAGYBERUHÁZÁSOK Mivel lettünk gazdagabbak? Vele most már nehézsúlyú triumvirátus formálja Lenin- város térségében a tájat; hiszen a Tiszai Erőmű innét kapja a fűtőolajat, illetve a gudront, a Tiszai Vegyi Kom- bonát olefingyára a vegyipari benzint, ugyanakkor a két másik üzemnek az erőmű szolgáltatja a technológiai gőzt, a villamosáramot. S ugyancsak idei „ajándék” a Testvériség gázvezeték III. szakasza — a Leninváros, Hajdúszoboszló közötti 82 kilométeres csőkígyó. . Szűkében vagyunk mindenfajta pénznek. A beruházásokra fordítható forintoknak is. Ezért idén az összes beruházás a tavalyinak a 95—96 százalékát teheti ki csupán, összehasonlítható árakon. Nem áll szándékunkban a szükségből erényt csinálni, ám tény: kevesebb beruházás módot nyújt a folyamatban lévők gyorsítására, a koncentrációra, a tervezett határidők tartására. Mint ahogy ez történt a Lenin Kohászati Művek konvertcres acélműve, a Martfűi Növényolajgyár esetében. Mintha kezdenénk megtanulni hogyan kell beruházni. De azt se hallgassuk el: összehasonlító elemzések szerint a hazai beruházások ideje kétszerese a nemzetközi átlagnak, s négyszer hosz- szabb mint az élvonalat jelentő országokban. Az üzembe helyezett nagyberuházásokat mérlegelve kiderült: az átlagos megvalósítási idő túllépte a hat esztendőt, s az átadás, az eredeti határidőhöz képest tizenhét hónapot késett. Az idén a vállalati beruházások erőteljesen, az államiak kevésbé, de ugyancsak mérséklődtek. 1979 végéin a szocialista szektor beruházásainak befejezetlen állománya 195 milliárd forintot tett ki, s ami pozitívum: 1980 szeptember végén a kivitelezés alatt álló építmények száma hét-nyolc százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az egyik oldalon e csökkenés, a másikon az átadások gyarapodó száma. Gyermekek kedvelt csemegéje a napraforgómag A belőle készült olaj viszont korlátlan mennyiségben exportálható, gazdaságosan. Tavaly 48 ezer tonnát adtunk el belőle. Most feltehetően megugrik e mennyiség, mert elkészült —' 2,3 milliárd forintos költséggel — a Nö- vényOlajipári és Mosószer- gyártó Vállalat martfűt növényolajgyára. Méghozzá határidőre, a tervezett költség-, kereten belül.! A hosszúidéig meglehetősen mostohán kezelt élelmiszeripar e kiemelkedő nagyberuházása méltó társa a Gyulai Húskombinátnak és a Hajdúsági Cukorgyárnak. E kábái üzem — ; mely 7,2 milliárd forintos költséggel épült — idén kezdte meg működését — teljes kapacitással. Naponta 6000 tonna répából készít cukrot, megrövidítve így országosan a földolgozási időszakot, csökkentve ezzel az elhúzódó cukorgyártási kampány miatti veszteségeket. Az idén tartották a Tiszai Kőolajipari Vállalat avatási ünnepségét. A 7,5 milliárd forintos befektetést idén már 2.2 millió tonna kőolajtermékkel törlesztette az üzem, amely hárommillió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas. e nyolcvan százalékból mi tehető — jelképesen — közös fenyőfánk alá. A Cement és Mészművek bélapátfalvi gyára. A Lenin Kohászati Művek konvertere« acélműve, melyhez hasonló épül Dunaújvárosban. Tízmilliárd forint e beruházás költségterve, ebből eddig kétmilliárdnál többet invesztáltak be. S ami példa nélkül áll a hazai kohászat történetében : az alapkő letételétől számított három éven belül, ez év novemberében sor került az első próbacsapolásra! Évi 920 ezer tonna acélt állítottak elő hazai félhasználásra, illetve kivitelre. Folytatva a sort: nyolcszáz féle csapágyat tud előállítani a Magvar Gördülőcsapágy Művek debreceni és diósdi gyára annak a rekonstrukciós bővítésnek a segítségével, amely évi ,16C9 millió darabos ímenyKözlekedésünik friss büszkesége a 256 méter hosszú bagi völgyhíd, mely része az M3-as autópálya Gödöllő és Hatvan közötti, 21,4 kilométeres szakaszának. A völgy- hídról letekintve ne csak a tájban gyönyörködjünk, gondoljunk arra is: az út minden eddig megépült kilométere 60 millió forintba került. Százmilliókat és milliárdókat teremtettünk elő közös munkával, hogy idén már szerelvények fussanak az észak—déli metróvonal Kőbánya—Kispest vasútállomás és Nagyvárad tér közötti szakaszán, hogy a Petőfi híd könnyítsen a fővároson átutazók nyomasztó közlekedési gondjain. A tavaly átadott nagyberuházások előnyeit — kamatait — idén már élvezhetjük. így például azt, hogy háromneHa hatásukat nézzük, valóban nehézsúlyúnk az említett beruházások és fejlesztések, ám nehogy félreértés legyen: az állami nagyberuházások az összes ilyen célú kiadásnak csupán 13—15 százalékát kötötték le, míg az elmúlt 8 évben kétszeresére nőttek — 40-ről 80 milliárd- ra — az ipari beruházások. Ezen belül a vállalati fejlesztések játszották a főszerepet. A vezető helyet mégis az ipar foglalja el: a nagy- beruházások nyolcvan százaléka szolgálja az ipar fejlesztését. Ízelítőként néhányat, hogy A tiszai Kőotajfinomító esti fényei nyiségi növekedést tesz lehetővé. S ami az örömben üröm: az eredeti 1,8 milliárd forintos költségek 3,1 milldárdra nőttek — a beruházás elhúzódása miatt. Korántsem fogytunk ki a fenyőfa alá helyezhető elkészült beruházásokból. Helye van ott a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat deáki bányanyitásának. Említenünk kell — s még mindig csak az iparnál tartunk — a recski bányászati kutatás ez évre jutó részét, s azt is, hogy „mellékesen” nyolcmilliárdot adtunk ki idén a Paksi Atomerőmű építésére. negyed év alatt húsz százalékkal bővült a tehergépkocsi- és traktorabroncs-köpeny termelés. S az ok: a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi új üzeme megkezdte értékalkotó tevékenységét, miután elkészült a 837 millió forintos beruházás. Sok milliárdot adunk ki a következő években is — a hatodik ötéves tervben 1020 —1040 milliárd forintot — arra hogy lépjünk, haladjunk, gyarapodjunk. De mert a magunkéból adjuk, jól meg kell néznünk, mire és hogyan. Mészáros Ottó Kicserélt termékek—Ki cserélt terméket? Vagy talán nem is a csere fontos jzelőtt arról Ejjy éVVCl adhattak számot az ország gazdasági vezetői, hogy 1979- et a népgazdaság a korábbinál kedvezőbb külkereskedelmi mérleggel zárta, örvendetes hír volt ez, hiszen a tény mögött jelentős áldozatot kívánó erőfeszítések: importanyag-megtakarító törekvések, korszerű termékeket kigondoló mérnökök és piacokat kutató kereskedők munkájának eredménye rejlett. A sikerekhez azonban a tudatos munka mellett a véletlen is hozzájárult: néhány hazai termék váratlanul, és csak ideiglenesen lett népszerűvé a határokon túl. (Példaként említhetnénk a kohászati alapanyagok múlt évi nyugati kelendőségét, és az idei keresletcsökkenést.) Persze, más jelek is mutatták, hogy nincs okunk a túlzott elbizakodottságra. Iparunk termelési struktúrája és hatékonysága, de a viszonylag legkönnyebben megváltoztatható vállalati termék- szerkezet is elmaradt a világpiaci követelményektől. A külgazdasági egyensúly javulásának állandósítása, a kedvező tendencia megőrzése tehát még sok munkát követelt a hazai gazdálkodóktól, és bármennyire is az ország és a határokon túli államok kereskedelmétől függött (függ) is gazdasági életünk normális kerékvágásba zökkenése, (az idén még mindig) itthon, pontosabban a gyárkapukon belül kellett rendet tenni. letkötések hasznát még nem is egészen tükrözik az 1980- as eredmények. Néhány új termék — például az amerikai Hesston cég licence alapján készülő bálázógép — gyártását csak jövőre kezdik meg. A gazdasági kérdésekben bennfentesek persze azt mondhatják, hogy könnyű a MEZŐGÉP-nek, évek óta a világpiacon van. És valóban, ha számba vesszük a megye jelentős külkereskedelmi forgalmat lebonyolító vállalatait, azt tapasztalhatjuk, hogy igazán jó eredményeket azok értek el, amelyek köztük a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek — a néhány éve megváltozott világpiaci környezetben is képesek voltak alkalmazkodni. A külföldi kapcsolatok azonban még egyáltalán nem garantálják a sikert. A „kinti” tapasztalat és a kockázatvállalási kedv mellé még még kell valami: az üzem munkájának nemzetközi mércével mért hatékonysága. Enélkül ráfizetéses a legbiztosabb külföldi szerződés is, — sőt megkötni sem érdemes. Ugyanis nem minden a régi termékek újra cserélésén múlik. A termékváltást nem szabad annyira egyszerűen felfogni, hogy a ráfizetéses kazánok helyett mindenáron jó áru orvosi műszerek gyártásával kell kísérletezni. . Ha kelendőek, igenis a kazánkészítést kell erőltetni. Csakhát —, ha az árak éppen változtathatatla- nok — akkor a költségekből kell lefaragni. Mennyit sikerült 1980-ban az esedékes feladatokból megoldani? Ha arra gondolunk, hogy mennyire fontos volt a tavalyi kedvező eredmények megtartása, a fejlődés irányának „átmentése”, akkor elégedettek lehetünk. Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye szerint az 1980. évi külkereskedelmi áruforgalmi mérleg jobb az előirányzottnál. Ha korlátozzuk vizsgálódásunk terét, Szolnok megye és az ipar határai között maradunk, akkor is van miről dicsérő- leg szólni. A tervezett két- három százalékot megközelítő termelésnövekedés elsősorban úgy valósult meg, hogy a gazdaságos, exportra képes vállalatoknál volt a legdinamikusabb a növekedés. . Viszont bebizonyosodott, hogy a világpiacra kerülés nem vágyakon múlik. Jó példát szolgáltat erre a megyében működő gépipari üzemek egyike-másika, például, a szolnoki MEZŐGÉP és a jászberényi Aprítógépgyár. A terveiket „csupán” teljesítő jászságiak eredményét több éves munkával megérlelt gyümölcsként jellemezhetjük. Hosszútávú szerződésekkel biztosítottak maguknak piacot „nyugaton” — szlflte megérezték, hogy ez valamikor jó üzlet lesz. A termelési szerkezet fokozatos változtatása is kockázatvállalás’ • kérdése volt. Ki gondolta két évvel ezelőtt, hogy a különböző hulíadékmegsempíisítők gyártása, az elkövetkezendő években, a termelést szolgáló beruházási javak keresletének csökkenése miatt fölöslegessé váló kapacitásokat köthet le? A korábbi évek előrelátása alapozta meg az Aprítógépgyár idei külkereskedelmi terveit. A szolnoki MEZŐGÉP eredményeire is kedvezően hatottak az országhatáron túli cégekkel régen kiépített kapcsolatok. Ez a vállalat azonban azt is bizonyította. hogy azonnal újítani kell, amint ez lehetséges. Konvertibilis valutabevétele körülbelül százmillió forinttal lett nagyobb, mint azt a cég az év elején ígérte. A magyarázat nem túl bonyolult. A vállalatnál az idén is számos új, külföldön jól eladható termék gyártását vállalták el. És az idei üzHogyan? Számos példa közül érdemes egyet, a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat mezőtúri gyáráét megemlíteni. Az ott készülő munkahelyi székeket Ausztriában veszik, mint a cukrot. A mostani túl magas gyártási költség azonban veszteségessé teszi az eladásokat. Mégsem érdemes lemondani a külföldi üzletről, jöttek rá Mezőtúron, így hát az olcsóbb székkészítés módjait kutatták, és találták fel. Eddig — mert gazdasági életünk egyik legégetőbb gondját rejti — főleg a termékváltás és a külkereskedelem kapcsolatáról volt szó. A korszerűbb árukra azonban nemcsak a hatékony export miatt van szükség. A jobbító törekvések a hazai fogyasztók érdekeit is szolgálják. Különben is, egy vállalat sem termel csak kivitelre. Olyan is van számtalan, amelyiknek egyetlen áruja sem jut külföldre, sőt olyan is, amelyik mostanában szorult ki a világpiacról. Ez nemfeltétlenül baj, ám azt sem jelentheti, hogy ezeknek a vállalatoknak és szövetkezeteknek alacsonyabbra kell állítani a mércét. A termék- váltás során nekik is ugyanazt a feladatot kell megoldani, mint a „világszínpadon” fellépő társaiknak. Fokozni kell termelésük hatékonyságát. A különbség legfeljebb annyi lehet, hogy az „itthon maradottaknak” nem a magyar ipar hírnevének öregbítése (megszerzése?) a dolguk, hanem az, hogy a hazai ellátást minél jobban szolgálva egyre több terhet vegyenek le azok válláról, akiknek erőfeszítéseit külföldön is megfizetik. fiatal iparáft megye ban a strukturaváltas, a termékszerkezet korszerűsítésének feladatai minőségében mások, mint amelyek az ország egésze előtt állnak. Annyiban mások, amennyiben nálunk a minőség, a rugalmas alkalmazkodás a piacképesség és a gazdaságosság javítása az elsődleges. Hogy ezt jó néhány üzemben felismerték, azt tények bizonyítják. V. Szász József
