Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-05 / 260. szám
1980. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Naponta ötven felszállás AZ AN—2-ES ÉS PILÓTÁJA Vissza-visszatér megtöltetni a tartályát. Felszáll, fordul, hullanak a szoknyából — így nevezik — az apró, granulált szemek. Ügy dolgozik, mint bármelyik más AN—2- es, amelyet mezőgazdasági munkára fogtak. Valami azért mégis megkülönbözteti a MÉM Repülőgépes Szolgálat többi két- szárnyújától. Mégpedig az, hogy 1980-ban ez produkálta a legtöbbet. Pilótájával, Gyenei Lászlóval beszélgetünk. — Jól indult az év. Januárban Kezdtünk, méghozzá úgy, hogy egy brigádot kapott a gép. Olyan kiszolgáló csoportot, amelynek tagjai állandóan mennek vele. Ez az AN—2-es egy társulásnak dolgozik, amely négy gazdaságból áll, a központja pedig a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezet. Szóval a szervezés, a kiszolgálás jól kezdődött, létrehozták az említett brigádot, nem úgy ment a munka, mint régen, amikor ott adtak embereket, ahol a repülő dolgozott. Műtrágyázással, tavaszi fejtrágyázással kezdtünk, azután szerepelt gyomirtás, regionozás a repertoárban, és rovarok elleni szereket is szórtunk. Majdnem egész évben tart a munka, így november közepén fejezzük be. A társulás 360 úgynevezett légiórát kötött le szeptember 1-én már 471-et teljesítettünk, egyébként is szabályok írják elő, mikor mehet a gép. Gyenei László hozzáteszi, az előírásokat nem szabad megszegni de a gazdaság érdekében is fontos a rugalmasság. Szóval a kilátás mellett a belátás is. — Egy pilóta 700 órát repülhet évente. Annál többet nem. A teljesítmény? Ilyen is van. Alapfizetés, és erre jön a teljesítménybér. Tehát nemcsaa repülőgépvezetéssel kell foglalkozni, hanem azzal is, hogy mindenki, aki a munkához szükséges, ott legyen. A kereset, függ a vízszállítótól, meg a rakodótól és még sorolhatnám. Azután a szerelőtől. A jól képzett szerelő tudja, hová kell nyúlni. Dolgoztam olyannal is, aki — hogy úgy mondjam, szakmailag gyenge volt. Utána kellett nézni, amit csinált, sőt egy idő után el kellett küldeni. A veszekedés, a nézeteltérés Varga Sándor szerelő felszállás előtt ellenőrzi a gépet addig 79 ezer hektárnyit dolgoztunk le. Az a fontos, hogy kis légidével, minél nagyobb területet megmunkáljunk. Itt van a komlplex brigád lényege. Az emberek tudják, mit csinálnak, ki a konténeres,' ki a jelző és így tovább. Régen adtak olyanokat, akik akkor álltak először repülőgép mellett. Azután segít kihasználni az időt a meglevőkhöz, az idén kialakított három reptér is. Nem kell tíz percet a tábláig repülni, és ugyanennyit vissza az anyagért: felszánsz, és már azonnal a kultúra felé jutsz. Az is fontos persze, hogy mit tud a pilóta. Mennyi idő alatt fordul, mennyi kávét iszik meg, és meddig, s egyáltalában hogyan osztja be idejét. Persze a gép kihasználásához tartozik az is, ho"'r az említett kultúrák közel esnek-e egymáshoz? Egy repülőgépvezető sokmindenre hivatkozhat: nagy a szél, nem lehet jól látni — Gyenei László: „Nem tudtunk minden megrendelésnek eleget tenni.” a pilóta és a szerelő között csak a teljesítmény rovására megy. A mostani kollégám, Varga Sándor mellett biztonságban érzem magam. A repülés előtt egy órával már kinn vagvunk a gépnél. A szerelő ellenőrzi a motort próba után berepülés, és már tölthetik is. A kezdés,' az a legkritikusabb művelet. Ha ezzel csúszunk, minden gazdaságban módosul a munka időpontja. Jászboldogháza szélén van egy ház. Azt mondják, ott a pilóták laknak. Rosszul tudják, csak egy pilóta és a szerelő. Nyáron, hajnali három-négykor kezdenek kilenc-tízig munka, azután rendszerint a szél miatt délután háromig pihenő. Majd este nyolcig újra „műszak”. A földközeli repülés, a sok vezeték, a fasorok, meg a temérdek, naponta több mint ötven fel és leszállás miatt érthető, eléggé fárasztó. Polgári járatokon kényelmesen bemegy a pilóta, kulturált körülmények között étkezik, méghozzá meleget. Nincs szél, sár, eső, legalábbis nem testközelben. Mit lehet az AN—2-es munkáján mégis szeretni? A válasz egyszerű: magát a repülést. Beszélgetésünk visszakanyarodik a gép munkájához. — .Eseményem” nem volt még. Olyan előfordult már, hogy leállt a motor a levegőben. Kicsit kínos ez, mert mintegy 55 mázsa az össz- terhelés, a műtrágyát 18—20 méteren, a permetezést négy-öt méteren végezzük, a táblára a kirepülés 30, ha akadály van 50 méteren történik. Szóval, ha leáll a motor, abban a pillanatban síri csönd van, és olyan a süllyedés, hogy csupán arra jut idő: kinézel egy terepet, és oda leszállsz. Azután előfordul olyan, hogy valami, mondjuk egy galamb nekirepül a gépnek. Ki gondolná: nem is olyan könnyű kikecmeregni egy vadkacsa- rajból. A repülőgép egy üzemórája mintegy 7000 forint. Egy hektárnyi munkája úgy 80— 100 forint körül van. Az AN—2-es ténykedése tehát a gazdasági költségek rubliká- jában növeli a számokat. — Költség ez, de megtakarítás is. Nincs például ta- posási kár, gyorsan, időben elvégzi a munkát a gép. Nehezen kimutatható de jelentős nyereséggel jár. Azon már túl vagyunk hogy kell-e a repülő vagy sem. És a személyzete. Vannak olyan emberek, akik úgy végzik munkájukat, hogy mozdulataikból árad a nyugalom, a biztonság. Gyenei László pontosan műveletről műveletre tudja, mit csinál. Nemcsak tudja, szereti is ezt. Kép és szöveg: H. J. Aranykorona helyett termőhelyi értékszám C// földértékelési rendszert vezetnek be 1981-ben új földértékelési rendszer bevezetése kezdődik meg; az átállás 1985 végére befejeződik. Azután országszerte alkalmazzák majd a jövedelemszabályozásnál és egyéb esetekben de addig is — az átmeneti időszakban — a földhivatalok gondoskodnak a jelenleg használatos aranykoronaértékelés folyamatos nyilvántartásáról, — erről tájékoztatta az újságírókat Hoffer István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője tegnap a minisztériumban. Az új értékelés a földek természetes termőképességét veszi alapul, szemben a több mint száz éve érvényben levő aranykorona-értéksziámí- tással, amely nem csupán a föld valódi értékét mutatja, hanem például azt is, hogy milyen művelési ágra használják fel, tehát, hogy az adott területen például szőlőművelést vagy rét-legelő- gazdálikodást folytatnak-e. Az időközben — mindenekelőtt a nagyüzemi gazdálkodás szempontjából — csaknem teljesen elavult aranykoronaszámítást folyamatosan váltja föl az új rendszer, amely a természeti tényezőket veszi alapul. A számításban a legnagyobb súllyal a talaj alaptermékenysége szerepel, de számolnak az egyéb -tényezőkkel, például a domborzati, hidrobiológiái és éghajlati viszonyokkal; a számítások végül az úgynevezett termőhelyi értékszámot adják, amely 1-től 100-ig terjed majd. Ez váltja fel az aranykorona-értéket. A termőhelyi értékszámba a hazánkban előforduló valamennyi talajváltozat besorolható lesz. A földértékelés eredményeit a földhivatalok az aranykorona helyett minden termőföldre vonatkozóan bejegyzik majd az ingatlan- nyilvántartásba. Az eredményt községenként, városonként 30 napig közszemlére teszik. A földek tulajdonosainak kezelőinek és használóinak ezáltal lehetősége lesz az értékelés eredményének megismerésére, és az esetleges -téves minősítés elleni felszólalásra. A felvetéseket a földhivatalok bírálják el. Az új földértékelés az adott községben, városban a közszemle befejezését követően lép érvénybe. A vizsgálatok, mérések költségeit m-ind a nagyüzemi, mind a -kistermelői területek értékelésének az állam viseli. Az új földértékelés vala- menyi -külterületi és zártkerti, továbbá a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló földre kiterjed. Végrehajtása közel nyolcmillió hektár mezőgazdasági és erőművelési földet érint. November 7-e tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) con tartósan, jól értékesíthetők, ezek közé tartoznak a növényolajipari gyártmányok — állapította meg Marjai József, majd így folytatta. — A mostani avató ünnepségen igazi örömmel állapíthatjuk meg, hogy dicséretes munkát végzett a beruházó, a tervező, s minden. a kivitelezésben részt vevő vállalat. A jelentésből is értesülhettünk arról, hogy a 2,5 milliárdos fejlesztési előirányzat a tervezett beruházás határidőre, és a tervezett pénzügyi kereteken belül valósult meg. Marjai József ezután az Elnöki Tanács nevében kitüntetéseket adott át a beruházás megvalósításában végzett kiemelkedő munkáért. A Munka Érdemrend Tegnap délelőtt Mezőtúron átadták rendeltetésének a város új, 12 tantermes általános iskoláját. Az ünnepségen Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára mondott avatóbeszédet. Részt vett az eseményen Sipos Károly a megyei taarany fokozatát Császár János, a növényolajgyár igazgatója, ezüst fokozatát Erdélyi Sándor, a növényolaj- gyár főmérnöke, valamint Bartos István, az NMV Kutató Intézetének művezetője kapta meg. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Bana László, a SZÁÉV főművezetője, Gonda István II, a növényolajgyár műszakvezetője, Hegedűs Pál, a SZÁÉV lakatosa, valamint Pozsa Sándor, a DÉLÉP kubikosa vette át. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetését húsz dolgozónak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hasonló elismerését tizenhét dolgozónak nyújtották át a tegnapi avató ünnepségen. A kitüntetések átadása után a résztvevők megtekintették a már működő gyár üzemeit. ' H. J. nács elnökhelyettese, ott voltak a városi pártbizottság és a tanács, valamint az iskolát építő megyei építőipari vállalat képviselői, a patronáló helyi üzemek és vállalatok szocialista brigádvezetői, tagjai. Az ünnepi beszéd elhangzása után Bartos Jenőné igazgató vette át az iskolát, majd a zeneiskola növendékei és a kis honfoglalók adtak kedves műsort. A közel 37 millió forintért épült Rákóczi úti Általános Iskola az Alsó-városrész gyermekeinek biztosít jobb tanulási feltételeket. Ebben a városnegyedben ugyanis eddig hét régi iskolaépületben elég mostoha körülmények között tanultak a kisiskolások. Az új oktatási intézményben — népszerű nevén a , Kék iskolában” — lehetőség lesz a kabinetrendszerű szaktantermi oktatás bevezetésére, természettudományi előadóterem, korszerű műhelyek és ötezer kötetes könyvtár segíti az oktatónevelő munkát. Az iskola berendezéséhez, felszereléséhez 28 mezőtúri üzem és vállalat nyújtott társadalmi munkában segítséget. Különösen a DATE mezőtúri főiskolai karának tanüzemében dolgozó Lendület Szocialista Brigád tett sokat az iskolát birtokba vevő hatszáz kisdiákért. A főiskolai brigád „rendezte be” csaknem teljes egészében az új iskola tornatermét de a természettudományi előadóteremben, és a tantermek mindegyikében ott van kezük munkája. Kivette részét az önzetlen munkából természetesen az iskola harmincnégy pedagógusa is. Átadták az új mezőtúri általános iskolát A szolnoki Járműjavító adománya Csapatzászló a megyei rendőr- főkapitányságnak Daróczi András vette át a csapatzászlót Koszorúzások a fővárosban Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól tegnap kegyelettel emlékeztek meg a fővárosban. Koszorúzási ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a Budapesti Pártszékház védelmében. elesettek emléktáblájánál. A Budapesti Pártbizottság nevében Somogyi Sándor, Bozsó László, Király Andrásné és Molnár Endre titkárok, valamint Zathureoky Tibor, a Budapesti Pártbizottság apparátusa pártvezetőségének titkára rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a pártház védelmében részt vett harcosok, a mártírok hozzátartozói, a budapesti és a kerületi pártbizottságok munkatársai, valamint a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. A Mező Imre úti temetőben a munkásmozgalmi panteonnál nyugvó hősi halottak sírjánál, a Budapesti Pártbizottság, a budapesti fegyveres itestüLetek iés a Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. Az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi halottainak a Mező Imre úti temetőben levő emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. Fölcsendült a Himnusz, majd elhelyezték a kegyelet virágait a Budapesti Pártbizottság, a Fővárosi Tanács, a fegyeveres testületek, a Magyar Partizán Szövetség és a KISZ Budapesti Bizottsága nevében. Virágokkal borították az emlékmű talapzatát a fővárosi dolgozók, fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Propagandisták tanácskozása Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront vezető propagandistáinak részvételével tanácskozást rendeztek Szolnokon, a HNF városi bizottságának székházában. Előadás hangzott el a kultúra é.s a művészetek szerepéről életünkben; a propagandamunka feladatairól a megyei pártbizottság középtávú terve alapján; a mozgalom VI. kongresszusa óta eltelt időszak politikai és egyéb ismeretterjesztő megyei tevékenységének tapasztalatairól, a további feladatokról. Tegnap délután a MÁV szolnoki Járműjavító Üzemének művelődési központjában került sor annak a csapatzászlónak az átadási ünnepségére, amelyet a Járműjavító Üzem kollektívája adományozott a megyei Rendőr-főkapitányságnak, kifejezve ezzel a főkapitányság munkájának elismerését, azért, hogy a megye városaiban és községeiben — éppúgy mint az egész országban — szilárd a közrend és a köbiztonság, a lakosság nyugodt körülmények között él és dolgozik. Az ünnepi eseményen részt vett Karasz Lajos rendőr altábornagy belügyminiszter-helyettes, Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői, a megyei társadalmi és tömegszervezete, valamint Szolnok város párt- és állami vezetői. A színházterem széksoraiban egyenruhás rendőr- és munkásőrszaka- szok sorafalai között foglaltak helyet a fő- kapitányság személyi állományának képviselői. Miután az ünnepség elnöke, Tímár Gyula, a Járműjavító üzemi pártbizottságának titkára üdvözölte a résztvevőket, Pacsek János rendőralezredes felolvasta a belügyminiszteri parancsot. Ezt követően Ambrus János, az üzem igazgatója lépett a mikrofonhoz. Megemlékezett arról a 36 esztendővel ezelőtti november 4-ről amikor felszabadult Szolnok városa, majd beszélt az üzem dolgozóinak, munkásőreinek, a rendőri szervekkel kialakított gyümölcsöző kapcsolatáról. Ezt követte az ünnepélyes pillanat, amikor átnyújtotta a vörös selyemzászlót Daróczi András rendőr ezredesnek, megyei rendőrfőkapitánynak aki megköszönte a Járműjavító Üzem vezetőinek munkásainak, s azoknak a dolgozó kollektíváknak, tanároknak és diákoknak az elismerését, akik a csapatzászlóhoz zászlószalagot hoztak. A köszönő szavakat a zászlószalagok felkötése követte. Elsőként a belügyminiszter nevében Karasz Lajos kötött szalagot a zászlóra, majd utána a Járműjavító Üzem a Közé ptiszai Vízügyi Igazgatóság, a Cukorgyár, a rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz, éá a szolnoki Űj városi Általános Iskola képviselői. Ezután Karasz Lajos belügyminiszter-helyettes mondott ünnepi beszédet. Többek közöjt megemlékezett annak a három nevezetes történelmi eseménynek — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a megye és a város felszabadulásának, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának — évfordulójáról amelynek tiszteletére a csapatzászló ünnepélyes átadására is sor került.
