Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

1980. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János látogatása a MÉM-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A vendégeket Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Bor­bély Gábor, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Héger József, a MÉM párt- bizottságának titkára fogad­ta. A mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a erdészet helyzetéről, terveiről, a mi­nisztérium munkájáról Ván­csa Jenő adott tájékoztatást. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Termelőszö- j/etkezetek Országos Taná­csának elnöke, Soós Gábor államtitkár és jelen voltak a miniszterhelyettesek is. Váncsa Jenő tájékoztató­jában hangsúlyozta, hogy az idei munkát a feladatok nagysága és összetettsége mellett az időjárás szélsősé­gei is nehezítették. Ennek ellenére — jelentős társa­dalmi segítséggel — az ag­rár-ágazatok 1980-ban ered­ményes évet zárnak. A kö­vetkező évek feladatait megismerték, azokat magu­kénak vallják. Kiemelkedő­en fontosnak tartják a ga­bona- és hústermelés elő­irányzatainak megvalósítá­sát. A minisztérium tevé­kenységében a feladatok és feltételek összhangjának fo­lyamatos biztosítására helye­zik a hangsúlyt. Ezt követően Héger Jó­zsef a minisztérium kommu­nistáinak munkájáról, a mozgalmi élet néhány kér­déséről számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy ered­ményesen végzik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Jó légkörben — a társadalmi megbecsü­lést is élvezve — dogozhat­nak, s ez fontos feltétele az eredményes munkának. Szabó István, a termelő- szövetkezetek helyzetéről, valamint a TOT és a MÉM együttműködéséről tájékoz­tatta a vendégeket. Elmond­ta, hogy a termelőszövetke­zeti parasztság maradéktala­nul vállalja az ország hely­zetének javításában reá há­ruló feladatokat. A Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szö­vetségek azon dolgoznak, hogy meg tudjanak felelni e feladatoknak. Kádár. János megköszön­te a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevé­ben elismeréssel szólt a fne- zőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti dolgozók mun­kájáról, helytállásáról. Hang­súlyozta, hogy az ágazat dol­gozói a korábbinál nehezebb gazdálkodási feltételek és kedvezőtlenebb időjárási kö­rülmények között is eredmé­nyes évet zárnak, teljesítik feladataikat. SMámvetés öt év areűntónyeiről Ha a tanács kérte, a lakosság segített Falugyűlések után a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járás településein is befe­jeződtek a falugyűlések, a lakosok meg­választották a 4 körzeti és a 13 községi népfrontba ottság tagjait. Hégi panaszként tartották errefelé számon: a községi bi­zottságokban túlnyomórészt hatvan, het­ven év körüli emberek tevékenykednek, és a fiatalok részvétele elenyésző. Örven­detes, hogy az idei választások eredmé­nyeképpen ez a panasz is mérséklődött, és jelentősen csökkent a bizottságokban dolgozó tagok átlagéletkora. (Tiszafüreden például a 30 éven aluliak száma a községi népfrontbizottságban megközelíti a 23 szá­zalékot.) A falugyűléseket általában a nyílt, őszinte számvetés jellemezte. Nem torzultak ezek a fórumok egyféle he­lyi panasznappá, noha az eredmények felsorolásán túl a problémákról sem hallgat­tak a hozzászólók. Szóba került például a társközsé­gek jobb kenyér- és élelmi­szer ellátása, a falusi szol­gáltatások alacsony színvo­nala, a szakbolthálózat hiá­nya, a környezetvédelmi, a településtisztasági tennivalók stb. Számba vették a járás körzeti, községi népfrontbi­zottságainak félévtizedes te­vékenységét is. Elismeréssel szóltak arról, hogy a helyi aktivisták kiemelkedő szere­pet vállaltak az idei tanács­tagi és országgyűlési képvi­selőválasztások lebonyolítá­sában. Továbbá: jelentős ér­demeket vallhatnak magu­kénak azokban a szervező­munkákban. amelyek ered­ményeképpen a járás lakói a tervidőszak végéig 174 millió forint értékű társa­dalmi munkát teljesítettek. Ebből 55 millió forint érté­kű szakipari és segédmun­ka az új létesítmények gyor­sabb átadását, felépítését se­gítette elő. Különösen sike­res volt a társadalmi mun­ka azokon a településeken, ahol a helyi állami vezetők konkrét, érzékelhető felada­tok megoldásához kértek la­kossági segítséget. így épült fel például a tiszafüredi Bajcsy-Zsilinszky úti óvoda, a tiszaőrsi községi könyvtár és az öregek napközi ott­hona, így oldották meg Abádszalókon az óvodák, is­kolák tatarozását stb. A nő- és rétegpolitikai munkabizottság irányításá­val Tiszafüreden évek óta kiválóan dolgozó nőklub te­vékenykedik. A klub akti­vistái a közelmúltban jóné- hány magyar—szovjet nőta­lálkozót szerveztek, de a kö­zösség programján országjá­rások, külföldi túrák, vetél­kedők, politikai, szakmai előadások is rendszeresen szerepelnek. Hasonlóan si­keres munkát végzett a ti­szafüredi honismereti mun­kabizottság. amikor zökke­nőmentesen lebonyolította az úgynevezett Halas Napo­kat, és jelenleg is évről év­re sikeresnek mondható a cigánygyerekek nyári, tisza­őrsi olvasótábora. A környe­zetvédelmi munkabizottsá­gok tevékenységében viszont sok a javítanivaló. Többek között még a járási székhe­lyen sem készült el a kör­nyezetvédelmi tanulmány- terv, nem beszélve néhány település----sajnos elég n agy számban előforduló — korántsem tiszta utcáiról, tereiről, középületeiről, há­zairól. Sőt még olyan falu is akad, ahol a „Tiszta ud­var, rendes ház” mozgalom ezévi értékelése is várat ma­gára. Ami a felépített, gyarapo­dó létesítményeket illeti, túlzás nélkül e'mondható: a járásban a tervidőszak va­lamennyi jelentős célkitűzé­se megvalósult, sőt az előze­tes ötéves 146 millió forin­tos fejlesztési alap felhasz­nálása év végéig előrelátha­tóan 203 millió forintra nő. Hogy mi mindenre volt ele­gendő ez a pénz <i járásban? Csak a legfontosabbakat em­lítem: elkészült 63 km víz­vezetékhálózat, 38 bölcsődei hely. Tiszaburán egy új, nyolctantermes iskola, Tisza- szentimrén és Kunmadara­son tornaterem, fölépült a tiszafüredi fedett autóbusz­állomás, a nagyvisnyói út­törőtábor, a tiszaőrsi tanács­háza, 14 tanácsi szolgálati, 78 célcsoportos többszintes lakás stb. Korántsem állítjuk, hogy minden megoldódott a járás­ban. Kevés például az isko­lai tanterem, az óvodai hely, néhány falu egészségügyi el­látása hiányos, a szolgálati lakások egy része korszerűt­len, elavult, és' ugyanez vo­natkozik több intézményre is. Egyszóval maradt tenniva­ló a nyolcvanas évekre, nem is kevés. Méghozzá olyan gazdasági körülmények kö­zött, amikor csökken az ál­lami támogatás, tehát min­denképpen fokozódik a he­lyi kezdeményezések szere­pe. Éppen ezért a követke­ző évekre nem mindegy, hogy az újjáalakult községi népfrontbizottságok a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel, gazdálkodó egységekkel közösen hogyan. milyen mértékben képesek mozgó­sítani a helyi erőforrásokat, a lakosság különböző réte­geit, csoportjait, a közösség érdekében . Hörnyezetcsino­sításra éppúgy, mint a köz­ért végzett kétkezi, vagy szellemi munkára. — D. Szabó — Ki képezi az ifivezetökel? Szabadegyetem Szolnokon és lászberényben A megye 128 úttörőcsapa­tánál több mint ezer ifive­zető tevékenykedik. Örsi fog­lalkozásokat, rajgyűléseket vezetnek, részt vesznek az ünnepségek előkészítésében, a táborozásokon, egyszóval az úttörővezető pedagógusok nélkülözhetetlen segítői, a pajtások bizalmas barátai. Alapképzésükkel az úttö­rőcsapatok, az ifiklubok és a KISZ-alapszervezetek egy­aránt foglalkoznak. A sok­éves tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy elsősorban azok az ifivezetők dolgoznak ered­ményesen, akiknek képzésé­re az úttörőcsapatok fordíta­nak gondot. Ez azonban csapatonként változó, a KISZ politikai vitakörei pedig — az úttörővezetők többsége KISZ-megbízatással végzi feladatát az úttörőcsapatok­nál — kevés „úttörős” témát tartalmaznak. A megyei úttörőelnökség az elmúlt mozgalmi évben a Tisza Antal Üttörőházzal és a TIT városi szervezetével összefogva az ifi vezetők to­vábbképzésének új formá­ját alakította ki. A foglal­kozásokat — amelyeken a legváltozatosabb témákat . dolgozták fel — 3 hetenként tartották az úttörőházban. A „TIT ifi szabadegyetem” si­kerén felbuzdulva az idén novembertől már ismét az úttörőházban találkoznak a szabadegyetem régi és új lá­togatói. A foglalkozássorozat tema­tikáját úgy állították össze, hogy a képzett és a kezdő ifivezetők számára egyaránt nyújtson hasznos ismerete­ket. Megismerkednek többek között az úttörőszövetség ak­tuális feladataival, az ífive- zető hasznos tulajdonságai­val. a szocialista életmód jel­lemzőivel. A foglalkozások előadóit általában a TIT ké­ri fel a szakképzett pedagó­gusok, a tapasztalt úttörő­vezetők, az iskolaigazgatók, a KISZ-iskola tanárai és az úttörőház társadalmi aktivis­tái köréből. Egy-egy foglal­kozáson azonban nemcsak elméleti felkészültségük, ha­nem gyakorlati ismereteik is gazdagodnak: mozgalmi da­lokat, nyelvi játékokat ta­nulnak, megismerkednek a bábkészítés titkaival. Az ifi szabadegyetem nép­szerűségét látva az idén elő­ször Jászberényben is meg­szervezték az úttörővezetők továbbképzésének fórumát. I Keddi jegyzetünk |---------­A család ünnepnapjai Rövid munkahét ez a mostani. Alighogy dolgoz­ni kezdtünk, már abba is hagyjuk. Kivételek per­sze mindig vannak, hiszen a közlekedésben, hírköz­lésben, vendéglátásban, a szolgáltatásban soknapos ünnepen se állhat meg az élet. Karácsonykor se, sőt: a közlekedésieknek ilyen­kor csúcsokat kell dön­getniük, pontosan szállí­tani az ünnepre haza igyekvőket. Hazamegyünk ünnepelni. Minden csa­ládban várnak valakiket, a háziasszonyok jóelőre beszerezték az ünnep fon­tos kellékeit, az ünnepi asztalokra való élelmisze­reket, felkészültek sütés­re, főzésre. Együtt lesz a család, mindenki érezze jól magát — ez a jelsza­vuk, s igazuk is van. Ez az ünnep, ezek az ünnep­napok a családé. Korántsem terített asz­talból áll azonban a csa­lád ünnepe. Hetek óta másról se hallunk, olva­sunk — és tapasztaljuk is minden napjainkon —, hogy vásárlók, ajándéko­zók lepik el a boltokat, áruházakat. Valamit min­denki szeretne ajándékozni hozzátartozóinak, s valami ajándékot mindenki kap családjában, szeretteitől. Az ajándékok skálája év- ről-évre duzzad, szélese­dik. Kinek-k nek tehetősé­ge szerint. (Miért legyek ünneprontó, miért mond­jam, hogy vannak, akik előre elköltik a jövő hó­napi jövedelmük tekinté­lyes részét, s vannak, akik tartósan eladásodnak, mert lehetőségeiken felül köl­tekeznek? A realitás nem mindenki életeszméje még...) A gazdagon díszített fe­nyőfa — mindegy, hogy kétméteres, vagy alig egy — alatt öröm rátalálni az ajándékra, a meglepetésre. Legalább olyan jó látni azok arcát, örömét, akiket mi ajándékoztunk meg. Ez is a család ünnepéhez tartozik, enélkül nem ün­nep a karácsony. S talán még valami fon­tos van ezeken a hosszúra nyúlt ünnepnapokon. A családi megértés, az ott­hon mélegének hangula­ta, amelyből jutni kell mindenkinek. A gyerek­nek, akivel ezeken a na­pokon nemcsak törődni kell, játszani is, sétálni egy nagyot, ha az idő en­gedi, s meghallgatni a szünidei programot, a kis terveket. Esetleg magára hagyni, ha elmélyed a fe­nyőfa alatt talált új könyvbe. A háziasszony­nak, akinek hiába vett a férj drága ajándékot, ha na­pokra egyedül marad kis konyhájában, s a tűzhely melegétől, a főzés sok ro­botjától fáradtan úgy ros- kad le az ünnepi asztal­hoz, mint akinek akár egy falat se esik jól már. A nagyszülőnek, aki nem biztos, hogy mindent meg­ért a tévé műsoraiból, s ezért időnként kérdez, szeretne eligazodni a ma­ga gondolatvilágában. A kamasznak, aki karácsony­kor is szívesen időzne egy-két órát barátaival, s ezért vagy „kimaradást” kér, vagy kis szobájába — ha van sajátja — össze­ülne velük egy kis be­szélgetésre, zenehallgatás­ra. Megértés, segítés eze­ken az ünnepnapokon a dolgunk a családban. Egymásért, egymásnak. Valahogy úgy, mint jó munkahelyeken szokás, a nagyobb emberi közössé­gekben, ha úgy hozza az élet. Családi ünnepnapok kö­vetkeznek. Meghitt, meg­értő órák, kis és nagy örö­mök. Ez a hét. a tegnap kezdődött legfőbb jellem­zője mindenütt. Remélhe­tőleg. (SJ) Együttműködés KIOSZ - SKÁLA-COOP Elsősorban a lakosság lát­ja hasznát annak az együtt­működési szerződésnek, ame­lyet tegnap írt alá Molnár József, a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének elnöke és Demján Sándor, a Skála- COOP vezérigazgatója. A megállapodás szerint januar elsejével közös beszerző- és értékesítő irodát. illetve gazdasági társaságot hoznak létre. Célja, hogy szervezet­ten gondoskodjon a kisipa­rosok anyag-, alkatrész- és gépellátásáról, nagy soroza­tú megrendelésekről. Ezzel a kereskedelem kí­nálatát gazdagítják, bővítik a lakosság áruellátását, va­lamint a javítási szolgálta­tásokat. Tegnap délután a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság közművelődési bizottsága az egészséges életmódra és táplálkozásra nevelés jegyében ételbemutatóval egybekötött ételkóstolót rendezett a főkapitányság épületében. A Szolnok és Békés megyei Fűszert és Vcgyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Saolnok megyei Tejipari Vállalat mintegy 25 féle termékéből, rostos gyümölcslékből, tejtermékekből, bébiételekből, kon- zervckből válogathatnak az érdeklődők, és vásárolhattak kukoricapehclyből készült ke nyeret is Alkatrészek öt éven át A Szellőző Művek, a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat és a Thermoplasztikai Műanyagfeldolgozó Ipari Szö­vetkezet öt évre szóló koope­rációs megállapodást írt alá az NSZK-beli Kunststoff­technik RG céggel. Az együtt­működési szerződés műanyag radiálventillátorok, komplett légtisztító és bűztelenítő be­rendezések . gyártásában irá­nyozza elő a közös munkát. A részvevő vállalatok — kül­földi dokumentáció alapján — öt esztendőn át, mintegy 500 millió forint értékben szállítanak egymásnak alkat­részeket berendezésekhez. A megállapodás értelmében e termékek hazai gyártásának és telepítésének a Szellőző Művek a gazdája. A kooperációban készülő termékek közül külön is je­lentős az iparban használa­tos bűztelenítő berendezések itthoni gyártásának megkez­dése.

Next

/
Thumbnails
Contents