Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
10 SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 1980. október 5. Maszekolunk egyik fele maszekol, a má- Az ország sik fele irígyii. Aki tud, ki-------------------!— talál magának valamilyen k ülön munkát, hogy jövedelmét kiegészítse, lakásra, bútorra, autóra spóroljon. Közben felvetődik a kérdés: lehet-e a szocializmust maszekban építeni? Tulajdonképpen nem lehet. Ha azonban tárgyilagosak akarunk lenni, felelnünk kell arra a kérdésre is, hogy lehet-e napjainkban a szocializmust csupán szocialista nagyüzemi termeléssel építeni? Ezt sem lehet. Vannak olyan tevékenységek, amelyeket egyedül is lehet végezni, drága felszerelés sem kell hozzá. Ezek olyan igényeket elégítenek ki, amelyek központilag fel nem mérhetők, területileg elaprózottak. Sok közülük töredékkapacitásokat hasznosít, olyanokat, amelyeket másképp a termelésbe bevonni nehéz lenne. Gondoljunk csak a kiskertekre, gazdasági udvarokra, pinceműhelyekre. Lehet ezeket a kapacitásokat, az itt végzett munkákat „államosítani”, „szövetke- zetesíteni”, csakhogy akkor egycsapásra ráfizetésesekké válnak. Mint ahogyan a MÁV nem lehet magánkézben, éppen úgy a lángossütést, a házkörülf kistermelést sem lenne célszerű államosítani. A maszek lángossütő, ha ráhajt meggazdagszik — az „állami” lángossütés alig hoz nyereséget. A maszek zöldségesek egyike-mási- ka villát épít — az állami zöldség- és gyümölcskereskedelem több oldalról támogatott tevékenység. Az öreg maszek suszter szerényen bár, de megél a kis javításokból — a cipőipari szövetkezetnek a lábbeli nem sokat hoz a konyhára. Gyakran elgondolkodom azon, mi értelme van annak, hogy él és dolgozik a faluban egy asztalos vagy egy lakatos, aki egy távoli szövetkezet tagja. Végzett munkájának egy részéről 'elszámol, másik részéről nem. És gyakran elgondolkodom azon is, mi lenne a lakossági ellátással a háztáji gazdaságok nélkül? Bizony: a szocializmust maszekban is kell építeni. Ott« ahol éppen csak így lehet. Mert megtanultuk, hogy a termelési viszonyok a termelőerők fejlettségéhez igazodnak. Ez igaz nemcsak történelmileg, hanem egy adott társadalmigazdasági rendszerben is. Ha fejletlenek a termelőerők, nem szabad rájuk ölteni egy fejlett termelési viszony — állami vállalat, szövetkezet — ruháját. Rosszul érzik magukat benne. Miközben elismerjük a maszek tevékenységek nélkülözhetetlen ellátási szerepét, nem árt törekedni ezek sajátos társadalmasítására szerződéses termeltetéssel, szervezett felvásárlással, adóközösségek és munkaközösségek létesítésével, szervezett anyag- és gépellátással. Ezek formái szépen kialakultak. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata szerint „ ... támogatni kell az egyéni és a családi munkaerő-tartalékok jobb kiaknázását, A dolgozók nagy hányada szabad idejében olyan munkát és kereső tevékenységet is végez, ami hasznos mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek. Ez fejlődésünk olyan kiegészítő forrása, amely hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek rugalmas kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapításához”. Nemcsak a kisipari és a lakossági szolgáltató tevékenységre vonatkozik ez, hanem a mezőgazdasági kistermelésre is, végezzék ezt tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók, vagy akár bányászok, kistisztviselők. El kell ismerhi a kistermelés szükségességét és az általa szerzett jövedelmek jogosságát. Különösen a sertés-; a baromfi- és a kisállattartás területén szükséges a kisüzemi termelést növelni. De az sem mellékes, hogy hazánkhan az élelmezés egyik legsebezhetőbb pontja a nyers zöldség- és főzelékekkel, valamint a gyümölccsel való ellátás. Nálunk ez azért nem indokolt, mert a hazai sajátosságok kedveznek ezen termékek termelésének; hosszú a szezon; megszokott népélelmezési tömegtáplálékról van szó. De az egészséges táplálkozás szempontjából is helyes minél több zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezekben az években az államnak kevés pénze van termelésnövelő nagyberuházásokra. A vállalatok sem állnak valami jól. Az ipari termelés növekedése megtorpant. Most van igazán szükség az olyan tevékenységek gyors felfuttatására, ahol a termelésnövelés az államnak pénzbe nem kerül, és ahol olyan munkaerő-kapacitás hasznosul, amely egyébként kihasználatlan maradna. A nagyvállalatok — éppen nagyságuknál fogva — nehezen tudnak igazodni a lakossági igények változásához, a helyi és elaprózott szükségletekhez. Most van igazán szükség olyan maszekolásra, amely az igények kielégítésében mutatkozó hézagokat kitölti. Persze nem munkaidő alatti vagy az üzemi munka rovására történő maszekolásra, fusizásra gondolok. m-----------------— a szabad időt féltik a munS okan kaidon túli maszekolástól. •------------------- De hát a fiatal lakást akar m agának. Az idősebb pedig szeret valami olyat csinálni, amelyben van fantázia, ahol nincs fölötte főnök. Ki kifogásolhatná, ha egy vájár a délutánját a kis szőlőjében tölti, s a fiatal mérnök hétvégi maszekbrigádban családi házat épít? Nemzeti jövedelmet termelnek ők, nemzeti vagyont gya- rapítanak, akár képes ezt kimutatni a statisztika, akár nem. I*. O. Kényelmes körülmények között, sokféle áruból választhatnak a szolnoki Centrum Aruház vásárlói. Gyorsmérleg megyénk kereskedelméről A kereskedelmi munkáról, az áruellátásról, a bolti kultúráról, az eladók magatartásáról igen sok szó esik. Naponta találkozhatunk az e területről szóló híradásokkal a rádióban, televízióban, a sajtóban. De ezen túl is mindennapi beszédtémája a közéletnek: mit hol lehet kapni, és miért nincs, amikor keresik? De a kérdéseket is lehetne folytatni, ezek is sokszínűek, mint maga a kereskedelem. Megyénkben ez évben is korszerűsödött az üzlethálózat. Egy sor új ABC-t, élelmiszerboltot, iparcikküzletet alakítottak ki. Fejlődött a vendéglátó hálózat. Az elmúlt öt évre visszatekintve: új áruházakat hoztak létre, s amit a fogyasztó nem lát, de éreznie kell: „háttérlétesítmények” egész sorát építették : a Domus-bútorrak- tártól a Zöldért burgonyatárolójáig. 1980 végéig az állóeszköz-fejlesztésére fordított összeg eléri az 500 millió forintot. Az áruforgalom is igen dinamikusan bővült. A bővülés üteme az országos mértéket meghaladó, évi 9—13 százalékos volt az elmúlt években. Ezek az átfogó számok igazolják a kereskedelem mai színvonaláról mondottakat. A fogyasztót — érthetően — kevésbé érdekli az elmúlt öt év eseménye. Véleményét a közelmúlt áruellátása és a kilátások formálják. Milyen is volt az elmúlt 9 hónap áruellátása? Kiskereskedelmi forgalmunk — folyóáron — 11,5— 12,5 százalékkal haladja meg az elmúlt évét. Ez közel 1 milliárd forint többletbevételt jelent. A fogyasztók, jövedelmük bővülő hányadát költötték el a kereskedelemben. Az 1979. július 23-i árváltozások átrendezték vásárlásainkat. Relatíve kevesebbet költünk el a vendéglá- lásban, kevesebbet költünk élelmiszerekre és vegyes iparcikkekre. Figyelemre méltó viszont, hogy ilyen értelemben is fokozódott az érdeklődés a ruházati cikkek iránt. A legjelentősebb mértékben a vendéglátás iránt csökkent az érdeklődés. Ez az 1979—80. évi árváltozások ismeretében nem meglepetés. A fogyasztói magatartás változása itt másként jelentkezett: 42 százalékkal bővült az előfizetéses ételforgalom, miközben az összes árbevétele csak 5 százalékkal. (I. féléves adatok folyóáron). összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a kereskedelem a beszerzési lehetőségeknek megfelelő kínálatot biztosított. Ezzel a megállapítással nem akartam a termelőkre hárítani a felelősséget. Ellenkezőleg, érzékeltetni akartam, hogy a kiegyensúlyozott áruellátás biztosításáért a termelői piacfeltárásának, a különböző beszerzési források kihasználásának még nem volt 'ilyen szerepe. Ez kereskedelmünktől is újszerű szemléletet követel. Mi van a pultokon? Élelmiszerekből kiegyensúlyozott, jó áruellátást lehetett biztosítani. Tőkehúsból valamelyest csökkent, töltelékáruból növekedett a kereslet. Egyes feldolgozott készítményekből (például füstölt áruk) az igényeket nem mindig követtük áruval. Az egész időszak baromfi kínálata folyamatosan magas színvonalú volt. A tejtermékek forgalma (mennyiségben) visszaesett. Így a tej mennyisége 5 százalékkal, az ízesített tejkészítményeké 12 százalékkal maradt alatta az előző félévinek. Ebben az árucsoportban egyértelműen kínálati a pozíciónk. Ebben az árucsoportban egyértelműen kínálati a pozíciónk. Hasonlóan jó, egyenletes a kínálat rizsből, száraztésztából, a fűszerek zöméből. A zöldség- gvümöleskínálat az eddigi eltelt időszak nagy részében nem érte el a tavalyit, miközben a szabadpiaci árak lényegesen emelkedtek. Élvezeti cikkekből, édesipari árukból a kínálat megfelelő volt. Továbbra is a hiánylistánkon szerepelnek az édesipari díszdobozok, lisztesáruk, egyes borfajták. Ruházati cikkekből a választék nem mindenben felelt meg a kívánalmaknak, fgy egyes szövetféleségek (gyapjú, gyapjú típusú, pamut, jersey, szövetek) áruellátása hiányos volt. Konfekcionált cikkekből a férfi öltönyök kínálata bővült, de nem volt elegendő gyermek- és kamaszöltönyökből. Hiányos volt a férfi rövidujjú ing, női blúz és a pulóver választéka. A vegyesiparcikk-forga- lomból csak egy-két cikkcsoportot emelünk ki. Visszaesett egyes, részletre is vásárolható, fogyasztási cikk — így mosógépek, centrifugák — forgalma. De kevesebbet adtunk el kerékpárból, mopedből, hűtőszekrényből is. Megemlítendő érdekesség, hogy 1980 első félévében 1927 új személygépkocsi került tulajdonosához, á tavalyi 1805-tel szemben. A háztartási vegyi áruk közül az év- elejei mosószerellátást érhete jogos kritika. Ez napjainkra 4—6 választékban stabilizálódott. Bizonytalan ma is az öblítőszer-ellátás. Sajnálatos tény, hogy a pipereszappanok választékát sem minősíthettük folyamatosan kielégítőnek. A beharangozott, de mindmáig igen rit- ikán kapható magyar zöldalma- és narancsillatú pipereszappanokat mi, kereskedők is szeretnénk látni. Javult a bútorkínálat Meg kell említeni a bútor- kínálat jelentős javulását, amely főleg napjainkban érezhető. Ez összefüggésben van a bútor keresletével is. Jelenlegi bútorkészleteink mintegy kétszeresét jelentik a tavalyinak, miközben a forgalom mérséklődött. A tartós fogyasztási javák forgalma az iparcikkek forgalmi átlagánál alacsonyabb. Az iparcikkszakma áruellátásáról, kínálati helyzetéről lehetetlen egy cikk keretében részletesebben szólni. Ezért még csak egyetlen árucsoport, a tüzelőanyagok helyzetét nézzük át. Az áru- beszerzések tüzelőanyagból (mennyiségben) 8—10 százalékkal növekedtek. A tűzifa és az importszenek kivételével az igények kielégíthetők. A folyamatos tüzifa-beszer- zés alapján jelezhető, hogy áz ellátás eléri a tavalyi szintet. Ez az elmúlt hónapokénál jobb kínálatot ígér. Egészen vázlatosan áttekintettük az áruellátás helyzetét. Néhány mondat erejéig a beszerzési lehetőségeket vizsgáljuk meg. 1980 második negyedévében a bolti kiskereskedelem átlagkészlete 18 százalékkal bővült, míg az árueladás csak tíz százalékkal. A jelentős különbség ellenére nem sikerült még készleteinket rendezni. Ez főleg a ruházati, és az iparcikk szakmára jellemző, noha éppen ennél lényegesen javult az áruutánpótlás ütemessége. A közvetlen termelői beszerzések az év eddigi felében csak csekély mértékben feleltek meg az előzetes várakozásoknak. Fejlődés férfi utcai cipőknél, egyéb lábbeliknél, és lakástextiliáknál mutatkozik. A ruházati beszerzés mindössze 80 százaléka az előző év azonos időszakáénak. Ez kellemetlen. mert előzetesen mintegy 230 milliós árualappal számolt megvénk kereskedelme. Az említett növekedési ütem 10—12 milliós árukiesést jelenthet keresett, népszerű cikkekből. Tovább folytatódott 1980 első felében is a kereskedelmi hálózat bővülése. Megnyílt a Bajtárs úti, Csokonai úti, Széchenyi lakótelepi ABC áruház Szolnokon. Ez utóbbi valóban a megye legnagyobb (és talán legjobban várt) ABC-je. De Szolnokon kívül is számos üzletet adtak át. Kunhegyesen 900 négyzetméteres ABC, Jászberényben a nagyon szép Jász ételbár, Kuncsorbán bisztró, Kisújszálláson, Ti- szaföldváron barkácsbolt, Jászfénys?arun iparcikk-bolt, Jászberényben készruha- bolt, Karcag-Berekfürdőn az átalakított, kibővített Park étterem jelzi a fejlődés ütemét. Bérek a kereskedelemben A következő néhány gondolat — szándékom szerint — nem kizárólagosan szakembereknek szóló „száraz” szakmai kérdéseket taglal. A tanácsi és szövetkezeti kiskereskedelem együttesénél vizsgálódva megállapítható, hogy az állományi létszám tovább bővült. A bővülés 1 százalékon belül maradt. Az egy főre jutó átlagkereset 3—3,5 százalékkal emelkedett. Ez egyes forgalmazóknál, sőt szektorok között is jelentős eltérést mutat. Kritikai észrevétel — és így megoldandó feladat — a teljesítmények és keresetek összhangjának helyenkénti eltérése. Erre úgy is található példa, hogy a teljesítménytől elmarad a tervezett "bérfelhasználás, de olyan js, hogy elmaradt „produkciót” honorálnak. Az említett két szektor árrésszintje 1.5—2.2 százalékkal csökkent. Javuló költséggazdálkodással a költségek is mérséklődtek, ám az eltérő ütem következtében csökkent az elért nyereségszint. sőt általában^ nyereség összege is. Az összetevők részletes ^feltárása, a szükséges intézkedések megtétele a gazdálkodásra vár. A tudatos árpolitikával, áreltérítésekkel hatni kell magukra a szállítókra, a beszerzési lehetőségekre. Továbbra is kiegyensú- Ivozott lesz az élelmiszer- ellátás. Ehhez megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a zöldség-gyümölcs téli tárolására. A tavalyihoz hasonló nagy mennyiségű karácsonyi édesség került forgalomba, néhány új termékkel. Ruházati cikkek körében az ellátás egyensúlyának biztonságosabbá tételét, téli ruházati cikkekből a tavalyinál kedvezőbb összetételű áruválasztékot várhatunk. Ennek jeleit már ma is tapasztalhatjuk az. üzletekben. Ajándékozási cikkek széles skálája várja majd a vásárlókat. Az iparcikkek körében lényeges változást nem várhatunk. E megállapítás alól a híradástechnikai cikkek jelentenek _ kivételt. Jelentős mennyiségű tőkés import érkezik be. Még néhány hónap és veget ér az V. ötéves tervciklus. A következő időszak tervező munkái megkezdődtek ugyan, de ezek véglegesítése november vége, december eleje előtt nem várható. Ennek kidolgozása csak számos egyeztetés után. összhangban gazdaságpolitikánk más részeivel, lehetséges. A búcsúzó időszak végleges értékelését is korai talán megejteni. Legalábbis, ami a hivatalos, számokkal, érvekkel alátámasztott értékelést illeti Mert magában úgyis mindenki, „kasszát csinál”. Űgj gondolom, hogy ebben a; egyéni kasszazárásban ; kereskedelem a vevőktől — az időnkénti bosszúság eile nére — kedvező minősítés kaphat. Bóka János a7. MTVB kereskedelmi osztálvának helyettes vezetője összeállította: Ör. Végső Zoltá
