Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
1980, november 23., SZOLNOK MEGYEL NÉPLAP 3 LAKÁSFENNTARTÁS-FELÚJÍTÁS ÜL Széna, szalma, fólia Mindenki másképp csinálja Biztató szolnoki tervek Mondják, hogy a szolnokiaknak nincs okuk a panaszra. Sok az új lakótelep a városban, házaik felújítása a jövő gondja. Mire ezeket körül kell állványozni, addigra kialakul a házgyári lakások felújításának korszerű technológiája is. A szakemberek már dolgoznak rajta itthon és külföldön is. Egyébként az a hír járja, hogy a jövőben annak a vállalatnak kell a házat felújítani, amelyik építette. Még nem tartunk itt. Nem vitás, hogy az összkép jó, hiszen a megyeszékhely 6 ezer 800 tanácsi bérlakásának 25 százaléka összkomfortos, (ötször annyi, mint pesten a VII- kerületben), 63 százaléka komfortos, nincs egyetlen 100 évesnél régebbi lakóépület se, s a lakásoknak több mint fele nincs még tízéves (a példaként említett budapesti kerületben csak matuzsálemkorú bérházák vannak). De az sem lehet vitás, hogy ez idáig nem sok gondot, energiát, pénzt fordítottak Szolnokon a felújításra már régen megérett bérlakásokra. Tervezni ugyan tervezték, hogy a legromosabbak közül egyiket is másikat is rendbe hozzák majd, az elmúlt tíz évben azonban nem készült olyan lakásfelújítási terv, amelynek egy töredékénél több megvalósult volna. Még a módosított terveket sem lehetett komolyan venni. Miért? Mert ha pénz volt, kivitelező nem akadt. Ha kapacitás lett volna, fizetni nem tudtak. Ha pénz is volt meg kapacitás is. akkor az átmeneti lakás hiányzott. De leginkább ez az utóbbi. Evők óta az átmeneti lakások hiányát tartották kulcsproblémának. Szolnokon tizenöt átmeneti lakás volt mindössze. „Nem ültünk ölhetett kézzel” — Ma mi a helyzet? Jobbak-e az esélyei a belváros 50—60 esztendős házainak arra, hogy utcafrontjuk belátható időn belül visszanyeri eredeti szépségét, hogy falai között elfogadható életkörülményeket teremtsenek. A szó Komáromi Györgyé, az IKV igazgatójáé: — Sok mindenben osztom a véleményét, de az igaság- hoz hozzátartozik, hogy ezzel az esztendővel bezáródó fél évtizedben nem ültünk ölhetett kézzel- Túl vagyunk 72 lakás teljes felújításán és. újabb negyven- háromét kezdtük el. Megcsináltuk 27 énület . külső tatarozását. Épülotgéfpészieti felújításokat végeztünk, 1200 lakásba kötöttük be a központi antennát. Ügy tudom, a lakók egyetértéssel nyugtázták mindezt. — Kivéve a frissen felújított Verseghy út 7. szám ház nyolc lakásának bérlőjét, akik megmakacsolták magukat és nem akarnak lakásukba visszaköltözni. Tengernyi kifogásuk van. Nem szeretnének olyan házban élni, ahol néhány lakótársuk, enyhén szólva, az együttélés legminimálisabb szabályát sem tartja be. Meggyőződtem róla, így igaz. Van olyan bérlő, aki visszaköltözött ugyan, de azt mondja, már százszor megbánta. Szénkupacra nyílik a lakása minden ablaka, illetve túlzás, hogy nyílik bármelyik is. Változatlanul salétromosak, nedvesek és már válik a vakolat a frissen felújított ház f falának vakolata. Nem válik a kivitelező, az Építő Javító Szolgáltató Vállalat dicsőségére ez a több mint két és fél millió forintos értékű felújítás. — Abból a házból sokkal többet nem lehetett kihozni. A garanciális javítások idején műanyag lambériával burkoltattuk be a nedvesedé falfelületeket. A reni- tenskedő lakókat nem ml költöztettük oda. A megoldáson töprengünk. Szeretnénk, ha nem kónyszerlépés- hez, hanem megegyezéshez vezetne. Nem versengenek a felújításokért — Mikor lesz a szolnoki IKV-nak elegendő átmeneti lakása? — Már 25 átmeneti lakásunk van. Számuk jövőre újabb tízzel gyarapodik. Ezekben a napokban válik beköltözhetővé az Üttörő utcában épült tizenkét átmeneti lakás is. — Láttam az ÉPSZER építette új átmeneti lakásokat. Szépek. Talán funkciójukhoz képest túlzottan is azok. Olyan az az épület, mint egy társasház. És hát kevésbé értékes területre építették volna. — Nem is volt olcsó, 5,4 millió forintba került. — Békéscsabán láttam egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő tiszta, kényelmes, átmeneti lakásokat, amiket az IKV egy tömbben épített meg. — A mi vállalatunk nincs berendezkedve a lakásépítésre. De a következő téridő- szak első éveiben Szolnokon is lesz lehetőség arra, hogy kisebb ráfordítással alakítsunk ki átmeneti lakásokat. Az emeletráépítésre gondoljunk, HairminökMenc lakást fogunk nyerni ezzel. És készül már újabb tizenhat átmeneti lakás terve, amelynek építését 1982-ben kezdik el. 1985-re 102 átmeneti lakás lesz a városban- Erre alapoztuk, a felújítás, a karbantartás hosszú távú, 1990- ig szóló tervét. De a felújítás tempója már a következő ötéves időszak utolsó három esztendejében fel fog gyorsulni. Ekkor kerül sor a sokat emlegetett és sokszor . az orrunk alá dörzsölt két régi belvárosi ház generál felújítására is. — Ha lesz vállalkozó a felújításra. A szolnoki építőipari vállalatok és szövetkezetek nem versengeneg az ilyen munkákért. Vagy egyedül meg tudják oldani? — Nem. És való igaz, hogy a kivitelezők biztosítása tűnik ma a legbizonytalanabbnak. Már a következő ötéves tervidőszak elképzeléseiről tárgyaltunk az ÉP- SZER-rel, az Építőipari Szövetkezettel, az Építő Javító Szolgáltató Vállalattal és a Szolnok megyei ÁÉV-vel. Nem mondhatom, hogy mindenben közös nevezőre jutottunk. Például egyik vállalat sem mutatott hajlandóságot arra, hogy a két legkritikusabb régi bérházunk felújítását elvállalja. A békéscsabaiak (tudom:, hiszen jártam ott tapasztalatcserén nem égvszer), azért vannak sokkal előnyösebb helyzetben. mert nincsenek kiszolgáltatva a kivitelezőnek— Tehát a kivitelezőkön áll vagy bukik, hogy öt év alatt a tervezett 240 lakást felújítják-e? — Így van. Abban bízom, hogy az építőipari vállalatok a szövetkezetek rákényszerülnek, hogy elvállalják a bonyolultabb, hosszadalmasabb, kevésbé kifizetődő házfelújításokat is, mert kevesebb új beruházásra lesz lehetőség az elkövetkezendő időben, tehát kevesebb lesz a munkájuk is. — A pesti VII. kerületi IKV-nál hallottam, hogy a kiköltözés nélkül is felújítható, korszerűsíthető lakások bérlőit sokféle módon ösztönzik arra, hogy maguk végeztessék el a 'lakások felújítását és előlegezzék meg annak a költségét. Önöknél nincs ilyen gyakorlat? — Alfajában a sortatarozásoknál javasoljuk a bérlőknek, hogy amíg mi kívül. ők addig belül tegyék rendbe a lakásukat. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a felújításra többféle címen is kaphatnak hitelt, és a jogos kiadásaiknak előírt hányadát visszatérítjük, de nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A bérlők többsége azt tartja a legegyszerűbbnek, a legpraktikusabbnak, ha tanácsi lakásban az IKV-sok bontanak, szerelnek, javítanak. — És győzik? — Ma még elég nehezen, ezért akarunk házon belül is erősíteni. Az eddigi évi tízmillió forint értékű felújítási és karbantartási munkákat a jövőben megduplázni. Ezért gépesítünk, ezért térünk át a korszerű anyagok felhasználására, fordítunk nagyobb gondot a holt idő csökkentésére, a szakmai továbbképzésre, a szervezetteb munkára- Hogy mást ne mondjak, eddig egy volt, ma nyolc mérnöke van a vállalatnak. Az idei felújítási, karbantartási munkák, már saját tervezésűek voltak. S az elkövetkezendő időkben nem kell idegen vállalatok tervszolgáltatására várni. Mint mondtam, a következő öt esztendő felújításainak anyagi fedezete biztosítottnak látszik. Átmeneti lakásunk is lesz elegendő. Elsőrendű társadalmi érdek * VII. Nem volt szándékunkban a három várost szembe állítani egyik vagy másik rovására, a látottakat, hallottakat összevetni. Hiszen a világváros legzsúfoltabb kerületében, — ahol négyszer annyi lakásnak kell a gondját — s mennyivel súlyosabbakat, mint Szolnokon! — viselni, mint a két megyeszékhelyen együttvéve, s ahol arra kényszerülnek, hogy matuzsálemi korú bérházak életét hosszabbítsák meg — más méretekben kell gondolkodni. De talán követendő példa lehet minden város számára az a formáiban rugalmas, de ugyanakkor fegyelmezett, összehangolt munkát, szervezést feltételező törekvés, amellyel igyekeznek közös nevezőre hozni a főváros VII. kerületében a társadalmi és az egyéni érdekeketNem vitatjuk, hogy a lakásfenntartás, felújítás feladatainak megoldásához meghatározott mennyiségű átmeneti lakásra szükség van. Ennél azonban alapvetőbb, hogy a pénzügyileg megalapozott tervekhez elegendő építési-szakipari kapacitás álljon rendelkezésre. Meg kell tehát teremteni a különböző tanácsi építő szervezetek, építőipari szövetkezetek együttműködését a kivitelezésben, s célszerű nagyobb támogatást és ösztönzést adni a lakásfenntartó szövetkezeteknek is, s nagyobb munkák esetén az állami építőipar részvétele is nélkülözhetetlen. (Ez nem hiú remény: eljön majd az idő, hogy családi ház építésére is vállalkoznia kell, s a nagyobb felújítási munkák is jól jönnek majd neki. Erre a helyzetre is előrelátóan fel kellene készülni az ÁÉV- nek.) S mint a VII- kerületi példa bizonyítja, a lakosság anyagi részvételének ösztönző, rugalmas formái is jelentősen lendíthetnek az ügyön, 'meggyorsíthatják a feladatok végrehajtását. A költségtakarékos felújítás, karbantartás, a rekonstrukció, átalakítás presztízsét és megbecsülését minden téren kívánatos fokozni, így a lakáskérdésben is, mert gazdasági lehetőségeink közepette. gazdasági céljaink érdekében, . az életkörülrrié- nyek-, a lakosság közérzetének javításában^ növekvő a szerepe. VÉGE Kovács Katalin Szervezéssel, kedvezményekkel és szolgáltatásokkal segítenek Közös gazdaságok a kistermelőkért A központi és megyei intézkedések eredményeként egyenletesen fejlődnek a háztáji és kisegítő gazdaságok, amelyek a megyében negyvenkét ezer hektáron, a mezőgazdasági terület kilenc százalékán gazdálkodnak, és 30 százalékkal részesednek a mezőgazdasági termelésből. A helyi sajátosságokat jól kihasználva a kistermelés fejlesztéséhez, stabilizálásához — a népgazdasági érdekekkel és a megyei pártbizottság cselekvési programjával összhangban — jelentős segítséget adnak a megye mezőgazdasági termelő- szövetkezetei is. Nem esőkként a kocaállomány Jászapátin, és az ottani Velemi Termelőszövetkezet működési területéhez tartozó Jásziványban csaknem félezer fejőstehenet tartanak a portákon, de amint az országosan is jellemző, a két jászsági településen is a sertéstartás a háztáji és kisegítő gazdaságok legjelentősebb ágazata. Ebben az évben például nyolcszáznál több családdal kötött szerződést a szövetkezet az ÁHV megbízásából, a háztáji ágazat várható 77 milliós forgalmából 45 millió forintot tesz ki a sertésfelvásárlás,- értékesítés. A háztáji kocaállomány Jászapátin és Jásziványban azonos az előző évivel. Ez annak köszönhető, hogy az ÁHV „kocakihelyezési” akciójához csatlakozva a Velemi Tsz az idén hatvanki- lenc vemhes kocát adott el a kistermelőknek. A háztáji állattartás egyre kevésbé épül a saját termelésű takarmányra, ezért az áfész és a GMV takarmányellátását jól kiegészíti a tsz Jászapátin megnyitott terménybolt- ' ja. Az udvarokban sertést hizlaló tsz-tagoknak kedvezményes bérleti díj mellett ad a gazdaság személyenként 50 négyszögöl lucernaterületet, és soron kívül biztosítanak kedvezményes térítés mellett fuvareszközöket az ÁHV-nek átadásra szánt jószágok elszállításához. A háztáji kisegítő gazdaságoknak nyújtott sokirányú segítség révén évente kétszázzal több hízott sertés kerül ki a két településen a kistermelőktől, akik az idén eddig 12 ezret értékesítettek a tsz-en keresztül. Ez több, mint a kétszerese annak, amit 1980-ban elad illetve feldolgoz a közös gazdaság, amelynek a napokban _ átadott új sertéstelepen csak jövőre lesz lehetősége a háztájiból felvásárolt mennyiség elérésére. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet háztáji ágazata eredményesen segíti a városban és a környező, egyre fogyatkozó tanyákon a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, és a lótenyésztéssel foglalkozó kistermelőket. A tsz egyre nagyobb mértékben terjeszti ki termelést és értékesítést segítő szervek tevékenységét a háztájin túl a kisegítő gazdaságokra is, hiszen a mintegy 1800 jószágtartónak egynegyede a város ipari üzemeiben dolgozik. Ahogyan országosan ugyanúgy Túrkevén is a folyamatos szakosodás jellemzi a kisüzemi állattartást. Ezzel magyarázható, hogy amíg a szarvasmarhatartók száma tíz-tizenkét százalékkal csökkent a városban és a környékén, csaknem annyival nőtt a tehénlétszám. Jelenleg száznál valamivel több család háromszázötven szarvas- marhát gondoz, ebből kétszázötven a fejőstehén. Takarmányozásuk tehenenként hatezer négyzetméter háztáA tsz és a kisegítő-, háztáji gazdaságok jó együttműködésének eredményeként az utóbbi években jelentős mértégben fellendült Túrkevén a tenyésztési kedv. Bizonyítja ezt, hogy a háztáji ágazat már a háromnegyedév végére teljesítette 76 millió forintos árbevételi tervét. Huszonháromezer sertést, 140 vágómarhát, 540 ezer liter tejet. 200 export vágójuhot és tíz export vágólovat vásároltak fel kilenc hónap alatt a kistermelőktől. A közös gazdaság 1980-ra tervezett bevételének több mint egyötödét teszi ki a háztáji állatfelvásárlásból, értékesítésből év végéig várható 90 millió forint árbevétel, ami 1,8 millió forintos nyereséggel növeli a tsz tiszta jövedelmét. A termelőszövetkezet vásárolja meg — évente 50— 60 tonnás mennyiségben — a palántaneveléshez, primőrtermeléshez szükséges fóliát, fóliaház-vázat. Mindezt a hároméves értékesítési szerződést kötő termelőknék negyven százalékos állami árkedvezménnyel adják el. Bár a palántákat jórészt maguk állítják elő a kisüzemek, a kutató intézetektől beszerzett kiváló vetőmagvak értékesítésével a közös gazdaság kedvezően irányítja a kistermelőknél a fajtakialakítást. A zöldségtermesztéshez szükséges szerves trágya is a háztáji jószágtartók portáiról kerül ki, de a kiskertek, udvarok jó minőségű tápanyag-visszapótlását közvetve a tsz is segíti. Az idén például kétezer tonna bálázott szalmát adtak el alomnak a háztájiba, amit díjtalanul a helyszínre szállítottak. A háztáji, ágazat szakemberei ji legelővel, főfoglalkozású gulyással segíti a közös gazdaság. Ezért a május 10-től október 30-ig tartó legeltetési szezonban 800 forint úgynevezett „fűbért” fizetnek a jószágtartók. Jelentős árkedvezménnyel vásárolhatnak a háztájiban gazdálkodó ' tsz- tagok szénát, amit nemcsak megtermel és betakarít, hanem díjtalanul házhoz is szállít a szövetkezet. A vágómarháknak a felvásárlási helyre történő elszállításáért darabonként csak húsz forintot fizetnek a nem tsz- tagok is. Ha a vágólovat a termelőszövetkezeten keresztül értékesítik, akkor a kilogrammonkénti kétforintos mennyiségi felárat megfelezi a gazdaság a kistermelőkkel. Nem véletlenül titulálják „fólia-falunak” Jászfénysza- rut: a hétezer lelkes nagyközségben élő családok több mint hatvan százaléka foglalkozik kisüzemi zöldségtermesztéssel. Évente több mint kétezer tonna paprika, paradicsom és uborka kerül ki a jászfényszarui udvarokból, házikertekből, aminek egy- harmadát a helyi Béke Termelő szövetkezet vásárolja fel. A'gazdaság háztáji ágazata sokféle módon segíti a kistermelőket, akik között egyre többen vannak a szabad idejüket önellátásra és eladásra szánt zöldségfélék termesztésével hasznosító kalapgyáriak, az Orion-gyár- egységbem vagy a közeli Jászberény ipari üzemeiben dolgozók is. megszervezték a községben a hajnali, kora reggeli felvásárlást, hogy frissein szedett termékeiket még a munkába indulás előtt eladhassák azok, akik a kisegítő gazdaságokban zöldségféléket termelnek. A háztáji tevékenység fejlesztéséhez adott termelőszövetkezeti segítség eredményei számokkal, tonnákkal mérhetők Jászfényszarun is. Két éve. amikor a tsz átvette a termeltetés-felvásárlás szervezését a Zöldérttől, háromszázötven tonna árut értékesítettek a kistermelők, a leözös gazdaság közvetítésé-- vel. Az idei szezonban hétszázötven tonna zöldpaprikát, paradicsomot és uborkát vásárolt fel a Béke Tsz háztáji ágazata, és a néhány hete megkezdett 1981-re szóló szerződéskötések alapján mutatkozó termelői érdeklődés a jövőre nézve is biztató. T. F. Kilencvenmillió a háztájiból Felvásárlás kora reggel Még csak próbaüzemben, de már kifogástalan minőségű bébiételeket készítenek a Kecskeméti Konzervgyár legújabb részlegében. Az új gyárrészleg magas fokon gépesített, emberi kéz nem ér a termékhez, valamennyi folyamatpt automatikával irányítják. Igen nagy gondot fordítanak a sterilizálásra, így valamennyi gyártórészleg üvegfallal van elzárva a külvilágtól. Az üvegekbe kétszáz gramm készétel fér, ezeket harmincféle recept Szerint készítik. A próbaüzem után évi harmincmillió adag bébiétel lesz a kecskeméti gyár kapacitása