Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
If SO. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Faragó új arca Mint játékost, szerte a világon ismerik, mint embert azonban Magyar- országon is kevesen. A Vasas vízilabdacsapatának tagját főként a mérkőzésekről ismerik. A szolnokiak tavaly a szárazföldön is találkozhattak vele: május 1-én a tiszaligeti szabadtéri színpadon szerepelt a szakmunkástanulók olimpiáján rendezett diszkóműsor keretében. Faragó Tamás a világ-, olimpiai és Európa-bajnok pólós pár nappal azelőtt látogatott Szolnokra, hogy letelt volna az eltiltása, amelyet 1978-ban, egy játékvezetőnek adott emlékezetes pofonja miatt kapott. Azóta sok minden történt viele — csak éppen más előjellel. Pedig látszólag nem változott: maradt: a hosszú haj, a fülbevaló. A külsőségeknek fittyet hányó játékos azonban rácáfolt azokra, akik botrányhősnek „tisztelték”, s a továbbiakban is hasonló produkciókat vártak tőle, mondván, a vér nem válik vízzé. Ami amúgy igaz is, csakhogy Faragó kétségtelen tehetségét más téren is kamatoztatta. Eltiltásának lejárta után mindenekelőtt a medencében: jó játékkal került tússzá a válogatottba. részt vett a nyári olimpiai játékokon. Bár a magyarok Moszkvában várakozáson alul szerepeltek, a Vasas játékosa a „csak” bronzérmes gárdának is erőssége volt, idehaza pedig bajnoksághoz segítette klubcsapatát. Ugyanakkor — s ez a legfrissebb hír róla — befejezte tanulmányait az Állatorvostudományi Egyetemen. Ez persze nem jelent szenzációt, miként ő sem tartja annak a Hétfői Hírek tanúsága szerint — csak újabb adaléknak személyiségének megítéléséhez. Nem lebecsülendő a cél, amit maga elé tűzött, és amelyet teljesített. Faragót a vízben nyújtott játéka tette naggyá mások szemében, de bizonyos, hogy önmaga szemében többre tartja a nagy nyilvánosság mögött végzett munkát. Ha el is szaladt vele a ló, volt ereje keményen kézbe venni a gyeplőt. Nem vakította el a sport- siker. s ez mindenképpen tiszteletet parancsoló vonás. Az egykori szoba- festö-mázoló és tapétázó szakmunkás felnőtt fejjel vágott neki a gimnázium négy osztályának, s alig másfél év leforgása alatt leérettségizett. Ma már állatorvosként' számítanak rá az egyik lovasiskolában. Nemsokára szakedzői képesítést is szerez a Testnevelési Főiskolán, de ki tudja, milyen meglepetést tartogat még számunkra. Amikor a tavaly május 1-i diszkó után beszélgettünk vele. ama bizonyos pofonról, megjegyezte: „Azt tartja a mondás, hogy okos ember más kárán tanul. Gondolom az is igaz, hogy aki nem teljesen hülye, az a maga kárán is tanulhat.” Nos. a tények öt igazolják. Ügy tűnik, a rossz emlékű pofonnal végképp lezárult valami. Faragó Tamás új arca rokonszenves és példamutató, szóval egészen más. Hogy menynyire. arra további tettei adnak választ. — cl — Labdarúgó NB fi Karcag könnyen megadta magát A karcagi Szabó II. kihagyott helyzete az első félidő végén (balra), illetve a szolnokiak harmadik gólja, amelyet Csontos lőtt Fotó: Dede Vízilabda MNK Búcsú kiábrándító játékkal Hasznosnak ez a lövése sem talál a kapuba FTC—Szolnoki Vízügy SE 4:2 (1:0, 1:0, 1:1, 1:1), Szolnok, Damjanich-uszoda, 200 n. v.: Bíró, Puskás. FTC: Szakonyi — Molnár, Müller, Varga, Fehér, Wiesner, Udvardi. Csere: Szol- lár, Kohán. Edző: dr. Mayer Mihály, Szolnok: Pintér F. — Bogdán. Cseh, Varga, Pintér I.. Hasznos, Tóth. Csere: Lengyel. Hegmann, Orbán. Edző: Urbán Lajos. A gólok sorrendje: Wiesner (e), Udvardi, Müller. Tóth (e), Szollár (e), Hegmann (e). Kupahangulat lesz. — jelentette ki Ürbán Lajos a vízilabda Magyar Népköz- társasági Kupában a legjobb nyolc közé jutásért játszott visszavágó előtt. Bizakodást érezhettünk a kijelentésben, hiszen a Szolnok a fővárosban jó játékkal 6:6-os döntetlenre végzett, s a hazai környezetben biztos továbbjutónak számított. Aztán jött a keserű kiábrándulás, mert a Vízügy játékosai bemutatták. hogy csapnivalóan rosszul is tudnak játszani. .. Cseh kapufája volt az első esemény, majd Varga kiállítása után előnyből szerzett vezetést az FTC. Hasznos csavarja nem sikerült, miként Pintér I. húzása sem. Folyamatos, gyors, sok- mozgásos volt a iáték. de látszott, hogy a Vízügy sehogy sem talál magára. Tóth gyenge ejtését a kapus elcsípte, a második negyed elején Cseh előnyös helyzetből a kapufára lőtt. Varga újabb kiállítása után Pintér F. remekül védte az egyedül hagyott fővárosi Varga lövését. de a/.tán Udvardi a kimozduló szolnoki kapuvédő mellett a hálóba továbbított. Újabb előnyhöz jutott a Vízügy, lassan járt a labda. az egyedül maradt Hegmann csak nézte, hogy társai egymásnak adogatnak, aztán Hasznos a kapufát találta el. A harmadik játékrész elején mindenki meglepődött. ahogy Müller távolról bombagólt ragasztotta jobb felső sarokba. Ezzel már 3:0 volt az FTC javára. Két gyenge, kapu mellé szállt szolnoki lövés és görcsös erőlködés volt a válasz, végül előnyös helyzetből sikerült szépíteni. Az utolsó negyed elején kivédtek egy hátrányos helyzetet, de aztán (Fotó: Tarpai) a védők összehoztak eg.v gólt. Nem segítettek az állandó cserék sem. Varga ejtését Szakonyi a lécre tolta, az FTC kihagyott egy ember- előnyös helyzetet, aztán Orbán lövését Szakonyi kiütöt- ' te. Hegmann előnyből szépített, majd bántó védelmi hibából Udvardi egyedül maradit Pintérrel szemben, de az üres kapu helyett a kapusba lőtt. A másik oldalon Hasznos Szaikonyiba vágta a labdát — és vége. Nem lehet magyarázatot találni a szolnoki csapat minősíthetetlenül gyenge játékára. Érthetetlen, hogy a fővárosban szinte leiskolázták ellenfelüket, hazai pályán viszont alárendelt szerepet játszva simán kikaptak. Mintha túlságosan ..nagy mellény” lett volna néhány játékoson, lebecsülték ellenfelüket, s mire felébredtek késő volt. önzetlenségből sem vizsgáztak jelesre, valamennyi játékos mélyen tudása alatt szerepelt, A minden tekintetben jobb FTC megérdemelten jutott tovább. Tényleg kupahangulat volt. csak fordított értelemben. _ (pi) futó Kocsisról kipattant, és László az üres kapuba talált, 1:0. A gól a hazaiakat paprikázta fel, átvették a játék irányítást, ekkor viszont a piros-kékek ellenakciói voltak veszélyesek, s Kocsis két ízben is vakmerő kifutással tisztázott. A 40. percben László távoli lövését a karcagi kapuvédő szögletre ütötte, Földesi sarokrúgása után Porhandához került a labda, aki az alapvonalról a berobbanó Nászt találta meg átadásával, és a MÁV MTE 11-ese nem hibázott, 2:0. Ezután két sorsdöntő momentum következett: a 45. percben Szabó az ötös sarkáról Bartos kezébe lőtt, majd a második félidő első percében Szatmári átadását Csontos úgy lőtte a hálóba, hogy a labda Kocsis kezét is érintette — 2:1 helyett 3:0 lett az eredmény, s ezzel el is dőlt a találkozó. Mindkét kapu előtt adódott még helyzet a gólarány módosítására; az 50. percben Her- bály beadását Tassi 5 méterről föléfejelte, 10 perc múlva Szatmári közeli lövése Kocsisról pattant ki. Petró a 70. percben Herbálv labdáját vetődve fordulásból remek mozdulattal küldte kapura, de Bartos védett. A 72. percben László száz százalékos helyzetben Kocsist találta telibe, a visszapattanó labdát Csontos az üres kapu mellé gurította. Csalódottan távoztak a karcagi szurkolók a mérkőzés után a pályáról, hiszen csapatuk remek sorozata erőteljesebb, jobb játékot ígért. A megyei rangadóra azonban a hazajak elfogultan, „megszeppenve” álltak ki, és lendületes, csupaszív játékukból vajmi keveset mutattak. A szolnokiak az elmúlt hetek teljesítményénél jobb játékot nyújtottak, de a találkozó színvonala így sem haladta meg a közepest. Bartos kevés dolgát jól látta el, teljesítményének értékét növeli, hogy kellemetlen sérülése ellenére vállalta a játékot. Porhanda az egész pályát bejátszotta, a csapat erőssége volt. A Sebők—Baran kettős könnyű helyzetben volt, jobbára a középpályán szervezték a támadójátékot, Tóth megbízhatóan játszott. A Csontos—Földesi—Batári középpályás sort a hazaiak hagyták „villogni”, László számos akcióból kivette a részét, egy nagy helyzetet azonban elhibázott. Szatmári ügyesen osztogatott, Nász erőszakosságával volt hasznára a csapatnak. Kocsis a kapuját gyakran hagyta el indokolatlanul, néhányszor bravúrral hárított, ám szinte valamennyi gólba „lett volna beleszólása”. A karcagi védők feladták a hazai pálya előnyét, a házigazdákra jellemző szikrázó védekezésből vajmi keveset mutattak. Debreczeni az első gólnál tétovázott, Sándor viszont a hátvédsor legbiztosabb tagja volt. Halász és Varga I. váltakozó sikerrel harcolt a szolnoki csatárokkal. Antal kissé nehézkesen mozgott, olykor lemaradt a támadásokról. Hernádi sem tudta megismételni az előző heti jó játékát, és Szabó II. cseréje is indokolt volt. A legnagyobb csalódást Tassi okozta, több helyzetet elpuskázott, a kapu előtt határozatlan volt, miként Varga II., aki néhány egyéni akciónál nem mutatott többet. A csatársor legjobbja Herbály volt, számos jó labdát ívelt a kapu elé, belül azonban nem talált partnerekre. Németh nagyvonalúan, közmegelégedésre vezette a mérkőzést. — palágyi — Lehel SC — Borsodi Volán 4:0 (4:0) Jászberény, 800 n., v.: Mester. Lehel: László — Gergely, Fényes, Fejes, Czi- gány — Postás, Rostás, Szívós — Pecha, Répási, Buchár (Török a 80. percben). Edző: Kóczián Antal. B. Volán: Kiss — Szanyó, Lugosi, Nyi- kes (Egerszegi az 51. percben), Kőhalmi (Bujdos a 64. percben) — Miklós, Varga, Babus — Csányi, Orlóczki, Körösi. Edző: Balázs András. A 4. percben Répásit buktatták az oldalvonal közelében, a szabadrúgást Postás csavarta kapu elé, és az elalvó kapus mellett a labda a bal alsó sarokban kötött ki, 1:0. A 8. percben szögletrúgás után kavarodás támadt a hazai kapu előtt, de Miklós az ötösről az üres kapu fölé lőtte a labdát. Három perc múlva Postás jobbról ívelte a labdát középre, s Répási 12 méterről fejelt a hálóba, 2:0. A 16., majd a 22. percben Rostás növelhette volna a Lehel előnyét, de mindkét esetben hibázott. A 23. percben Postás—Répási volt a labda útja, de a beadást a kapus elcsípte. Kisvártatva Rostás egyéni alakítás után durran- lott fölé, majd Répási beadását tette ártalmatlanná Kiss. A 35. percben Répási balról benyesett szabadrúgását Fényes vágta a hálóba, 3:0. öt perccel később a remekül játszó Rostás jó labdával ugratta ki Pechát a bal összekötő helyén, és a fiatal csatár biztosan lőtt a kapuba, 4:0. Szünet után folytatódott a Lehel fölénye, de már sok hiba csúszott a támadásokba. A 73. percben Rostás szabadrúgását védte Kiss. aztán Répási elől szedte fel a labdát a Volán kapusa. A 79. percben bal oldali támadás után Szívós nyolc méterről emelt kapu fölé, két perc múlva lövését a léc alól tolta szögletre a kapus. Az utolsó percekben előbb Pecha fejelte, majd Postás rúgta kapufára a labdát. A tartalékos Lehel az első félidőben nagyszerű játékot mutatott, szünet után alább hagyott a lendület, a befejezések sem sikerültek. A jászberényieknél Lászlónak kevés dolga akadt. A hátvédek végig jól álltak a lábukon. Fényes még gólt is szerzett. A középpályások közül Rostás és Postás jó teljesítményt nyújtva egymást múlták felül. A csatársorban Répási tűnt ki. A vendégeknél Varga és Orlóczki játéka dicsérhető. — lászló — Debreceni Universitas — Mezőtúri Honvéd 0:0 Debrecen, 500 n., v.: Karmai. D. Universitas: Mező — Szabolcsi, Király, Lute- rán, Pistár — Belényesi, Mohácsi (Kincses a szünetben), Fidler, Lakatos — Varga, Bállá. Edző: Nagykaposi Elemér. M. Honvéd: Ulbert — Herédi, Dávid, Pribék, Mohácsi — Vékony, Czikora, Tóth (Homonnai a 75. percben) — Martinkovics, Fodor, Oláh (Talapa az 56. percben). Edző: Bencsik Gyula.A 8. percben szabálytalankodtak kapujuk előtt a hazai védők. Czikora Tóthoz gurította a szabadrúgást, és a szélső lövése a felső kapufáról vágódott a kapu mögé. Változatos játék után a 28. percben Bállá nagy lövését Dávid blokkolta le. Tíz perc múlva a mérkőzés legnagyobb helyzete maradt ki: Oláh indította Fodort a bal oldalon, a szélső remek helyzetbe hozta Martinkovi- csot, ám a középcsatár az üresen maradt kapu mellé gurított. A második félidőben a DUSE kezdett jobban. Az 50. percben Lakatos nagy lövését védte kitűnő érzékkel Ulbert, öt perc múlva pedig Bállá elől mentett a Honvéd kapusa. A 62. percben Czikora futtatta Fodort a jobb oldalon, a szélső kapu elé lőtt, de Tóth lövés helyett leadta a labdát, és a védők felszabadítottak. Az utolsó negyedórában nagy hajrát vágott ki a hazai együttes, egyre-másra vezette támadásait, azonban a Honvéd-védelem minden esetben tisztázott. Ezen a találkozón az utóbbi idők két sikercsapata nem birt egymással. A Honvédőn meglátszott a szerdai nehéz MNK-mérkőzés az FTC ellen, úgy tűnt, a csapat tagjai fáradtak voltak, és talán ez volt az oka, hogy nem győztesen hagyták el a debreceni pályát. Ulbert jól védett, biztos őre volt a hálónak, a hátvédek egyszerűen, sallangmentesen oldották meg feladatukat Dávid vezérletével. A középpályások nagy területen játszottak, és valamennyien a csapat érdekeit tartották szem előtt. A csatárok nagy harcot folytattak a hazai védőkkel, egy-két esetben azonban nem a védőkön múlott, hogy érintetlen maradt hálójuk. A csatárok közötti sorrend: Fodor, Martinkovics, Tóth. A hazai együttesből Király, Pistár és Lakatos játszott átlagon felül. — sindel — Karcag, 1500 n., v,: Németh. SZMÁV MTE: Bartos — Porhanda. Sebők, Baran. Tóth — Csontos, Földesi, Batári — László (Szabó a 73. percben), Szatmári, Nász (Kántor a 69. percben). Edző: Géléi József. Karcag: Kocsis — Debreczeni, Sándor, Halász, Varga I. — Antal, Hernádi, Szabó 11. (Erdei a 49. percben) — Tassi (Petró az 53. percben), Varga II., Herbály. Edző: Dóka János. Remek talajú pályán, szolid napfényben kezdődött a megyei rangadó. A karcagi csapattól mindenki elsöprő támadójátékot várt, ehelyett a piros-kékek szerveztek több akciót; a 9. percben Nász lövése egy védőről pattant szögletre, három perc múlva viszont Tassi szép cselek után 11 méterről gyatrán mellélőtt. Továbbra is a szolnoki csapat játszott mezőnyfölényben, és a 24. percben Nász erőszakossága gólt eredményezett. A bal szélső Debreczenivel csatázott, akinek hazaadása a kiSzolnoki MÁV MTE—Karcag 3:0 (2:0)