Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. november 18. Liszt — Csajkovszkij — Népdalok A jászberényi Palotásy János Zeneiskola tanárainak hangversenye Első számként rézfúvós kamarazenét hallottunk. Máriássá' — Melchior Frank Intrádáját és Canzonáját Hernádi András és Péterné Varga Erzsébet trombitán. Lóvéi János harsonán adta elő Hernádi Andrásné zongorista közreműködésével. Az első tétel szép, homogén hangzással szólalt meg. a második részben azonban kisebb intonációs hibák- mutatkoztak. Ezután Liszt É-d.úr Consolation című darabját adta elő zongorán Gruttó Gabriella igen tartózkodóan. Csajkovszkij két darabja a Melódia és Barkarola zeneileg igényesen. ízléses romantikával szólalt meg Szalóczy Miklósné fuvola és Hagyó Iászlóné zongora előadási! ban. A műsorban vendégként fellépő Gulyás Istvánt. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke először három darabot: játszott Liszt Vándorévek ciklusából, majd ezt követte Rahman inov g- moll etűdje. Az előadó im ponáló technikai készséggel szólaltatta meg hangszerét. A Liszt-művek fenségessége. romantikus hangnemváltásai, elmélyült líraisága, Rahmani- nov művének bravúros technikai tolmácsolása gyönyörködtette a hallgatóságot. A műsorban ezután felhangzó Liszt-dal — Ha álmom mély — technikailag is. de főleg zeneileg érettebb előadót kívánt volna. Üjabb Liszt-mű következett. Gulyás István — az egyik műsorszám pótlásaként — az Obermann völgyét adta elő. Ezt a nagylélegzetű filozofikus. drámai és lírai részletekben egyaránt gazdag művet éretten tolmácsolta. Befejezésül a rézfúvós kvartett (tagjai: Hernádi András és Péterné Varga Erzsébet trombita: Bedőné Bakki Katalin kürt: Lővei János harsona) Bogár István Három magyar népdalát játszották. A lassú részekben sajnos intonációs hibák voltak. a harmadik népd.al szellemes, hangulatos előadása viszont elnyerte a közönség tetszését, s ezzel biztosította a hangverseny jó befejezését >s. Miklós Gyula Három napig tartott Néprajzi filmek fesztiválja Dombóváron vasárnap befejeződött az. országos néprajzi és dél-dunántúli amatőr filmszemle. A három napig tartó szemlén összesen .10 amatőrfilmet bírált el két. zsűri. A néprajzi filmek csoportjában a székesfehérvári Med Vigy Gábor—Deák Pétéi- alkotópáros nyerte a Negreni című. erdélyi vásárt megörökítő színes filmjével a kétezer forintos nagydíjat. Az. első díjat megosztva Korecs kő István Mezítlábas Notre Dame és Vei key Mária Tu- lagodán című filmjéért adták ki. Kiilúndíjban részesült Katona Gyula Szekszárdi szövőműhely című, valamim Kárász Endre Lóré című filmje. A dél-dunántúli amatőrfilmszemlén a pécsi Auth Attila—Szalóczi Géza, valamint a dombóvári Csáki László—Ozorai Gábor alkotópárost összevont első-második díjjal jutalmazta a zsűri. Kü- löndíjat. kapott a székesfehérvári Timke Miklós, valamint a pécsi Litauszki János, a dombóvári Takács György os Takács László filmje. Bemutatkozik a miskolci Új Zenei Műhely December 1. és 7. között rendezi meg a Magyar Rádió és az Országos Filharmónia a zenei hetet: az esemény.so rozatnak ezúttal Miskolc ad otthont. Az elmúlt években Szeged. Pécs és Debrecen zenei életét ismerhették meg a rádióhallgatók, ezúttal — neves fővárosi és külföldi muzsikusok közreműködésével — az észak-magvarorszn- gi város előadóművészei, együttesei kapnak nyilvános ságot, A Miskolci szimfonikus zenekar két koncertjén kívül a Magyar Állami Hangversenyzenekar. a budapesti MÁV Szimfonikusok egy-egy hang versenyt adnak — Ferencsik János. Ober frank Géza. Fischer Ádám vezényletével. A város szimfonikus zenekarát a nyitóhangversenyen — amelyen a rádióénekkar is közreműködik — Mura Pé (er. az együttes vezető karnagya. a zárókoncerten pedig NDK-beli vendégkarmester, Heinz Fricke dirigálja. A Magyar Állami Hang versenyzenekar Mozart-esten szerepel. Tokod)' Ilona és Jandó Jenő közreműköd,ésével. A budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyén Melis György Liszt-dalt és Csajkovszkij-áriát énekel. Pászthv Júlia is Miskolcon tartja meg dalestjét, A hét utolsó kamarazenei hangversenyén Bánki Dezső Schubert műveket játszik. Az eseménysorozat programjában sor kerül a miskolci Űj Zenei Műhely hangversenyére, amelyen Sztra vinszkij és Webern művein kívül ma élő külföldi és magyar szerzők alkotásai szólalnak meg. Szolnokon „Mikszáth különös házassága” Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Találkozások című pódiumest sorozatának következő vendége — november 20-án este 7 órától — Körmendy János érdemes művész és Győri Franciska színművész lesz, akik Görgey Gábor Mikszáth különös házassága című színpadi játékát adják elő. ■ /■■ II a " I 5 J • | r • „Kormostol a citeraig Közművelődés a mezőtúri főiskolán A Mezőtúri Gépész, legújabb számának egyik cikke a múzeumbaráti körbe toborozza a hallgatókat. A DATE mezőgazdasági gépészeti főiskolai karán nemrég újjászerveződött kör jelentősége kettős — írja a szerző. A karon tanuló fiatalok tanulmányaik során megismerkedhetnek az elmúlt idők mező- gazdasági eszközeinek szerkezetével, működésével. Mindez segíti a tananyag elsajátítását. a mai összetettebb bonyolultabb gépek jobb megértését. Másrészt a mű- emlékfeltárás és megőrzés módját „megtanuló” diplomás ifjú üzemmérnökök munka- és lakóhelyük kezdeményező szerepet vállalhatnak a helytörténeti, honismereti munkában is. A tanterv része A cikk szerzője igen lé- nyeglátóan fogalmazta meg a múzeumbaráti kör célját, amely némi bővítéssel valamennyi szakkör, művészeti csoport, egyáltalán a főiskola kulturális életének ars poeticája is lehetne. — A mi végzett hallgatóinkat a választott hivatásuk általában nem a városokba köti. Kisebb településekre kerülnek, ahol a munkájukon tűi közművelődési feladatokat is el kell látniuk. S ez nemcsak a település számára gyümölcsöző. hanem a pályakezdő fiatal üzemmérnöknek is, hiszen ezáltal könnyebben beilleszkedhet . a munka- és lakóhelye közösségébe. Másrészt egy diplomás fiataltól — akár orvos vagy mezőgazdász — el is várják, hogy általánosan művelt, jártas legyen a művészetekben. így főiskolánkon a hallgatók közműv előd és i tevéken ysé ge mondhatnám úgy is. hogy a tanterv szerves része — állapítja meg dr. Ferenczy József főiskolai tanár, igazgatóhelyettes. — A kar kulturális programja gazdag némelyik művelődési otthon kínálatánál, s talán még néhány kisvárosénál is. — A nagyvárosok egyetemei. főiskolái könnyebb helyzetben vannak; a hallgatóik számtalan alkalmat találhatnak közművelődésre, szórakozásra a közművelődési intézményekben. Nem valamiféle panasz ez Mezőtúr kulturális életére, noha a karon is csaknem ugyanannyi rendezvényt tartunk havonta, mint a város. A hallgatók természetesen részt vesznek nem egy művelődési házbeli esten, rendezvényen, ugyanakkor a város lakói előtt is nyitva van az ajtónk. — Mennyit fordít a főiskola közművelődésre? — ÉVente általában 250 ezer forintot, s ebben benne vannak a sport- és a tudományos diákköri tevékenység kiadásai is. Rendezvények, művészeti csoportok A nem csekély összeg egy- rés/.ét elviszik a különböző rendezvények, pódiumestek, kiállítások, előadások, vetélkedők. zenés estek, színházlátogatások. A mezőtúri hallgatók gyakori vendégek a szolnoki, a kecskeméti, a békéscsabai színházban. Az új tanévben a tavalyi nyolc helyett csak négy alkalommal terveznek színházi „kirándulást”. mivel a Szigligeti Színház, társulata majd Mezőtúron is vendégszerepei. A főiskolai karon nyolc szakkör, művészeti csoport várja a fiatalokat. Már hagyomány, hogy minden első éves tanulmányai megkezdésekor érdeklődésének megfelelően beiratkozik egy vagy két öntevékeny csoportba. Választhatja többek között az irodalmi színpadot, a fotószakkört, a citerazene- kart. a képzőművészeti kört, a kollégiumi stúdiót vagy a Magyar Agrártudományi Egyesület ifjúsági csoportjai. Az irodalmi színpad, a ci- terazenekar — vezetője a televízió versenyeinek jóvoltából közismert Csider István, a népművészet ifjú mestere — és a képzőművészeti kör szép sikerekkel szerepel az évente sorra kerülő agrártudományi felsőoktatási intézmények kulturális seregszemléjén. Az áprilisi találkozóra már most elkezdték a készülődést, az irodalmi színpad Örkény István Tóték című darabját adja majd elő. A fotószakkör munkater- vében többek között Mezőtúr megörökítése szerepel. A már említett műzeumbaráti kör pedig tovább bővíti eddigi l,arzenálját”, amelyben a kézi kapától a kormos traktorig és más gépekig sokféle mezőgazdasági eszköz már eredeti formájában várakozik új helyére, a majdan társadalmi munkában elkészülő színre. Valamennyi művészeti csoportot, szakkört egy-egy tanszék patronál. Munkájukat a tanév végi valéta rendezvényein értékelik. Ekkor adnak számot ugyanis a fiatalok felkészültségükről, köz- művelődési tevékenységükről. A jó hangulatú valétákon, amikoris a végzős hallgatók búcsút mondanak a főiskolának minden művészeti csoport bemutatja tudása legjavát. A közművelődési bizottságnak. amelynek Farkas Lórántné főiskolai adjunktus az elnöke ilyenformán minden tanszék segíti a munkáját, — Ami a szakkörökét, művészeti csoportokat illeti, feltétlenül nagy segítséget jelent, de azt is jelzi ez, hogy a főiskola minden oktatójának szívügye a kulturális élet pezsgése, a hallgatók önművelésre nevelése. — A karon van irodalmi színpad, beat-együttes. cite- razenekar. s nincs énekkar. — Jelenleg valóban nincs; karnagy híján. Ám az az igazság, hogy a hallgatók kőiében nem az énekkar volt a legnépszerűbb. — A hirdetőtábla, ahol a napi. heti programot olvashatjuk mindig tele van. Kiállításra. zenés rendezvényre, előadóestre invitálják az érdeklődőket. — Talán kicsit sok is a kínálat. Ha a hallgatók minden őket érdeklő rendezvényen ott akarnának lenni, nem igen maradna idejük a tanulásra, tudományos munkára. Az idei munkatervünkben éppen ezért kevesebb rendezvény szerepel, a szakkörök. művészeti csoportok munkájában. Játékterem a pincében A közeljövőben új klubbal gazdagodik a főiskola. A hallgatók pinceklubot létesítenek az őszi társadalmi munkájuk bevételéből. A klubban játéktermet rendeznek be. Az órák. a tanulás után jöhet a szórakozás, a kikapcsolódás, hiszen az is hozzál artézik a főiskolás élethez. Tál Gizella A temetők fe.jfái eímniel Iloffcr István amatőr fotós munkáiból nyílt kiállítás Jászapátin, a Vágó I’ál Helytörténeti Múzeumban. A kiállítás november végéig tekinthető meg RADl^hullámhosszán Erkélyháború Balkonos lakásban lakom, mi sem természetesebb, hogy igyekszem figyelemmel kísérni a 168 óra, immár „Erkélyháború” elnevezést is kapott „mikro- politikai fórumát”. Arról van szó, hogy lakótelepi balkonos lakások tulajdonosai kitalálták, hogy a_ balkon beüvegezéséve! bővíthetik néhány négyzetméterrel lakásuk alapterületét és hőszigetelését. (Ilyen tétekről lévén szó a legügyetlenebb állampolgár is kifogyhatatlanul ‘leleményes.) Fogták a szerszámot és az üveget, hívták a kisiparost — s a hivatal máris vakarhatta a fejét, ilyenkor mi a teendő. Először is felmérte az ügy városképi jelentőségét, és megállapította, hogy a balkonok beüvege- zése rossz, hatást (de legalábbis: nem jó hatást) gyakorol a városképre. Érdekes, hogy húsz vagy ötven -bötonkolosszus egyformasága nem igen szúr szemet — ugyanannak a hivatalnak. Mindegy: más szemében felfedezték a szálkát, s először is — prevenció gyanánt — megtiltották a balkonüvegezést. Hallottuk: ez nem olyan egyszerű, ezt nem lehet csak ügy „nosza csináljuk” alapon elvégezni, valószínűleg a későbbiekben megoldható lesz, természetesen egységesen szabályozva, tervezve, iktatva, előzetes kérelmekkel, helyszíni felmérésekkel, el-, fel- és falhatósági engedélyekkel, születési anyakönyvi kivonatokkal, s egyebekkel alábástyázva és egyéni elbírálás alapján. Egyszóval: akinek lesz elég ideje és okmánybélyege, az átalakítás költségein felül, az valószínűleg üvegezhet. Addig: nyugalom, türelem, megértés — mi mást sugallhatott volna a rádióműsor. Mi mennyit ér? A műsorból jó előre válogató hallgató, hajlamos aria. hogy egy-egy műsor súlyát, jelentőségét — előzetesen — az. adás hossza alapján ítélje meg. (Igaz. a rádióújság iís csak ritkán szokott kiemelni néhány perces műsorokat. (Rosszul teszi: a kis, vagy nagy terjedelem önmagában nem jelent tartalmat, mondanivalót, fontosságot. Egy kétperces kommentár gyakran többet elmondhat a témáról, mint egy egyórás dokumentum összeállítás. A rádiót hallgatva persze meggyőződhetünk erről. Az' időben kevés, nagyon soiiat is érhet: ezt mutatta meg a hét végén Rangos Katalin példásan tömörített Ötperces riportja, amelybe belefért — előzményekkel, következményekkel — egy sztori — és a riporter állás- foglalása is. De Balogh István, az ..Akkor kérem a munkakönyvén!!” című negyedórás riportban ugyancsak képes volt kibogozni egy szövevényes ügy minden lényeges szálát. A föntebb említett műsorokhoz viszonyítva — igazi mondanivaló híján — képtelenül hosszúnak tűntek a „Színházi magazin” riportjai, interjúi — pedig valójában ezek is rövidek voltak. Ügy tűnik, ahhoz, hogy valami a terjengősség, az unalmasság érzetét keltse, nem kellenek órák, — a hallgató számára néhány perc is elegendő lehet. — eszjé —
