Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

1980. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ülést tartott az országgyűlés kulturális és jogi bizottsága II minőséget szem előtt tartó képzésre van szükség Poszterkiállftás Szentendrén A nő, a táj, az autó és a ló a legkeresettebb poszterté­ma. Ez derült ki tegnap Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központban meg­nyílt első hazai poszterkiál­lításon, amelyet a Képzőmű­vészeti Alap és a PIÉRT ren­dezett. A bemutatón mintegy 100 féle különböző méretű, témájú „szoborplakátot” so­rakoztattak fel. A bemutató megrendezése azért is időszerű volt, mert a PIÉRT piackutatása szerint kielégítetlen a poszter iránti kereslet, pedig a vállalatnak megfelelő a választéka a kis méretű, az ajtónyi vagy akár az egész falat beborító ké­pekből, fotókból. A kereske­delmi hálózatban azonban még lehetősen kevés helyen, jobbára csak a saját bolthá­lózatban árusítják ezeket az alkotásokat, így a közönség tájékozatlan a tényleges kí­nálatról. A vállalat az eddi­gieknél szélesebb, körben kí­vánja értékesíteni e termé­keit, s már megkezdte a poszterállványok szétosztását az ÁPISZ-, és az áfész-bol- tokban, hogy a kínálatot a vásárlók számára bemutat­hassák. A PIÉRT rendelés után néhány nappal szállítja a kiválasztott képeket. Kará­csonyra a jelenlegi 25—30 helyett már több mint száz­ötven üzletben árusíthatják a posztereket. A szentendrei kiállítás de­cember 14-ig tart nyitva. Üzemorvosok közgyűlése A munkahelyi gyógyítás és megelőzés tevékeny időszaká­ról, az utóbbi négy évben el­ért eredményekről vonnak mérleget és körvonalazzák a további tennivalókat a Ma­gyar Üzemegészségügyi Tu­dományos Társaság tegnap­ra összehívott közgyűlésén. Az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet budapesti székházában meg­kezdődött tanácskozáson több száz üzemorvos vesz részt. A társaság vezetőségének be­számolója rámutat: az utób­bi években megszervezték az üzemegészségügyi szakrende­léseket. kialakították ezek szakfelügyelői hálózatát. A különféle egészségpolitikai, 'szaTcmaii intézkedések előtt véleményt kértek a főhatósá­gok a társaságtól, például az üzemorvosok ügyeleti és készenléti beosztásáról, mun­ka- és védőruhájáról, a szak­vizsga feltételeinek és anya­gának meghatározásáról. A közgyűlésen tisztújítás­ra is sor került. A felszabadulás óta eltelt időszakban felsőoktatásunk történelmi átalakuláson ment át. Céljaiban, szerve­zeti elveiben szocialista jel­legű felsőoktatási rendszerré vált, s teljesítette alapvető feladatait a szakemberkép­zésben, az értelmiségi után­pótlás neveléseben. A fenti sommázó megálla­pítások az országgyűlés kul­turális bizottságának tegnap, a Parlamentben megtartott tanácskozásán hangzottak el. A magyar felsőoktatás helyzetéről és továbbfejlesz­tésének feladatairól szóló írásos beszámolót Pozsgay Imre művelődési miniszter egészítette ki. Az ország 1945-ös korszakváltásától napjainkig ívelő, egészében sok eredményt felmutató fejlődés mellett szólt azok­ról a tényezőkről is, ame­lyek felsőoktatási rendsze­rünk mélyreható vizsgálatát, a továbblépést jelentő fel­adatok kijelölését parancsol­ták. Ezek közé tartozik a felgyorsult technikai-tudo­mányos változásokkal össze­függő szakember-igény, to­vábbá a lakosság mind szé­lesebb rétegeinek törekvése, igénye a diploma megszer­zésére. A beszámoló fölötti vitá­ban kiemelten foglalkoztak a felsőoktatással. Hangsú­Az idei esztendővel záruló középtávú jogkodifikációs program teljesítéséről és a következő esztendőkre most formálódó jogalkotási teen­dőkről tárgyalt tegnapi ülé­sén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága, dr. Gajdócsi István elnökletével. A jogalkotási feladatok több évre terve­zett programozása és végre­hajtása kiállta a gyakorlat próbáját — állapították meg a képviselők sokrétű vitá­jukban, amely dr. Petrik Ferenc igazságügyi minisz­terhelyettes tájékoztatója nyomán bontakozott ki. 1981-ben immár a harma­dik olyan, öt esztendőre szó­ló kodifikációs program megvalósításához kezdenek hozzá, amelyben elsősorban lyozták: át kell térni a mi­nőséget szem előtt tartó képzésre, még ha a tanári karban, anyagiakban, tár­gyiakban jócskán akadnak is ellátási feszültségek. Mi több, az ellentmondások a jövőben gyarapodni látsza­nak, hiszen a koncepció sze­rint több elsőévest kívánnak majd felvenni az intézmé­nyekbe, s a jövőben ismét az egyetemi bázisokra épü­lő továbbképzés megoldásra a tudományos intézményhá­lózat, a felsőoktatás és a Magyar Tudományos Aka­démia integrációjában kere­sendő. Az észrevételekre Pozsgay Imre és Korcsog András művelődési államtitkár vála­szolt. Óvári Miklós, a bizottság elnöke foglalta össze a vitát kiemelve: üdvözlendő, hogy akkor került a képviselők elé a fejlesztési koncepció, amikor az még formálható. Formálni is kell, hiszen 1983-tól, a végrehajtás idő­szakától a realitásokkal, a tényleges lehetőségekkel kell összevetni majd az ideális helyzetet célzó elképzelése­ket Érdemes, értelmes ez a munka, hiszen az oktatás a leggazdaságosabb, s viszony­lag gyorsan megtérülő be­fektetés. a magasabb szintű jogszabá­lyok — törvények, törvény- erejű rendeletek előkészítése és hatályba léptetése szere­pet E középtávú terv elő­készítésénél a jogrendsze­rünk továbbfejlesztése szem­pontjából alapvető követel­ményként vették figyelembe, hogy meg kell gyorsítani az alacsonyabb szintű jogszabá­lyok korszerűsítését és egy­szerűsítését. A bizottsági vita két fő gondolati vonulataként emel­te ki összefoglalójában a mi­niszterhelyettes azt az igényt, hogy a jogalkotásban messzemenően érvényesíteni kell a demokratizmust és tö­rekedni kell „stabil” jogsza­bályok megteremtésére, a ma még kétségtelenül meg­lévő túlszabályozás vissza­szorítására. II jogalkotásban is érvényesíteni kell a demokratizmust A köpönyeg színe Nem könnyű indulatok nélkül beszélni és írni róluk. So­kan vannak, és bár távol áll tőlem az emberekkel szembeni bizalmatlanság, azt hiszem, sokan és sokáig lesznek. Az élet legkülönbözőbb területein megtalálhatók, más az életkoruk, eltérő az iskolai végzettségük, de abban azonosak, hogy a képletes köpönyegüknek van színe és visszája, ami még nem lenne baj, ha nem cserélgetnék őket. Példák, abban a tudatban, hogy a sort bárki kapásból meghosszabbíthatja. A nyugdíj előtt álló válla­lati igazgató utálta a futballt. Ha valaki szóba hozta előt­te, leintette: „Nem érdekel, kérem, a cirkusz”. Egyik osztályvezetője srác­korában focirajongó volt, mindenki tudta róla, hogy futballistaként is csinálhatott volna karriert, ö azonban, persze, csak mielőtt az omi­nózus igazgató vállalatához került csoportvezetőnek, ki­zárólag mint szurkoló járt a meccsekre. Ám amikor meg­tudta, hogy új munkahelyén nem sikk futballmérkőzésre járni, sőt még beszélni se ajánlatos a fociról, leszokott vasárnapi kedvteléséről. Az igazgató mind jobban meg­kedvelte beosztottját, aki ha csak módja adódott, szapul­ta „ezt a cirkuszt”. Szépen haladt előre a ranglétrán, a kilátásai egyre kedvezőbbé váltak. Osztályvezető lett. Az igazgató nyugdíjba vo­nult, a helyét egy sportked­velő fiatalember vette át, akinek legkedvesebb szórako­zása a futballmeccs. Az osztályvezető természe­tesen fordított egyet a köpö­nyegén, és azóta minden mérkőzésen megjelenik. És mit tesz a véletlen, valahogy mindig az igazgató mellé ke­rül. onnan szurkolja végig a meccseket. # * * * Szakmunkás ismerősöm fel­hívott telefonon, és izgatott hangon elpanaszolta, hogy óriási igazságtalanságot kö­vet el a művezetője, szerinte és visszája még lop is. Megpróbáltam nyugtatgatni, hogy talán té­ved, mert ez rendkívül súlyos vád, de ha sikerül is bebizo­nyítani, akkor se a sajtónál kell először keresni a fele­lősségre vonás lehetőségeit. Helyesebb, ha a munkahe­lyén, a művezető főnökeinél teszi azt. Lecsapta a telefont. Már el is feledkeztem a beszélgetésünkről, amikor összefutottunk az utcán. Eszembe jutott dühös kifaka- dása, és megkérdeztem, mi van a művezetőjével. Legyin­tett. Végül nagy ímmel-ám- mal elmondta, hogy akkor nagyon mérges volt, tulaj­donképpen jó ember a műve­zető, csak egyszer kihagyta a prémiumból, és ő az első dühében hívott fel, de most- már minden rendben, nagy prémiumot kapott, és semmi sem áll távolabb a főnöké­től, mint hogy lopjon, sőt, a legigazságosabb, legbecsüle­tesebb művezető a világon. Bendó János r Őszi ^ pillanatok! Fotó: Nagy Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents