Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
1980. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 tunk továbbra is számít a szakszervezetek önálló kezdeményező felelősségteljes munkájára, amelyhez minden támogatást megad. Szólt a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységének fontosságáról. A Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa a vezető testületek és tisztség- viselők megválasztásával fejeződött be. A szakszervezet elnökévé ismét Gyócsi Jenőt, főtitkárává Koszorús Ferencet, titkárává Tolnai Ildikót és Szemők Bélát választották. Október, a közlekedésbiztonság hónapja (Folytatás az 1. oldalról.) mindazoknak a szervezeteknek, intézményeknek — a Vöröskeresztnek, a népfrontnak, az iskoláknak, az egészségügyi szervezeteknek — az együttműködését amelyek segíteni képesek. A szervezést, a mozgósítást a megyei és a helyi közlekedésbiztonsági tanácsok végezték. Szolnok megyében október első napjaiban 90 ezer röplapot postáztak megyeszerte. Rajtuk a baleseti statisztika néhány aggasztó adata: az idei év első hét hónapjában harminchét idős ember szenvedett balesetet a megye útjain, közülük nyolcán haltak meg, harminchét kerékpáros-baleset történt, négy halállal végződött. Mind a négy esetben a kerékpáros volt végzetesen könnyelmű. Augusztusig huszonöt gyerek került a kerekek alá — három meghalt. Azóta eltelt három hónap, és már negyvenkét gyermekbalesetet tart nyilván a statisztika, közöttük négy halálos kimenetelűt. A vizsgálatok bizonysága szerint az esetek többségében a gyerekek óvatlansága. meggondolatlansága okozta a szerencsétlenséget. Kunmadarason a hatéves kisfiú a mozijegye árából hiányzó egy forintért akart hazaszaladni. Az úttesten egy motorkerékpár elé rohant. Meghalt. Augusztus óta a balesetet szenvedett kerékpárosok száma is hatvanhétre emelkedett. Akik súlyosan megsérültek. vagy életüket vesztették zömében idős emberek voltak. A közlekedésbiztonság hónapja sem hozott kedvező változást. Nem közlekedtünk fegyelmezettebben, szabályosabban, figyelmesebben, óvatosabban mint máskor. Holott harmincegy napon át sokhelyütt központi témává vált a közlekedés, még ott is, ahol ezidáig ritkán esett szó róla; a szociális otthonokban, az öregek napközi otthonaiban, a nyugdíjas- klubokban. Közlekedési szakemberek, orvosok tartottak előadásokat, beszélgettek el idős emberekkel, hívták fel a figyelmüket azokra a veszélyekre amelyeket az idősebb korúak csak fokozott óvatossággal kerülhetnek el. A megye mozijaiban érdekes és tanulságos, közlekedési témájú kísórőfilmeket vetítettek. Az iskolákban a szülői értekezleteken nemcsak arról volt szól, hogy a tanteremben hogyan viselkednek a gyerekek, szorgalmasak-e, fegyelmezettek-e, hanem arról is, hogy az utcán milyen veszélyhelyzetbe kerülhetnek, milyen baleseti helyzetet teremthetnek míg az iskoláig érnek. A kisebbekről, az óvodáskorúnkról sem feledkeztek meg. A szakemberek az óvónőknek közlekedési ismeretekből bemutató előadást tartottak, s azzal, hogy októberben tovább bővült a megyében az óvodai KRESZ- parkok hálózata, újabb lehetőségei teremtődtek meg annak, hogy az apróságok kicsinyített méretű „forgalmi csomópontokban” gyakorolhassák, próbálgathassák, miként kell a közúton testi épségükre, életükre vigyázni. Októberben Rákóczifalvá- ról útjára indult egy felhívás is, amelyben a nagyközség párt, állami és tömegszervezetei, intézményei és gazdaságai arra szólítják fel a megye minden települését, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy biztonságosabbá, fegyelmezettebbé váljon Szolnok megyében a közúti közlekedés. Egyelőre csak bízni lehet abban, hogy mindaz, ami ennek érdekében októberben történt, nem marad hatástalan, hogy talán a legközelebbi közúti ellenőrzések tapasztalatai az októberiekénél kevésbé lesznek aggasztóak és lesújtóak. Ugyanis a közlekedésbiztonsági hónapban több tucat gépjárművezetői engedélyt, gépjármű hatósági jelzést vontak be. több száz szabálytalanul előzőt, ittas vezetőt bírságoltak meg, és szép számmal postáztak trafipax-fotokát. Ünnepi előadás a Szigligeti Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából november 7-én, pénteken este a szolnoki Szigligeti Színházban ünnepi előadást rendeztek. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt Vincze Sándor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően a Magyar Állami Népi Együttes a méltán nagy sikert aratott Ecseri lakodalmas című műsorát mutatta be. Tanácskozott a Vasutasok Szakszervezetének kongresszusa Több mint 140 000 aktív és 50 000 nyugdíjas szervezett vasutas 243 képviselőjének és a meghívott vendégeknek részvételével szombaton megkezdődött a Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa Dunakeszin, a gyártelepi József Attila művelődési központban. A tanácskozáson megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Sólyom Ferenc a SZOT titkára. A MÁV, a GYSEV és az Utasellátó Vállalat ötéves munkáját értékelő írásos jelentésekhez fűzött szóbeli kiegészítésében Koszorús Ferenc főtitkár elsősorban a vasút gazdasági és mozgalmi tennivalóiról beszélt. A beszámolókat követő vitákban a vasút szakmai és mozgalmi munkájának hiányosságai, a következő időszak tennivalói egyaránt helyet kaptak. Felszólalt Óvári Miklós is, aki a Központi Bizottság nevében köszöntötte a vasutas szakszervezet legfelsőbb fórumának résztvevőit és elisfneréssel szólt arról, hogy a vasutasok nehéz körülmények között is becsülettel teljesítik a gazdasági életben nélkülözhetetlen feladataikat. A továbbiakban a szakszervezeti mozgalom hagyományaival, eredményeivel foglalkozott, azt hangsúlyozta, hogy párrövid időn belül három műszakra elegendő munkát adhatnak a tengődő festőműhelynek. Talán lehetne észszerű, olcsó, gyors és átmeneti megoldással a 12 fős lakatosműhelyt kialakítani. II bérszisztéma fékez A szerviz munkásgárdájának különleges összetétele j ószánd,ékú, de átgondolatlan, torz kereseti arányokat eredményező bérezési rendszer kialakítására vezetett. A bonyolult szisztéma eredeti célja az volt, hogy a kevés rutinos szakember törődjék a fiatalok oktatásával. Ennek ellenkezője érvényesült, mert a túlbonyolított bérszisztéma az egyén szempontjából áttekinthetetlenné vált, nem határozták meg egy-egy feladat normaidejét. Végül csak a hónap utolján derült ki, hogy menynyit keresett a csoport, de senki nem tudta, hogy miért, és azt sem, hogy személy; szerint mennyivel kell többet és jobban dolgoznia ahhoz, hogy többet keressen. Bár a munka szerinti bérezés formális jegyei megvoltak, az ösztönző erő kétségtelenül gyenge volt. Múlt időben írtunk az előző bérezési rendszerről, pedig még most is e szerint fizetik a szerviz munkásait. A változás azonban küszöbön áll, a szövetkezet és a szerviz vezetői ottjártunkkor ültek össze az utolsó egyeztető tárgyalásra. Egy, azAFIT- nál már alkalmazott módszer szerint határozzák meg a különböző feladatok elvégzésére fordítható normaidőt. A bevételből pedig úgy részesednek az emberek, „aki többet tett be, az többet is keres”. Így már kifizetődő gyorsabban, jó minőséggel dolgozni, mert ettől függ kinek-kinek a keresete. Reklám, pénz nélkül Kisebbek lesznek a csoportok is. Négy ember irányításával egy-egy tapasztalt mestert bíznak meg. Ha jól dolgoznak együtt, a vezető prémiumot kap, ráadásul havi 5 százalék jutalmat kap az, aki minőségi kifogás nélkül dolgozik. A szerviz bevétele így jelentősen növekedhet, mert változatlan létszámmal több munkát vállalhatnak. De nem elég a véletlenül betévedő autósokra várni, tudatosan kell törekedniük a megrendelők körének bővítésére. Az autósok számára pedig a legvonzóbb a gondos, pontos, kifogástalan minőségű munka, és a korrekt számla. A szerviz számára mindez ingyen reklám, hiszen ebben a szakmában minden elégedett autós üzletszerzőnek számít. V. Szász József Az ország egyik leghíresebb borvidékén, Villányban is szüretelnek. Képünk a villánykövesdi műemlék pincesoron készült amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulójának tiszteletére lengett az árbocon. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót, és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Dunai Vasmű Megkezdték a konverter hajtómű beemelését Döntő szakaszához érkezett a Dunai Vasmű 10 milliárd forint értékű nagyberuházásának, a konverteracélműnek szerelése. Tegnap megkezdték a konverter hajtómű beemelését. A 62 tonna súlyú hajtószerkezet az új acélgyár lelke, ez a berendezés végzi majd a nyersvas beöntését és a konverter mozgatását. A látványos emeléssel egy 180 tonnás daru három nap alatt készül el úgy, hogy a csarnokban helyére teszi a második konverter 160 tonnás gyűrűjét, 120 tonnás serlegét és a második hajtóművet is. A Dunai Vasmű első konverterén az év végéig elvégzik a kábelezést és a villamos szerelést, a helyükre kerülnek a gépészeti berendezések. A próbaforgatásra előreláthatólag január közepén kerül sor. Az első acélgyártó gépsor 1981 közepén, a második konverter pedig 1982-ben kezdi a próbaüzemelést Dunaújvárosban. Az 1977 végén átadott tiszafüredi autószervizben csupán a veszteség csökkenése könyvelhető el eredmény javulásiként: 1978-as 3 millió után 1979-ben 1,6 millió forinttal, az idén pedig 1 millió forinttal lesznek nagyobbak az üzem működésének költségei bevételeinél. Az évenkénti veszteség oka, hogy a szerviznek nincs elég munkája. Vajon miért? A továbbiakban erre a kérdésre kap választ az olvasó, majd megtudja azt is, mit tesz a szövetkezet azért, hogy a szerviz gazdaságosan működjön. Megrendelőkre várva Az érdekeltek tudják, az autósok igen bizalmatlanok. (Talán nem is oktalanul.) örülnek, ha végre kifognak egy ■derekas munkát végző megbízható műhelyt. attól nehezen tágítanak. A tiszafüredi a Gépipari Szövetkezet szervizével éppen ezért történhetett meg, hogy az üzemanyagtakarékosság jegyében a munkájukat kipróbáló környékbeliek hosszú ideig inkább a lakóhelyüktől távoli üzemeket választották. (Eger, Túrkeve, Hajdúszoboszló.) Idegenkedésük érthető volt. Az új szervizbe alig néhány tapasztalt szakembert tudtak verbuválni, a kezdőkre pedig nem szívesen bízták az autójavítást az ügyfelek. Jó- néhány szerelő korábban csak teherautókat javított, sorozatban. Nem ismerték igazán mesterségük csínját- bínját, mégis fel kellett őket venni, vállalva a sok minőségi kifogást is. A tanulóidő persze nem tarthatott, és nem is tartott örökké: a személygépkocsi- javítás árbevétele az 1978-as 1,4 millió forintról ez év végére több mint kétszeresére növekszik. Egyre több kisteherautó is befut a telepre. Bár kezdetben keveset foglalkoztak a Nysákat és Zu- kokat üzembentartók megnyerésével, az idén azonban már több. főleg karcagi vállalat fedezte fel a füredieket. Egymilliónál több bevételt várnak a kisteherautók javításából. A reklamációk mostani, ezrelékben mérhető aránya a munkások szakmai fejlődését is bizonyítja. (A gondossággal persze még bajok lehetnek, hiszen a szerviz udvarán nem egy pörgő kerékkel induló, vagy méteres csúszással megálló — természetesen nem saját kocsiját nyűvő — szerelőt láttunk.) Megrendelés is akad, időnként a kelleténél több. Mindez azonban úgy látszik, még kevés ahhoz, hogy a szerviz jövedelmező legyen. Pangó és hiányzó műhelyek Legalábbis ehhez ennyi változás még nem volt elegendő. Az évi százezer óra kapacitásra tervezett szerviz ugyanis a létszám „feltöltő- dése” ellenére is csak „súrolni” tudja az ötvenezer üzemórás teljesítményt. A kiszolgáló létesítmények változatlan rezsijét pedig képtelenség feleannyi hasznos munkával ellensúlyozni, mint azt tervezték. Ezt a helyzetet a rosszul előkészített és szervezett, hosszúra nyúló beruházás teremtette. Az építkezés többe került a tervezettnél, amiatt néhány létesítmény kimaradt. Nincs karosszérialakatos-műhely. tavaly elkészült. de csak negyedgőzzel (vagy még annyival sem) dolgozik az 1,2 millió forintot érő festőkamra. Nem véletlen. hogy a „szerviztorzó” ráfizetéses. Az AFIT felmérései szerint ugvanis a hetvenes évek elején a géoko- csijavítások 75 százalékát a szerelési munkák adták, 25 százalék jutott a megrongálódott karosszériák rendbehozására. Tíz év alatt viszont megfordult az arány, mind a munka mennyiségét, mind az árbevételt tekintve. Hiába van festőműhely, ha lakatos- munkát nem tudnak vállalni. No és természetes, hogy szerelést is kevesebbet bíznak a fürediekre, ha más szervizekben mindent vállalnak. A költségeket fedező bevétel elérésének első feltétele a karosszérialakatos-műhely felépítése volna, amelynek jövő áprilisi átadásában legfeljebb reménykedhetnek, hiszen jelenleg azt kutatják, honnan szerezhetnének rá pénzt. így aztán kérdéses, hogy a karambolos kocsik Levonták az állami zászlót Szombaton délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját, Felújítják Mezőtúron a Dózsa György utat fotó: — nzs TISZAFÜRED Már „kettesben” megy az autószerviz
