Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

1980. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság VI. ötéves tervét (Folytatás az 1. oldalról) termelésbe való visszaállítá­sa országosan is nagy lehe­tőséget. kínál a termelési alapok bővítésére. Nagy le­hetőségek vannak a gyepte­rületek eddigieknél racioná­lisabb felhasználásában is. A VI. ötéves terv jelentős hústermelés-növeléssel szá­mol. Ezt a szarvasmarha- és a juhágazatban célszerű megvalósítani, elsősorban azokon a területeken, ahol a legelők fűtermése ezt le­hetővé teszi. A felmérések szerint csaknem 700 ezer hektár olyan rét és legelő­területtel rendelkezünk, amely megfelelő felújítással, meliorációval, folyamatos műveléssel úgy tudná bizto­sítani a növekvő kérődző ál­latállomány számára a tö­megtakarmány döntő részét, hogy közben 100 ezer hek­tárt meghaladó nagyságú szántó- és gyepterületet le­hetne felszabadítani, és a népgazdaság számára legfon­tosabb árunövények termő- területének növelésére fel­használni. Ezért javaslom megfontolni: helyes-e az az álláspont, ami a gyepfelúiítá- sok és a gyephonosító állat­tartó ágazatok támogatásá­val kapcsolatban kialakult. Mindamellett fontosnak tartom földjeink termőké­pességének fokozását. a komplex melioráció tervsze­rű folytatásával. A talaj ter­mőképessége fokozásának szükségességéről nem- kívá­nok részletesen szólni. A DATE Karcagi Kutató Inté­zete évtizedek óta foglalko­zik ezzel a nagyfontosságú munkával, az üzemekkel szoros együttműködésben. Az intézet kutatásai nagy­mértékben segítették, hogy termőföldjeink hozamai nö­vekedjenek. Az illetékes állami szer­vek elkészítették a komp­lex melioráció hosszútávú tervét. A meliorációnak ré­sze a rizstermesztés felté­telrendszere, azért itt kell megemlítenem azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megyénk mezőgazdasági nagyüzemei a rizstermesztés fejlesztése érdekében az el­múlt időszakban tettek. A kedvező központi döntések eredményeként 1976 és 1980 közöt az üzemek 1367 hek­tár új rizstelepet építettek és 4943 hektár régebbi rizs- telepet állítottak újra ter­melésbe. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása azon­ban rossz hatással volt a rizstermesztés eredményeire, és emiatt az ágazat jövője iránti bizalom mind a ter­melők, mind a szakmai köz­vélemény körében megingott. Meggyőződésem, hogyha ezt a kultúrát az egyéb növé­nyek termeléstechnológiai színvonalára emeljük — faj­ta, növényvédőszer. technika tekintetében — akkor az eredmény nem marad el. és a bizalom helyreáll. Ehhez azonban az szükséges, hogy a rizstermesztés egészére át­fogó intézkedések szülesse­nek — mondotta befejezé­sül a képviselő. Borsos János (Baranya m.), a mohácsi városi pártbizott­ság első titkára ráirányította a figyelmet az országosan is kiemelkedő jelentőségű ma­gánerős építkezések körül­ményeire. Dr. Fancsik János (Nógrád m.), a Nógrád megyei kórház osztályvezető főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy Fábián Márton felszólalása a kórházi ágyak nem kis részét olyan betegek foglal­ják el, főleg szociális okok miatt, akiknek csupán szak­szerű ápolásra és gondozás­ra lenne szükségük. Röder Edit ( Budapest) ügyvéd, az Országos Ügy­védi Tanács elnökhelyette­se kiemelte: számos jel fi­gyelmeztet arra, hogy az „elnőiesedett” szakmákban — kivált az egészségügyben, az oktatásban, a kereskedelem­ben és a szolgáltatások te­rületén — szükség lenne több férfi munkavállalóra, s nemcsak a vezetői beosztá­sokban. Gordos Péter (Fejér me­gye), a Fejér megyei Bau­xitbányák kincsesbányai üzemének igazgatóhelyette­se elmondta: 21 dunántúli és' két budapesti vállalat, in­tézmény egy éve alapított társulásának eredménye a többi között az, hogy a ko­rábbinál jobb az együttmű­ködés, megismerték és köl­csönösen átvették a legkor­szerűbb munkamódszereket, technológiai eljárásokat. Miskó István (Bács-Kis- kun megye), a tiszakécskei Nagyközségi Tanács elnöke olyan jogszabályokat java­solt, amelyek megkönnyítik, hogy falun különböző köz­művek, szilárd burkolatú utak, járdák kiépítésére tár­sulásokat hívjanak életre. Ezt követően Faluvégi La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese válaszolt a kétnapos vitában elhangzott felszólalásokra. A vita jel­lemző vonásaként emelte ki, hogy a plénumon felszólalók nemcsak saját véleményüket mondták el, hanem tolmá­csolták a Hazafias Népfront, a SZOT, a TOT, a MTESZ vezető • testületéinek állás- foglalását és javaslatait is. Ez is gazdagítja az ország- gyűlési munkát — mondot­ta — s olyan kezdeménye­zés, amely előbbre visz, megalapozza a terv társa­dalmi hátterét. Az országgyűlés bizottsá­gi ülésen elhangzott, s a képviselőkhöz írásban is el­juttatott módosító javasla­tokkal, valamint a plénü- mon elhangzott képviselői módosító indítvánnyal — hogy a településeket a köz­ponti anyagi eszközöknek a községek számára kedvezőbb elosztásával is vonzóbbá kell tenni — a Miniszterta­nács elnökhelyettese egyet­értett. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a nép­gazdaság hatodik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Előterjesztés az 1981. évi költségvetésről és a tanácsok ötéves pénzügyi tervéről Ezután Hetényi István pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a taná­csok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavas­latot terjesztette elő. 1981-ben továbbra is az a kulcsfeladat — hangsú­lyozta —, hogy hatékonyab­ban dolgozzunk. A feladat zalékkal növekszik. Az álla­mi költségvetés bevételei és kiadásai meghaladják az előirányzatot, de a hiány a tervezett 4,5 milliárd forint körül alakul. A hiány a gya­rapodó bevételek ellenére azért nem csökken, mivel az életszínvonal megőrzésében, az életkörülmények javítá­sában növekednek a költség- vetés kötelezettségei. — A költségvetés kiadá­sainak nagy szerepük van az életszínvonal és az élet- körülmények alakításában: a lakosság jövedelmének egyharmadát a költségveté­sen keresztül kapja, főleg társadalmi juttatások útján. A pénzügyminiszter expo­zéja után Havasi Béla, a terv- és költségvetési bizott­ság előadója szólt egyebek között arról, hogy a jövő esztendőben különösen az eszközök, tehát az energia, a gépek, az anyagok hasz­nosításában kell nagyobb mértékben előrelépni. Az országgyűlés a tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben egyhan­gúlag elfogadta. Mődositották az 1976. évi honvédelmi törvényt A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot Czinege Lajos hadsereg- 'iíábornok, honvédelmi mi­niszter terjesztette elő. El­mondta, hogy a törvény ha­tályba lépése óta a társadal­munkban végbe ment válto­zások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségi kötele­zettségeink figyelembe vé­telével széles körűen meg­vizsgálták a sorkatonai szol­gálati idő .csökkentésének lehetőségét, s úgy ítélték meg, hogy létrejöttek a fel­tételek a sorkatonai szolgá­lati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. Indokolásában a miniszter rámutatott, hogy az ifjúság általános fölkészültsége, tu­dása nő, rövidebb idő alatt képes a katonai ismereteket elsajátítani. Hozzászóló nem jelentke­zett, ezért a javaslat felett nem nyitottak vitát, az or­szággyűlés egyhangú határo­zathozatallal módosította a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt. Interpellációk Még az országgyűlés őszi ülésszakán Sándor Dezső (Borsod m.), az edelényi Nagyközségi Tanács elnöke a társadalombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény hatály­ba lépése előtt alacsony ösz- szeggel nyugdíjba vonult ré­gi bányászok, valamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tár­gyában nyújtott be interpel­lációt a munkaügyi minisz­terhez. Élve az ügyrend adta le­hetőségekkel, Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter írásban válaszolt az interpel­láló képviselőnek. Válaszá­ban leszögezte: a nyugdíja­sok anyagi helyzetének javí­tásával — a lakosság élet- színvonalának tervszerű ala­kításával összhangban — a kormányzat eddig is rend­szeresen foglalkozott és ezt teszi a jövőben is. A külön­böző intézkedések nyomán az elmúlt öt évben az átlagos öregségi nyugdíjakat mintegy 660 forinttal, vagyis 42 szá­zalékkal emelték. Figyelemre méltó az is, hogy a munká­sok minimális öregségi nyug­díja az 1975. évi 910 forint­ról 1980-ra 1560 forintra emelkedett; a növekedés 70 százalékos. A nyugdíjasok anyagi helyzetét fokozatosan javító gyakorlatot a Minisz­tertanács a továbbiakban is következetesen folytatja. A tervek szerint a kővetkező öt esztendőben is sor kerül olyan intézkedésre, amely kedvező hatású lesz a kis összegű nyugdíjból élők szá­mára. A tervezett intézkedé­sek vonatkoznak majd a képviselő által említett ala­csony összegű nyugdíjjal ren­delkező bányászokra, és ter­melőszövetkezeti alapító ta­gokra is, és javítják anyagi helyzetüket. Az interpellációra adott és a képviselők rendelkezésére bocsátott választ az inter­pelláló képviselő és az or­szággyűlés tudomásul vette. Tarjányi Béláné (Budapest), a dunaharaszti 1. számú Ál­talános Iskola tanára arra kért választ a nehézipari mi­nisztertől: Dunaharasztín a VI. ötéves tervidőszakban várható-e új üzemanyag- töltő állomás létesítése? Az ÁFOR 1976 decemberében megszüntette — az 51. sz. fő­útvonal mentén — az üzem­anyagtöltő állomást, korsze­rűtlensége és balesetveszé­lyessége miatt, s pótlásáról azóta nem született kedvező döntés. __ Simon Pál nehézipari mi­niszter válaszában elmondta, hogy a megszüntetett kűttól körülbelül 7 kilométerre 1977 májusa óta korszerű üzem­anyagtöltő állomás működik három műszakban. Az ÁFOR azt is vizsgálta, hogy nem szükséges-e benzinkút létesí­tése a Dunaharaszti és Tak­sony közötti úton is, s úgy találta, hogy a forgalom ezt nem indokolja. A miniszter bejelentette: a képviselő in­terpellációja alapján utasítást ad a dunaharaszti kúttelepí- tés műszaki-gazdasági vizs­gálatára, az eredményről 1981 közepén adnak tájékoz­tatást. A választ az interpel­láló képviselő és az ország- gyűlés — három tartózkodás­sal — elfogadta. Dr. Végh György (Zala m.), a keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető taná­ra az egészségügyi minisz­terhez interpellált'a mozgás- sérültek szervezett foglal­koztatása érdekében. Dr. Schultheisz Emil vála­szában elmondta: a rokkan­tak és a megváltozott mun­kaképességűek társadalmi be­illeszkedése a munka révén biztosítható. Ennek alapja, hogy az orvosi rehabilitációt minél. hamarabb és szerve­zetten kövesse a foglalkozási rehabilitáció. A kormány — 1980. évi júniusi ülésén — úgy határozott, hogy a SZOT főtitkárával egyetértésben a foglalkozási rehabilitáció gondozására kötelezi az ille­tékes tárcákat. Az 1982-ig végrehajtandó határozat tar­talmaz olyan intézkedéseket, amelyeket az interpelláció jogosan kíván mind a rok­kantaknak, mind a munkaké­pességükben megváltozottak- nak, ideértve a mozgássérül­teket is. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudiynásul vette. Gilányi János (Szabolcs- Szatmár m.), a nyíregyházi Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskola igazga­tója a középiskolás tanulók szabad szombatos munka­rendjének megszervezése ügyében tett fel kérdést a művelődési miniszterhez. Pozsgay Imre válaszában elmondta: az interpelláló képviselő nyitott kapukat dönget, összhangban ugyanis az ötnapos munkahétre való áttéréssel a kormány tervezi, hogy az egész közoktatásban — a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az 1982- es tanévtől — bevezetik az ötnapos tanítási hetet is. A művelődési miniszter vá­laszát az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés tudo­másul vette. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munká­ját. Eredményes tanácskozást kívánunk! Az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és pro­paganda osztálya és a me­gyei pártbizottság Oktatá­si Igazgatósága rendezésé­ben ma kétnapos országos elméleti tanácskozás kez­dődik Szolnokon. A rende­zők jő témaként a tudo­mányos-technikai haladás társadalmi, gazdasági ösz- szejüggéseinek vizsgálatát választották. A résztvevők között tudományos életünk kiemelkedő személyiségeit, a KB tudományos intéze­teinek vezetőit, munkatár­sait, az Akadémia kutatóit, az üzemek, vállatok kép­viselőit és az oktatási igaz­gatóságok munkatársait üdvözölhetjük. Megtisztelő, hogy e je­lentős tanácskozásnak me­gyeszékhelyünk adhat ott­hont. A megvitatásra ke­rülő tudományos kérdések fontosságát aláhúzza, hogy azok a XII. kongresszus határozatainak — mond­hatni — teljes körét érin­tik, a tudományos-techni­kai haladás összefüggései­ben. A címadó előadás után vitaindító hangzik el a tu­dományos-technikai hala­dás és a magyar népgaz­daság fejlődésének össze­függéseiről, az iparpoliti­kai és mezőgazdasági cél­kitűzésekről, továbbá a tu­domány és technika fejlő­désének az ideológiával és a kultúrával való kapcsola­tairól is. Hasonlóképpen az életmód, a közgondolkodás fejlődésének problémái is gazdagítják a tanácskozás tartalmát. Tulajdonképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy az elméleti tanácskozás kö­zéppontjában az ember áll, akinek tudatosan kell részt vennie a társadalmi-gazda­sági élet- és önmaga fej­lesztésében. Tudjuk, hogy az általános műveltség, a szaktudás színvonalának társadalmi méretű emelé­se szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában első­rendű követelmény; gazda­sági előrehaladásunk igen nagy mértékben függ a ter­melésben, s a társadalmi élet más területein dolgo­zók szakképzettségétől, fel- készültségétől. Nagy érdek­lődéssel várjuk tehát azo­kat az előadásokat, korre­ferátumokat is, amelyek a tudományos és technikai haladásnak a munkásosz­tályra gyakorolt hatását, az értelmiség szerepét vizs­gálják. A ma kezdődő elméleti tanácskozás jelentőségének ismeretében köszöntjük a résztvevőket, kívánunk ne­kik eredményes munkát! Előrelátó szervezés Az idén se tartanak fagyszünetet A fagyszünet kényszere nélkül kezdték el a telet a jászberényi Városi Tanács költségvetési üzemében. így már biztos, hogy a vártnál jobb eredményekkel zárják az esztendőt. A százhar­mincnyolc dolgozót foglal­koztató üzem idei tervében 17 millió 300 ezer forint ér­tékű építési, felújítási és karbantartási munka szere­pelt. Szorgalmukat dicséri az átalakítással épült Kossuth úti 100 személyes óvoda, a város oktatási intézményei­nek több mint egymillió fo­rint költségű nyári karban­tartása. Á magasépítő részleg fe­jezte be a Lehel Szálló te­tőszerkezetének felújítását. Másik részlege a Batthyány út félkilométeres szakaszá­nak kőalapozásával és asz­faltozásával, több mint egy kilométer csatornaépítéssel, gépkocsiparkoló létrehozá­sával és egyéb tanácsi jel­legű munkával járult hozzá a város kommunális ellátá­sának javításához. Az egész éven át tartó jól szervezett, folyamatos mun­kával a vállalt határidők betartásával a költségvetési üzem dolgozói kedvező fel­tételeket teremtettek a foly­tatáshoz, a zavartalan téli munkához. Az időjárástól — fagytól, havazástól — függetlenül végzik a fedett piac mellett épülő 42 lakásos társasház alagsorában a pincehelyi­ségek belső szerelési mun­káit, a földszinten az üzlet­sor kialakítását, a lakások­ban a vakolást. Téliesített munka a Hu­nyadi utcában az aprítógép­gyári 16 lakásban az alja- zatbetonozás, a vakolás, a csempézés. Jól haladnak a tanácsház épületében azok­kal az átalakítási, felújítási miunkákkal, amellyek vég­eredménye lesz az épület földszintjén a korszerű ügy­félszolgálati iroda megnyi­tása. A téli hónapokban telje­sítik az Egyesült Jászsági Áfész megrendelését, a ta­nyai boltok több mint fél­millió forint költségű, nagyja részt belső szerelési munká­ból álló felújítását, korsze­rűsítését. Mint alvállalkozók Bzakijpari munkával járul­nak hozzá az állami bérla­kások felújításához, kar­bantartásához. A munkaerő jobb kihasz­nálása, néhány területen a lemaradás pótlásai érdeké­ben a tanácsi üzem olyan munkára is vállalkozik, amit a kemény télben is a sza­badban kell elvégezni: több utcában foytatódik a csator­naépítés, a Tejipari Vállalat megrendelésére elkészül a vállalat helyi üzemét körül­vevő, több mint 300 ezer forint értékű kerítés. B I rr r r_ r .■ ■ r m Belsoepiteszeti munkák Kunhegyesről A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet kun- hegyesi faipari üzeme belső- építészeti munkára specia­lizálta magát. Többek között már itt készítették el a le- ninvárosi posta belsőépíté­szeti famunkáit, de gyár­tottak már kutatóintézeti és sportcsarnoki berendezéseket is. A jövő évi feladataik kö­zül kiemelkedik a balaton- fűzfői uszoda belső faszer­kezeti elemeinek a készíté­se, de szállítanak berende­zéseket a Szovjetunió kuta­tó intézeteibe is. a nemzeti jövedelem 2—2.5 százalékos, az ipari terme­lés 3—3,5 százalékos, a me­zőgazdasági termelés mint­egy 3 százalékos növelése. A kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyo­mán a népgazdaság összes jövedelme mintegy 5—6 szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents