Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1*80 november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 A házasság iskolája A kölcsönös megbecsülésről Rossz szokásból, vagy ami még rosszabb, helytelenül al­kalmazott bírálatból elég gyakran előfordul, hogy a házas­társak egymásról lekicsinylőén nyilatkoznak. Sokszor nem­csak egymás között, hanem mások előtt is. Ez sérti a mási­kat, és nem egyszer kötekedővé teszi. Ezzel nemcsak romlik, a házasfelek közti harmónia, hanem a vélt vagy tényleg meg­levő hiba kijavítását sem eredményezheti. A tapintatlanul alkalmazott bírálatra „csakazértsem” hangulat uralkodik el a másik házastárson, és a felrótt hibát már nem is akarja kijavítani. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a feleség lekicsinylőén mondja a férjéről, még egy autót sem képes „összeka­parni”. Bezzeg a Kissné fér­je ... A férj nehezen viseli el a „bezzeg” összehasonlí­tásokat, és indulattól fűtött hangon válaszol. De az sem ritka, hogy a férj nyilatko­zik lekicsinylőén a felesé­géről, apróbb hibáit felna­gyítja, vagy jó viccnek tart­ja életkorának emlegetését stb. Az sem szerencsés szo­kás, ha a férj csak más nő­kön veszi észre, hogy szép a frizurája, ápolt a bőre, ízléses a ruhája. Ez a férj részéről bizonyos fokú elfá- sultságra utal, és nem erő­síti a házastársi kapcsolatot. A házastársakat kezdetben sok-sok érzelmi szál fűzi össze. Ez a szoros kapcso­lat az összetartozás jó érzé­sével tölti el a házasfeleket. A házasság tartóssága érde­kében mind a két félnek vi­gyáznia kell arra, hogy ezek a szálak ne szakadjanak el, sőt, még jobban megerősöd­jenek. Igen erős szál a köl­csönös megbecsülés érzése is. Jó tudni,, hogy a másik fél értékeli külső és belső jótulajdonságait, egyéniségé­nek szép vonásait. Ha a há­zasság hosszú évei alatt el­kopnak az egymást értékelő színek, érzelmek, akkor az egyik igen erős összetartó szál elszakad. Pedig kölcsö­nös megbecsülés nélkül nincs jó házasság, vagyis nincs tartósan jó házasság. A kölcsönös megbecsülést motiválja az egymás iránti apróbb figyelmesség is: pél­dául a feleség szépen megte­rített asztallal várja haza a férjét; kedvenc ételét főzi; kedvesen megsimogatja; bi­zalommal elmondja gond­jait, örömeit; érdeklődik munkája iránt, és még so­rolhatnám tovább. Ugyanígy a férj részéről is megbecsü­lést jelent, ha udvarias a feleségével szemben; segít a házimunkában, nem engedi, hogy felesége erejét megha­ladó munkát végezzen; ap­róbb figyelmességgel ked­veskedik neki; észreveszi, hogy fodrásznál volt stb. Ha a mindennapi életben a kölcsönös megbecsülés ezer apró jele hiányzik a házasfelek életéből, azt je­lenti, hogy a házasság tar­tósságát veszély fenyegeti. A házasságot összetartó erő kezd lazulni. Ha a férj vagy a felesig úgy véli, hogy a másik fél magatartásában, életvitelé­ben valamilyen hiba van, ne gúnyosan, lekicsinylő bí­rálattal, bántóan hívja fel erre a figyelmét, hanem őszinte beszélgetés formájá­ban. Segítőkészen, emberhez, házastárshoz méltóan. Ez a módszer lesz eredményesebb. F.K. Tűvel és fonallal Prósz Veronika iparmű­vész — aki lapunk hasáb­jain is gyakran ad barkács- és kézimunkatanácsokat — kiállításon mutatta be játé­kos ötleteit. Tűvel és fonal­lal — hirdette a kiállítás az Ez a divat közönségszolgála­tának budapesti helyiségé­ben — s a bemutatott já­tékokhoz valóban nem kel­let más: egy kis maradék fonal, tű és egy kis ügyes­ség. Kötött, horgolt, babák, állatfigurák, ruhadíszek, po­háralátétek, szívek, övék. Olyan hulladékból, mara­dékból összeügyeskedett tár­gyak és játékok, amelyet a mamák gyorsan elkészíthet­nek csemetéiknek. S amely­nek a gyerekek bizonyára jobban örülnek, mint a drá­ga, készen vett játéknak. Hát még ha a készítés tit­kaiba is beavatjuk a kicsi­nyeket. Mert Prósz Veroni­ka ■ arra is ad ötleteket, hogy a mamák, 'az óvónők, a pe­dagógusok könnyű fogások­ra, gyorsan megtanulható fortélyokra tanítsák a gye­rekeket. E módszerekkel az­tán a gyerekek is készít­hetnek ajándékot szüleik­nek, testvéreiknek, egymás­nak. A kiállításon a gyerekek százait ismertette meg ügyes, ötletes szövőjátékával. Óvo­dások, kisiskolások egymás kezéből kapkodták ki a kis „szövőszéket”. Bújtatták a fonalat, csavar­tak, fontak, játszottak. A kiállított tárgyakat kézbe vehették, forgathatták, le­másolhatták. Játszhattak és játszottak szívesen, önfeled­ten. A legilletékesebbek, a gye­rekek körében osztatlan si­kert aratott a fiatal iparmű­vész. De érdeklődéssel fi­gyelték munkáit a pedagó­gusok, a szülők is. Hiszen alkotó, örömszerző játéko­kat tanultak meg itt. Olyan ügyességfejlesztő gyakorlato­kat, amelyeknek haszna is van, amelyben a játék és a munka is megtestesül. Hogy önök is kipróbálhas­sák, legközelebb elmondjuk, hogyan készül a szövőjáték. ínyencek részére SZÖLÖTORTA Hozzávalók: hájastészta (ké­szen vásárolt), 10 dkg mogyoró­reszelék. 2—3 evőkanál cukor, V* reszelt citrom héja, 4—5 evő­kanál tejszín. 50 dkg fehér és fekete szőlő. 4 evőkanál barack- lekvár, í—1,5 dl tejföl, 1 evő­kanál cukor, 2 evőkanál pirított mandula. A tésztadarabokat először meg­kenjük baracklekvárral és man­dulamasszával, amit reszeltman- dula, cukor, citromhéj és tejszín keverékéből csinálunk. Azután hozzátesszük a kimagozott sző­lőt. Majd a tetejét megkenjük baracklekvárral. és beszórjuk mandulareszelékkel és tejszínnel tálaljuk. SZŐLŐ DESSZERTNEK A desszertnek nem kell fel­tétlenül édességnek lenni. Pél­dául desszertként fogyasztha­tunk szőlőt sajttal (parmezán- nal, paprikasajttal stb.). Az ínyencek közül sokan jobban kedvelik desszertként a gyümöl­csöket és sajtokat, mint az édes­séget. Szívesen fogyasztanak szőlőt . és körtét, és különböző gyümölcsöket és sajtokat. Ez az olasz konyha. A béres vacsorája E ljött az ősz,- és a gaz­da úgy gondolta, hogy itt a legfőbb ideje az őszi szántás és vetés elvég­zésének. De segítsége nem volt, mert épp akkoriban a régi bérese elszegődött egy másik tariyára. Gond azért nem volt, -mert hamarosan talált egy alkalmasnak lát­szó másik cselédet. A kör­nyék legszegényebb embere volt ez. Könnyen megegyez­tek; az új béres nem kért sokat, a fizetségen felül ka­pott hajlékot is, meg kasztot. — Nem sok a földem — mondta a gazda —, ezt a kis birtokot egy hónap alatt fel­szánthatod és be is vetheted. Van két jó lovam az eke elé. a vetőmag meg ott áll zsákokban a csűrben. Másnap hajnalban a béres már hozzá is látott a szán­táshoz, és mivel megszokta a munkát, meg szorgalmas is volt, ezért már mindjárt az első napon jókora darab földet felszántott. Csak az volt a baj, hogy este elma­radt a vacsora, csak reggelit meg ebédet kapott. Meglepő­dött ezen a szegény ember, de nem szólt semmit. Úgy hitte, véletlenül feledkeztek meg róla. Végezte a dolgát másnap is, harmadnap is, de amikor csak nem adták ki az estéli ételadagját, be­állított a gazdájához. Éppen vacsoránál találta. — Gazduram — mondta tisztességtudóan a béres —, már harmadnapja nem ka­pom meg az esti étkeme . pedig az kijár nékem. Hi­szen teljes ellátásban egyez­tünk meg. Így felelt a gazda, minden harag nélkül: — Vacsora nem jár neked, t Lakástextil­választék A textil a lakásban hasz­nálati funkciója mellett fon­tos hangulatteremtő, díszítő elem. A bútorokon alkalma­zott textíliák a padlószőnyeg vagy Szőnyeg, a - függöny, a sötétítők, a térítők színes foltjai vidám, vagy komor, ünnepélyes vagy rideg hangu­latot áraszthatnak. Egymás­sal összhangban harmóniát teremthetnek, az össze nem illő textilek ijesztő tarkasá­got, idegesítő diszharmóniát. Az őszi BNV-n a legna­gyobb lakástextilgyár, a szombathelyi Lakástextil . Vállalat több ezres kollek­ciójában örömmel fedeztük fel az egyszínű, természetes, alapanyagokat felhasználó, vagy azt utánzó rusztikus, műszál bútorszöveteket. Megjelent a most világszer­te oly divatos plüss — nem­csak egyszínű, hanem apró mintás és csíkos» változatban is. Viktória elnevezésű ja- quard plüss bútorszövetük vásárdíjat is kapott. A ja- quard és nyüstös szövetek a természet színeit mintázzák. — Sokszínű sötétítő-függö­nyeik végre lehetőséget ad­nak arra, hogy a lakás egyéb berendezéseivel harmóniába hozzuk az ablak táját is, A vállalat szakemberei el­mondták, hogy fél éven be­lül reagálni tudnak a divat változásaira. Követni tudják a felhasználók, a bútorgyá­rak igényeit. S hogy a be­mutatott bútorszövetek két­harmada kapható. Most már a bútorgyárakon és a keres­kedelmen a sor — hogy jól válasszanak. (km) Hűvös napokra A kabátokkal úgy van az ember lánya, hogy amikor vadonatúj, örömmel, büsz­kén viseli. Következő évben „no még egészen divatos” felkiáltással veszi magára. A harmadik őszön meglehető­sen fanyarul mustrálgatja, forgatja, sóhajtozik, amikor előkotorja a molyirtóból. Nos, ehhez a kritikus pilla­nathoz kapcsolódik első öt­letünk. >■ A kabát ujjára (bőhátú fazonhoz is illik) külön szab­junk (vagy varrassunk) két „mini-pelerint”. Lehetőleg a kabát színével harmonizáló, de elütő mintájú, azonos fo- gású kelmét használjunk fel hozzá. Ebből készül a bő, tölcsérszerűen szélesedő pe- lerin-ujj, amely alul a hón­aljtól nyitott, felül pedig öt gomblyukkal ellátott. A ka­bát karöltőjének felső ré­szére pedig öt gombot var­runk, erre gomboljuk rá a repülő „pót-ujjat”. Nemcsak melegít és mutatós, de új­szerűvé varázsolja az egész kabátot. Ugyanebből az anyagból a gallér alá elöl keresztpántot tehetünk két gombbal. A kosztümöt is megfiata­líthatjuk a következőképpen. Kabátját sprencerszerűen megrövidítjük, és kissé be­szűkítjük a derekánál. A szoknya elejéről a holt ki­engedjük, a szoknyát közé­pen felvágjuk és három gombbal látjuk el, továbbá ferdén szabott zsebet készí­tünk rá. A kabát gallérjára virágot vagy bőrből készült kitűzőt tehetünk. B. K. Szám pótlás Írjátok be az ábra üres mezőibe az alábbi számokat úgy, hogy minden vízszintes és függőleges sor, valamint a két átlő számainak összege 120—120 legyen! 4, 16, 34, 46, 64, 76. •ot 9i k !» o» sí :»» w oi :s3xrajoam jóember. Mert tudnivaló, hogy az esti étkezés nem egészséges; jobb, ha üres gyomorral fekszik le az em­ber, hiszen teli hassal nem megy olyan nyugodtan az al­vás. Neked pedig jól ki kell pihenned magad, hogy reg­gel friss erővel láthass hoz­zá a munkához ... Nem szólt semmit erre a béres, kénytelen-kelletlen tu­domásul vette, hogy ennél a fukar gazdánál nem számít­hat napjában csak kétszeri étkezésre. Tette hát a dol­gát zokszó nélkül, a hónap leteltével azután odaállt me­gint a munkaadója elé. — Megvagyok a munká­val, gazduram — mondta. — Nem maradt felszántat- lanul annyi föld se, amekko­rára a subámat leteríthet­ném.. Elámult, elbámult erre d beszédre a gazda. — A szántással megvagy, ezt magam is tudom — szólt felfortyanva. — De a vetés­hez még hozzá se fogtál. Hi­szen ott van mind a tizen­két zsák vetőmag a csűrben, érintetlenül! Nem fogyott el abból egy szem se, hacsak az egér ki nem kezdte. A béres megsodorta a ba­juszát. — Így van, gazdám — fe­lelte. — Csak hát neked is tudnod kell, hogy nyakun­kon a tél, nemsokára leesik az első hó. Akkor meg téli álomba dermed a mező, alusznak a barázdák is a földeken. A tél a termőföld éjszakája, és te tudod a leg­jobban, hogy éjszakára nem szabad megterhelni a ben- dőt. A felszántott barázdá­nak se tenne jót, ha téli nyu­godalma idejére megtömnék vetőmaggal... E lértette a zsugori gazda a fortélyos beszédet, el is szégyellte magát, és attól fogva nem maradt el többé a cselédember min­dennapi vacsorája. De nem lett híja aztán az őszi vetés­nek se. Heves Ferenc Keserű a csokoládé... A Nagyi — hiába, ez már a korral jár! — igen-igen feledékeny. Hol a szemüvegét kere­si, hol a fogkeféjét, a lakáskulcsát, a pénztár­cáját — percek alatt ki­repül a fejéből, hogy hol tette le. Egy valamit azonban mindig észben tart: születése napján a család minden tagja ma­lomkerék nagyságú cso- kitortát kap tőle, amit cukrásznál rendel, — azt ugyanis a Nagyi módfe­lett szereti. Az ö kedvéért minden vasárnap süt a menye valami. finomat, és ter­mészetesen a születésna­pi ajándékok mellé Na­gyi is megkapja a csoki­tortát, azaz, hogy az idén __ hogy is mond­j am ... A hét közepén szokatlanul csöndes volt a Nagyi. Faggatták: fáj talán valamije? Nem panaszkodott, csak a szokástól eltéföen lefek­vés előtt sorra puszilt mindenkit. Akkor súgta a menye fülébe: ma let­tem hetvenöt éves. No­sza, nagy bocsánatkéré­sek közepette megbe­szélték, hogy jóváteszik a mulasztást, a hét vé­gén tartják meg a szü­nnapot, amiről a sok látás-futás közben vala­hogy mindenki megfe­ledkezett. Hanem a vasárnapi tortának nem. lett olyan sikere, mint máskor. Na­gyi úgy érezte, keserű a csokoládé ... talán mert feledékeny, öregszik — a menye. — re — önfeledt játék a kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents