Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI XXXI. évf. 268. szám, 1980. november 15., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI lANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozattervezetet. I. A Központi Bizottság áttekintette az V. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, és megállapította: Népünk céltudatos munkájának köszönhetően a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnek a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várhatóan 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazda- sági termelés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8— 9, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kielégítő növekedése miatt el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva az alábbiakban hagyta jóvá az 1981— 1985. évekre szóló VI. ötéves terv irányelveit: A szocialista szektor beruházásaira 1020—1040 milliárd forint fordítható. o Az ipar magasabb szín- vonalon és jobb össze- téteilben elégítse kj a hazai és a külkereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emelkedjék. Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek; a gazdaságossá nem tehető termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell szüntetni. A termelés bővülése a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség növelésén, a termelési szerkezet átalakításával együttjáró szelektív fejlesztésen alapuljon. Az építési-szerelési tevékenység összetételében igaNövekedés százalékban: Nemzeti jövedelem 14—17 Ipari termelés 19—22 Építőipari termelés 11—14 Mezőgazdasági termékek termelése 12—15 . Belföldi felhasználás 3— 5 Lakosság összes fogyasztása 7— 9 Egy főié jutó reáljövedelem 6— 7 Kivitel összesen 37—39 Behozatali összesen 18—19 tranzitszállítás feltételeit. A helyi és városkörnyéki tömegközlekedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. o A szocialista szektorban beruházásokra 1020— 1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelő ágazatokban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Állami nagyberuházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. ^ A VI. ötéves terv cél- jainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszám-gazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munka- fegyelem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. c Országunk adottságai %Jm szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A munkamegosztás fejlettebb formáinak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a kooperáció elmélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korszerű termelés-szervezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállóságuk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. C Az életszínvonal-politika fő célja az elért • szint megőrzése, megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmet a többgyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három- és több- gyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülők családi pótlékát, a gyermekgondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. Az életkörülmények fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal is biztosítani kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egészségügyi, oktatási. kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosításukra. A tervidőszakban 370— 390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakásgazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és fenntartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket. Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakás- körülményei javulnak. Továbbra is fontos követelmény a vásárlóerő és az árualapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése elsőrangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -kereskedelem ösztönzésével (Folytatás a 3. oldalon.) Az Orion jászfényszarui 7. sz. gyárában az RC—1-es üzemben egy műszak alatt több száz színes televízióhoz készítenek alaplapokat és modulokat Müszerkiállítással Orvosok konferenciája Szolnokon Téma az égési betegségek gyógyítása Tegnap Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban megkezdődött a Magyar Traumatológus Társaság égési szekciójának, a Magyar Belgyógyász, a Gyermekgyógyász és a Gyermeksebészeti Társaság közös konferenciája, amelyet a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza rendezett. A konferenciát dr. Ignácz István megyei főorvos nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket, köztük a szakma legnevesebb képviselőit: dr. Boda Domonkos professzort, a szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának igazgatóját^ dr. Novak Jánost, a Magyar Traumatológus Társaság égés-sebészeti szakosztályának elnökét. A tudományos ülés témája az égésbetegség belgyógyászati, gyermekgyógyászati vonatkozásai és szövődményei. Két napon át az ország neves bel- és gyermek- gyógyász szakemberei, huszonöt előadást tartanak gyógyító munkájuk tapasztalatairól, tudományos munkájuk eredményeiről. A konferencia idején az orvosi műszer és berendezésgyártó nyugatnémet, svéd, angol, amerikai, olasz és magyar vállalatok orvosi műszerkiállítást rendeztek a művelődési központban. (Képünkön az orvosi műszerkiállítás egy részlete.) Hogy gazdát cseréljenek az ötletek Újítási börze Az egyes vállalatoknál már jól bevált újítások szélesebb körű megismerésére, átadására-átvételére teremt lehetőséget a Kohó- és Gépipari Technika Házában teg-‘ nap megnyílt I. budapesti újuási börze és kiállítás. Á Szakszervezetek Budapesti Tanácsa szervezésében megrendezett börzére azért is nagy szükség van, mert az Országos Találmányi Hivatal legutóbbi felmérése szerint az egyszer már bevezetett műszaki újításoknak, találmányoknak mindössze egy százaléka cserél gazdát, pedig ezek jórésze másutt is hasznosítható lenne. Rendszeres cseréjük többszáz millió forint megtakarítást jelentene a népgazdaságnak, hiszen csak a beküldött több mint 900 műszaki alkotás egyszeri beveztése is 365 millió forint hasznot eredményez évente. Éppen ezért a börze ideje alatt külön szakmai napokat is tartanak, amelyen egy-egy ágazat képviselői közelebbről is megismerkedhetnek az őket érdeklő újításokkal. A november 29-ig nyitva tartó kiállításon több mint 200 budapesti és vidéki vállalat 410 újdonságának modellje is látható. Az újításokat katalógusban foglalták össze, s a gyorsabb informálódás érdekében a helyszínen számítógép is működik. Memóriájába a börze anyagán kívül beprogramozták a televízió „Felkínálom” című műsorához beérkezett mintegy 400 műszaki alkotás jellemző adatait is. zodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást az építőiparban is javítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése —' az előző öt év átlagához képest — 12— 15 százalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését és az export-árualapok gazdaságos bővítését. A szocialista nagyüzemekben a minőségi, jövedelmezőségi és takarékossági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a- mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elégítse ki az igényeket. Javítani kell az export- és a 1_ A VI. ötéves terv fő feladata a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek a — lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az. irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a termelés korszerűsítését, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos, kutatásra és a műszaki ' fejlesztésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül segítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan no-, vekedjék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mérséklődjön. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozásra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv főbb előirányzatai a következők legyenek:
