Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
1980. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tini-diszkó, fenyőünnep, mesemondóverseny Az úttörőházak téli szüneti programjából Hétfőn beköszönt a téli szünet. A megye úttörőházai változatos kulturális, szórakoztató és sportprogramokkal, vetélkedőkkel, játékdélutánokkal várják a kisdobosokat és az úttörőket. A szolnoki Tisza Antal Űttörőház hagyományai közé tartozik, hogy a téli szüneti programsorozatot ünnepélyes megnyitóval köszöntik a pajtások. Ezt az idén sem halasztottak el; tegnap a szandaszőlősi Ságvári Endre úttörőcsapat Fenyőünnepi ajándék című műsorával — amelyben a Spóra együttes is közreműködött — vette kezdetét a szünidő programsorozata. Pénteken Horváth Mihály újságíró, az Üttörővezető című lap főszerkesztő-helyettesének . sípszavával csaptak össze kicsik és nagyok az ügyesség-bátorság sportvetélkedőn. Vasárnap délelőtt a Dzsungel könyve című filmet vetítik, délután a kisdobosoknak lesz klubdélután Nagy Tibor gitáros-énekes közreműködésével az úttörőházban. A jövő héten a Lúdas Matyi című filmet láthatják az érdeklődő pajtások, kedden a „gyermek- alkotók találkozója”-t rendezik az úttörőházban. Az év utolsó napjain a kisdobosok majd az úttörők találkoznak vidám, zenés diszkóprogramon. Karcagon a Déryné Művelődési Központ, a Csokonai Könyvfar és az úttörőház közösen állította össze a téli szünidő programját Hétfőn az úttörőknek rendeznek -rejtvényfejtő délutánt a könyvtárban, kedden a kisdobosoknak mesevetélkedőt az úttörőházban. Ugyancsak kedden délelőtt a játékkészítés titkaival ismerkedhetnek a pajtások a művelődési központban. 29- én a kisdobosok teadélelőttön, az úttörők az ifjúsági klubban búcsúztatják az óévet. 30-án délelőtt a napközisek ügyeskednek az úttörőházban; bábokat és különféle játékokat készítenek, a hetedik és nyolcadik osztályosok ~ pedig tini-diszkón szórakoznak majd. Törökszentmiklóson 22-én a Dózsa filmszínházban tartják a városi fenyőünnepélyt amelyen a város iskoláinak legkiválóbb kisdobosai és úttörői vesznek részt. 23- án a kisdobos-klub tagjai játszanak együtt a Rózsa téri Általános Iskola tornatermében, délután az úttörőházban rendezik meg az úttörők „Utazás Magyarországon” — elnevezésű vetélkedőjét. 29-én Mendére indulnak téli túrára az úttörőház természetjárói, 30- án Kovács Miklós fizikussal találkoznak a tudományos- technikai úttörőszemlére készülő pajtások. Január 4-én a karcagi úttörőház „küldötteit” látják vendégül Törökszentmiklóson. Mindig időzavarban Egyetlen nő az oktató-nevelő tisztek között Kiss Erzsébet azt mondja magáról, hogy fiúsítva van, hiszen buszvezetők, kalauzok között nőtt fel. Édesanyja is itt dolgozott Szolnokon, a Volán vállalatnál, és így iskolás korban sokat megfordult 4 telepen. Nem csoda, hogy érettségi után ő is ott vállalt munkát. Volt kalauz, majd forgalmi szolgálattevő. Több mint száz emberrel rendelkezett naponta. Gondot csak az okozott neki, ha kiesett egy menetrend szerinti járat, és pótolni kellett — főleg akkor, ha nem volt miből. „Ilyenkor kezdődött a toldozás-folto- zás” — mondja. Perceken belül kellett döntenie. A Volán Tröszt tiszti iskolájának elvégzése után már köny- nyebb volt a helyzete. Néhány évi gyakorlat után az oktató-nevelő tisztek felsőfokú szakosított tanfolyamára került. Lehettek vagy százan, — közöttük egyedül ő volt nő. A tröszt oktatónevelő tiszti állományában most is egyedül képviseli a női nemet. Ügy látszik, nemcsak a családjában „egyetlenke”. Nála többnyire idősebb buszvezetőket, kalauzokat, taxisokat oktat a kötelező továbbképzéseken közlekedési és forgalmi — kereskedelmi ismeretekre. Hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt is szerzett. Más kérdés, hogy nincs mit vezetni. Ideje se nagyon lenne a kocsikázásra, hiszen hivatali elfoglaltsága mellett KISZ alapszervezeti titkári teendőket is ellát, ráadásul tagja az üzemi KISZ-bizottságnak. Tisztét nem tessék-lássék módon tölti be. Erre vall az, hogy az alapszervezetükhöz A Bakony közepéből, Pá- lihálásról tegnap elszállították a parlamenti úttörőünnepség fenyőfáját. A 80 éves lucfenyőt Hein Pál motor- fűrészes fakitermelő, a veszprémi Erdőgazdaság dolgozója döntötte ki, és a tartozó két ifjúsági brigád közül az egyik a vállalat Kiváló ifjúsági brigádja lett, ifjúsági szervezetük pedig megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét. Kiss Erzsébet „Kiváló Ifjúsági Vezető” kitüntetést és aranyikoszorús KISZ jelvényt kapott. Hivatali munkájában való helytállását a „Kiváló dolgozó” jelvény kétszeri megszerzése fémjelzi. Arra a kérdésre, hogy mi készteti az átlagosnál több teher vállalására, mindössze annyi a válasz: „Az embernek szeretni kell másokért dolgozni.” Nem csodálom, hogy hozzáfűzi: „Mindigidőzavarban vagyok, főleg mostanában, mert édesanyám nemrég jött ki a kórházból ...” S. B. Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat darujával emelték rá a különleges szállító járműre. A fenyőt dróthálóval körülfogva, fokozott közlekedésbiztonsági kísérettel indították útnak a fővárosba. A mezőtúri főiskolán Erdei Ferencre emlékeztek Erdei Ferencre, a kollégium névadójára emlékeztek tegnaa? Mezőtúron, a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán. Az ünnepségen megkoszorúzták Erdei Ferenc mellszobrát, majd a kollégisták fogadalmat tettek, hogy példaképük, névadójuk tiszteletére, emlékére megpályázzák a „kiváló kollégium” címet. Az Erdei Ferenc 70. születésnapja alkalmából rendezett házi ünnepség záróakkordjaként megnyitották a kollégiumban a magyar politikai és társadalmi élet kiemelkedő egyéniségének életútját, műveit bemutató kiállítást. Emlékérem pedagógiai munkáért A Magyar Pedagógiai Társaság arany emlékérmét ebben az évben dr. Somos Lajos nyugalmazott főiskolai tanárnak ítélték oda, kiemelkedő jelentőségű neveléstudományi munkásságának elismeréseként. A kitüntetést az elnökség tegnapi ünnepi ülésén adták át. Karcagon Tudományos ülés Bethlen Gábor életéről Négyszáz éve _ született Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem, korának egyik legjelentősebb politikusa. Az évforduló alkalmából tudományos emlékülést rendeztek Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. Az emlékülésen — amely nyilvános volt, s mintegy kétszáz érdeklődőt vonzott — Bethlen Gábor politikai pályafutásáról, életútjáról dr. Bársony István, dr. Veliky János és dr. Bicskei István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történettudományi Intézetének adjunktusai tartottak előadást. Útnak indult a Bakonyból a parlamenti fenyőfa Kultúra és közösség (3.) Ha nincsenek egyedül A tiszafüredi járást hosz- szabb időn keresztül úgy emlegették „közművelődési berkekben”, mint a megye egyik „hátrányos helyzetű, elmaradott” területét. _ Tegyük hozzá: nem is volt egészen méltatlan a járás erre az elnevezésre. A gyenge tárgyi feltételek párosultak azzal, hogy a közművelődési intézményekben a szakemberek egymásnak adták a kilincset, a köművelődés irányításában pedig érzékelhető volt a bizonytalanság, a kapkodás. Nyugodtan dolgozhatnak Hatvani Istvánná, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője sem tiltakozik a régebbi állapotok ilyetén jellemzése ellen. De azt sem mondja, hogy most aztán minden szép, minden jó. Mindenesetre néhány, objektiven is értékelhető eredményről számot tud adni. Elsősorban arról, hogy a művelődési otthon hálózatban a korábbihoz képest nagyot javultak a személyt feltételek. A járás település- hálózatát javarészt közös tanácsú kisközségek alkotják: okkal tekinthető tehát fontos előrelépésnek a közművelődési szakembergárda stabilizációja. Tekintsünk végig a járáson — ebből a „látószögből”. — A három nagyközségben — mondja az osztályvezetőnő —, képzett, tapasztalt szakemberek vezetik az intézményeket. Kunmadarason ez eredményekben is megmutatkozott már, de a tiszafüredi nagyközségi-járási művelődési központban és az abádszalóki művelődési házban is — véleményem szerint — hamarosan jelentkezni fognak az eddiginél jobb eredmények. Mindenesetre: a népművelők nyugodtan dolgozhatnak, s a fenntartó és szakmai felügyeleti szervek — no és a települések lakói — egyre többet várhatnak el tőlük. — S mi a helyzet a kisközségekben? — Nagyiván és Tiszagyen- da intézményeit is főiskolát végzett népművelők irányítják. Tiszaderzsen, Tisza- örvényen és Kócson jó képességű, lelkiismeretes, képesítés nélküli fiatal klub- könyvtárosok vannak. Tisza- burán a pedagógus Bőgős házaspár végez olyan munkát, ami főhivatású népművelőknek is becsületére válnék. Reménykedünk, hogy a többi településén is betudjuk tölteni a nemrég — különböző okok miatt — megüresedett állásokat. — Mire alapozzák ezeket a reményeket? — A járásban — ezt nyugodtan mondhatom — szinte mindegyik településen adva van minden ahhoz, hogy a fiatal, pályakezdő népművelők letelepedhessenek Közbevetve el kell mondanom, hogy a megyei tanács jóvoltából minden évben egy újabb szolgálati lakás vásárlására van lehetősége a járásnak. A „tisztességes fizetés” — főképp a kezdőknél — egyre kevesebb gondot jelent. Mindennek így is kell lennie, mert az intézmény- hálózat épületei bizony korszerűtlenek, s új létesítmények nem épülhetnek egyik napról a másikra. Furcsa paradoxon: rossz létesítményekbe is lehet életet lehelni, ha bírja szívvel, szakértelemmel a népművelő. Lapunk hasábjain is megírtuk, milyen rossz műszaki állapotban van a ti- szaderzsi klubkönyvtár. Ennek ellenére — a falu népének tanúsága szerint — a klubkönyvtár körül soha nem volt olyan nagy mozgás, mint mostanában. Pedig fiatal vezetőjének — Pintér Imrének — nincs (egyelőre nincs) népművelő szakképesítése. Tiszaszentimrén nincs művelődési otthon, van viszont könyvtár és egy tsz- tanács közös fenntartású klub, és egy minden kezdeményezésre nyitott iskola. Egyszóval: ha szűkösen is, de volna mire építeni a szervezett közművelődést. Fontos személy Nincs a járásban település, ahol ne kapna valamekkora hangsúlyt a tanács, a párt és a gazdasági szervek munkájában a közművelődés. Ennek megfelelően a népművelő személye is fontossá vált. ö ma már nem az az ember a falu lakói szemében, akinek plakátfestés és ragasztás, székhordás és jegyszedés a feladata. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy mindez általánosan igaz, hogy gyökeresen megváltozott a helyzet: de ez az érzékelhető tendencia. Hatvani Istvánná véleménye megegyezik sok népművelőével : — Érzésem szerint a helyi pártszerveknek, alapszervezeteknek van elsősorban szerepük a szemlélet bizonyos mértékű megváltozásában. Abban, hogy olyan helyre került egy-egy kisebb közösség „tudatában” a közművelődés, ami megilleti. Következésképpen nőtt a népművelőszakma tekintélye, erkölcsi megbecsülése. Persze ezzel együtt sem merném állítani, hogy a népművelő személye ér, jelent annyit egy-egy lakó- közösség szemében, mintegy pedagógusé vagy az agrárértelmiségié. Maradjunk a tiszafüredi járásban. Pár évvel ezelőtt a megye tizenhét tantestületében — ebből négy a tiszafüredi járásban — egy új, többé-kevésbé kísérleti jellegű munkakörben láttak munkához a közművelődési igazgatóhelyettesek. Olyan településeken, ahol a tanácsnál nem alkalmaznak köz- művelődési szakembert. Az igazgatóhelyettesek lényegében egy-egy település köz- művelődésének koordinálását kapták feladatul: elsősorban az iskola és a művelődési ház, a könyvtár, a mozi komplex együttműködésének megteremtését. A füredi járásban a négy köz- művelődési igazgatóhelyettes tulajdonképpen hét községben dolgozik. Tiszaörs és a vele egytanácsú — Nagyiván és Tiszaigar, továbbá Tiszaroff-Tiszagyenda, Tisza- bura-Pusztataskony és Kunmadaras nagyközség kulturális életét igyekeznek segíteni. Működésük mindenhol igazolta a. reményeket. Annak ellenére is, hogy az igazgatóhelyettesek a legkülönfélébb munkaköri leírások szerint végzik munkájukat. Egyikük — a tisza- örsi Hajnal Imre — mondta a munkaköri leírásról: Új népművelők — közművelődési igazgatóhelyettesek — Annak nem sok haszna volna, ha a munkaköri leírásom szerint csinálnék mindent, önállóan kell dolgoznom egyszerűen azért, mert nincs kialakult gyakorlata a több településre is kiterjedő művelődésszervező munkának. Központilag a közművelődési igazgatóhelyettesek munkaköre, státusza ma még teljesen rendezetlen (egyikük „se hal, se hús”- nak nevezte beosztását) — ám a gyakorlat igazolta beállításuk helyességét. Ennek a ténynek kellene kiindulási alapnak lennie a későbbiek során. A közművelődési igazgató- helyettesek „megjelenésének” hasznát hosszan sorolhatjuk. A legfontosabbak: a művelődésügyi intézmények vezetői között megerősödhetett a személyes kapcsolat, ez jótékonyan hatott a közös működésre, ami a rendezvények sikerében is mérhető. Az igazgatóhelyettes — mint pedagógus — tekintélye, szavának súlya jelentős, vezetők és a falvak lakói körében egyaránt. S mögötte — érinthető és mozgósítható közelségben — ott vannak a települések legjelentősebb értelmiségi rétegét alkotó pedagógusok. Ugyanakkor — az iskolába járó gyerekeken és szüleiken keresztül — szinte az egész felnőtt lakossággal kapcsolatban áll. És persze a népművelő sincs egyedül... VÉGE Szabó János Üjra együtt táncoltak. Az Állami Balett Intézet egykori, néptáncszakos növendékei — ikik ma már különböző együttesekben táncolnak az Állami Népi Együttes székházában fiatal koreográfusok táncait mutatták be
