Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
1980. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KIS BOLTOK, NAQYOONDOK Másból se állunk, csak takarítunk Adapterek Claas kombájnokhoz A bolt kívülről nem éppen bizalomgerjesztő, de belülről annál rendezettebb, tisztább. A négylépésnyi üzlet polcain példás rendben sorakoznak a portékák. A kockakő ragyog a tisztaságtól, mintha egyetlen vevő se taposná. Szolnokon — a Hetényi kórház mögött — az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 15-ös boltjában Fodor Mihályné a vezető, a beosztott, az adminisztrátor és a takarítónő. — Azért vállaltam ezt a boltot, mert így el tudom látni a családomat. Van két kisgyerekem, a férjem beteg. Reggel fél hétkor nyitok és a hivatalos záróra fél kettőkor van... — ... a hivatalos? — Igen, mert a bolttal szemben lakom, és ha érkezik az áru, akkor csak bezörgetnek a szállítók. És van éppen mit csinálni egy ilyen boltban. Főleg akkor, ha minden egy ember vállán van. Reggel hatkor már itt vagyok, kirakom az áruikat, feltöltöm a hűtőt — aztán jönnek a vevők. Két kiszolgálás között nem tudom megírni a megrendelőt, a különböző adminisztrációs dolgokat is zárás utánra kell hagyni. Amikor lehúzom a redőnyt, jön a takarítás. Általában öt óra. mire becsukom magam mögött a lakásajtót. Egy héten - egyszer, csütörtökön délután iskolába megyek, boltvezetőire járok. Vártam a dinnyét... — Milyen árukat tart? — Elsősorban az alapvető élelmiszereket. Arra ügyelek, hogy az ne fogyjon ki. Aztán felvágottakat, kaptam engedélyt arra, hogy zöldárut is tartsak. Van hagyma. zöldségféle, káposzta, némi gyümölcs. Vártam volna. hogy kapok dinnyét — ígérték a központban —, de ezidáig egy se jött. Éppen ezért szabadságra se mentem el a nyáron, hogy forgalom szempontjából a dinnyeszezont kihasználjam . .. Aztán mivel 500 literes a hűtőm, tartok liba-, csTkeaprólékot, egy kis mirelitárut is. Mert ezen a környéken is igénylik a jót, az olcsót, a gyors dolgokat. Igaz, a Munkás ABC nem messzi van. de elég sok az idős vásárlóm, ők nem szívesen gyalogolnak. — Ha felajánlanának egy állást egy áruházban, elmenne innen? — Tíz éve dolgozom a kereskedelemben. voltam már áruházban is. Ott kevesebb a rizikó, a munka megoszlik. A pénz nem volna több, mert 2 ezer 200 forint az alapom, erre jön a forgalom után 1000 forint körül. Meggondolnám, hogy elmen- nék-e... „Veszélyességi’* pótlék Délelőtt. Törökszentmiklós, a város széle. Az Élelmiszer Kisker 388-as boltjába szinte beférni sem lehet. A hangzavar a .tetőfokon, a két eladó, mint a gép — kiszolgálnak, mérnek, kávét darálnak, árut vesznek át. Kettőjük közül Túróczi Zoltánná a vezető. — Eléggé kétes hírű volt ez a bolt, mégis idejött dolgozni? — Sokszor bánom is. Szolnokon az 1-es élelmiszerüzletben dolgoztam, azt cseréltem fel vele. Tisztában voltam, hogy nem lesz könnyű dolgom, de Püspökiből jártam be, gondoltam, talán több szabad időm marad. Itt nyolctól háromig vagyunk nyitva. De már fél hétkor bejövünk a tejet, a péksüteményt átvenni. Vigyázni kell, mert már sokszor tűnt el zacskós tej. Nem akarok senkit megbántani — még megihatom a levét —, a vásárlók többsége rendes ember, de ezer szemünknek kell lenni, nehogy nagyobb értékek is eltűnjenek. Az előjttünk lévőknek tetemes leltárhiányuk volt. nálunk is előfordult már egyszer... — Szűkösen vannak. Ide tíz embernél több-nem fér be. — Mégis van, hogy harmincán is vagyunk. Képzelheti, sáros időben merő la-» tyak minden. Másból se állunk, csak takarítunk. Raktárral is hadilábon állunk, nincs a göngyölegeknek helye, sokszor még az eladótérbe is jut az üres üvegekből. — Rendesen és idejében kapják az árut? — Nem panaszkodhatunk. Általában megkapjuk a kért dolgokat. A tejesekkel nincs semmi bajunk. Naponta elfogy 80 liter tej. 40 zacskó kakaó, közkedveltek az olcsó töltelékáruk, főleg a lecsókolbász. Ha a húsipartól rendelek, körülbelül 60— 65 kiló árut kérek ebből legalább 25 kiló az olcsó kolbász. Mélyhűtött árut nem tartunk nem is lenne helye. A Füszért is rendszeresen szállít. A sütőiparra se lehet különösebb panaszunk. Kenyérből hétköznap 200, szombaton 400 kiló fogy. Itt különösen nagy keletje van a kétdecis tömény italoknak — A forgalom? — Mikor hogy. Fizetést követő néhány nap meghaladja a tízezret, de volt már ötezer forint napi bevételünk is. — Mennyit keresnek? — Nekem 2 ezer 600 forint az alapom. Erre jön a jutalék, a takarítási díj. a „veszélyességi” pótlék. így 4 ezer kétszáz körül keresek. A kolléganőm fizetése háromezer forint. — ..Veszélyességi*’ pótlékot is kapnak? — Mi nevezzük így. Ez kiemelt bér, azok kapják, akik az átlagosnál rosszabb körülmények között dolgoznak. Hentes 1935 óta Jókedvű, vicces ember hírében áll Jászberényben Kó- ródi Antal hentes, aki a Kisker 163-as húsboltjának a „gazdája”. — Az biztos, hogy szeretem a vidám embereket, addig legyen jó kedvünk, míg élünk. Nem igaz?! Megette a fene azt a kereskedőt, aki morcos. A vevőik is azt szeretik, ha az ember kedves velük, meghallgatja bújukat. bajukat. — Mióta „űzi” ezt a mesterséget ?— Oh. nem olyan régen. (Folytatás az 1. oldalról) delkezik megfelelő karosszériajavító, festő- és fényező- kapacitással. Kedvező változás 1981-től várható. A megyei tanács támogatásával ugyanis — az üzem kapacitását 80—100 százalékkal növelő — új szerelőcsarnok épül. Kedvezően érezteti ha- tását, hogy az üzem bevezette a gyorsszolgálatot és a hétvégi ügyeletet. Az ilyen jellegű munkákból a Vasipari Vállalat is a tervezettnél nagyobb mértékben veszi ki a részét. Az 1977-ben üzembe helyezett javítócsarnok, a fényezőfülke és az autómentő javítja a szolgáltatás színvonalát. Tovább bővült a Vas- és Faipari Szövetkezet gépkocsijavító tevékenysége is. Mindezek eredményeként a személygépkocsi-javítás és -karbantartás Szolnokon 95,2 százalékkal növekedett a bázishoz képest. Az átfutási idő csökkentése és a minőség javítása továbbra is fokozott figyelmet igényel. Csak 1935 óta. Tulajdonképpen fodrász akartam lenni, mégis hentes vált belőlem. Emlékszem, amikor az első borjút le kellett vágni, ríttam, mint a taknyos gyerek. Aztán hozta a gyógyszerész a kis malackáját, hogy vágjam le — nemcsak a malac visított...! Azóta megszoktam. Ebben a boltban nyolcadik éve vagyok. Hatósági húsbolt, tehát akkor mérek, amikor valamelyik szövetkezetben kényszervágás van. Ez azt jelenti, hogy semmi egészségre ártalmas baja nincs az állatnak, csak mondjuk, eltört a lába. —■ Ezek szerint nem is tudja ütemezni, hogy mikor érkezik hús? — Annyira van már ismeretségem, hogy beszólnak, délután áru jön. Van kapcsolatom az itteni kisállattenyésztőkkel is. Tőlük kapok olyan libát, galambot, nyu- lat, ami exportból visszamarad, mert esetleg egyik lába két milliméterrel hosz- szabb, mint a másik. Ok szinte minden nap jelentkeznek. A forgalom nagy része ezekből az árukból van. Havonta 80—120 ezer forint jön össze. Tegnap délután a jászladányi Egyetértés Tsz földjein rendezett gépbemutatót a szolnoki Mezőgép Vállalat egri gyára. Űj termékkel, a Claas Dominátor 105-ös kombájnra szerelhető szalmaszecskázó adapterrel ismertették meg az érdeklődő mezőgazdászokat. A berendezés alkalmazásával jelentős mennyiségű munka és energia takarítható Imeg. A termés betakarítása után, az új vetések előtt műtrágyából is kevesebbet kell felhasználni, hiszen az adapter értékes tápanyagként teríti szét a szalmát a földeken. A szolnoki Mezőgép elsősorban tőkés exportra szánja új termékét, de felkészült a hazai megrendelők kielégítésére is. » Tízszer ennyi portéka is elkelne — A vevőket hogyan értesíti arról, hogy jöhetnek, friss hús érkezett? — Nem kell azokat értesíteni. Szinte előbb tudják, mint én. Csak azt nem tudtam eddig kitapasztalni, hogy honnan kapják a „fülest”. Működik ám a drót nélküli telefon! Amikor beáll a bolt elé a szállítóautó. már idesereglenek. Percek alatt elmegy a hús. Ha három marha jön, akkor any- nyi, ha két disznó, akkor az. A múltkor egy félóra alatt 13 mázsa malacot adtam el. Ha tízszer annyi portékám’ lenne, az se possadna a nyakamra. A hűtőm — ami 1000 literes — sokszor délelőttre kiürül. —" — A sajátjaként szereti a boltot... — Az biztos. Ahogy mondom, úgy van, a nyolc év alatt senki meg nem kérdezte, hogy ki meszelte ki az üzletet. A csempézést is a haverok csinálták meg egy üveg pálinkáért. — Elmúlt hatvanesztendős. — El én, már egy évei De most még nem akarok nyugdíjba menni. A keresetem 2 ezer 600, erre rájön a jutalék, a „sótapénz” — ezt azért kapom, mert naponta kétszer nyitok ki .— meg a takarítási díj. Nekünk már ez elég. (Folytatjuk.) Szekeres Edit Mezőtúr 36 éve felszabadult Koszorúzási ünnepségek az évfordulón Tegnap Mezőtúron a Kossuth téren lévő szovjet hősi emlékműnél helyezték el koszorúikat a város párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői, a fegyveres testületek és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői, valamint a gazdasági szervezetek vezetői a város felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából. Ugyancsak tegnap délután Mezőtúr tömegszervezeteinek, gazdasági szerveinek és intézményeinek képviselői is megkoszorúzták a városi tanács épületében lévő emléktáblát és a temetőben a szovjet hősök síremlékét. A város felszabadulási évfordulója alkalmából a tanács végrehajtó bizottsága nevében Papp János tanácselnök átadta a „Mezőtúr városért” emlékplakettet Máté Imrének, az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri gyára égető szakmunkásának. Kara István, a helyi Ruhaipari Szövetkezet elnöke később veszi át az emlékplakettet. II szolnoki tanácsülésről jelentjük A textiltisztításban a fejlődés üteme kisebb a tervezettnél. Ennek ellenére figyelemre méltó eredményeket ért el a Patyolat Vállalat. Nyolc új részleg nyitásával bővítette a felvevőhálózatot, új bőr- és szőrmetisztító szalont nyitott, bevezeti a szőnyegpadlók és a kárpitozott bútorok tisztítását. Az egy lakosra jutó mosott-tisztított ruhák arányát tekintve a városok között Szolnok Budapest után a második helyen áll. A javítóhálózat gyors ütemű bővítését indokolta a technika erőteljes térhódítása. A Gélka a- Jubileum téren korszerű felvevőhelyet és javítóműhelyt nyitott, és megnyílt a Videoton Tv márkaszerviz is. Megoldódott a színes készülékek javítása. Más példák is arra vallanak, hogy javult a szervizek felszereltsége, munkájuk jobban igazodik az igényekhez. Az építőipari javító, karbantartó szolgáltatósokat tárgyalva úgy foglalt állást a tanácsülés, hogy ez a tevékenység nem tudja kielégíteni a szolgáltatási igényeket, ezért további fejlesztését minden vonatkozásban szorgalmazni kell. A hagyományos ipari és személyi szolgáltatások (fodrász, kozmetikai, fényképész, szabó, stb.) fejlesztése differenciáltan történt, összességében azt állapította meg a tanácsülés, hogy a középtávú tervidőszak első négy évében a fogyasztási szolgáltatások teljesítményértéke az előirányzat szerint növekedett. Az eredmények summázá- sa mellett a tanácsülés megszabta a további feladatokat is, — így például a beruházások tervezett ütemű megvalósítását, a szolgáltatást végző vállalatok jobb együttműködését, a pénzügyi források koordinálását és koncentrálását a minőség javítását, a garancia ér- - vényesítését, a szolgáltatási árak folyamatos ellenőrzését. S. B. Véget ért a művészeti szakszervezetek IX. kongresszusa Tegnap a központi vezetőség beszámolója feletti vitával folytatta munkáját a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének IX. kongresz- szusa, a Vasas Szakszervezet székházában. A kétnapos tanácskozáson összesen harmincketten kaptak szót. A kongresszuson felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes. A hozzászólók — kapcsolódva a beszámolóhoz, illetve a határozattervezethez — mélyrehatóan elemezték szakmájuk, művészeti területük eredményeit. A kongresszus az új központi vezetőség és a tisztség- viselők megválasztásával fejezte be munkáját. A szövetség elnökévé ismét Vass Imrét választották, a főtitkár Simó Tibor, a titkár Simon László és Békés Imre lett. \ . NAPIRENDEN; II VI. ötéves terv irányelvei Vita a MTESZ-ben A nyolcvanas évek első felére nincs más alternatívánk, mint amit a VI. ötéves terv irányelvei felvázolnak. Jelenlegi helyzetünk, a nemzetközi kapcsolatok és hatások egyszerűen nem tesznek lehetővé más utat — hangzott el kedjden a Technika Házában, ahol a MTESZ Végrehajtó Bizottsága Fock Jenő elnökletével kibővített ülésen vitatta meg a népgazdasági terv elgondolásait. A vitán részt vett és felszólalt Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tóth János, a MTESZ főtitkára. I barátsági hét eseményeiből Cseh vendég a Ta nítóképző Főiskolán Tegnap dálután Jászberényben, a városi tanácsnál Szűcs János a megyei párt- bizottság titkára, Szívós Antal, a városi pártbizottság el-, ső titkára, Búzás Sándor tanácselnök és Kövér József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára fogadta a városba látogató vendégeket: Mirjan Cech-t, a Cseh Oktatási Minisztérium osztályvezetőjét, és Pavol Gombost, a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóját. A' vendégek először a várossal ismerkedtek, ezután a Tanítóképző Főiskolára mentek, ahol dr. Fábián Zoltán főigazgató adott tájékoztatót az intézet munkájáról, majd Mirjan Cech tartott előadást Csehszlovákia iskolarendszeréről. Este a csehszlovák Oravan folklóregyüttes műsorát tekintették meg a város lakói a Déryné művelődési központ színháztermében. A magyar—csehszlovák barátsági hét keretében tegnap este Szolnokon, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtárban irodalmi estet tartottak. Az est vendégeit, Ladislav Ballek írót és Vojtech Kondrót költőt, műfordítót dr. Käfer István, irodalomtörténész mutatta be a közönségnek. A csehszlovák irodalom kérdéseiről p>edi§ Chmel Rudolf irodalomtörténész tartott előadást. Az irodalmi esten a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ stúdiószínházának tagjai mai cseh és szlovák írók költők műveiből adtak elő. Ugyancsak tegnap este 7 órakor nyitották meg Szolnokon a barátsági hét keretében sorra kerülő csehszlovák filmnapokat. A Tisza filmszínház kamaratermében Tibor Hrovac, a Cseh Kulturális Központ igazgatóhelyettese tájékoztatót tartott a csehszlovák f ilmgyártás helyzetéről, majd levetítették a „Csehszlovákia tegnap és ma”, valamint a „Kegyetlen szerelem” című alkotást. Az egy hétig tartó filmnapok során a megye 14 filmszínházában 24 csehszlovák alkotást nézhetnek meg az érdeklődők.
