Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

wa—r XXXI. évi. 298. szám, 1980. december 20., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Országos elméleti tanácskozás Szolnokon Előadások a tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggéseiről A tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasá­gi összefüggéseiről másfél napos országos elméleti konferencia kezdődött teg­nap Szolnokon. A tanácsko­zás — amelyet az MSZMP Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztálya, valamint a megyei pártbi­zottság Oktatási Igazgatósá­ga rendezett — megnyitóién Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, tudományos életünk kiemel­kedő személyiségeit, a Köz­ponti Bizottság tudományos intézeteinek vezetőit, mun­katársait, üzemek, vállala­tok, a megyei pártbizottsá­gok, a SZOT és az oktatási igazgatóságok képviselőit. Köszöntőiében szólt ■ arról, hogy az Oktatási Igazgató­ság számára igen megtiszte­lő feladat volt az országos elméleti konferencia előké­szítése. Már a munka során összegyűjtött tapasztalatok is hasznosak a politikai gya­korlat számára, de a tanács­kozás mindenképpen sok se­gítséget ad maid az előt­tünk álló feladatok megol­dásához. A tanácskozás időszerű témájának fontosságáról hangsúlyozta, hogy gazdasá­gi építőmunkánk megköve­teli a tudomány gyors, köz­vetlen termelőerővé válását, a kutatási eredmények mi­előbbi gyakorlati megvaló­sítását. Ebben alapvető sze­repe van az emberi ténye­zőnek, a szellemi tőke ma­radéktalan társadalmi hasz­nosításának. Elengedhetetle­nül fontos érdekünk, hogy tovább erősödjék a szellemi energia sokoldalú, alkotó kibontakozása, a termelés, a tudomány és a szakember- képzés összhangja. Az előkészítő munka so­rán a tanácskozás rendezői a XII. kongresszus határo­zatainak végrehajtását szol­gálva ezeket a kérdéseket — amelyek szocialista épí­tőmunkánk legfontosabb szükségleteiből következnek — állították előtérbe. Végül eredményes tanács­kozást kívánt a résztvevők­nek. Andrikó Miklós köszöntője után Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztályának helyet­tes vezetője felkérte Győri Imrét, a Központi Bizott­ság agitációs és propaganda osztályának vezetőjét a kon­ferencia megnyitására. Győri Imre beszédében ér­tékelte az országos elméleti tanácskozások jelentőségét. A szolnoki konferencia té­májáról szólva hangsúlyoz­ta: — Mint az a hatodik öt­éves tervből is kitűnik, to­vábbra is nagy szükségünk van a gazdaság, a termelő­erők korszerűsítésére, de a lehetőségeinket reálisan mérlegelve csak visszafogot­tabb fejlődési ütemet irá­nyozhatunk elő. Ahhoz, hogy gyorsabban tudjunk igazodni a megváltozott fel­tételekhez, s megalapozzuk a későbbi lendületes fejlődést, többek között arra van szükségünk, hogy feltárjuk, és mozgósítsuk minden tar­talékunkat. E tekintetben (Folytatás a 3. oldalon.) Nem miBdegy: széna vagy szalma 3. oldal N szerkesztéség postáiéból 4. oldal Vendégkönyv 5. oldal Sport 7. oldal Teljesítették az idei tervet a Fővárosi Kézműipari Vállalat kőtelki részlegénél. Képünkön már a jövő évi Tomi melles­nadrágot készítik Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel mó­dosította a tái’sadalombizto- sításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Eszerint az öregségi nyugdíjra a 60. életévét betöltő férfi és az 55. életévét betöltő nő akkor jogosult, ha 20 évi szolgála­ti időt szerzett. A végrehaj­tási jogszabály szerint azonban, aki a nyugdíjkort 1990. december 31-ig betölti, akkor is megszerzi az öreg­ségi nyugdíjra való jogosult­ságot, ha addig az időpon­tig 20 évnél kevesebb, de legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. így a jelenleg dolgozó idősebb korosztályok az új rendelkezés következ­tében nem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. Felhatalmazta az Elnöki Tanács a Minisztertanácsot, hogy a baleseti táppénz mér­tékét a napi átlagkereset teljteis összegében állapítsa meg. Az új rendelkezés mentesíti a dolgozókat attól, hogy a táppénz és a munka­bér közötti különbözetet kü­lön eljárás keretében kelljen érvényesíteni. A törvényere­jű rendelet a végrehajtási szabállyal együtt 1981. ja­nuár 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. Pál Lénárd tartotta a tanácskozás főreferátumát Üj áruházak országszerte Átadták a Cegléd — Kiskunhalas villamosított vasútvonalat Tegnap átadták a Cegléd —Kiskunfélegyháza—Kis­kunhalas 104 kilométeres villamosított vasútvonalát. A korszerűsített szakaszt Cég- léden Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója avatta. Az ünnepségen ott volt Pullai Árpád, közlekedési- és postaügyi miniszter. A MÁV ötödik ötéves tervprogramjában eredeti­leg nem szerepelt e vonal villamosítása. Az ésszerűbb energiagazdálkodás azonban indokolttá tette a terven fe­lüli beruházást. A dízelről a villamos vontatásra átál­lással évente 10 000 tonna gázolaj takarítható meg. A felsővezetékek kiépíté­se két évvel ezelőtt kezdő­dött. A 356 millió forintos beruházáshoz az állam 200 millióval járult hozzá, a KGST-bank pedig 1,3 millió transzferábilis rubel hitelt nyújtott. Ezen a vonalon bo­nyolítják le ugyanis a Szov­jetunió és Jugoszlávia kö­zötti tranzitforgalmat. Tegnap több új áruház nyitotta meg kapuit Pécsett a város tizedik ABC-jének átadásával befejeződött a kereskedelmi hálózat ötéves fejlesztési programja. E program során nyolcezer négyzetméterrel bővült a pécsi ABC-hálózat eladóte­re, s számottevően csökkent a belvárosi boltok zsúfoltsá­ga. Az új, több mint ötszáz­négyzetméter alapterületű üzlet átadásával Pécs har­mincezer embernek otthont adó új lakónegyedének, Lvov kertvárosnak az ellá­tása vált színvonalasabbá. Tegnap nyitották meg a felújított és kibővített Sió áruházat. A korábbi 2300 négyzétméteres alapterületű üzlet a bővítés eredménye­ként több mint a kétszere­sére növekedett, s ezzel So­mogy megye legnagyobb be­vásárlóközpontja lett, A fővárosban Csepel-Csil- lagtelep gazdagodott ABC- áruházzal. A megszűnő ki­sebb közért helyén a jövő év elején keravill-bolt nyí­lik. A héten gyarapodott egyébként új létesítmények­kel a szomszédos kerület, Pesterzsébet is. Háromszáz négyzetméter alapterületű szolgáltatóházzal. A kétszin­tes épületben ruhatisztító szövetkezeti felvevőhely, férfi-női fodrászat és kozme­tika kapott helyet. Kőbánya- Űjhegy központjában új ABC-áruház nyílt. Az ulsteri lőporos hordó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2- OLDALON)-------------------------------------II------------------------------------ I M egfeleli) alapellátás Hatvanegy ösztöndíjast vár a megye Jobb a szakmai színvonal Az egészségügy helyzetéről tárgyalt Szolnok megye Tanácsa Ülést tartott tegnap Szolnok megye Tanácsa. Há­rom téma került napirendre: az egészségügyi ellátás, a megye településhálózat-fejlesztési tervének végrehajtá­sa és módosítása, valamint a Volán 7. számú Vállalat munkája. Az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszá­molót dr. Ignácz István me­gyei főorvos terjesztette a testület elé. Közismert tény — mondta bevezetőjében —, hogy a megye lakosságának egész­ségügyi ellátása nyolc évvel ezelőtt, a törvény megjelené­sének idején korántsem volt még megoldott. A törvény­ben megfogalmazott követel­mények, feladatok megvaló­sításának csak részben voltak meg a feltételei. A nyolc esz­tendő alatt azonban sok min­den történt annak érdeké­ben, hogy kedvezőbbé vál­janak a ínegelőzés és a gyó­gyítás szubjektív és objektív feltételei, hogy emelkedjék az ellátás színvonala. A beszámoló részletesen, tényekkel, adatokkal alátá­masztva adott reális képet a nyolc esztendő fejlődéséről, a mai alap-, járó- és fekvőbe­teg-ellátásról. Hangsúlyozta, hogy a gyógyító-megelőző munkának a körzeti orvosi szolgálat az alapja. A járó­betegek negyven százalékát a körzeti orvosok gyógyítják. Az ő szaktudásuk, lelkiisme­retességük döntően meghatá­rozza a betegek további sor­sát. Az egészségügyi törvény megjelenése óta több figyel­met, energiát és pénzt for­dítottak a megyében a kör­zeti orvosok munkafeltételei­nek javítására, a helyettesíté­sek, az ügyeletek jobb meg­szervezésére, a szakmai to­vábbképzésre és még az el­lenőrzésre is. Amióta a he­lyi tanácsok a gazdái terüle­tük egészségügyi ellátásának, számtalan új rendelő, orvos­lakás épült, s nagy gondot fordítanak a régiek karban­tartására. Központi támoga-. tásból ötmillió forintot köl­töttek orvosi műszerekre, be­rendezésekre, felszerelésekre. Csökkent a körzetekben a betöltetlen orvosi állások száma. Jelenleg a 194 körzet közül tizennégynek nincs önálló orvosa. Kialakult, de még további bővítésre vár a körzeti gyer­mekorvosi hálózat. Ma a megyében még az országos átlagnál több (1400) az egy körzetre jutó gyerekek szá­ma, s van ahol (például Ti­szafüreden) kétezer gyerme­ket kell ellátnia egy szak­orvosnak. Még részben sem tekinthető megoldottnak az iskolás gyerekek, a serdülők egészségügyi ellátása (a me­gyében mindössze két főállá­sú iskolaorvos van). Ugyan­csak az orvoshiány a legfőbb akadálya az üzemegészség­ügyi hálózat további bővíté­sének. Sem a kisüzemekben, sem a termelőszövetkezetek­ben nincs biztosítva a fo­lyamatos egészségügyi szol­gáltatás. A járóbeteg-szakrendelés szervezettségét és színvona­lát megfelelőnek tartják a szakemberek, megfelelőnek, de nem kifogástalannak. An­nak ellenére, hogy a nyolc év alatt három új rendelő- intézet épült (Jászberényben,’ Mezőtúron és Törökszentmik- lóson) még mindig zsúfolták a rendelők. Felújításra szo­rulnak a régi intézetek épü­letei. Változatlanul szakor­voshiány van azokban a ren­delőkben, amelyeknek nincs kórházi háttere. Több fórumon elhangzott már, hogy a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma (alig több mint 70) kevesebb az országos vidéki átlagnál. AnnaJk ellenére így van, hogy 1972 óta 424 ággyal gya­rapodtak a megye kórházai. Épül a Hetényi Géza kórház 400, és a jászberényi kórház 50 ágyas pavilonja. A be­számoló hangsúlyozta, hogy továbbra is az egyik legfon­tosabb feladat a kórházak bővítése. Emellett változat­lanul törekedni kell a lehető legésszerűbb, leggazdaságo­sabb „ágykihasználásra”. A szervezés s az integráció ré­vén odáig már eljutottak, hogy valamelyest arányo­sabbá vált a fekvőbeteg-in­tézetek terhelése. Külön fejezetet szentelt a beszámoló az anya-, a gyer­mek- és az ifjúságvédelem­nek. Elismeréssel szólt a me­gyei család- és nővédelmi ta­nácsadó tevékenységéről, amelynek része volt abban, hogy csökkent a művi terhes­ségmegszakítások száma. Mi­lyen körülmények között hoz­zák világra gyermeküket a szülő nők? A megyében 452 szülészeti ágy van, a kihasz­náltságuk 88,8 százalékos. A törökszentmiklósi szülőott­hon kivételével, a megye többi négy otthonában nin­csenek meg a korszerű szülé­szet feltételei. A megyei kór­ház szülészeti osztályán vég­zett munkával sem lehetnek maradéktalanul elégedettek. Jó színvonalúnak értékelte ugyanakkor a beszámoló a közegészségügyi és járvány­ügyi állomás munkáját, amely szervesen beépült az egész­ségügyi ellátásba és eredmé­nyesen segíti a gyógyító, meg­előző tevékenységet. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents