Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
XXXI. évf. 297. szám, 1980. december 19., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■■■■■■■ ■ ■■■■ •■•••■•■••■•■••■•a ••■••■■■■•■■■■■■•a • ■••aaaaiaaanaaaaaa •■••■■•••■■■liiaaaia •aaaaaatataaaaaaaaaHMUMaaaaiaaa**aii* ■ ■■•■•laaaaMaiaaaaaiaaiaaaaaaaaaaaaiaaai ■ 'aaaaaiaaiaaiaaaaaaaHiiaaaaiaaa •■■■•■laaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaii :::: . aaar a. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa------1* tat aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa • *• aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaa <aaa. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa taaai taaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ■*ar* 'laaaaaaaaaaaaaaaaaataaaaaai m< ••aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa •••■•a..............aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa a aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaasaaaaaaaai— D rádió és televízió jövő heti műsora Nultóra és közösség A cikksorozat befejező része 4. oldal 5. oldal Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság VI. ötéves tervét Jóváhagyták az 1981. évi állami költségvetést — Befejeződött a téli ülésszak Ezek után Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a nyolcvanas évtized első felében sem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alakulásában, s még a törvényjavaslatban előirányzott magas hatékonysági követelmények érvényesültével is számítani kell arra, hogy áruforgalmunkban öt esztendő alatt további 6—7 százalékkal romlik a cserearány. A hatodik ötéves tervről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta tegnap munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. II hatékonyabb munka tartalmi változtatásokat és megújulást föltételez Havasi Ferenc felszólalása A vitában elsőként Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Komárom megye képviselője szólalt fel. Beszédében hazánk, külpolitikánk és gazdasági fejlődésünk, tennivalóink ösz- szefüggéseire mutatott rá, a nemzetközi helyzet tükrében. Hangsúlyozta: — A leszerelés a fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság, az enyhülés elősegíti a népek közeledését, a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, segít úrrá lenni olyan globális problémákon, mint amilyen az energia- és élelmiszerhiány, a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása, az emberi környezet védelme. Hazánk külpolitikájáról szólva a KB titkára aláhúzta: — Szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Varsói Szerződés országaival, lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük védelmi erőinket, ugyanakkor következetesen küzdünk az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért, s a mainál kedvezőbb nemzetközi helyzet kialakításáért. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainknak. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demokratikus, anti imperialista törekvéseivel. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján — a józanul gondolkodó politikai tényezőkre építve — tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára beszél ötödik ötéves terv időszakában megkezdődött az igazodás ezekhez a változásokhoz, s ennek eredményei ma már mérhetőek, a központi tervező és irányító szervek tevékenysége azonban időnként még nem volt kellően összehangolt. Ezért változtattunk és változtatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Célunk, hogy az irányítás intézményei kisebb létszámúak, de tevékenységüket színvonalasabban ellátó szervezetek legyenek. A gazdaságirányításban, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a vállalatok szervezésidöntési és belső irányításiösztönzési rendszerének fejlesztését célozzák. A nemzetközi versenyképesség növelése a termelésnek a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodása, a vállalati önállóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményezőkészségének kibontakoztatása, a belső tartalékok m'ozgósítása mindmind szükségessé teszi, hogy áttekintsük a vállalatoknál a korábbi években kialakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust. A hatékonyabb munka tartalmi változásokat és megújulást feltételez — szögezte le Havasi Ferenc. — A mérsékeltebb növekedési ütem továbbra sem zárja ki, sőt igényli egyes ágazatok, vállalatok tevékenységének dinamikus fejlődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan tudják bővíteni az exportot, kiváltani az importot, kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyorsabban növelhetik termelésüket. E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gazdaságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos csökkentése, esetleg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztathatók hatékonyan, akkor át kell irányítani őket más, népgazdasági- lag hasznos tevékenység végzésére. Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a következőket mondotta a Központi Bizottság titkára: — Az életszínvonal stabilizálásának programja — amit a Központi Bizottság körültekintő és sokoldalú mérlegelés alapján elfogadásra ajánl — egyáltalán nem lebecsülendő. Érdemes emlékeztetni arra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Mindenekelőtt a létbiztonságról, azoknak a vívmányoknak a védelméről, amelyek között éhező és rosszul öltözött ember társadalmi okokból nincs ebben az országban; a munkaképes korúak teljes foglalkoztatottságáról, az ingyenesen egészségügyi ellátáshoz való állampolgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyugdíjrendszerünk nemzetközi összehasonlításban kiállja a próbát A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Ezt követően Szabó Mária (Veszprém megye), az Ajkai Timföldgyár öntvénymegmunkálója beszámolt arról, hogy vállalata két nagy értékű beruházásba kezdett, s az új üzemek szakemberszükségletéről belső átcsoportosítással gondoskodtak. Sokaknak kellett új szakmát tanulniuk, de örömmel vállalták, hiszen ha a vállalat keresett új termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedelmekre is kihat. Gál László (Tolna m.), a SZOT főtitkárhelyettese rámutatott: Nincs az a szabályozó rendszer, amelyben automatikusan beépíthető lenne a kezdeményezőkészség, az alkotásvágy, a tenniaka- rás, az érzelmi kötődés a szakmához, munkatársakhoz. Mindennek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezetek, mert pótolhatatlanok és forintban ki sem fejezhetők azok az értékek, amelyeket a jó üzemi légkör, az eredmények és gondok együt— Amikor hatodik ötéves tervünk indulásának hazai feltételeit vizsgáljuk —mondotta a gazdálkodás lehetőségeinek formálódását más szemszögből megvilágítva a Központi Bizottság titká— ra —, lényegében arra keres- sük a választ, hogy népgazdaságunknak milyen mértékben sikerül alkalmazkodnia a megváltozott és a jelenleg is gyorsan változó külső feltételekhez. Ha némileg késlekedve is, de az Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György tes vállalása jelent. Az a magatartás, amelyet a hibák kritikus szemléletével, a szüntelen jobb megoldásokat kereső ember — a szocialista brigádtag, az újító és feltaláló, a nagyobb rendért sík- raszálló és kockázatot is vállaló vezető — képvisel. Horváth Miklós (Vas m.), a Vas megyei pártbizottság első titkára az országrész iparának megújulásáról számolt be^elmondva, hogy a megye iparában foglalkoztatottak 23 százaléka került új munkahelyre, munkakörbe a termékszerkezet korszerűsítése során. A dolgozók ezrei vállalták az átképzést, az új feladatokat, hiszen világos volt előttük a cél. Balogh László (Békés m.) hangoztatta: nemzeti kincsünket, a termőföldet még hatékonyabban kell védeni, a gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy az erre szolgáló befektetések igen gyorsan megtérülnek; ezért a szűkös energialehetőségek ellenére sem szabad a komplex meliorációs programot lassítani. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az áruellátás színvonala kielégítő, s a fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a nyugdíjasok, a fiatalok, s általában a kis keresetű rétegek ellátására; az olcsóbb 'termékeknek is helyük van a boltok polcain, s arról is szó lehet, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csomagolásban, kisebb porciókban is kapható legyen. Újvári Sándor (Zala m.) megyei tanácselnök arról számolt be, hogy Zala megyében a termelőágazatok intenzív fejlesztését, az exporttermékek nagyobb arányú gyártását, továbbá a falvak és városok lakossági alapellátásának javítását jelölték ki a legfontosabb teendők között. Mezei László (Budapest), a budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője a magánerős lakásépítések villamosenergia-ellátásának gondjairól szólt, a főváros peremkerületeiben az elektromos hálózat teljesítőképessége kimerült, tehát az építkezésekkel párhuzamosan gondoskodni kell a fejlesztéséről. Ezután Fábián Márton, Szolnok megyei képviselő, a karcagi Május 1. Tsz elnöke szólalt fel. Feladatunk a termőföld ésszerű hasznosítása Fábián Márton felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Szolnok megye lakossága nagy figyelemmel kísérte és részt vett azokban a vitákban, amelyek a VI. ötéves terv előkészítésével kapcsolatban zajlottak, és javaslataival segítette a törvényelőkészítő munkát. Felszólalásomban a törvényjavaslattal kapcsolatban két témával kívánok foglalkozni ; a mezőgazdasági termelésfejlesztést szolgáló beruházásokkal és a földalapokkal való gazdálkodással. Megyénkben az ötödik ötéves tervidőszakban a növénytermesztés főbb növényei közül az egy hektárra jutó termés búzából 33, kukoricából 21, napraforgóból 45 százalékkal növekedett. Egy férőhelyre számítva a tejtermelés 79, a sertéshús- termelés 20, a juhhústermelés 9, a baromfitelepek épületeinek egy négyzetméterre jutó vágóbaromfi-termelése 13 százalékkal emelkedett. Hozzájárult ehhez a megfelelő fajtaváltás, a tartástechnológiák korszerűsítése, a takarmányozás színvonalának javulása, az állattenyésztési rendszerek segítsége, koordináló tevékenysége. Jelentősen javult a férőhelyek kihasználása. Az új tervidőszak egyik fő feladata a népgazdasági egyensúly javítása, amiből a mezőgazdaságra is jelentős munka hárul. Ezt .csak úgy lesz képes megoldani, ha tovább növeli a hozamokat, javítja a termelés gazdaságosságát — hangsúlyozta Fábián Márton, maid többi között ezeket mondotta: A VI. ötéves terv során a tervezett mérsékeltebb férőhelybővítést is figyelembe véve a vágójuhtermelést 46, a sertéshús-előállítást 7, a hízómarhatermelést 2,2 százalékkal kell növelni. Ez a terv megvalósítható, de ehhez az szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemekben olcsón épüljenek meg az állattartó telepek és alkalmasak legyenek a korszerű technológiák bevezetésére. És főként a kérődző állatoknál lehetőséget teremtsenek a természetes tartásra. Megyénkben a nagyüzemi mezőgazdasági termelés szerves része a háztáji és kisegítő gazdálkodás. Ma ezek adják a megye mezőgazdasági termékeinek 30 százalékát. Ehhez azonban az állam és a nagyüzemek biztosítják a legfontosabb termelési feltételeket. Arra törekszünk, hogy ezeknek a gazdaságoknak a termelése mindinkább stabilizálódjon, és biztos pillére legyen az élelmiszer- termelésnek. Tisztelt Országgyűlés! Az új középtávú tervidőszak feladatai az eddigieknél is nagyobb követelményt támasztanak mezőgazdaságunk iránt. Feladataink között kiemelt helyet foglal el a termőföld — mint a mezőgazdaság alapvető termelőeszközének — racionális hasznosítása. A KNEB vizsgálata szerint a felszabadulástól 1978-ig 800 ezer hektárral — két közepes nagyságú megye területével — csökkent hazánkban a mezőgazdaságilag művelhető terület. ebből 640—650 ezer hektár szántó. Megyénk földterülete 588 ezer hektár, ebből jelenleg csaknem 44 ezer hektár a nem mezőgazdasági ágazathoz tartozó vállalatok, intézmények és egyéb szervek (KPM, OVH, MÁV) használatában van. Ebből a 44 ezer hektábról 4 ezer minden különösebb ráfordítás nélkül bevonható a mezőgazdasági művelésbe. Ezeknek a jó minőségű termőföldeknek a (Folytatás a 3. oldaton)
