Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
XXXI. évf. 231. sióm, 1980. októbe, 2., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Összehívták a Hazafias Népfront kongresszusát Ülést tartott a HNF Országos Tanácsa Felszólalt Kádár János A szolnoki Dohányfermentáló Üzem vágóasztalán naponta több tonna dohányt dolgoznak fel. Ebben az idényben augusztustól márciusig mintegy félmilliárd forint termelési értékre számítanak Megnyílt az SZVSZ Főtanácsának ülése fl közéletiség mércéié Az elmúll három és fél évtized alatt jó néhány alapvető dolog tényleges társadalmi értéke többet változott, mint ezelőtt ezer évig. A közösségben végzett munka, az emberi élet végső nagy célja1, s velük a magatartásformák, a tisztesség erkölcsi alapfogalma, vagy a hasznosság kategóriája; mind az átértékelődött dolgok közé tartoznak. De talán semmi nem változott oly gyorsan, mint a közéletiség fogalma, amelyet az új társadalmi rend lényege alakított ki, s ugyanez „futtatta be” vele villámgyors karrierjét: mostanára alapvető társadalmi erővé, az emberek megítélésének egyik alapvető kritériumává rango- sítva ezt a kategóriát. Ezért nem lehet csodálkozni azon, ha a hétköznapi, spontán értékrendben a közéletiség még nem foglalta el azt a helyét, amely tényleges társadalmi rend értéke szerint megilletné. Beszédes példák sora bizonyítja, hogy ez így van ma még. Kezdve onnan, amikor egy faluban többen kifejtették: X az igazán „okos ember”, aki szépen hallgat, nem vesz részt semmiben, csak arra ügyel, hogy minden jóból részesedjék, hát nem ő csinálja jól? Amikor vitáztam ,hogy hiszen magukkal kapartatja ki a gesztenyéjét, magukkal, akik már vállalnak egyetmást, többletet, vagy akárcsak a közügyeket alakító véleménymondás ódiumát, az volt a válasz: hát ez az ügyes benne, nem? Vagy folytatva ott, hogy a közös ügyekben következetesen megszólalókat és részvevőket jónéhány helyen hallottam „notórius felszólalónak”, nyüzsgőnek” és „minden lében kanálnak” miőnsí- teni. Ez is egy torz skatulyamaradvány, ha van is, rá mentség és magyarázat: korábban elég sok karrierista használta előmenetele eszközéül álközéletiségét, aki aztán a nehezebb helyzetekben hirtelen könnyűnek találtatott. Az azonban napjaink egyre erősödő folyamata, hogy a közös ügyekben javító szándékkal és cselekvőén részt vevő egyre több ember egyre több helyen elfogadott szokássá alakítja, természetes magatartásmércévé nemesíti lassan azt a közéleti- séget, amely életmódja szerves részévé vált az idők során. Anélkül, hogy a tudatos példamutatás szerepét lebecsülném, azt hiszem ott alakul gyorsabban valóságkövetővé a megítélés is, ahol ez a magatartásforma természetessé válik a; hétköznapokon. És az ilyen közösségekben korszerűsödik hamarabb az értékrend, itt válik a köz- tisztelet alkotóelemévé egyre több tényleges társadalmi érték. Ott a köztisztelet az igazán jó vezetőt övezi, legyen az tanácstag, gyárigazgató .brigádvezető, vagy országgyűlési képviselő. Itt nem csak az elintézett ügyek, a kiharcolt kedvezmények, az igazságos döntések — tehát nem csupán a tényleges és kézzelfogható produkciók — miatt tisztelik a közéleti embert, hanem a társadalomért, a többiekért élés magatartásformája miatt önmagában is. S ezért könnyebben épül be a közéletiség megbecsülése a hétköznapi értékrendbe. Alapvető erkölcsi mércévé kell válnai, tudatosulnia kell annak, hogy a mai, ebben a világban önmagáért és a többiekért is élő ember egyik legjobban becsülendő tulajdonsága éppen a közéletisé- ge. K. S. A Hazafias Népfront VII. kongresszusát 1981. február 21—22-re összehívták — erről határozott a HNF Országos Tanácsa tegnap, a Parlament vadásztermében megtartott ülésén. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitó szavai után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ismertette a VII. népfront-kongresszus összehívására és a mozgalom testületéinek újjáválasztására vonatkozó javaslatot. — Éppen négy esztendeje, annak, hogy befejezte munkáját a népfront legutóbbi, VI. kongresszusa — mondotta. — Azóta is többször megállapítottuk, hogy betöltötte hivatását, és megfelelt annak az igénynek is, hogy a kongresszuson körvonalazott feladatokat a jól bevált politikai programok jegyében a dolgozó néppel összefogva, áz élet minden területén megvalósítsuk. A múzeumi, műemléki és honismereti hónap megyei megnyitójára tegnap délelőtt Kunszentmártonban, a művelődési központban került sor. Tálas László, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának politikai munkatársa megnyitó beszédében méltatta a hónap jelentőségét, elismeréssel szólt a múzeumok tudományos és közművelődési tevékenységéről és nem utolsó sorban a honismereti mozgalomról, amely idestova húszéves múltra tekint vissza. A mozgalom fejlődéséről, megyei hagyományairól és eredményeiről Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigazgató adott számot. Többek között elmondta, Megállapíthatjuk: az elmúlt években is helyesen jártunk el akkor, amikor — amint a párt és a kormány — a népfront is a legteljesebb bizalmat tanúsítva a nép iránt, az igényeknek és a céloknak megfelelően határozta meg a maga teendőit. Helyes volt, hogy a mozgalom vállalta a gazdaságpolitikai, a művelődési, a jogi és az államigazgatási feladatokat. Miként az is, hogy — a múltban bevált gyakorlattal összhangban — magatartásunk, cselekvésünk középpontjába a nemzeti egység erősítését, a szövetségi politika minden területén való alkalmazását hirdettük és alkalmaztuk. A szocialista demokráciáról nemcsak . nyilatkozatokban szóltunk, hanem tettekben igyekeztünk bizonyítani: a szocializmus építése és a demokrácia egymáshoz tapadó, összefüggő fogalmak, s a nép érdekeit szolgáló demokrácia csakis a szocializmus építésének korszakában jöhet létre. — Most azzal a szándékkal javasoljuk kongresszusunk összehívását, hogy az előkészítő munka során részletesen megvizsgáljuk: mit, hogy a honismereti mozgalom húsz éve számos kutatási eredménnyel járult hozzá a néprajzi, helytörténeti ismeretek bővítéséhez, eredményességét több mint hatszáz pályamunka, számos jól működő szakkör jelzi a megyében. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökségének aranykoszorús jelvényét a Szolnok megyei múzeumok igazgatóságának kollektívája kapta meg. A honismereti mozgalomban végzett eredményes munkájukért tizenkilencen részesültek elismerő oklevélben. A megnyitó ünnepség progmely területen és hogyan tettünk, megkeresve azokat a feladatokat, amelyeket a párt XII. kongresszusának szellemében el kell végeznünk. Az 1980-ban egymást követő kiemelkedő politikai események jelzik, hogy olyan munkafolyamatot hoztunk létre, amely lehetővé tette, hogy lakosságunk a legkülönbözőbb szinteken véleményt mondjon és feladatokat, megbízatásokat vállaljon az év minden periódusában. A népfront a párt-, az állami és a társadalmi élet eseményeinek nem külső szemlélője volt csupán. Az idei esztendő elején országos tanácsunk ülésén tűztük napirendre a pártkongresszus irányelveit. Eszmecserénkén épp oly széleskörű, előrevivő vita bontakozott ki, mint a budapesti és megyei bizottságok, valamint a helyi testületek tanácskozásain. Az- észrevételek, az összegzett javaslatok a pártkongresszus anyagaiban, dokumentumaiban is sok helyütt tükröződtek. Sarlós István ezt követően a jövő teendőihez kapcso(Folytatás a 2. oldalon) ramja felolvasó üléssel folytatódott, amelyen díjnyertes pályamunkákból hallhatott részleteket a közönség, mintegy keresztmetszetet kapva a honismereti mozgalom különböző területeiről. Végezetül pedig a kunszentmártoni helytörténeti gyűjteményben megnyitották Bo- zsik Kálmán fazekas em- lékkiállíását. Bozsik Kálmán munkásságát — aki Badár Balázs mezőtúri fazekasmester műhelyében töltött tanulóévei után Kunszentmártonban élt és dolgozott — István Erzsébet a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa méltatta. Felvételünk Bozsik Kálmán fazekas emlékkiállításának megnyitóján készült. Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára nyitotta meg tegnap délután Moszkvában, szakszervezetek házának oszlopcsarnokában a 190 millió dolgozót tömörítő világszövetség főtanácsának 31. ülésszakát. Az ülésszak napirendjén a szakszervezeti világmozgalom legfontosabb kérdései, az enyhülésért és a békéért vívott küzdelem problémái, a munkanélküliség és az infláció, a transznacionális vállalatok munkásellenes politikája problémái szerepelnek. Gáspár Sándor elnöki megnyitójában méltatta annak jelentőségét, hogy a főtanács az SZVSZ fennállásának 35 .évfordulóján kezdi meg nagyfontosságú tanácsA Középtiszai Állami Gazdaság mint rendszerszervező mezőgazdasági nagyüzem vezetésével két esztendeje működik az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer. A soraiban ma már 90 téeszt és állami gazdaságot egyesítő vállalkozás azt tűzte ki célul, hogy segítsen fellendíteni a legelőgazdálkodást, s ehhez megfelelő mennyiségű és választékú gyepvetőmagot állítson elő. Hazánk mezőgazdasági területének egyötöde . gyepterület. Jórésze azonban elhanyagolt, fűtermése igen alacsony, csak hellyel-közzel haladja meg a hektáronkénti 10 mázsát. Ez a helyzet nyilvánvalóan nem tarthat sokáig, annál is inkább, mert a tömegtakar- mány eddiginél nagyobb mennyiségű termelésével az állattenyésztésben jelentős mennyiségű, drága abrak takarítható meg. A Középtiszai Állami Gazdaság megállapodást kötött az Országos Vetőmagtermeltető Vállalattal, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézettel, közös együttműködéssel határozták el, hogy a minőségi gyepvetőmagot a hazai kutatási eredményekre alapozva állítják elő. Mindehhez fejlett termelési technológiát is adnak a partnereknek. Vállalkozásukkal jelentős mennyiségű valutát takarítanak meg a népgazkozását. Aláhúzta a világszövetség által a dolgozók érdekében eddig végzett munka fontosságát, hangsúlyozva, hogy az SZVSZ tovább akarja bővíteni tevékenységét, hatékonyabbá akarja tenni azt. Az elnök bejelentette, hogy Enrique Pastorino, az SZVSZ főtitkára súlyos betegsége miatt kérte, mentsék fel ideiglenesen munkája alól. A főtanács Ibrahim Zakariat, a főtitkár helyettesét bízta meg a főtitkári teendők ellátásával. Ezután Ibrahim Zakaria megbízott főtitkár terjesztette elő jelentését a főtanácsnak. amely a késő délután megkezdte a vitát a beszámoló felett. daságnak, mert az ország évi vetőmag szükségletének zömét eddig Hollandiából, Üj-Zélandiból, Kanadából, az Egyesült Államokból, továbbá a szocialista országokból szerezték be, meglehetősen borsos áron. A rendszer a kiváló hazai ökológiai adottságokra alapozva fejleszti a gyepvetőmag-termesztést. A Szarvasi Öntözési Kutató Intézet nemesítéséből ma már 13 fűfaj és 2 pillangósfaj áll a gyakorlati termesztés rendelkezésére. Ezek zöme a gyengébb termőhelyi adottságú tsz-ekben, továbbá az egymástól eltérő talajtípusokon is biztonsággal. jó eredménnyel termeszthető. A rendszer életrehívásá- nak hasznát két év távlatában már a tények igazolják. Még 2—3 évvel ezelőtt a hazai fűvetőmag-szükséglet több mint 80 százalékát külföldről vásároltuk, jelenleg csupán a fele import eredetű. A szaporítást olyan intenzitással folytatják hogy 1983-ra már hazai termelésből fedezhetik a mezőgazdaság, sőt a kertészeti válla-, latok, a vízügyi szervek teljes vetőmag szükségletét. A rendszer szakemberei a cél eléréséhez sokoldalú segítséget nyújtanak a partnergazdaságoknak. A termeléshez komplex technológiát szolgáltatnak. Fedezik a telepítéshez szükséges vetőmagot. Múzeumi, műemléki, honismereti hónap Megnyitó ünnepség Kunszentmártonban Bozsik Kálmán kerámiái a helytörténeti gyűjteményben II legelőgazdálkodással foglalkozó társulások Nemcsak gyepwtömagot, technológiát ís adnak
