Szolnok Megyei Néplap, 1980. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. DECEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Kultúra és közösség (I.) Kis falvakban, a Tiszazugban Mindenekelőtt egy do­kumentumfilmről, amely már csak azért is rokon­szenves lehet, mert egyálta­lán nem akart többnek lát­szani önmagánál. (Némelyik valóságfeltáró filmecske szinte felfújja magát, ahogy megjelenik a képernyőn!) Szerénységük és ebbő] fa­kadó mértéktartásuk meg­akadályozták az alkotókat, hogy a Küszöbök, a mozgás- sérültekről készített gondos látlelet túldramatizálva, szélsőséges végleteiben tük­rözze az egyébként valóban drámai helyzetet. Küszöbök Bősze Valéria szerkesz­tő, Radevszki Teodor ren­dező és Mestyán Tibor ope­ratőr okosan sorakoztatták fel az élet tényeit, érveiket, hogy meggyőzzenek bennün­ket arról: a mozgásra kép­telen vagy nehezen mozgó embertársaink is igenis épp­úgy emberek, akárcsak mi, akiket mozgásunkban nem akadályoz meg mondjuk egy küszöb, amely magasan áll ki a padlóból, holott láthattuk, egy tolókocsin közlekedő sérültnek már ennyi is az útját állhatja. Hogy nekik is éppúgy joguk van az élethez, mint ne­künk, akik mások segítségé­re nem szorulunk. Láthat­tunk eseteket, amikor már- már csudával határosán működött az emberi akarat­erő! És segítőkész embere­ket, akik példáját adták az embertársi szeretetnek. Moz­gósító erejű film a Küszö­bök, s bár az értelmünkre apellál elsősorban, mégis a szívünk mélyéig hatol: em­berségünket „dagasztja”. Ar­ra szólít fel, hogy segítsük szerencsétlenül járt ember­társainkat, hadd léphessék át azokat a „küszöböket”, amelyek a teljesebb élet le­hetőségeitől még sok esetben elzárják őket. Nem sajnálni, és nem is csodálni, csupán megérteni kell őket, — hangsúlyozta a film igen meggyőzően­Sokszor emlegetjük az életerőt, olykor már a hasz­nálat közben el is halvá­nyul a szó jelentése. A Kü­szöbök — túl mozgósító ere­jén — kézzelfoghatóvá tet­te, s egyben „felmagasztaló- an mutatta meg” az emberi életkedv hétköznapi csodá­it, az életerő tartalmát. Sándor Mátyás A televízióból még emlé­kezhetünk a Sztrogoff Mi­hály egyes jeleneteire. sőt a filmből készült paródiára is. (Romantikus túlzásait Hofi Géza emelte ki, és raj­zolta le mulatságosan.) S lám, most újra Verne Gyu­láé a képernyő. Elkészült egyik magyar tárgyú regé­nyének tévéfilmváltozata, ugyancsak koprodukcióban akárcsak a Sztrogoff Mi­hály. és már láthattuk is a Sándor Mátyás első részét. Azt hiszem, induláskor egy sorozatról csak jót vagy sem­mit. Már csak azért is, .mert a folytatásosoknak megvan az a sajátságuk, hogy sokszor kezdetben hidegen érintenek; aztán ahogyan egyre job­ban behatolunk a film vilá­gába, ahogy megszokjuk, és hozzásimulunk lélekben, mondhatnám azt is, ahogy belemelegszünk a nézésébe, úgy válik rokonszenvesebbé. Gondolom. így lesz majd ez a Sándor Mátyással is. amely kissé lagymatagon indult, egyáltalán nem csapott még meg romantikus heve, s a kalandfilmekre oly jellemző izgalom-; láttán egyelőre nem fogott el az a fajta szívdobogás, ami akárcsak Jókait vagy a szabadság- harc történetét olvasván fogja el az embert- Pedig a Sándor Mátyás velük egy testvér, — hangvételben, szemléletben, felfogásban. Persze lehetnek olyan né­zők is, elismerem, akik fa­nyalognak Verne mester kis­sé naiv történelemfelfogá­sán. Egy dolgot azonban tudni illik: a varázslatos kép­zelőerejű Verne Syula ai történelemben is a kalan­dosat, a kalandokat keresi, történelmi hűséget, törtéhei-' mi realizmust követelni tő­le felesleges, mégha van is valóságalapja annak, amit például a Sándor Mátyás­ban is képzeletével felépít. Mi magyarok egyébként nem egyszer szemére is vetettük már a velünk kapcsolatos tévedéseit, amelyek fellelhe­tők a Várkastély a. Kárpá­tokban, vagy a Dunai ha­jós című regényeiben, akár épp a most megfilmesített Sándor Mátyásban is. Mind­ezek ellenére egyet nem vi­tathatunk el tőle: erkölcsi­leg tiszta és derűs szemléle­tét, s azt, hogy példamuta­tó hősei ma is nagy erővel képesek hatni olvasóira. És nemcsak a gyerekekre. Sán­dor Mátyás Bujtor István megtestesítésében — ideális alkat a szerepre —, remél­hetően kedvenc hőseink kö­zé kerül majd. Ahogy tetszik A BBC második Shakes- peare-filmjét mutatta be vasárnap este televíziónk, melynek igazi szépségeit alighanem csak azok élvez­hették, akik színesben lát­ták az Ahogy tetszik-nek ezt a természetbe, valóságos ter­mészeti környezetbe ágya­zott változatát. Itt ugyanis a színeknek, az árnyalatok­nak, a fényeknek és az ár­nyékoknak rendkívül nagy szerepük van! Az ardenessi erdő élénken zöldellő füves tisztásai, a fák lombjait át­világító napfény, a - levelek­re hulló napsugarak játéka, a fények vibrálása éppúgy hozzátartozik a tartalomhoz, mint a shakeapeare-i szel­lem ragyogása, a megejtő szerelmi mese bája- Ha va­lamit mégis hiányolhatunk ebből a természet- és em­berszeretet sugárzó játékból, ebből az életörömtől duzza- dó reneszánsz meséből, az Shakespeare finom iróniája, ahogyan megcsípi a pásztor- játékok korabeli, divatos fi­nomkodó udvari kedvelőit — maga is a pásztorjátékok modorában és stílusában ad­va elő, pásztori környezet­be helyezve az előkelő höl­gyek és urak szerelmi ka­landjait. És milyen jó volt egész este Shakespeare-t hallani — Szabó Lőrinc leleményes fordításában. Élvezni a nyelv megannyi ízét és za­matét, a nemesen fennkölt- től az egészen vaskosig, be­járva minden táját a nyelv birodalmának. Röviden Sándor Mátyás, az Ahogy tetszik és az elmúlt hét művészeti érdekessége, a Waterloo. Szergej Bondar- csuk kétrészes filmje, me­lyet péntek és szombat este sugárzott a televízió. Monu­mentális freskó a történe­lem egyik legnagyobb csa­tájáról, és egy történelmi alak, Napóleon személyes drámája közvetlen közelről, filmre írva. Látványos jele­netek. meghitt emberi pil­lanatok. S ami különös, a kis képernyő egyáltalán nem redukálta élvezhetetlenné még a nagy távolságokat, te­reket átfogó képek szépségét sem, ismét megdöntvén azt a tévhitet, hogy az efféle produkciónak nincs helye a képernyőn. Három különböző mű — Sándor Mátyás, Ahogy tet­szik. Waterloo — minősé­güket tekintve is igen kü­lönböznek egymástól. Szá­momra mégis gondolatban közös nevező fölé sorakoz­nak. mert egyaránt: szóra­koztatónk. Ügy tanulhattunk belőlük, hogy közben esz­tétikai értelemben tartalmas mulatságban lehetett ■ ré­szünk. Ezekben a progra­mokban ismét csak tettenér- hető volt, hogy ami élvezé- tes, az lehet egyben igényes — mi több .— értékes — 'a képernyőn is. V. M. Ablak Fotó: TKL Megváltozik a vizsgák rendszere Üj vizsgáztatási rendszer kialakításán dolgoznak ezek­ben a hetekben és a máso­dik félévre módosítják a vizs­gaszabályzatot az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen. Amint az egyetem oktatási osztályán elmondták; az új rendszer lényege, hogy az eddigieknél gyakrabban el­lenőrzik majd a hallgatók tudását, felkészültségét. A számonkérés módját a tan­székek, a tantárgyak jellegé­nek, a tanulócsoportokba tartozók számának megfele­lően állapítják meg. A hall­gatók a két vizsgaidőszak között is, a szorgalmi idő­szakban szóban és írásban, rendszeresen számot adnak ismereteikről, zárthelyi dol­gozatot írnak, szóbeli vagy írásbeli kérdésekre válaszol­nak. A tesztek mérik majd a logikai képességet, gondol­kodásmódot, de nem lehetnek elsődleges vizsgáztatási mód­szerek. A hallgatóknak, fő­leg a tanárszakosoknak és a jogászoknak szóban azért is kell vizsgázniuk, hogy fej­lesszék előadókészségüket. Magyar ifjúsági könyvek sikere Az elmúlt napokban több nemzetközi elismerésben ré­szesültek magyar ifjúsági és gyermekkönyvek. Szabó Mag­da Abigél című művéért — amely német nyelven a Cor­vina kiadónál jelent meg — megkapta a padovai egyetem és a trentói tartomány által a legjelesebb ifjúsági irodal­mi alkotások elismerésére alapított európai ifjúsági iro­dalmi dicsérő oklevelet, Dániel Anna Karambol cí­mű regénye Gorkij-díjat ka­pott. A magas irodalmi elis­merést az IBBY (Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Taná­csa) — szocialista szekciói alapították a legjobb ifjúsági művek elismerésére, s ez év­Tízegynéhány esztendeje, hogy a falvakban, városok­ban megjelentek az első, fő­iskolán, egyetemen végzett hivatásos népművelők, a szakmára — hivatásra spe­ciálisan felkészített embe­rek. Rendszerint „világmeg­váltó” tervekkel, önmaguk­kal, s környezetükkel szem­ben magasra tett mércével. Munkájuk, amelynek sokré­tűsége szinte körülírhatat- lan, pontosan nagyon nehe­zen 'behatárolható, és sta­tisztikai adatokkal nem fe­jezhető ki — nemcsak köz- művelődési mozgalmak (klubmozgalom, amatőr mű­vészeti mozgalmak ...) ki­bontakozásához járult hoz­zá, de — mindennel együtt — nekik is köszönhető, hogy a közművelődési intézmény- hálózat megerősödött, a rendszeres iskolán kívüli művelődés rangja jelentő­sen megnőtt. És ezt a mun­kát sokan nagyon nehéz kö­rülmények között (és ellené­re) is végezték. Fentiek után mondhatná bárki: nono, ne csináljunk csatanyerő hősöket a nép­művelőkből, hiszen, az évek távlatában tekintve, mun­kájukat mégiscsak egy bi- zalomfűtötte társadalmi lég­körben, határozatokkal, tör­vényekkel „megerősítve” vé­gezték. Mindez igaz, ám a határozatok, állásfoglalások, rendeletek, törvények betű­jét, ha nem is egyedül, de ők keltették életre.. S az el­múlt tíz év, amely ugyan va­lószínűleg korszakos jelentő­ségű lesz a magyar közmű­velődés történetében, koránt­sem volt diadalmenet. Ahol nehezebb A tanácsi közművelődési intézmények személyi ellá­tottsága javult. A szakkép­zettek aránya a művelődési otthoni hálózatban 26 száza­A szolnoki Tisza filmszín­ház korszerűtlen, elhanyagolt épülethalmazából új, a mai rétegigényeknek ‘megfelelő filmbázist alakított ki a me­gyei moziüzemi vállalat. A magyar filmek hatvan- személyes moziját — a B-ter- met, amelyben ismeretter­jesztő filmeket is vetítenek — néhány hónappal ezelőtt már megnyitották. A száz­negyven személyes nagyter­met viszont a múlt hét vé­gén adták át rendeltetésé­nek. Ebben az egyszerű, de igen ízléses helyiségben mű­ködik majd a művészfilmek lékkai emelkedett. Sondok jelenleg a községi intézmé­nyekben vannak, ahol igen alacsony a szakképzettek aránya. A helyzetet nehezí­ti, hogy főleg a művelődési házakban dolgozók körében továbbra is nagy a fluktuá­ció. A közművelődési intéz­mények dolgozóinak 56 szá­zaléka 18—30 év közötti fia­tal. Az adatokból is kitűnik: falun nehezebb. Szolnok me­gye 76 települése között hét város van, a településháló­zat többi részét nagyközsé­gek, közepes nagyságú és ap­ró falvak alkotják. Ez hát a megye közművelődési szak­embereinek „munkaterepe”, a szűkös, vagy (viszonylag) bőséges lehetőségekkel, a perspektívákkal és zsákut­cákkal együtt. Három falu — egy tanács „A báránybunda árnyakat (tűlevelű fák fércelik) Sza­lad a puli pillanat, fagyon koppintja körmeit...” — Jó­zsef Attila Tiszazug című versének kezdő sorai hajszál­pontosan visszaadják — ma is — a téleleji puha csöndbe burkolózó tiszazugi falvak hangulatát. Nagyrév — Ti- szainoka — Tiszakürt — há­rom falu egy tanács, egy té- esz. A tanács székhelye Ti­szakürt, a téeszé Nagyrév, összesen négyezerötszáz la­kos. Ha újabban valamely bédekkerben írnának Tisza- kürtről és társközségeiről, az arborétum mellett bizonyo­san jutna egy-két szó a két évvel ezelőtt elkészült tisza- kürti házasságkötő teremre, amely — noha modern bel­sőépítészeti elgondolások je­gyében készült — olyan szép egyszerű (s itt egy idős kürti bácsi szavait idézzük) „mint egy régi-régi református templom.” Ez a szóbanforgó, képzelet­beli útikönyv viszont, aligha­mozija — hetenként kétszer — s az úgynevezett „siker­filmek” mozija, heti négy vetítési napon. Az új mozi­helyiség révén lehetőség lesz filmes életművek bemutatá­sára, tematikus sorozatok ve­títésére, míg a „sikerfilmek mozijában” szélesebb közön­ségigényt elégítenek ki. Az épületben hamarosan a közönség rendelkezésére áll majd egy mozitéka — filmes folyóiratokkal, könyvekkel — átadják rendeltetésének az audiovizuális eszközökkel fel­szerelt előadótermit, kiala­kítják az egységes megyei filmtárat. nem említést sem tenne a három falu közművelődési intézményeiről. (Ottjártunk- kor Nagyréven, a heating- kályha lerobbanása miatt, fűthetetlen volt a művelődé­si ház épülete.) Tiszakürtön és Inokán klubkönyvtár van — mindkettő úgyszólván csak a könyvtári feladatokat képes ellátni. Nagyréven egy óvónő másodállásban vezeti a művelődési otthont, Ino- kán öt éve gyesen van a — szakképzett — klubkönyvtá­ros, a tiszakürti létesítmény­nek szakképzett vezetője van. Patthelyzet — mondhat­nánk — hisz a létesítmények rég kicsik, ebbe a környezet­be szakképzett könyvtároso­kat. népművelőket „letelepí­teni” pedig nem könnyű. Ma­radjon tehát a csöndes ve­getálás, az alapellátás „ép- pencsak” biztosítása? A feladat nagysága A tanácstitkárnő, Szűcs Ilona egy félmondatra, egy távlatokban is sokat ígérő megoldásra utalt. Tervezik a közművelődési intézmé­nyek közös gondnokság alá vonását. Innen — tovább­lépve — elképzelhető egy olyan közművelődési modell, amelyben a népművelők, könyvtárosok, a három falu tiszteletdíjas csoportvezetői, esetleg TIT-előadói, valami­féle „társközségi” művelődé­si központként végezhetnék a munkájukat — iskolák­ban, mozitermekben, külte­rületi klubokban — minde­nütt, ahol lehet. Vagyis: a szűkös létesítményhelyzet ellenére is lényegbevágó, nagy feladatokat kaphat­nának a népművelők. Mert számukra nem mellékes a feladat nagysága, s az, hogy ígér-e sikerélményt a mun­ka, vagy sem. Következik: Mit akar a népművelő? Szabó János Téli szünet gyermekprogramokkal A tiszafüredi művelődési központban december 22-től január 4-ig délelőtt tíz órá­tól, illetve délután 2-től szí­nes program várja az álta­lános iskolásokat. A gyere­kek tv-nézés, asztalitenisz-, sakk- és futballversenyek szánkóverseny, hócsata kö­zött válogathatnak. Az ügyes kezűek fenyőfadíszeket is készíthetnek az otthoni ka­rácsonyfájukra, illetve sor kerül népi és ügyességi já­tékok, táncok tanítására, já­tékfilmek vetítésére is. Holnaptól Eszperantó­tanfolyam Jászberényben A nyár az utazásé, a hosz- szú téli esték azonban kivá­lóan alkalmasak előkészü­letre, tanulásra. Bármelyik országba nagyobb biztonság­gal indulhat, aki elsajátítja a nemzetközi nyelvet, az esz­perantót. Természetesen tar­tós emberi kapcsolatok léte­sítéséhez, nívós ismeretszer­zéshez is lehetőséget nyújt a jászberényi Déryné Műve­lődési Központ a héten kez­dődő, háromhónapos alapfo­kú eszperantó nyelvtanfolya­mával. Az első foglalkozást de­cember 18-án délután fél 5- kor tartják a Lehel klubbán, a1 továbbiakban hetenként egy alkalommal folytatják a háromórás intenzív foglalko­zásokat Hubay Béla nyelv­tanár vezetésével. Horváth József „30 nap alatt eszpe­rantóul” könyve alapján aki lelkiismeretesen tanul, olyan szintű tudást elsajátíthat, amellyel nyelvvizsgára is je­lentkezhet. ben először ítélték oda. Dégen, hazánk egyik legszebb ősparkjában áll az egykori Festetich kastély, amelyet Pol­lack Mihály épített. A palotában több évtizede működik már nevelőotthon. A közelmúlt­ban készült el az óvodai rész. Képünkön: óvodások a kastélyparkban Művészmozi—Sikerfilmek Megnyílt a szolnoki Tisza filmszínház új vetítőterme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents