Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
XXXI. évf. 262. szám. 1980. november 7., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Százan a Jászkunságból Kitüntetettjeink Legfőbb termelőeszközünk: a föld Élet a Hortobágyon Október: élő történelem Korom Mihály rádió-televízió beszéde November hetedike a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe. Ezen a napon emlékezünk ama nagy történelmi esemény 63. évfordulójára, amely a szó igazi értelmében megrengette a világot. 1917 előtt az emberiség sok forradalmat élt át, amelyek során a korábbi osztályuralmat egy másik kizsákmányoló osztályé váltotta fel. A szocialista forradalom azonban a munkásosztály forradalmi elméletét valósította meg a gyakorlatban, a dolgozó osztályokat juttatta hatalomra. November 7-én az addig elnyomottak arattak történelmi győzelmet, és hősies harcban megvalósították a forradalmárok előző nemzedékeinek álmát. Ezzel a világtörténelem korszakváltó fordulója kezdődött. A Nagy Október győzelme olyan társadalom előtt nyitotta meg az utat, amely megszüntet mindenfajta kizsákmányolást, elnyomást és a teremtő, alkotó embernek adja a munka minden gyümölcsét. Az emberiség előtt új távlatok nyíltak. S ma már sok évtizedes tapasztalatként szólhatunk róla: a megvalósult szocializmus szabadságot, egyenlőséget, létbiztonságot nyújt a dolgozó millióknak, és ■ közkinccsé teszi a kultúrát. Azok a munkások, parasztok, katonák, akik a Téli palotát megostromolták, hallgattak a lenini hívó szóra: megértették a forradalom lánglelkű vezetőjét, átérezték, hogy győzelmüktől a saját sorsuk és a világ munkásainak, dolgozóinak sorsa is függ, emberibb módon akartak élni. A bolsevik párt vezetésével az orosz munkások, parasztok, katonák vállvetve a nagy ország minden népének fiaival kivívták, megvédték, megszilárdították a dolgozók hatalmát. A forradalom eszméje és valósága hatalmas teremtő erőket szabadított fel, amelyek a dolgozók új társadalmának fejlődésében, történelmi vívmányokban öltenek testet. A világtörténelemben először a Nagy Október győzelme biztosította egy országban az ember legalapvetőbb társadalmi jogait. A különböző nemzetiségű emberek a teljes egyenlőség alapján hazára leltek Szovjet-Oroszországban. A Szovjetunió az eltelt több mint hat évtized alatt nagy utat tett meg. Ma a világ ipari termeléséből húsz százalékkal részesedik. Hatalmas tudományos és műszaki eredményei lehetővé tették, hogy a világűr békés kutatásában az egész emberiség által elismert nagy sikereket érjen el. Abban az országban, ahol hajdan a lakosság negyvenhárom százaléka nem tudott írni-olvasni, ma a népgazdaságban, foglalkoztatott dolgozóknak több mint háromnegyede felső vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. A szovjet nép történelmi jelentőségű forradalmi tetteire* a kommunista társadalom felépítéséért folytatott küzdelemben elért sikereire világszerte nagy tisztelettel tekintenek a társadalmi haladás és a béke hívei, így a dolgozó magyar nép is. Október eszméje és példája új fejezetet nyitott az emberiség életében. Az új típusú forradalmi pártok létrejötte, a szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme elválaszthatatlan a Nagy Októberi Forradalomtól. A szovjet nép minden más népnél nagyobb áldozatot hozott és hoz az emberiség békéjéért és a társadalmi haladásért. Elvitathatatlanok a Szovjetunió történelmi érdemei. Példája lelkesítő volt és marad. Október a világ népeinek — társadalmi rendszerre való tekintet nélkül — a legnagyobbat és a legtöbbet adta: a békében élés lehetőségét. A szovjetek állama létezésének első napjától következetesen küzd a békéért. Legelső intézkedése az imperialista háború befejezése, a békéről szóló dekrétum megalkotása volt. A szovjet állam békeszere tétében a több mint hat évtizedes léte alatt következetes maradt. Akkor is, amikor a fasizmus elleni harc fő terheit vállalta, akkor is, amikor a második világháború után korábbi szövetségeseivel szemben állt ki a béke ügye mellett, amikor megtörte a hidegháború dermesztő légkörét, amikor újabb áldozatvállalással döntő részt vállalt a katonai erőegyensúly megteremtésében. S következetes abban a harcában is, hogy az emberiség békében és biztonságban éljen tovább. Ma Európa történelmének a leghosz- szabb háborúmentes korszakát éli. Naponta vagyunk tanúi a Szovjetunió erőfeszítéseinek, hogy holnap is békében ébredhessünk, és a béke reményével térhessünk nyugovóra. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek minden törekvése napjainkban arra irányul, hogy kudarcot valljon az imperializmus enyhülésellenes kampánya, hogy ne kerüljön sor az új típusú, középhatótávolságú nukleáris fegyverek Nyugat-Európába telepítésére, hogy ratifikálják a második SALT-szerződést, és eljussunk a fegyverzet csökkentéséhez. A világ békeszerető erőivel együtt ezért küzd a magyar nép is. Az ünnep bennünket is számvetésre késztet, és kötelez, hogy számba vegyük: nekünk magyaroknak mit jelent a szocialista forradalom győzelme. Október eszméi vezették a magyar munkásosztályt is, amikor kibontotta a forradalom zászlaját, létrehozta 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot, s akkor is, amikor a szovjetek országában mintegy százezer magyar internacionalista vett részt a fiatal szovjet hatalom védelméért folyó élet-halál harcban. Lenin eszméi táplálták a jövőbe vetett hitet azokban a magyar kommunistákban és más haladó emberekben, akik történelmünk legkegyetlenebb korszakában, az ellenforradalom és a fasiszta diktatúra 25 éve alatt gyakran életük feláldozásával is a nép ügyét szolgálták, a szocializmusért harcoltak. Jól tudjuk, hogy népünk felszabadulása sem jött volna el 1917 októbere nélkül. Október eszméit követve-történelmi mércével mérve rövid idő alatt nagy eredményeket értünk el. Kialakultak, megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok városban és falun egyaránt. A magyar nép ma emberhez méltóan élhet, dolgozhat, alkothat saját hazájában. Magyarországon szilárd a néphatalom, jó a politikai légkör, nyugodt a társadalom közérzete. Szocialista társadalmat építő munkánk biztos iránytűje a marxizmus—leninizmus forradalmi tanítása és alkotó alkalmazása. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa ennek szellemében végezte el megtett utunk elemzését és jelölte meg azokat a nagy feladatokat, amelyeket a nemzeti felemelkedés, társadalmunk szocialista jellegének erősítése érdekében meg kell oldanunk. A szocialista építésben elért eredményeink és vívmányaink megőrzése és megerősítése, további előrehaladásunk megalapozása jobb munkát követel egész társadalmunktól. Ez most jórészt azon múlik, hogyan tudjuk a munka hatékonyságát a kor színvonalára emelni. E feladatot tehát méltán tekinthetjük nemzeti ügynek és vállalkozásnak. Teendőink elvégzése ma is forradalmi elkötelezettséget és elszántságot, következetességet, kitartást, kezdeményező és cselekvő készséget kíván. Meggyőződésünk, hogy pártunk vezetésével, dolgozó népünk összefogásával, tudásával és szorgalmával eredményesen folytathatjuk szocialista építőmunkánkat és oldhatjuk meg nagy és nehéz feladatunkat. Október ma már történelem. De e történelem mai világunk minden tettét és szándékát átjárja, mert forradalmunk megajándékozott bennünket a megújulás lehetőségével, az emberi értékek mind magasabb színvonalú újrateremtésével, azzal, hogy október szellemét örökítő programunkkal győzzünk. A Szovjetunió népeit és a magyar népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot a közös célok, a közös harcban született internacionalista barátság és a sokoldalú együttműködés és szövetség eltéphetetlen szálai fűzik egymáshoz. Az ünnep napján valamennyi magyar kommunista, a szocializmus építésén dolgozó magyar nép tisztelettel és hálával gondol azokra a szovjet emberekre, akik először vitték győzelemre a szocializmus ügyét. Tiszta szívből köszöntjük a Nagy Október méltó megvalósítóját, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a testvéri szovjet népet, őszintén kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket építőmunkájukban közös ügyünk javára és mindannyiunk boldogulására. Elhangzott a Nagy Októberi Szocialista Fórra- dalom 63. évfordulója alkalmából, november 6-án, a Kossuth Rádióban 17.40 órakor, a televízióban 19.10 órakor. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 63. évfordulóján Díszünnepség Martfűn A megyei díszünnepség elnöksége a Tisza Cipőgyár művelődési központjában Az MSZMP Szolnok megyei, járási, valamint Tisza cipőgyári és Martfű nagyközségi Bizottsága tegnap délután Martfűn, a Tisza Cipőgyár művelődési központjában rendezte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme 63. évfordulójának megyei díszünnepségét. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Szabó Borbála, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Tisza Cipőgyár dolgozója, Barta László, a Szolnok megyei Tanács elnöke és Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, valamint a cipőgyár és a növényolajgyár kitüntetett munkatársai, a járás, a gyárak vezetői. Ott volt a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulatok képviseletében A. V. Pet- rovics ezredes. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Nádas József, az MSZMP Szolnoki járási Bizottságának első titkára nyitotta meg a díszünnepséget. Köszöntötte a színház- termet zsúfolásig megtöltő közönséget — a két gyár munkáskollektíváját —, mindazokat az ünneplőket, akik kiváló munkájukért kitüntetésben részesültek a történelmi évfordulón. A megnyitó után Vándorfi Róbert, az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban az évforduló jelentőségét méltatta: — Az emberiség — történelmi fejlődése során — számos változást tekintett már mérföldkőnek. Közülük azonban egy sem volt olyan kiemelkedő jelentőségű, mint amely 1917. november 7-én kezdődött. Ezen a napon a világ — amelyben eddig az emberi viszonylatok a kizsákmányolásra épültek — új, nagyszerű perspektívát kapott azáltal, hogy egy tekintélyes darabján éppen ezt a legalapvetőbb társadalmi igazságtalanságot sikerült felszámolni. Példa nélküli mérföldkő volt ' november 7-e azért is, mert a felkelés szervezői, irányítói teljes tudatában voltak annak, hogy az egész emberiségre kiható történelmi vállalkozásba kezdenek. Az ünnepség szónoka ezután' a forradalom győzelmes napjainak eseményeit elevenítette fel, majd utalt arra, hogy hatására új tartalommal telítődött a munkások, a haladó erők osztályharca. 1919 tavaszán a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével először a világon a mi hazánk legjobbjai követték a Nagy Október példáját. — 1945 tavaszán október fiai, a fasizmus legyőzői, a szovjet katonák hozták el népünk számára a szabadságot — folytatta beszédét Vándorfi Róbert. — Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy másodszor is — immár végérvényesen kivívja hatalmát a munkásosztály Magyarországon. — Népünk egy emberöltőnél rövidebb idő alatt két keze munkájával, képességeinek szabad kibontakoztatásával mélyreható társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulást vitt végbe, új, igazságos életet teremtett hazánkban — mondta a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, majd szűkebb hazánk, Szolnok megye fejlődéséről beszélt. A közelmúltról szólva megállapította: — Az ötödik ötéves tervben — mint azt a XII. kongresszust megelőző megyei pártértekezlet: kimondta — sikeres munkával gyarapítottuk anyagi javainkat, fejlesztettük ideológiai tevékenységünket és megyénk lakossága becsületesen helytállt az élet minden területén. — A gazdasági fejlődést, a termelési szerkezet változását, céljainknak megfelelő aránymódosítás jellemzi; jelentős beruházások és rekonstrukciók lévén különösen erősödött az élelmiszer- ipar. és dinamikus volt a vegyipar fejlesztése megyénkben. A rendelkezésre álló saját forrásainkat és az állami hiteleket az üzemek jól és kellő ütemben használták fel. Kiemelten hangsúlyozhatjuk ezt a martfűi növényolajgyár és a Tisza Cipőgyár esetében. E két ipari objektum fejlesztése mennyiségi és minőségi változásokat hoz a megye iparában, s szándékainkkal egyezően hasznára válik a népgazdaságnak. Vándorfi Róbert az ipar, a mezőgazdaság eredményeinek és jelentőségének méltatása után így folytatta ünnepi beszédét: — Gazdasági alapjaink erősödése magával hozott néhány, egyéb változást is. Rohamosan növekednek a kulturális-, az egészségügyi, a kommunális ellátással, a szolgáltatással szemben támasztott igények. Egyre gyarapodik a Kunság és a Jászság népének általános műveltsége, szakmai és politikai képzettsége. Ez a fejlődés közvetlenül a napi életvitelben is megnyilvánul. Kedvezően befolyásolja a közéleti aktivitást, a szocialista brigádmozgalom lehetőségeinek kihasználását, növeli a művelődés társadalmi rangját. Az ünnepi megemlékezés végén az előadó ismét a forradalomról szólt: — A forradalmak nehéz, kemény szavú ünnepek, testvérei a hétköznapoknak, a munka napjainak. Nagy hibát követnénk el, ha forradalmunkat romantizál- nánk, ha elfeledkeznénk arról, hogy a szocialista forradalom hatalmat teremtő győzelme után következik a nehezebb, a bonyolultabb munka. Ezzel a tartalommal és ezzel az intő törvényszerűséggel tartjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat legbensőbb nemzeti ügyünknek, további haladásunk internacionalista létfeltételének. Az ünnep alkalmából tiszfa szívből, valamennyiünk nevében köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Nagy Október örököseit, ügyének méltó folytatóit, a Szovjetunió népeit! Az Internacionálé elhangzása után a díszünnepség a Jászsági Népi Együttes műsorával zárult. * * * A Nagy Októberi Szocialista forradalom 63. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi előadáson mutatták be az Erkel Színházban Verdi Aida című operáját. Az előadáson megjelent Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, Púja Frigyes külügy-, Sághy Vilmos belkereskedelmi, Soltész István kohó- és gépipari, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a politikai és a társadalmi élet több más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, köztük Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, továbbá a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége Vitalij Alekszandrovics Zsukov, az SZKP Vologdai területi Bizottságának titkára, az SZMBT területi tagozatának elnöke vezetésével.
