Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kegyes volt az október a mezőgazdasághoz: a néhány csapadékos nap kivételével zavartalanul dolgozhattak, sokat behozhattak a lemara­dásból az őszi munkákban a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók. Ajándék minden napsütéses óra, mondják a gazdák, és igyekeznek megbecsülni a természet adományát! Mentik a mentetlent Az őszi munkák torlódá­sán kívül a Tisza közelsége is szaporítja a gondokat a tiszasülyi Béke és Barátság Tsz-ben. Mesuta József fő- ágazatvezető panaszolja: — Sokkal előbbre lennénk a talajmunkákkal, de az augusztusban elöntött terü­leteken 400 hektárra még most sem tudunk rámenni a gépekkel. A nagy teljesítmé­nyű traktorok kapacitását leköti a talajelőkészítés az őszi búza alá. meg a rizs be­takarítása. így aztán a 2 ezer 361 hektár terület mély­szántásának jó kétharmada áthúzódik novemberre. Az viszont nem mindegy, hogy a télbe forduló hónap melyik dekádjában fejezik be a szántást. Ezért dolgoz­nak most is kéthetenkénti váltásban éjjel-nappali mű­szakban a traktorosok. — Megszoktuk már, — hunyorog az őszi verőfény­ben Vízi Lajos, akit az úgy­nevezett tiszaréti táblákon szólítunk le a K—701-es nyergéből. — A nagy gépek­kel két-három hónap kivéte­lével egész évben éjjel-nap­pal dolgozunk. Hiába, meg­változott a mezőgazdasági munka is, mi már ilyen két- műszakos parasztok va­gyunk. Ez a 150 hektáros ár­téri tábla már kiszáradt annyira, hogy jó magágyat lehet készíteni. Ennyit tu­dunk megmenteni a mentet- lenből. Búzát vetünk belé, az eredeti 950 hektáros ter­ven felül. Ha itt végzek, ne­kilódulunk a mélyszántás­nak. Nem szeretnénk, ha a jövő évi cukorrépának szánt földből, kifagynának az ekék. Egy táblában négy gép Igazi nagyüzemet találunk a Héki Állami Gazdaság hé- kl kerületében. A kistanya- sori 221 hektáros táblákon körbemutat Prókai Zoltán kerületvezető: — Ott, a legvégén két John Deer töri a kukoricát. Köz­Kétmüszakos munka a földeken vétlenül mögöttük a zúzógé­pek aprítják a szárat. Erpitt az IFA-ra szerelt Tornádó­val szórják a műtrágyát, a felénk tartó két Rába-Stei- ger pedig a magágyat ké­szíti a tábla szélén bevetés­re váró Lajta vetőgépnek. Muszáj, hogy úgy mondjam szalagban végezni az őszi munkákat, mert mindennel a huszonnegyedik órában vagyunk. Négyféle gép egy táblá­ban, és közben a fejünk fö­lött elhúz az állami gazda­ság repülőgépe. Fehér csíkot hagy maga után, ahogy szórja a talajfertőtlenítőt. — Ha végeznek a Rábák a tárcsázással, hengerezéssel, indulok a vetőgéppel — mondja Rimóczi János, aki „főállásban” öntözőgépszere­lő. — Nem is hagyom abba, amíg csak látom este a nyomjelző barázdáját. Na­gyon kell figyelnem, nehogy görbék legyenek a sorok, vagy kihagyjon valamelyik csoroszlya. Tudja, nálunk a gazdaságban minden beve­tett föld végébe kitűznek egy táblát, rajta annak a traktorosnak neve, aki föld­be rakta a magot. Kimace- rálnának a többiek a világ­ból, ha két hét múlva itt foghíjasán sorolna a búza. A kerületvezető elmondja: jelentős gazdasági és erköl­csi haszna van, hogy a trak­torosok a nevüket adják a munkájukhoz. Adnak persze mást is, például a szabad idejük nagy részét. _ — Ezeknek a traktorosok­nak a váltósai — mutat az imént eltávolodott Rába*- Steigerek után Prókai Zol­tán — ma éjjel már a mart­fűi kerületben készítik elő vetésre a talajt. Ott most a marhákat terelgetik a 'lezú­zott kukoricatáblán. Mert jó, jó nagy hajrában va­gyunk itt a földeken, de azért gondolni kell a jószá­gokra is. A kukoricatarlók feletetésével három-négy héttel meghosszabbítottuk a legeltetési idényt, így a 750 üszőnknek 15 tonna silót, másfél tonna abrakot taka­rítunk meg. A jászteleki Tolbuhin Tsz- ben a megyében az elsők között fejezték be október 29-én a csaknem kétezer hektárnyi őszi búza veté­sét. — Sikerült idejében, jó minőségben földbe tennünk a jövő évi kenyérnekvalót. — mondja Szűcs Márton ágazatvezető-helyettes — de ennek ára van. Tulajdon­képpen a nyári betákarítás óta egybefolynak a gazdasá­gunkban az éjszakák a nap­palokkal, a hétköznapok az ünnepekkel. Nyújtott mű­szakban vágtuk a hétvége­ken is a silókukoricát, a napraforgót. A csöves kuko­Vízi Lajos: „Mi már ilyen többműszakos parasztok va­gyunk” ricát is harmincszázalékos víztartalommal kezdtük be­takarítani nedves tárolásra, hogy minél gyorsabban fel­szabaduljanak a vetésre szánt táblák. A terület hat­van százalékán most már szépen sorol a gabona, elé­gedettek vagyunk a tőállo­mánnyal. Szóval megérte a hajrá. Csak „harapásnyi” időre . . Nyilván megéri ezután is, hiszen a nyújtott munkaidő­ből közben két műszak lett, így kívánják a még hátra­lévő munkák. Merhogy van még bőven törnivaló kukorica, mélyszántásra vá­ró terület is akad jócskán, és szedetlen még 150 hek­tár cukorrépa is. Szűcs Mártontól, rövid határjárás­ra indulva, megtudom r — Kevésnek bizonyultak a traktorosok a betakarító- és a talajművelőgépek éjjel­nappali üzemeltetéséhez. Ti­zennégy műhelydolgozót kértünk meg, üljenek gépre, segítsenek a növénytermesz­tőknek. Sürget az idő na­gyon, ha eső vagy fagy a táblában éri a répát, nincs ember, meg gép se, ame­lyik nagy veszteség nélkül betakarítsa. A cukorrépatábla szélén — ahogy Túróczi Dezső mondja — csak „harapás­nyi” időre álltak le a Her- riau klszedőgépek. — Még az ebédet is ide­hoznák a helyünkbe — mondja a téeszkonyháról ételhordókkal érkező autóra mutatva —. hogy kihasznál­hassunk minden órát. Reg­gel hattól este hatig még csak istenes, de mikor éj­szakásak vagyunk, ugyan­csak belefárad a szemünk. Figyelni kell nagyon a soro­kat, mert ha nem tartjuk az irányt, elmetéld a gép a gyö­keret, vagy földben hagyja a répát. Pihenni? Előbb még ott a 'mélyszántás, hajrázni kell azzal is. Szóval majd pihenünk télen. Van még tíz nap szabadságom, Hajdúszo­boszlón szeretnénk eltölteni a családdal... Temesközy Ferenc Ki kell használni minden perc jó időt: a földeken tankolnak az erőgépek a Héki Állami Gazdaságban is Köntösök, ruhák exportra Új üzem, húsz dolgozóval Tiszavárkonyban Fehér alapon, piros népi mintás papírcímke. Megtalálható bébiruhán, szoknyán, blúzon, köntö­sön, hímzett térítőn. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik szövetkezet­ről van szó. A szolnoki Háziipari Szövetkezet­ben készült termékekkel a megyében — sőt a me­gye határain túl is — minden áruházban, üz­letben találkozhat a vá­sárló. De nemcsak bojtokban lát­hatók ezek a holmik, sokszor gyönyörköd hetnek bennük kiállításokon is. Legutóbb például Szolnokon, a MÉ­SZÖV székházában — az őszi szövetkezeti napok rendez­vénysorozatának egyik ese­ményeként — rendezett ter­mékbemutatón nézhették meg az érdeklődők a leg­újabb gyártmányokat. A szövetkezet több mint kétszáz dolgozója — a be­dolgozókkal együtt — az idén a háromnegyedéves tervet 111 százalékra, az exportter­vet pedig 113,9 százalékra teljesítette. Így a nyereségük 156,7 százalékra nőtt. Eddig belföldre 120 ezer gyermekruházati cikk — na­pozó, ruha, blúz, hosszúnad- rág — készült. Ezeket a ter­mékeket kizárólag a szövet­kezet bedolgozói varrják. Az év végéig a Kelet-magyar­országi Textil- és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vál­lalatnak 60 ezer, a RÖVI- KÖT-nek 15 ezer, a budapesti Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak 35 ezer, a Hajdú- Bihar megyei Kiskereskedel­mi Vállalatnak pedig 30 ezer különböző gyermekruházati cikket, női ruhát, hálóinget, köntöst szállítanak. Tőkés exportra az idén 120 ezer ter­mék készül. A szövetkezet egy holland kereskedelmi céggel áll üzleti kapcsolat­ban, a termékeket onnan szállítják tovább Franciaor­szágba, az NSZK-ba, Bel­giumba. Két üzemben — Szolnokon és Üjszászon — készülnek a szövetkezet mutatósabbnál mutatósabb termékei. Au­gusztus közepén új üzemet létesített a szövetkezet mint­egy félmillió forint költség­gel Tiszavárkonyban, ahol húsz asszony dolgozik. Mos­tanáig a belföldi termelésbe segítettek a szoknyák, kön­tösök varrásával, ezután be­kapcsolódnak az exportfel­adatok teljesítésébe is. A háziipari szövetkezetben már a jövő évi tervek készí­tésével foglalkoznak. Ruhá­zati cikkekből jövőre bel­földre 150 ezret készítenek. Tőkés exportra 160 ezer ter­méket — főleg lányka, bak- fis, női és férfiköntösöket — szállítanak. — sze — Szakszervezeti kongresszusok Kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók Tegnap megkezdődött a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa a Duna Inter­continental szállóban. A tanácskozáson megjelent Benke Valéria és Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, ott voltak a szakszervezethez tartozó ágazatok miniszterei, Jakab Sándor, a SZOT fő­titkárhelyettese és Adam Ghertimisan, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára. Mindent el kell követni az ellátás színvonalának tar­tásáért, javításáért, amely­hez az igényekhez igazodó árubeszerzésen, a naprakész piacismereten, a minőség megóvásán túlmenően az áru ajánlására, udvarias magatartásra, egyszóval a jó értelemben vett kereske­désre van szükség — hang­súlyozta beszámolójában Vass János főtitkár. A beszámoló foglalkozott a szakszervezethez tartozó más ágazat dolgozóinak ten­nivalóival is. A külkeres­kedelemtől azt várják, hogy a devizatermelés növelésén túlmenően segítse jobban a zavartalan belső ellátást is. A pénzintézetek dolgozóinak egyik fontos feladata olyan gazdasági szemlélet erősíté­se, miszerint az ésszerű vállalkozással és kockázat- vállalással minden vállalat­nak van lehetősége eredmé­nyeinek növelésére, a fej­lesztésre. A szakszervezeti munka főiránya a kereske­delempolitikai célok megva­lósításának segítése, annál is inkább, mert ez a korábbi­nál jobban összefügg az ér­dekvédelemmel, megalapoz­za a dolgozók életszínvona­lának szinten tartását, javí­tását. Közalkalmazottak • Tegnap megkezdte mun­káját a Közalkalmazottak Szakszervezetének IX. kong­resszusa a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában: Az államigazgatás, az igaz­ságszolgáltatás, a fegyveres erők és testületek, a tudo­mányos és közművelődési, valamint egyéb költségveté­si intézmények szervezett dolgozóinak — 1086 alap­szervezet 220 ezer tagjának — képviseletében 321 kül­dött vesz. részt a kétnapos kongresszuson. A tegnapi tanácskozáson részt vett Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Gál László a SZOT fő­titkár-helyettese. Az írásos beszámolót ki­egészítve Prieszol Olga fő­titkár tájékoztatta a küldöt­teket a legutóbbi kongresz­szus óta eltelt időszak mun­kájáról. A^ öt esztendő alatt tovább erősödtek a szak- szervezet tömegkapcsolatai, a mozgalmi munka eredmé­nyességét jól szolgálta a bi­zalmiak jogkörének kiter­jesztése, s hogy a szakszer­vezet mind nagyobb figyel­met fordít a szellemi, az ér­telmiségi munkaterületeken dolgozók kezdeményezéseire. Örvendetesen fejlődtek a szakszervezetek kapcsolatai a KISZ Központi Bizottsá­gával, különösen az értel­miségi fiatalok tanácsával. A mozgalom eredményes működését segítette számos, a közalkalmazottak munká­ját, életkörülményeit javító kormányzati intézkedés, a Minisztertanácsnak a köz- igazgatás fejlesztésére irá­nyuló tevékenysége, vala­mint a partner állami szer­vek együttműködési készsé­gének javulása. Ruházatipari dolgozók Tegnap a SZOT közpon­ti iskoláján megkezdte mun­káját a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa. A csaknem 44 ezres tagságot képviselő 248 küldött ta­nácskozásán részt vett Bal- lai László, az MSZMP KB osztályvezetője, Csehák Ju­dit és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára valamint Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének -az elmúlt öt esztendőben végzett mun­káját értékelő írásos beszá­molóhoz Czerván Mártonná főtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést. A főtitkár elmondta, hogy a ruházati ipari vállalatok az előző kongresszus óta el­telt időszakban 424 millió forintot fordítottak az élet- és munkakörülmények javí­tására. Ennek köszönhetően javult az üzemi étkeztetés, az egészségügyi ellátás szín­vonala, jobbak lettek a mun­kahigiéniai feltételek, bő­vült a gyermekintézmények hálózata. A szakszervezet a jövőben is az egyik legfon­tosabb feladatának tartja az élet- és munkakörülmé­nyek további javítását. Fo­kozott figyelmet kell fordí­tani az egészségre ártalmas munkahelyek csökkentésé­re, az anyagmozgatás gépe­sítésére. A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben az idén 80 hektáron termeltek olajtököt, melynek érde­kessége, hogy magja héj nélküli. A magot exportra szállítják. Melléktermékként a tökhúst hasznosítják közvetlen etetésre és silózásra •4" > fr " t ä **, : '«; - v i ^ V.T-.. . 7,^7 isW'SS 1 > 0 huszonnegyedik órában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents