Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 255. sióm, I960, október 30., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott * a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1980. október 29-én ülést tartott. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a járási és a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői. A megyei pártbizottság tudomásul vette Andrikó Miklós elvtárs tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1980. október 16-i üléséről; megvitatta és elfogadta : — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság feladattervét az MSZMP XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására. A megyei pártbizottság ezután egyéb ügyekben foglalt állást. Értékelték a SZÉK/ eddigi munkáját Hz idő kevés volt, a nehézség sok Még az elején tartunk az építőipari együttműködési lehetőségek felkutatásában A szovjet kultúra ünnepnapjai Eizenstein Patyomkin páncélosa volt az első film, amely áttörte a Horthy-kor- szak kultúrpolitikai korridorját, s hírt hozott egy születő, új kultúra világraszóló eredményeiről. (Később még a Csendes Don magyar fordítása talált utat a korabeli könyvkiadás szűk, profit- korlátai között is az olvasókhoz. Ez a két nagy mű, és elszórtan még néhány híradás jelezhette csak a magyar közvélemény számára, hogy 1917 októberében nemcsak új hatalom, hanem új kultúra is született. Harmincöt esztendeje immár, hogy nem határokon átcsempészett gyanús áru a szovjet kultúra egy-egy műalkotása hazánkban, hanem mindennapos vendég, harcostárs, amely az emberek szívéért, eszéért, szórakozásáért együtt küzd a magyar művekkel, s persze a világ- kultúra minden jeles alkotásával. Ilyenkor november elején mégis ünnepi külsőségek között találkozhatunk a szovjet kultúra legfrissebb alkotásaival és néhány jeles művésszel. Az indok elég kézenfekvő: a szovjet hatalom születésnapján, november 7-e környékén, alkalom nyílik a világ első proletárállamának és művészetének köszöntésére. A választék idén különösen gazdag. S ráadásul szinte az egészből ízelítőt ad a televíziónézők milliós táborának a csütörtök esti közvetítés, amely élő adásban számol be a szovjet kultúra napjainak megnyitó ünnepségéről. Nyeszterenko a nagyszerű énekes, Rajkin a kiváló komikus, a moszkvai filharmónia zenekara és az ukrán Virckij táncegyüttes és még jó néhány művész ad ízelítőt azokból az önálló programokból, amelyekkel a következő napokban az ország közvéleménye megismerkedhet. A tévéközvetítés persze sokmindenről nem tud még ízelítőt sem nyújtani. A kiállításokról például, a filmekről — közöttük az „első hírhozó”: Eizenstein több mint negyven éves amerikai do- bozbazártsága után rekonstruált Viva Mexikói-járói — drámabemutatókról, s még zenekar; hangszeres szólista is jóval több lép fel ezekben a napokban, mint ahányan az Erkel Színház ünnepi műsorának időkorlátai között megszólalhatnak. Egyben azonban bizonyos liehet minden tévénéző, s az ünnepi műsorok minden későbbi hallgatója, nézője: a szovjet kultúra legjobb alkotásaira ma is ugyanaz jellemző, mint az első féllegálisan hozzánk is elkerült hírhozóira. Ez a kultúra —, amely azóta hallatlanul sokat gazdagodott a nemzetiségek sajátos hagyományú új művészetével — változatlanul arra törekszik, hogy egyszerre újítsa meg az egyes műfajok formanyelvét, fejezze ki a valóság változásait. s képes legyen mindig a lehető legszélesebb közönséghez szólni. Ez a szovjet kultúra a bizonyság, hogy a viták gyakran mesterkéltek, amelyek élesen szembeállítják a művészi igényességet és a legszélesebb tömegek szórakoztatását, Mert a szovjet kultúra ünnepnapjai kétségtelenül hírt hoznak továbbra is a szovjet művészek és a szovjet valóság hétköznapjairól, de a mi mai művészi igényeinket — ne szégyeljük a szót: — mai szórakozásunkat is szolgálják. Ünnepeljük hát a szovjet kultúrát — jó szórakozással. A Szolnok megyei Építőipari Koordinációs Iroda — azon túl, hogy néhány segítséget kereső és kínáló tagot támogatott az egymásra találásban — csak a kezdetén tart az együttműködési lehetőségek felkutatásában. A viszonylag kevés eredményt az idő rövidsége, a sok feladat és egy igen sajnálatos jelenség magyarázza: „munkatársaink esetenként bizalmatlanságot tapasztaltak, gyakran nem kaptuk meg az igények és a lehetőségek felméréséhez nélkülözhetetlen adatokat” — mondották el az igazgatótanács nemrégiben lezajlott ülésén. A megalakulás óta néhányszor sikerült az egyik vállalat „fölösleges” embereinek másik cég lassan haladó építkezésén munkát találni. A közvetítés azonban csak egy-két esetben volt sikeres. Kevesen érdeklődtek az építői munkát gyorsító, a megyében újszerű lehetőségek iránt. „Nem is történhetett ez másként — mondta Tóth József, az iroda vezetője, — hiszen munkatársaink csak néhány vállalatnál és szövetkezetnél találtak megbízható, hosszabb időtartamra szóló kapacitásmérleget. Általában jellemző volt, hogy a társaság tagjainál a programozás során csak egy-két hétre előre gondolkodnak. Pontos anyagfelhasználási terv, az igényeket és a lehetőségeket egybevető, több hónapot átfogó részletes szállítási vagy gépfelhasználási ütemezés nélkül viszont szükségszerűen az utolsó pillanatban derültek ki a hiányok.” A SZÉKI nagyban segítheti a kisebb vállalatok és szövetkezetek anyagellátásának javítását. A hiánycikknek számító vagy kis tételben nehezen hozzáférhető áruk beszerzését megköny- nyítené a közös rendelés. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat _ korábban fel is ajánlotta, hogy e szállítmányokat a szolnoki déli ipartelepen lévő üzemében fogadja. ígéretük sajnos nem váltható valóra, mert a papírgyári • nagy beruházás megkezdése után jelentősen növekedett az említett telep forgalma. Az anyagbeszerzés koordinálására ma egy másik lehetőség kínálkozik: az Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi- Vállalat felajánlotta, hogy' a Szolnok megyei megrendelések egy részét egyszerre teljesíti. A SZÉKI-nél elkészített elemzés szerint a megyében több helységben dolgoznak nagy teljesítményű betonkeverő telepek, mégsem sikerült az építkezések körzetenkénti kevertbeton-ellátását megoldani. Sehonnan nem küldtek ugyanis be betonárakat, így az egyeztetések, az esetleges megrendelők és szállítók „összehozása”, a koordináció meg sem kezdődhetett. A személy- és áruszállítás területén a legfontosabb feladat a járművek kihasználtságának fokozása lenne. A gazdaságosságot javító, a takarékosságot segítő konkrét gyakorlati lépések a jövőben várhatóak. A változások feltételei részben már adottak. Az iroda módszertani javaslatot készített a személyszállítás költségeinek elemzéséhez, vizsgálatot segítő adatokat bocsát rendelkezésre a saját, vagy több vállalat által közösen végzett munkásszállítás előnyeinek összehasonlításához. A SZÉKI tapasztalatai szerint a járatok indításának összehangolása feltétlenül javítaná a gépjárművek kihasználtságát. Ma még gyakran megtörténik, hogy ugyanabból a faluból egyszerre négy félig telt busz is hoz reggelente építőmunkásokat Szolnokra. A kooperációhoz azonban egységesíteni kellene a dolgozók ma még vállalatonként különböző szállítási térítéseinek nagyságát. A „közös nevező” elveiről viszont még nem döntöttek a SZÉKI tagjai. A feladatokhoz viszonyítva elegendő építőipari géppel rendelkeznek a megye vállalatai és szövetkezetei. Mégis előfordul, hogy egy- egy beruházás megvalósításának üteme géphiány miatt lassul. A vállalatok ugyanis alig tudnak arról, melyik társuk milyen berendezéseket birtokol. A legelső feladat tehát egy jól kezelhető gépnyilvántartási rendszer elkészítése. (A kataszter kidolgozásának módszerei más megyékben megismerhetők.) Csak ezután kezdődhet meg a berendezések foglalkoztatásának összehangolása. Sok munkát kell még elvégezni, hogy a SZÉKI létrehozásával teremtődött lehetőségek az építkezéseken kamatozzanak. A jövőbeli feladatok megoldásáért azonban nemcsak dolgozni kell, hanem — mint az eddigi munka értékelésekor néhá- nyan megfogalmazták — dolgozni „hagyni” is. Késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg az irodába a kért információk, a legtöbb tag- szervezet illetékeseinek csak akkor jut eszébe a SZÉKI, amikor sürgősen munkáskezekre vagy gépekre van szükségük. Az együttműködés tervszerű szervezése nélkül, csupán közvetítésekre „kárhoztatva” irodát, persze természetes, hogy csak véletlenül akad segítője a rászorulóknak. V. Sz. J. Az MHD megrendelésére ötvcn-hatvan darabos szériában tolóhajóalkatrészeket is gyárt a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyára. Képünkön kormánygép hajtóműházat esztergál Végső Jenő Befejezéséhez közeledik a jászberényi városi szennyvíztisztító telep építése. A tegnap megtartott műszaki átadást követően a tervek szerint november 5-én lesz a beruházás végleges átadása Kádár János és Lázár György fogadta a brit külügyminisztert Nemzetközi sajtókonferencia a látogatásról A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Lord Carringtont tegnap a Parlamentben fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Lőrincz Nagy János, hazánk londoni nagykövete és Bryan George Cartledge budapesti brit nagykövet. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Lord Carrington brit külügyminisztert. (Folytaitás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett Alekszandar Grlicskov Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tegnap Budapestre érkezett Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Milan Veres, jugoszlávia budapesti nagykövete. A nap folyamán — az MSZMP Központi Bizottságának székházában — megkezdődtek a magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások. TOT-ELNÖKSÉGI ÜLÉS Növekedett a hasznosított újítások száma Szolnok mogye az élen Még mindig kevés a jogász a termelőszövetkezetekben — állapította meg tegnapi ülésén a TOT elnöksége, amely Szabó István elnökletével egyebek között a szövetkezeti jogvédelemmel és jogsegélyszolgálattal kapcsolatos TOT-ajánlás végrehajtását elemezte. Ma már 821 szövetkezetben alkalmaznak főfoglalkozású jogászt, 148 téeszben azonban továbbra sincs joghoz értő szakember. Ezért • az elnökség javasolta a jogászok utánpótlásának tervszerűbb fejlesztését és a kezdő jogász szakemberek fokozottabb támogatását. A TOT-ajánlás megjelenése óta négy területi szövetség szervezte meg a jogi irodát; Borsod, Győr-Sopron, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében, segítve ezzel is a tagszövetkezetek jogvédelmét. A testület a továbbiakban a szövetkezeti újítómozgalom helyzetével foglalkozott. Megállapítása szerint, bár a legutóbbi — az 1974. évi — felméréshez képest kilencszeresére nőtt az elfogadott, és több mint nyolcszorosára a hasznosított újítások száma a téeszekben, az újításokból származó haszon pedig ugyanebben a viszonyításban kétszeresére növekedett, továbbra is vannak kihasználatlan lehetőségek. Nagy és indokolatlan különbségek tapasztalhatók, például az egyes megyék között. Az összes téesz-újí- tások csaknem felét Szolnok és Pest megyei szövetkezetekben nyújtották be. A vita során kifogásolták, hogy a téeszek egymásnak nem adják át a különben jól hasznosítható ésszerűsítéseket s az újítások tapasztalatait. Az utóbbi években elfogadott 2687 újítás közül mindössze harminckettőt vettek át hasznosításra más szövetkezetek. Pedig érdemes lenne, mert például a mezőtúri Dózsa Tsz-nek a bábolnai típusú szárító hő- szigetelési újításának elterjesztésével 42 téesz és állami gazdaság 1500 tonna tüzelőolajat takarított meg. Az elnökség javasolta, hogy a területi szövetségek segítsék még hatékonyabban a szövetkezeti újítókat és tegyék lehetővé az újítási előadók • felkészítését, továbbképzését.
