Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 12. HÉTFŐ: A nyugatnémet választásokon bizalmat sza­vaztak a szociáldemokrata-szabad demokrata koa­líciónk, elvetették Strauss politikáját — A LEMP Központi Bizottságának ülése befejezi tanácskozá­sait — A portugál választásokon a jobboldal megerősítette többségét. KEDD: Hatalmas méretű antifasiszta tüntetés Párizs­ban — Kormányalakítási tárgyalások Rómában és Brüsszelben — Rogres NATO-főparancsnok Anka­rában — A nyugat-európai kommunista pártok értekezlete SZERDA: Szovjet—szíriai tárgyalások Moszkvában Brezsnyev és Asszad aláírja a két ország barátsági szerződését — A lengyel parlament ülése, — A Szent Péter bazilikában felszentelik a magyar ká­polnát. CSÜTÖRTÖK: Rekord kozmoszban: Popov és Rjumin fél éve tartózkodnak az űrállomáson,, felkészülés a visszatérésre — A brit konzervatívok kongresz- szusa Brightonban — Haderőcsökkentési megbe­szélések Bécsben, Carter a SALT-ról nyilatkozik. PÉNTEK: Púja Frigyes felszólalása az ENSZ közgyűlés általános vitájában — Viták a madridi előkészítő találkozón — Általános sztrájk Olaszországban, tiltakozásul a FIAT-gyárból történt elbocsátások ellen. SZOMBAT: Tanácskozik a Koreai Munkapárt kongresz- szusa — A közvetítési kísérletek és a tűzszüneti felhívások ellenére tart az iraki—iráni háború — összehívták a Varsói Szeiyfődés tagállamainak külügyminiszteri bizottságát. Mi jellemezte a héten kon­tinensünk politikai folyama­tait? Az európai politika, ha le­het, még magasabb sebesség­fokozatra kapcsolt a most záruló héten. Választások zajlottak két nyugat-európai országban, igaz, nem azonos előjelekkel. Az NSZK-ban biztosan, viszonylag nagy arányban győzött a szociál- liberális koalíció, s a válasz­tók határozott nem-et mond­tak Strauss szélsőséges poli­tikájára. Ez annyit jelent, hogy a jövőben folytatódhat, sőt tevékenyebbé válhat az a bonni politika, amely ugyan nem tör ki a NATO- keretek közül, de minden­képpen realistább saját sző-», vetségesei állásfoglalásánál. Portugáliában az eddig is kormányzó jobboldal erősí­tette meg helyzetét, de a baloldalt — jóllehet az egy­ség hiányával küszködik — sem lehet „leírni”. Az előre­jelzések forró őszt ígérnék, mert a reakció most saját jelöltjét szeretné az államel­nöki székbe ültetni, s meg­próbálja módosíttatni Nyu- gat-Európa leghaladóbb al­kotmányát. Várhatólag e kérdések körül robbannak ki heves, politikai csatározások. A tömegek nemcsak az urnáknál voksoltak. Az utób­bi évtizedek legnagyobb tün­tetésére került sor a párizsi bulvárokon, tiltakozásul a fasiszta provokác'ók ellen. Az olasz dolgozók általános sztrájkkal utasították vissza a Fiat-művekben történt el­bocsátásokat, Brightonban szakszervezeti küldöttségek vonultak az épülethez, ahol a brit konzervatívok tartot­ták kongresszusukat. A bel­ga fővárosban huszonegy nyugat-európai kommunista párt képviselői tanácskoz­tak, hogy megvitassák együt­tes akciók lehetőségét a gaz­dasági nehézségekkel szem­ben, a demokratikus jogok védelmében. Brüsszelben és Rómában egyébként mások­ból is élénk a belpolitika: mindkét országban kormányt keresnek, Martens, illetve Forlani próbálkozik egy szi­lárdabbnak tűnő kabinet megalakításával. Ami a szélesebben vett, kelet—nyugati kontinentális kapcsolatokat illeti: némi mozgás mutatkozott a kato­nai enyhülést célzó tárgya­lásokon. Genfben, ahol a tel­jes atomcsendről háromha­talmi tárgyalások folynak, a leszerelési bizottság ülésén megállapodtak a legpusztí­tóbb gyújtó fegyverek tilal­máról. Bécsben. a haderő- csökikentésá tárgyalásokon, inkább azt lehetett felje­gyezni, hogy sor került a szo­kásos csütörtöki összejövetel­re: a merev nyugati maga­tartás egyelőre a holtpontot tartósítja. Milyen lépések történtek a lengyelországi kibontakozás érdekében? Varsó fontos tanácskozá­sok színhelye volt a hét fo­lyamán. Befejezte munkáját a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának VI. plénuma, s ülést tartott a szejm, a parlament. Ter­mészetesen sok szó esett az országban kialakult ismert válsághelyzet mélyebb okai­ról, a felelősségről. annak szükséges személyi következ­ményeiről a párt- és állami vezetés számos posztján. A az egész világ részére. Rész­ben azért, mert azon a vi­déken, ahol a leginkább összpontosul az olaj (2900 olajkút, 24 finomító. 20 olaj­kikötő, 21 ezer kilométernyi vezeték) rendkívül könnyen csaphatnak fel a lángok, részben a beavatkozásra irá­nyuló előkészületek miatt. Az Egyesült Államok hivata­losan semlegességét hangoz­tatja, de huszonnégy hadi­hajóját vonta össze a Hor- muzi-szoros bejáratánál, odairányította Kenyából a Midway anyahajót, légifel- derítési rendszereikkel fel­szerelt gépeiket és mozgó radar berendezéseket kül­dött Szaúd-Arábiába, nem­zetközi „őrhajó had” felál­lítását javasolta NATO-part- nereinek és Japánnak. Az iraki—iráni konfliktus a bizonytalanság tényezője a Közel- és Közép-Keleten. Ezért is olyan lényeges, hogy a krónikus szilárdság hiány­ban szenvedő területen a héten az egyensúly és a biz­tonság fontos új tényezője jelentkezett a szovjet—Szí­riái barátsági szerződéssel. Ez az okmány immár nem­zetközi jogi normákba fog­lalt támogatást nyújt Da- masZkusznak, az antiimpe- riálista szilárdság front egyik pillérének, s ezzel megnehezíti az ellene foly­tatott aknamunkát. Az’ alá­írás után, Leonyid Brezs­nyev ismét hangsúlyozta egy tartós és igazságos rendezés szükségességét, s nyomaté­kosan felhívta I rákot vala­Kurt Waldheim is Púja Frigyes találkozója Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán New Yorkban tartózkodó Púja Frigyes kül­ügyminiszter október 10-én az ENSZ épületében találko­zott dr. Kurt Waldheimmel, az ENSZ főtitkárával, aki­vel] (megbeszélést/ folytatott időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Eszmecserét folyta­tott közös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekről Rü­diger Wechmarral is, az ülés­szak elnökével. WASHINGTON Edmund Muskie, az Egye­sült államok külügyminisz­tere tegnap kiáltt a SALT— II. szerződés jövő évi ratifi­kálása mellett, s bírálta azokat, akik e szerződés fel­adása, a katonai fölény biz­tosítása, a katonai erő fo­kozottabb alkalmazása mel­lett kardoskodnak. Bírálatát név említése nélkül, elsősor­ban Ronald Reagan republi­kánus elnökjelöltnek cí­mezte. MOSZKVA Hétfőn ül össze Moszkvá­ban a Szövetkezetek Nem­zetközi Szervezetének hu- szonhetedik kongresszusa. A 66 ország mintegy 350 millió szövetkezeti tagjának képvi­seletében több száz küldött érkezett a szovjet főváros­ba, közöttük a magyar szö­vetkezetek delegációja is. ROMA A kijelölt olasz miniszter- elnök négypárti kormány- koalíció megalakítását ter­vezi. Saját pártja, a keresz­ténydemokrácia képviselőin kívül a szocialistákat, a szo­ciáldemokratákat és a re­publikánusokat készül be­vonni. ANKARA Tegnap megszüntették Süleyman Demirelnek, a a katonai puccs előtti török polgári kormány volt fejé­nek és Bülent Ecevitnek, az ellenzékben levő köztársasá­gi néppárt vezetőjének „vé­dőőrizetét”. BEJRUT Libanon ENSZ-nagyköve- te útján jegyzékben tiltako­zott a Biztonsági Tanácsnál amiatt, hogy Izrael bekebe­lezte az Adaissze dél-libano­ni, faluhoz tartozó i földek egy részét. vizsgálódások ugyan nem Franciaország-szerte tüntetések voltak az újfasiszta és faj­gyűlölő csoportok megszaporodott provokációi ellen. Képün­kön: egy párizsi felvonulás résztvevői zárultak és még nem is zá­rulhattak le, de mind több szó esik a hogyan továbbról. Az értékelések szerint a kulcskérdést a gazdaság je­lenti. Hiszen a sztrájkbizott­ságokkal kötött megállapo­dások végrehajtása, a meg­növekedett fizetőerővel szemben az árualap biztosí­tása, az egyensúly megőrzé­se, a külföldi adósság csök­kentése csakis úgy biztosít­ható, ha jól szervezett, ha­tékony, termelékeny munka folyik. A pártplénumon. va­lamint a parlamentben — minden eddiginél szélesebb körű vita után — ezért szól­tak olyan részletesen a ten­nivalókról. ’’ A gazdasági és társadalmi feladatok megvalósításában nagy szerep vár az összes lengyel dolgozókkal együtt, a LEMP tagságára. A hibák és úttévesztések kritikus és ön­kritikus felülvizsgálata nyo­mán minden erőt mozgósí­tani kell a konszolidációs fo­lyamat biztosítására, gyor­sítására. hogy az új intézmé­nyek megfelelő keretek kö­zé illeszkedjenek, és hogy a gazdasági gondok megoldást nyerjenek. Nem könnyű és aligha rövid folyamatról van szó, de Lengyelország min­den igazi barátja őszinte szolidaritással kíséri a párt, a kormány, a dolgozó néptö- megek erőfeszítéseit a ki­bontakozás érdekében. Hogyan alakul a helyzet a Közel- és a Közép-Kele­ten? Terebélyesednek a veszte­séglisták. Ahogyan elhúzó­dik Irak és Irán háborúja, úgy nő az emberáldozatok és anyagi károk mértéke, pusz­tul mindkét ország, főként annyi várakozással kísért olajgazdaságuk. Ez a háború végsősoron egyaránt kedve­zőtlen a két közvetlen részt­vevő számára, de veszélye­ket rejt magában a térség és mint Iránt a harci cselek­mények beszüntetésére. A szovjet vélemény. hogy amit nem tudnak azonnal megoldani, abban próbálja­nak holnap vagy holnap­után — kölcsönösein elfogad­ható alapokon — egyezségre jutpi. De nem a harctere­ken, hanem a diplomaták asztalánál. Réti Ervin Földrengés Algériában Hétnapos nemzeti gyászt rendeltek el Algériában az El Ásnám városát ért pén­teki pusztító földrengést kö­vetően. Az áldozatok száma húszezerre tehető és több mint 200 ezer ember sebesült meg vagy veszítette el ott­honát — közölte tegnap a genfi székhelyű Vöröskereszt társaságok ligája az algériai Vörös Félholdtól kapott tá­jékoztatásra hivatkozva. Al­gíri források eddig nem tudnak külföldi áldozatokról. Mint hírügynökségi jelen­tésekből kiderül, a halálos áldozatok számáról csak igen megbízhatatlan becslések áll­nak rendelkezésre, mert ez idő szerint a leomlott épü­letekben rekedt és bennszo­rult emberek mentése folyik. Más jelentések ugyancsak az algériai Vörös Félhold tájé­koztatását említve tág hatá­rok között tesznek említést az áldozatokról: a halottak számát 5—25 ezerre teszik. A földrengés által legin­kább súlytott El Asnamból érkező újabb hírek szerint a városban nagyobb épület egyáltalán nem maradt épen. Hazánk algériai nagykö­vetségétől származó értesü­lés szerint a földrengésnek magyar áldozata nem volt. Kitüntetés a sikeres űrhajósoknak (Folytatás az 1. oldalról) sége és a Minisztertanács külön üdvözletét küldött mindazoknak, akik lehetővé tették Popov és Rjumin út­jának sikerét. Az üdvözlet méltatja a 185 napos űruta­zás tudományos és műszaki jelentőségét, az Interkoz- mosz-program végrehajtásá­ban betöltött szerepét, alá­húzza: ez a hosszú és ered­ményes munka a * világűrben azért vált lehetségessé, mert a szovjet kozmikus technika rendkívül megbízhatóan mű­ködik, a tudósok, a terve­zők sikerrel oldották meg a bonyolult és összetett fel­adatokat, mind a Szál jut—6 űrállomás, mind pedig az űrhajók megalkotása során. „A szovjet űrhajósok és a szocialista országok űrhajó­sai bebizonyították, hogy sokoldalú mesterei az űrha­józásnak, mélyrehatóan is­merik a bonyolult technikát, bebizonyították magasrendű (erkölcsi tulajdonságaikat, bátorságukat, hősiességüket”. —‘ hangoztatja a többi kö­zött a szovjet vezető testü­letek üdvözlete. A Központi Bizottság, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge és a Minisztertanács üd­vözlete külön köszönti Leo­nyid Popovot és Valerij Rju­mint hosszú, nehéz, de gyü­mölcsöző űrutazásuk befe­jezte alkalmából. A Legfelsőbb Tanács El* nöksége magas kitüntetés­ben részesítette a két űrha­jóst feladata sikeres befe­jeztével. Leonyid Popov, aki első ízben járt a világűr­ben, megkapta a Szovjetunió Hősének kitüntető címét, a Lenin-rendet, az Aranycsilla­got, valamint a Szovjetunió Ürpilótája címet is. Valerij Rjumin Lenin-rendet és egy újabb Aranycsillagot kapott, ő már korábban elnyerte a Szovjetunió Hőse és a Szov­jetunió Ürpilótája címet. A kétszeresen kitüntetett űr­hajós mellszobrát is felállít­ják szülőhelyén. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a világűr meghódításában tanúsított hősi helytállásuk, az első szovjet—magyar közös űr­repülés végrehajtásában ki­fejtett kimagasló érdemeik elismeréseként Leonyid Iva- novics Popovnak, a Szovjet­unió űrpilótájának és Vale­rij Viktorovics Rjuminnak, a Szovjetunió űrpilótájának a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést és kitüntető címet adományozta. ENSZ — Általános vita A szovjet békejavaslatok az érdeklődés középpontjába n Három hét alatt 151 felszólaló New Yorkban befejeződött az ENSZ-közgyűlés 35. ülés­szakának általános politikai vitája, amelyben három hét alatt 151 ország képviselője szólalt fel. A vitában részt­vevők nagy érdeklődést ta­núsítottak a szovjet békeja­vaslatok, köztük az ülésszak napirendjére tűzött újabb átfogó szovjet kezdeménye- zélsek iránti. Hangsúlyozták, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezését, a háború ve­szélyének csökkentését cél­zó szovjet javaslatok különö­sen nagy jelentőségűek, most amikor az imperializmus és a hegemonizmus erőinek hi­bájából ismét kiéleződtek a nemzetközi kapcsolatok. A vita utolsó napján el­mondott beszédében Jósé Vi­era kubai külügyminiszter­helyettes elemezte az ameri­kai imperializmus stratégiá­ját a Karib-tenger térségé­ben. A granadai és jamaicai kormány megdöntésére irá­nyuló kísérleteken kívül az Egyesült Államok „nyílt tá­mogatást nyújt a salvadorl fasiszta juntának, és fegyve­reket ad a népirtáshoz. Mind­ezzel a Trujillo, Somoza, és Batista diktátorok kormá­nyaival kialakított szégyen- teljes kapcsolatokat idézi fel” — hangoztatta a külügy­miniszter-(helyettes. A dél-afrikai politikai fog­lyokkal vállalt szolidaritás napjára emlékeztetett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár. Felhívta a figyelmet, hogy a világszervezet 17 éve köve­teli a Dél-afrikai Köztársa­ságtól a fajüldözés felszámo­lását, a megkülönböztetés el­len harcolók szabadon bocsá­tását, de napjainkra sem vál­tozott meg az országban a helyzet Koreai pártkongresszus Tízpontos javaslat a békés újraegyesítésrf A Központi Bizottság mun­kájáról tartott, több mint négyórás beszámolójában Kim ír Szén, a Koreai MunkapárF főtitkára hangsú­lyozta, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt tíz esztendő alatt a párt jelen­tős sikereket ért el a szocia­lista építésében, a műszaki és a kulturális forradalom céljainak elérésében. Ami a nyolcvanas évek főbb gazdasági célkitűzéseit illeti, Kim ír Szén elmon­dotta, hogy a szocialista épí­tés döntő feladata a szoci* alista társadalom teljes győ­zelméhez szükséges anyagi és műszaki bázis megterem­tése és ezen az alapon a nép anyagi és kulturális színvonalának radikális emelése. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra részletesen foglalkozott beszámolójában az ország újraegyesítésének kérdésével. Ismertette az ország újra­egyesítésére vonatkozó tíz­pontos új javaslatot, amely­nek célja olyan koreai szö­vetségi állam létrehozása, amely az 50 milliós koreai nép független és szuverén ál­lamként jelentkezik a nem­zetközi színtéren, amely nagyszerű nemzeti kultúrá­val és erős nemzetgazdaság­gal rendelkezik. Ennek az államnak békeszeretőnek kell lennie és békepolitikát kell folytatnia. Beszámolójának külpolitikai részében Kim ír Szén a nemzetközi helyzetet bonyolultnak minősítette. Síkraszállt az el nem köte* lezett mozgalom fejlesztése mellett, aláhúzta annak an- tiimperialista jellegét és fontos szerepét a nemzetközi problémák megoldásában. A Koreai Munkapárt fő­titkára állást foglalt beszá­molójában a szocialista erők és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és szoli­daritása mellett is. Hangsúlyozta: a Koreai Munkapárt a függetlenség és a proletár internacionalizmus alapján erősíti egységét és fejleszti baráti kapcsolatait a szocialista országokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents