Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-31 / 256. szám
1980. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / 3 A munkapadtól a vezérigazgatóig II túlszabályozás délibábjai 3. NDK-beli pártmunkásküldöttség Szolnokon Ülést tartott az MSZMP Szolnok városi Bizottsága Utaltunk már rá, hogy a túlméretezett, sok lépcsős vállalati belső irányítási rendszerben (amely tehát tagoltságában, teljesítőképességében és bonyolultságában nagyobb, mint amekkorát a fejlesztés, termelés, forgalmazás nagyságrendje, tagoltsága, bonyolultsága megkíván, amely nagyobb, mint például amit a hazai iparban a vállalatok közötti munkamegosztás, a kooperáció valóságos szintje Sok helyen a rendtartáshoz tartozik, hogy a szállítási osztály csak akkor vállal fuvart a raktárnak, műhelynek, ha azok 72 órával előbb átküldték a megrendelést. Ez az előretartás egyfelől valóban nem haszontalan, hiszen így jut idő a legfontosabb szállítások kiválasztására, tehát a szállító kapacitás legkedvezőbb kihasználására. Másfelől azonban az előrendelés a vállalat valamennyi részlegét arra készteti, hogy megrendeléseiket a hét minden napjára előre leadják, hiszen ebben a rendszerben köny- nyebb lemondani, mint megszerezni a kapacitást. A rendszer tehát végül is nem alkalmas arra, hogy a szállítási kapacitáskihasználást optimalizálja. E rendszer merev alkalmazása anélkül, hogy a megrendelőket is érdekeltté tennék a kapacitás optimalizálásában, s csak utasítják azokat, valójában A „külön érdek mechanizmus”, a túlszabályozott vállalati belső szervezetekben a legtöbb főosztálynál kialakul. Annak idején például az üzemfenntartási osztályokat, gondnokságokat azért szervezték meg, hogy a termeléssel foglalkozókat mentesítsék a munkához szükséges apróbb eszközök, segédanyagok, bútorok stb. beszerzésétől, gondozásától, rendben tartásától. Ezek az osztályok tehát kezdetben összegyűjtötték és teljesítették a termelő vagy irányító részlegek igényeit, kívánságait. Ma az a helyzet, hogy nem gyűjtik az igényeket, hanem elbírálják. S ha a gondnokság megtakarít a fenntartási költségekből, prémiumot kap. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha ezek a részszükségessé tesz) egyes szinteken, osztályokon olyan „mechanizmus” alakult ki, amely az adott részleg számára — a rend, a fegyelem, az ügymenet zavartalansága jegyében — automatikusan „kitermeli” a feladatokat, sőt: a külön érdekeket is, amelyek nem feltétlenül esnek egybe az egész vállalati kollektíva érdekeivel. Nézzünk most erre egy-egy érdekes, és eléggé általánosítható esetet. csak a szállítási osztály munkáját könnyíti meg: 72 órával előbb elkészíthetik a beosztást, sohasem kell kapkodniuk. s ha valahova, ahol nem szóltak idejében, nem jut kapacitás, a felelősség őket nem terheli. A kapacitást azonban e rendszérrel nem lehet optimalizálni, csak formálisan. A szállító- kapacitás szétosztása a szállíttatok között, egyszer s mindenkorra, alighanem kedvezőbb kihasználást eredményezne. Ehhez az kellene, hogy a nagyvállalatokon, trösztökön belül — a belső mechanizmus reformjának első lépéseként — esetleg önelszámoló egységeket hozzanak létre: jogokkal, eszközökkel, kötelességekkel és a felelősséggel ellátva azokat. Ez a megoldás kivált akkor tűnik ésszerűnek, ha a nagyvállalati központ, s a telephelyek egy része között több mint 100, olykor 200— 300 kilométer a távolság. legek a keretek elosztását azzal kezdik, hogy félreteszik az év végi megtakarítást. A munkakörülmények javítását szolgáló összeg egy része így válik tehát a gondnokság prémiumalapjává. Külön érdekké vált például az is sok helyen, hogy a garázs ne lépje túl a teherautók havi kilométerkeretét. Ezért nem egy helyen megesik, hogy a hónap utolsó napjaiban az árut bérfuvarozóval szállítják, mert a garázs nem ad kocsit. A bérfuvar ugyan költségtöbblettel jár, de az eltűnik a vállalati általános költségek között (eddig legalábbis eltűnt), a garázs viszont jogosult lesz a prémiumra. Nemcsak egyszerűbb lenne a vállalati élet, az ügyintézés, hanem csökkennének a termelési költségek is, ha például a telephelyek vezetője rövid úton eldönthetné, hogy ha elromlik egy berendezés, van-e ideje megvárni a központi tmk javítóit, vagy inkább külső javítókra bízza. Vagy ha a raktár szabadabban rendelkezhetne — a raktáros oszthatná be — a szállító eszközökkel, vagy legalábbis azok egy részével. E példákat persze a teljesség igénye nélkül, csupán a kialakult helyzet érzékeltetésére hoztuk fel, hogy nyomába eredjünk annak: a túlzott ügyviteli, irányítási centralizáció hol, miben, mennyire képes hátráltatni a rugalmas, gyors, ésszerű munkát, gátat vefve a kezdeményező kedvnek, sová- nyítva a felelősséget a végrehajtás szintjein. Pont azokat az értékeket szorítva ezzel a háttérbe, amelyekre már a következő években — de már ma is — a legnagyobb szükség van. Nagyobb figyelmet az eredményességre Igaz, az 1980-ban életbe lépett intézkedések és az új szabályozók után számítani lehet arra, hogy a vállalatok az eredményes gazdálkodás érdekében minden lehetséges tartalékot igyekeznek majd kiaknázni. A vállalatokra nehezedő gazdasági kényszer eddig valóban nem volt akkora, hogy saját vezetési, ügyviteli stílusukat és intézményrendszerüket is kritika alá vegyék. Ahol a számításoknál gondolnak arra, hogy saját belső mechanizmusuk milyen hatással van az eredményességre — például az új gyártmányok átfutási idejét, a beszerzés átfutási idejét, a piaci információk hasznosításának sebességét, vagy az újítások, javaslatok, kezdeményezések elbírálásának időtartamát is elemezve — ott aligha marad kétség afelől, mi az igazi jelentősége egy nyitott, rugalmas, teljesítményre (s nemcsak ellenőrzésre) orientált, a reálfolyamatok nagyságrendjével összehangolt belső intézményrendszernek. Gerencsér Ferenc (VÉGE) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vendégeként egy hétig hazánkban tartózkodó NDK-beli pártmunkásküldöttség — dr. Rudi Gütter, az NSZEP KB szállítási és hírközlési osztályának alosztályvezetője, Hugo Wiess- ner, és Horst Linder megyei pártbizottsági politikai munkatársak, Rainer Schwabe, a Dentras Kombinát vezér- igazgatója és Werner Löscher, a Birodalmi Vasútak vezérigazgató-helyettese — tegnap Szolnokra látogatott. A delegációt a megyei pártbizottság épületében Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a gazdasági irányító munkáról, különös tekintettel a szállításra és hírközlésre. A délelőtt folyamán a küldöttséget a MÁV szolnoki üzemfőnökségén Annus Mihály, az üzemi pártbizottság titkára és Fehérvári József üzemfőnök tájékoztatta az üzemfőnökség szerepéről az ország vasúti közlekedésében, valamint a pártirányí- tás főbb kérdéseiről, tapasztalatairól. A szolnoki Vasúti csomópont megtekintése után a Volán 7. számú Vállalattal ismerkedtek a delegáció tagjai. Tugyi Gábor, az üzemi pártbizottság titkára és Máté János, a vállalat igazgatója tartott ismertetőt a szolnoki vállalat munkájáról, melyet a központi telep megnézése követett. A küldöttség a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. II szénbányászatnak Új típusú munkahengerek Továbbfejleszti egyik sikeres új termékének gyártását a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat miskolci üzeme. A gyár által készített és az erőátvitel céljaira használatos hidraulikus szerkezetet, az úgynevezett munkahengereket csak a mezőgazdasági gépeknél, elsősorban a különféle billenthető pótkocsiknál alkalmazták. A gyárban most a szénbányászat rés'zére ielhaszmál- ható munkahengerek típusát is kifejlesztették. Ezeket a szerkezeteket frontfejtéseken használják a homlokmarók mögötti terület biztosítására. A rendtartás furcsa esetei Külön érdek a vállalaton belül Tanácskozás Kunhegyesen Orvosok a munkásőrségben A munkásőrségben nélkülözhetetlen szerepük van az orvosoknak. Posta Mihály megyei munkásőr parancsnok szavaival élve a parancsnokok tudják, mennyi és milyen állapotban lévő fegyverrel és felszereléssel rendelkeznek, de az egészségügyi helyzetről csak az orvos tud számot adni. Nem véletlen tehát, hogy a megyei parancsnokság nagy jelentőséget tulajdonít az állomány egészségügyi helyzetének és rendszeresen visz- szatér annak vizsgálatára. Ezt a célt szolgálta a megyei és egységtörzsek vezető orvosainak tegnap Kunhegyesen rendezett tanácskozása is. Annak tapasztalatait összegezve hangsúlyozta dr. Romhányi István kórházigazgató főorvos, a munkásőrség megyei törzse egészségügyi szakcsoportjának vezetője, hogy a testületben az egészségügyi munka tervszerű, fegyelmezett. Mind egységesebb elvek és módszerek érvényesülnek az alkalmassági és időszakos vizsgálatokon, az egészség- ügyi kiképzésben, a gyógyító-megelőző orvosi ellátás különböző formáin, a karhatalmi harcászat egészségügyi feladataiban. Ezekről szólva dr. Romhányi István hangsúlyozta, hogy szó sincs valamiféle párhuzamos orvosi ellátásról. A munkásőrségben tevékenykedő orvosok munkája csupán szerves kiegészítését jelenti az állami gyógyító-megelőző ellátásnak. Nem veszik át sem a körzeti, sem az üzemorvosok feladatkörét. Tegyük hozzá: már csak azért sem lehet párhuzamosságról szó, mert a testületben tevékenykedő orvosok önként vállalt társadalmi megbízatása a munkásőri feladatok ellátása. Társaik egészségének védelméért önzetlenül tevékenykednek. Mondhatjuk ezért úgy is: munkásőri megbízatásuk kettős feladatot jelent számukra. A munkásőr vezető orvosok tegnapi tanácskozásán szó volt arról, is, hogy a munkásőrök egy részét felkészítik az egészségügyi ismeretek fokozott alkalmazására. hogy készségi szinten tudjanak önmagukon és esetleg bajba jutott fegyvertársaikon segíteni. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat eddigi egyik legnagyobb terméke, a 14 méter hosszú huzalpáckád, amelyet a salgótarjáni Kohászati Üzemek részére gyártanak A szolnoki városi pártbizottság ülést tartott. A párt- bizottság megvitatta és elfogadta a pártoktatás középtávú tervét, majd személyi kérdésekben döntött. Az ülésen részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Sándor Lászlót érdemei elismerése mellett felmentette első titkári tisztségéből, pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából. A városi pártbizottság Simon Józsefet, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét kooptálta tagjai sorába, megválasztotta a városi pártbizottság első titkárának és a végrehajtó bizottság tagjának. Az Elnöki Tanács Sándor Lászlónak a pártban végzett eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Szűcs János adta át. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára és Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei bizottság megvitatta és elfogadta a népfrontválasztások előkészítéséről szóló tájékoztatót, majd személyi kérdésekben döntött. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának előterjesztése alapján Oláh Jánost érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette titkári tisztségéből. Sándor Lászlót kooptálta tagjai sorába és megválasztotta -a népfront megyei bizottsága titkárává. Az Elnöki Tanács Oláh Jánosnak, eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Sarlós István adta át. * * * Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Sándor Lászlót, megyei pártbizottsági tagságának meghagyása mellett feliben tette megyei párt-végrehajtóbizottsági tagságából. Simon Józsefet, a szolnoki városi párt- bizottság első titkárát kooptálta a megyei pártbizottságba és megválasztotta a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjává. Nyitrai Istvánt, mivel a KISZ Központi Bizottsága titkárának választották meg, érdemeinek elismerése mellett felmentette megyei pártbizottsági tagságából. Az észt vendégek Palotáson és Kőtelken Ma hazautazik a delegáció A megyénkben tartózkodó észt delegáció, amelyet Leonhard Tammevaeli, az Észt SZSZK Állami Tervhivatala elnökének első helyettesevezet, tegnap a Palotási Állami Gazdaságot és a kőtelki Ady Termelőszövetkezetet kereste fel. Palotáson Bagi Károly igazgató fogadta és tájékoztatta a vendégeket a 12 ezer hektáron gazdálkodó állami gazdaság munkájáról. A főleg állattenyésztéssel — elsősorban szarvasmarhával és baromfival — foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemben a delegáció tagjai nagy érdeklődéssel szemlélték meg a közelmúltban átadott 480 férőhelyes, korszerű szarvasmarha-telepet, amelyet az NDK- beli Elfa-impulsa cég mintafejőháza egészíti ki. Az állami gazdaság, mint a Palotási Kacsatenyésztési és Pecsenyekacsa Termelési Rendszer rendszergazdája több állami gazdaság, termelőszövetkezet és baromfifeldolgozó vállalat munkáját integrálja. Az észt szakemberek megtekintették a gazdaság 11 ezer férőhelyes angol nagyszülőpár kacsatelepét, a 100 ezer darab kapacitású „broyler” csirke-hizlalótelepét, a 30 ezer férőhelyes kacsaszülőpár telepén és a szabadban tartott kacsáit. Az észt vendégek délután a kőtelki Ady Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol Berényi István tsz-elnök tartott tájékoztatót a szövetkezet munkájáról. Kőtelken a tsz baromfinevelő ágazatával ismerkedtek meg a küldöttség tagjai. A megyénkben tett ötnapos látogatást befejezve az észt delegáció ma délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedik. majd délután hazautazik Észtországba. A kereslet—kínálat függvényében VERSENYÁRRENDSZER AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az építőipari árak 1980. évi rendezése a hatékonyságra, a jobb minőségű és felelős kivitelezésre ösztönzi az építőipari vállalatokat úgy, hogy 1979-hez képest országos átlagban 5—6 százalékkal csökken az építőipari árszint — jelentette be tegnap Székesfehérváron az országos építőipari árkonferencián. A két napos tanácskozáson előadást tartott dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. A székesheférvári tanácskozáson ismertették az építőipari árrendszer továbbfejlesztésének távlati elképzeléseit is. Kiemelték, hogy a beruházási piacon kialakuló kereslet-kínálati egyensúly lehetővé teszi az eddigi központi árkorlátozások fokozatos feloldását és a takarékosságra, a jobb munkaszervezésre ösztönző, úgynevezett .versenyár-rendszer bevezetését. Ez azt jelenti, hogy 1981-től a maximált hatósági árformát csak a szerződéses kötelezettség alá tartozó munkákra és lakásépítésre korlátozzák, a többi építőipari tevékenység — elsősorban a vállalati és a szövetkezeti beruházás- — a szabad árformába kerül át. A két napos székesfehérvári konferencián négyszáz építőipari szakember vitatja meg az ágazat tervezett árrendszerét és a bevezetéshez ajánlásokat dolgoz ki.