Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

1980, november 23., SZOLNOK MEGYEL NÉPLAP 3 LAKÁSFENNTARTÁS-FELÚJÍTÁS ÜL Széna, szalma, fólia Mindenki másképp csinálja Biztató szolnoki tervek Mondják, hogy a szolnoki­aknak nincs okuk a panasz­ra. Sok az új lakótelep a városban, házaik felújítása a jövő gondja. Mire ezeket körül kell állványozni, ad­digra kialakul a házgyári lakások felújításának kor­szerű technológiája is. A szakemberek már dolgoz­nak rajta itthon és külföl­dön is. Egyébként az a hír járja, hogy a jövőben annak a vállalatnak kell a házat felújítani, amelyik építette. Még nem tartunk itt. Nem vitás, hogy az összkép jó, hiszen a megyeszékhely 6 ezer 800 tanácsi bérlakásá­nak 25 százaléka összkom­fortos, (ötször annyi, mint pesten a VII- kerületben), 63 százaléka komfortos, nincs egyetlen 100 évesnél ré­gebbi lakóépület se, s a la­kásoknak több mint fele nincs még tízéves (a példa­ként említett budapesti kerü­letben csak matuzsálemkorú bérházák vannak). De az sem lehet vitás, hogy ez idáig nem sok gondot, energiát, pénzt fordítottak Szolnokon a felújításra már régen megérett bérlakásokra. Ter­vezni ugyan tervezték, hogy a legromosabbak közül egyiket is másikat is rendbe hozzák majd, az elmúlt tíz évben azonban nem készült olyan lakásfelújítási terv, amelynek egy töredékénél több megvalósult volna. Még a módosított terveket sem lehetett komolyan ven­ni. Miért? Mert ha pénz volt, kivitelező nem akadt. Ha kapacitás lett volna, fi­zetni nem tudtak. Ha pénz is volt meg kapacitás is. ak­kor az átmeneti lakás hi­ányzott. De leginkább ez az utóbbi. Evők óta az átmene­ti lakások hiányát tartották kulcsproblémának. Szolno­kon tizenöt átmeneti lakás volt mindössze. „Nem ültünk ölhetett kézzel” — Ma mi a helyzet? Jobbak-e az esélyei a belváros 50—60 esztendős házainak arra, hogy utcafrontjuk belátha­tó időn belül visszanyeri eredeti szépségét, hogy falai között elfogadható életkörül­ményeket teremtsenek. A szó Komáromi Györgyé, az IKV igazgatójáé: — Sok mindenben osztom a véleményét, de az igaság- hoz hozzátartozik, hogy ez­zel az esztendővel bezáródó fél évtizedben nem ültünk ölhetett kézzel- Túl va­gyunk 72 lakás teljes fel­újításán és. újabb negyven- háromét kezdtük el. Meg­csináltuk 27 énület . külső tatarozását. Épülotgéfpészieti felújításokat végeztünk, 1200 lakásba kötöttük be a köz­ponti antennát. Ügy tudom, a lakók egyetértéssel nyug­tázták mindezt. — Kivéve a frissen felújí­tott Verseghy út 7. szám ház nyolc lakásának bérlő­jét, akik megmakacsolták magukat és nem akarnak lakásukba visszaköltözni. Tengernyi kifogásuk van. Nem szeretnének olyan ház­ban élni, ahol néhány la­kótársuk, enyhén szólva, az együttélés legminimálisabb szabályát sem tartja be. Meggyőződtem róla, így igaz. Van olyan bérlő, aki vissza­költözött ugyan, de azt mondja, már százszor meg­bánta. Szénkupacra nyílik a lakása minden ablaka, il­letve túlzás, hogy nyílik bármelyik is. Változatlanul salétromosak, nedvesek és már válik a vakolat a fris­sen felújított ház f fa­lának vakolata. Nem vá­lik a kivitelező, az Építő Javító Szolgáltató Vál­lalat dicsőségére ez a több mint két és fél millió forin­tos értékű felújítás. — Abból a házból sokkal többet nem lehetett kihozni. A garanciális javítások ide­jén műanyag lambériával burkoltattuk be a nedvese­dé falfelületeket. A reni- tenskedő lakókat nem ml költöztettük oda. A megol­dáson töprengünk. Szeret­nénk, ha nem kónyszerlépés- hez, hanem megegyezéshez vezetne. Nem versengenek a felújításokért — Mikor lesz a szolnoki IKV-nak elegendő átmeneti lakása? — Már 25 átmeneti laká­sunk van. Számuk jövőre újabb tízzel gyarapodik. Ezekben a napokban válik beköltözhetővé az Üttörő utcában épült tizenkét át­meneti lakás is. — Láttam az ÉPSZER épí­tette új átmeneti lakásokat. Szépek. Talán funkciójukhoz képest túlzottan is azok. Olyan az az épület, mint egy társasház. És hát kevés­bé értékes területre építet­ték volna. — Nem is volt olcsó, 5,4 millió forintba került. — Békéscsabán láttam egyszerű, de a célnak töké­letesen megfelelő tiszta, ké­nyelmes, átmeneti lakásokat, amiket az IKV egy tömbben épített meg. — A mi vállalatunk nincs berendezkedve a lakásépítés­re. De a következő téridő- szak első éveiben Szolnokon is lesz lehetőség arra, hogy kisebb ráfordítással alakít­sunk ki átmeneti lakásokat. Az emeletráépítésre gondol­junk, HairminökMenc lakást fogunk nyerni ezzel. És ké­szül már újabb tizenhat át­meneti lakás terve, amely­nek építését 1982-ben kez­dik el. 1985-re 102 átmeneti lakás lesz a városban- Erre alapoztuk, a felújítás, a kar­bantartás hosszú távú, 1990- ig szóló tervét. De a felújí­tás tempója már a követke­ző ötéves időszak utolsó há­rom esztendejében fel fog gyorsulni. Ekkor kerül sor a sokat emlegetett és sokszor . az orrunk alá dörzsölt két régi belvárosi ház generál felújítására is. — Ha lesz vállalkozó a felújításra. A szolnoki épí­tőipari vállalatok és szövet­kezetek nem versengeneg az ilyen munkákért. Vagy egyedül meg tudják olda­ni? — Nem. És való igaz, hogy a kivitelezők biztosítása tű­nik ma a legbizonytalanabb­nak. Már a következő öt­éves tervidőszak elképzelé­seiről tárgyaltunk az ÉP- SZER-rel, az Építőipari Szö­vetkezettel, az Építő Javító Szolgáltató Vállalattal és a Szolnok megyei ÁÉV-vel. Nem mondhatom, hogy mindenben közös nevezőre jutottunk. Például egyik vál­lalat sem mutatott hajlan­dóságot arra, hogy a két leg­kritikusabb régi bér­házunk felújítását elvál­lalja. A békéscsabaiak (tudom:, hiszen jártam ott tapasztalatcserén nem égvszer), azért vannak sokkal előnyösebb helyzet­ben. mert nincsenek kiszol­gáltatva a kivitelezőnek­— Tehát a kivitelezőkön áll vagy bukik, hogy öt év alatt a tervezett 240 lakást felújítják-e? — Így van. Abban bízom, hogy az építőipari vállalatok a szövetkezetek rákénysze­rülnek, hogy elvállalják a bonyolultabb, hosszadalma­sabb, kevésbé kifizetődő házfelújításokat is, mert kevesebb új beruházásra lesz lehetőség az elkövetke­zendő időben, tehát keve­sebb lesz a munkájuk is. — A pesti VII. kerületi IKV-nál hallottam, hogy a kiköltözés nélkül is felújít­ható, korszerűsíthető laká­sok bérlőit sokféle módon ösztönzik arra, hogy maguk végeztessék el a 'lakások fel­újítását és előlegezzék meg annak a költségét. Önöknél nincs ilyen gyakorlat? — Alfajában a sortata­rozásoknál javasoljuk a bér­lőknek, hogy amíg mi kívül. ők addig belül tegyék rend­be a lakásukat. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a felújí­tásra többféle címen is kap­hatnak hitelt, és a jogos ki­adásaiknak előírt hányadát visszatérítjük, de nagyon ke­vesen élnek ezzel a lehető­séggel. A bérlők többsége azt tartja a legegyszerűbbnek, a legpraktikusabbnak, ha ta­nácsi lakásban az IKV-sok bontanak, szerelnek, javíta­nak. — És győzik? — Ma még elég nehezen, ezért akarunk házon belül is erősíteni. Az eddigi évi tízmillió forint értékű felújí­tási és karbantartási mun­kákat a jövőben megdupláz­ni. Ezért gépesítünk, ezért térünk át a korszerű anya­gok felhasználására, fordí­tunk nagyobb gondot a holt idő csökkentésére, a szakmai továbbképzésre, a szervezet­teb munkára- Hogy mást ne mondjak, eddig egy volt, ma nyolc mérnöke van a vállalatnak. Az idei felújí­tási, karbantartási munkák, már saját tervezésűek vol­tak. S az elkövetkezendő időkben nem kell idegen vál­lalatok tervszolgáltatására várni. Mint mondtam, a következő öt esztendő felújí­tásainak anyagi fedezete biztosítottnak látszik. Átme­neti lakásunk is lesz elegen­dő. Elsőrendű társadalmi érdek * VII. Nem volt szándékunkban a három várost szembe állí­tani egyik vagy másik ro­vására, a látottakat, hallot­takat összevetni. Hiszen a világváros legzsúfoltabb ke­rületében, — ahol négyszer annyi lakásnak kell a gond­ját — s mennyivel súlyo­sabbakat, mint Szolnokon! — viselni, mint a két me­gyeszékhelyen együttvéve, s ahol arra kényszerülnek, hogy matuzsálemi korú bér­házak életét hosszabbítsák meg — más méretekben kell gondolkodni. De talán követendő példa lehet minden város számára az a formáiban rugalmas, de ugyanakkor fegyelmezett, összehangolt munkát, szer­vezést feltételező törekvés, amellyel igyekeznek közös nevezőre hozni a főváros VII. kerületében a társadal­mi és az egyéni érdekeket­Nem vitatjuk, hogy a la­kásfenntartás, felújítás fel­adatainak megoldásához meghatározott mennyiségű átmeneti lakásra szükség van. Ennél azonban alapve­tőbb, hogy a pénzügyileg megalapozott tervekhez ele­gendő építési-szakipari kapa­citás álljon rendelkezésre. Meg kell tehát teremteni a különböző tanácsi építő szer­vezetek, építőipari szövetke­zetek együttműködését a kivitelezésben, s célszerű na­gyobb támogatást és ösztön­zést adni a lakásfenntartó szövetkezeteknek is, s na­gyobb munkák esetén az ál­lami építőipar részvétele is nélkülözhetetlen. (Ez nem hiú remény: eljön majd az idő, hogy családi ház építé­sére is vállalkoznia kell, s a nagyobb felújítási munkák is jól jönnek majd neki. Er­re a helyzetre is előrelátóan fel kellene készülni az ÁÉV- nek.) S mint a VII- kerüle­ti példa bizonyítja, a lakos­ság anyagi részvételének ösztönző, rugalmas formái is jelentősen lendíthetnek az ügyön, 'meggyorsíthatják a feladatok végrehajtását. A költségtakarékos felújí­tás, karbantartás, a rekonst­rukció, átalakítás presztízsét és megbecsülését minden té­ren kívánatos fokozni, így a lakáskérdésben is, mert gaz­dasági lehetőségeink köze­pette. gazdasági céljaink ér­dekében, . az életkörülrrié- nyek-, a lakosság közérzeté­nek javításában^ növekvő a szerepe. VÉGE Kovács Katalin Szervezéssel, kedvezményekkel és szolgáltatásokkal segítenek Közös gazdaságok a kistermelőkért A központi és megyei intézkedések eredménye­ként egyenletesen fejlőd­nek a háztáji és kisegítő gazdaságok, amelyek a megyében negyvenkét ezer hektáron, a mezőgaz­dasági terület kilenc százalékán gazdálkod­nak, és 30 százalékkal részesednek a mezőgaz­dasági termelésből. A helyi sajátosságokat jól kihasználva a kisterme­lés fejlesztéséhez, sta­bilizálásához — a népgaz­dasági érdekekkel és a megyei pártbizottság cse­lekvési programjával összhangban — jelentős segítséget adnak a megye mezőgazdasági termelő- szövetkezetei is. Nem esőkként a kocaállomány Jászapátin, és az ottani Velemi Termelőszövetkezet működési területéhez tarto­zó Jásziványban csaknem félezer fejőstehenet tarta­nak a portákon, de amint az országosan is jellemző, a két jászsági településen is a ser­téstartás a háztáji és kisegí­tő gazdaságok legjelentősebb ágazata. Ebben az évben pél­dául nyolcszáznál több csa­láddal kötött szerződést a szövetkezet az ÁHV megbí­zásából, a háztáji ágazat vár­ható 77 milliós forgalmából 45 millió forintot tesz ki a sertésfelvásárlás,- értékesítés. A háztáji kocaállomány Jászapátin és Jásziványban azonos az előző évivel. Ez annak köszönhető, hogy az ÁHV „kocakihelyezési” ak­ciójához csatlakozva a Ve­lemi Tsz az idén hatvanki- lenc vemhes kocát adott el a kistermelőknek. A háztáji állattartás egyre kevésbé épül a saját termelésű ta­karmányra, ezért az áfész és a GMV takarmányellátását jól kiegészíti a tsz Jászapá­tin megnyitott terménybolt- ' ja. Az udvarokban sertést hiz­laló tsz-tagoknak kedvezmé­nyes bérleti díj mellett ad a gazdaság személyenként 50 négyszögöl lucernaterületet, és soron kívül biztosítanak kedvezményes térítés mellett fuvareszközöket az ÁHV-nek átadásra szánt jószágok el­szállításához. A háztáji kisegítő gazda­ságoknak nyújtott sokirányú segítség révén évente két­százzal több hízott sertés ke­rül ki a két településen a kistermelőktől, akik az idén eddig 12 ezret értékesítettek a tsz-en keresztül. Ez több, mint a kétszerese annak, amit 1980-ban elad illetve feldolgoz a közös gazdaság, amelynek a napokban _ át­adott új sertéstelepen csak jövőre lesz lehetősége a ház­tájiból felvásárolt mennyiség elérésére. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet háztáji ágazata eredményesen segíti a városban és a környező, egyre fogyatkozó tanyákon a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, és a lótenyésztéssel fog­lalkozó kistermelőket. A tsz egyre nagyobb mértékben terjeszti ki termelést és érté­kesítést segítő szervek tevé­kenységét a háztájin túl a kisegítő gazdaságokra is, hi­szen a mintegy 1800 jószág­tartónak egynegyede a város ipari üzemeiben dolgozik. Ahogyan országosan ugyan­úgy Túrkevén is a folyama­tos szakosodás jellemzi a kis­üzemi állattartást. Ezzel ma­gyarázható, hogy amíg a szarvasmarhatartók száma tíz-tizenkét százalékkal csök­kent a városban és a kör­nyékén, csaknem annyival nőtt a tehénlétszám. Jelenleg száznál valamivel több csa­lád háromszázötven szarvas- marhát gondoz, ebből két­százötven a fejőstehén. Ta­karmányozásuk tehenenként hatezer négyzetméter háztá­A tsz és a kisegítő-, háztá­ji gazdaságok jó együttmű­ködésének eredményeként az utóbbi években jelentős mér­tégben fellendült Túrkevén a tenyésztési kedv. Bizonyít­ja ezt, hogy a háztáji ágazat már a háromnegyedév vé­gére teljesítette 76 millió fo­rintos árbevételi tervét. Hu­szonháromezer sertést, 140 vágómarhát, 540 ezer liter tejet. 200 export vágójuhot és tíz export vágólovat vásá­roltak fel kilenc hónap alatt a kistermelőktől. A közös gazdaság 1980-ra tervezett bevételének több mint egy­ötödét teszi ki a háztáji ál­latfelvásárlásból, értékesí­tésből év végéig várható 90 millió forint árbevétel, ami 1,8 millió forintos nyereség­gel növeli a tsz tiszta jöve­delmét. A termelőszövetkezet vá­sárolja meg — évente 50— 60 tonnás mennyiségben — a palántaneveléshez, primőr­termeléshez szükséges fó­liát, fóliaház-vázat. Mindezt a hároméves értékesítési szerződést kötő termelőknék negyven százalékos állami árkedvezménnyel adják el. Bár a palántákat jórészt ma­guk állítják elő a kisüzemek, a kutató intézetektől beszer­zett kiváló vetőmagvak érté­kesítésével a közös gazdaság kedvezően irányítja a kis­termelőknél a fajtakialakí­tást. A zöldségtermesztéshez szükséges szerves trágya is a háztáji jószágtartók portái­ról kerül ki, de a kiskertek, udvarok jó minőségű táp­anyag-visszapótlását közvet­ve a tsz is segíti. Az idén pél­dául kétezer tonna bálázott szalmát adtak el alomnak a háztájiba, amit díjtalanul a helyszínre szállítottak. A háztáji, ágazat szakemberei ji legelővel, főfoglalkozású gulyással segíti a közös gaz­daság. Ezért a május 10-től október 30-ig tartó legelteté­si szezonban 800 forint úgy­nevezett „fűbért” fizetnek a jószágtartók. Jelentős árked­vezménnyel vásárolhatnak a háztájiban gazdálkodó ' tsz- tagok szénát, amit nemcsak megtermel és betakarít, ha­nem díjtalanul házhoz is szállít a szövetkezet. A vá­gómarháknak a felvásárlá­si helyre történő elszállítá­sáért darabonként csak húsz forintot fizetnek a nem tsz- tagok is. Ha a vágólovat a termelőszövetkezeten keresz­tül értékesítik, akkor a kilo­grammonkénti kétforintos mennyiségi felárat megfelezi a gazdaság a kistermelőkkel. Nem véletlenül titulálják „fólia-falunak” Jászfénysza- rut: a hétezer lelkes nagy­községben élő családok több mint hatvan százaléka fog­lalkozik kisüzemi zöldségter­mesztéssel. Évente több mint kétezer tonna paprika, para­dicsom és uborka kerül ki a jászfényszarui udvarokból, házikertekből, aminek egy- harmadát a helyi Béke Ter­melő szövetkezet vásárolja fel. A'gazdaság háztáji ága­zata sokféle módon segíti a kistermelőket, akik között egyre többen vannak a sza­bad idejüket önellátásra és eladásra szánt zöldségfélék termesztésével hasznosító kalapgyáriak, az Orion-gyár- egységbem vagy a közeli Jászberény ipari üzemeiben dolgozók is. megszervezték a községben a hajnali, kora reggeli felvá­sárlást, hogy frissein szedett termékeiket még a munkába indulás előtt eladhassák azok, akik a kisegítő gazda­ságokban zöldségféléket ter­melnek. A háztáji tevékenység fej­lesztéséhez adott termelőszö­vetkezeti segítség eredmé­nyei számokkal, tonnákkal mérhetők Jászfényszarun is. Két éve. amikor a tsz átvet­te a termeltetés-felvásárlás szervezését a Zöldérttől, há­romszázötven tonna árut ér­tékesítettek a kistermelők, a leözös gazdaság közvetítésé-- vel. Az idei szezonban hét­százötven tonna zöldpaprikát, paradicsomot és uborkát vá­sárolt fel a Béke Tsz háztáji ágazata, és a néhány hete megkezdett 1981-re szóló szerződéskötések alapján mutatkozó termelői érdeklő­dés a jövőre nézve is bizta­tó. T. F. Kilencvenmillió a háztájiból Felvásárlás kora reggel Még csak próbaüzemben, de már kifogástalan mi­nőségű bébiételeket ké­szítenek a Kecskeméti Konzervgyár legújabb részlegében. Az új gyár­részleg magas fokon gé­pesített, emberi kéz nem ér a termékhez, va­lamennyi folyamatpt automatikával irányít­ják. Igen nagy gondot fordítanak a sterilizá­lásra, így valamennyi gyártórészleg üvegfal­lal van elzárva a külvi­lágtól. Az üvegekbe két­száz gramm készétel fér, ezeket harmincféle re­cept Szerint készítik. A próbaüzem után évi har­mincmillió adag bébiétel lesz a kecskeméti gyár kapacitása

Next

/
Thumbnails
Contents