Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. október 24. Gustáv Husák Prágában fogadta Aczél Györgyöt Washington mézesmadzagja Miközben tovább foly­nak a harcok Irán nyu­gati határán az ország területére behatolt iraki csapatokkal, Teheránban szerdán öszeült a parla­ment, Az eredeti tervek­től eltérően azonban munkáját nem az ame­rikai diplomata-túszok ügyének a vitájával kezdte: erre állítólag csak vasárnap kerül sor. A háború első három hetében az Egyesült Ál­lamok — bár növelte a térségben állomásozó ha­dihajóinak számát — buzgón hangoztatta sem­legességét. (Ez utóbbit • illetően egyébként egyet­értés mutatkozott Mus- kie amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter a konfliktus kezdetén New Yorkban lezajlott megbeszélésén is). Újab­ban azonban Washing­ton „lapot váltott”: Car­ter elnök egy nyilatkoza­tában agresszorként ítél­te el Irakot. Kilátásba helyezte továbbá a túsz­ügy rendezése esetén kormánya feloldja az Iránnal szemben elren­delt kereskedelmi em­bargót. Ez valószínűleg vonatkozna az iráni had­sereg amerikai gyártmá­nyú hadfelszereléséhez szükséges pótalkatrészek­re is. Az amerikai mézes­madzag nem maradt ész­revétlen Teheránban. Radzsai iráni kormány­fő. aki a múlt héten New Yorkba látogatott, hogy a Biztonsági Tanács ülé­sén ismertesse országa álláspontját az Irakkal dúló háborúval kapcso­latban, ezt követő sajtó- értekezletén részletesen foglalkozott a túsz-ügy- gyel. Állásfoglalása nem volt mentes kétértelmű­ségektől, s reményeket keltett Washingtonban. Utóbb azonban — már Teheránban — maga Radzsai hűtötte le a re­ményeket. Elmondotta, Washington lényegében elfogadta Khomeini aja- tollahnak a túszok szaba- donbocsátásához koráb­ban kötött feltételeit. (Ezek: az USA Ígérete, hogy nem avatkozik be Irán belügyeibe, feloldja az iráni bankbetétek zárlatát és visszaszolgál­tatja a volt császár kisí- bolt vagyonát). Miután azonban az ügyben a végső szót a parlament mondja ki, Radzsai nem zárta ki a lehetőséget, hogy ez a testület nem támaszt-e új feltételeket, vagy másként értelmezi az imám szavait. Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnök- helyettesét csütörtökön Prá­gában fogadta Gustáv Hu­sák, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, köztársa­sági elnök. Az elvtársi, szí­vélyes légkörű találkozón át­tekintették a magyar— cseh­szlovák kapcsolatok, a kul­turális, tudományos és ok­tatási együttműködés fejlő­Az ENSZ-közgyűlés gazda­sági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának a gazdasági fejlődéssel és a nemzetközi együttműködéssel foglalkozó vitájában szerdán felszólalt dr. Domokos Má­tyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja is. Sajnálattal szólt arról, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos átszervezésének meggyorsítására irányuló erőfeszítések az ENSZ-köz­gyűlés legutóbbi rendkívüli ülésszakán sem jártak ered­ménnyel. A világgazdaság sokasodó problémái és ezen belül a fejlődő országok sú­lyosbodó gondjai változatla­nul megoldásra várnak. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok átszervezésének ügye azért halad lassan, mivel a tőkés országok el­lenállásába ütközik. Az ENSZ-közgyűlés poli­tikai bizottságának általános Az iráni parlament „túsz­bizottsága” elkészítette az ügyről szóló jelentését és vasárnap várhatóan a madzs- lisz teljes ülése elé terjesz­ti azt — közölte csütörtökön a testület egyik tagja. A bizottság lényegében ugyanazokhoz a feltételek­hez köti a túszok szabadon- boesátását. mint Khomeini ajatollah — mondotta Mu- szavi Khoini. az amerikai foglyokat őrző „iszlám diá­kok” vallási vezetője, a par­lamenti bizottság másik tag­ja. Az iráni fegyveres erők csütörtökön a Perzsa-öböl­ben elsüllyesztettek egy ira­dését. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy kapcsola­taink minden területen eredményesen fejlődnek ta két ország képviselőinek leg­magasabb szintű találkozói, az MSZMP XII. és a CSKP XV. kongresszusa határoza­tainak szellemében. Hang­súlyozták, hogy megvannak a feltételek a két ország kapcsolatainak további el­mélyítéséhez. vitájában szerdán felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykö­vet, a magyar küldöttség tagja. Beszédében a genfi leszerelési bizottság munká­ját, szervezeti kereteit és fel­adatait elemezte. Megállapí­tó!.a, hogy az utóbbi időben Genfben számos küldöttség — köztük a szocialista or­szágok delegációi — jelen­tős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy olyan rendkívül sürgős és fontos kérdéseket állítson a figyelem középpontjába, mint az atomfegyver-kísér­letek teljes eltiltása, a fegy­verkezési hajsza megfékezése, a nukleáris leszerelés, az újfajta tömegpusztító fegy­verek eltiltása. Mindamellett 1980. évi ülésszakán a gen­fi leszerelési bizottság nem tudott eleget tenni annak, amit a világ közvéleménye elvárna tőle — mutatott rá dr. Kőmíves Imrei ki rakétás hadihajót — kö­zölte a PARS iráni hírügy­nökség. Az iraki fegyveres erők csütörtöki közleménye szerint az irakiak csütörtök­re virradóra elsüllyesztettek egy iráni ágyúnaszádot, le­lőttek két iráni repülőgépet, megsemmisítettek négy harc­kocsit , és 12 más katonai járművet. Iraki részről bejelentették továbbá, hogy Abadan tér­ségében az irakiak felrob­bantottak egy nagy kapacitá­sú földalatti olajvezetéket. Iránban egyébként elrendel­ték a háztartások részére engedélyezett fűtőolaj mennyiségének további kor­látozását. Magyar felszólalások az ENSZ-ben Fűtőolaj-korlátozások Iránban A PALESZTIN PROBLÉMA —KÖZELRŐL lövőre, Jeruzsálemben 3 A zsidóság érzel­- mi kötődését Je­ruzsálemhez mi se jellemzi jobban, mint a vágyakozással és remény­nyel teli ősi újévi köszöntés, amellyel a világ minden tá­ján üdvözlik egymást a hí­vők: „Jövőre, Jeruzsálem­ben!” Csakhogy ebben nin­csenek egyedül: a keresz­ténységnek is itt ringott a bölcsője, s az iszlám vallás hívei szintén szent városuk­nak tartják Jeruzsálemet. Emiatt, és a nemzetközi jog megsértése miatt elemi erő­vel robbant ki a felháboro­dás az izraeli parlament kö­zelmúltban hozott törvénye ellen. Ez ugyanis Jeruzsále­met Izrael „örökös és oszt­hatatlan” fővárosává nyílvá­nította, önkényesen kiter­jesztve Izrael felségjogát az 1967-es agressziója során megszállt Kelet-Jeruzsálem- re, a mohamedán és keresz­tény szent helyeknek is ott­hont adó óvárosra. Az ott élő, mintegy 110 ezer palesztin ezáltal gyakorlatilag — má­sodrendű állampolgárrá vált. Begin kormányának nem volt nehéz elfogadtatnia a parlamenttel a döntést. A józan ész és a cionista ref­lex párviadalában az utób­bi kerekedett felül. Azon ke­vesek egyike azonban, aki a törvénytelen törvény ellen merészelt szavazni, maró gúnnyal e szavakkal fordult annak előterjesztőjéhez, Geu- la Cohen képviselőhöz: „Gra­tulálok önnek ahhoz, hogy sikeresen megtorpedózta a közel-keleti békerendezést...” Valóban ilyen súlyos tett­ről lenne szó? Az bizonyos, hogy Izrael óriási akadályt gördített a békerendezés út­jába. Az Isten adta „törté­nelmi jogra” való hivatkozás a különböző prófétákban bő­velkedő térségben nem ko­moly érv, még kevésbé tár­gyalási alap. Az ENSZ en­nél ésszerűbben próbálta megoldani Jeruzsálem kényes kérdését. Amikor 1947-ben Palesz­tina zsidó és arab állammá való felosztásáról döntött, Je­ruzsálem sorsáról így rendel­kezett: „Jeruzsálem városa külön egységnek számít, kü­lönleges nemzetközi státussál, és az ENSZ közigazgatása alatt”. Határozata demilita- rizált, semleges városról in­tézkedett, amely nyitott és szabadon hozzáférhető min­den vallás hívője számára. Az 1948-as arab—izraeli háború következtében azon­ban mindez sohasem való­sult meg: Izrael megszállta a város nyugati részét, az óváros pedig Jordániához ke­rült. De csak az 1967-es há­borúig, amikor Izrael rátet­te a kezét a keleti városrész­re is. Már akkor megkezdő­dött — és mindmáig tart — Jeruzsálem „izraelisítése”. Arab ingatlanok törvényte­len kisajátításával „bizton­sági övnek” szánt izraeli la­kótelepek nőttek ki a föld­ből s vették gyűrűbe a keleti városrészt. A Biztonsági Ta­nács számos határozatában hiába szólította fel Izraelt, hogy hagyjon fel minden olyan tevékenységgel, amely Jeruzsálem státusának egy­oldalú megváltoztatására irá­nyul. Tel-Aviv fittyet hányt a figyelmeztetésekre. TELEXEN BUDAPEST Nyikolaj Tyihonov életrajza Alain Poher, a francia sze­nátus elnöke — Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek társaságában — csütör­tökön Székesfehérvárra lá- togátott. A Videoton Elekt­ronikai Vállalatnál Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke és dr. Mátay Pál, az országgyűlési képviselők Fe­jér megyei csoportjának ve­zetője fogadta a vendégeket, majd Demeter Béla a Video­ton műszaki vezérigazgató- helyettese adott tájékozta­tást, a 18,5 ezer dolgozót fog­lalkoztató híradástechnikai nagyüzem munkájáról, ter­mékeiről. BERLIN A kommunista és munkás­pártok, más forradalmi pár­tok és nemzeti felszabadító mozgalmak Berlini Tudomá­nyos Konferenciája csütörtö­kön — tanácskozásának ne­gyedik napján — munkacso­portokban folytatódott. BECS De Vos Van Steenwijk hol­land nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 250. ülé­sét. A szocialista országok szó­vivője elmondta, hogy a nyu­gat a létszámadatok előtér­be helyezésével nyilvánvaló­an megpróbálja elterelni a figyelmet a négy szocialista ország fontos, nagy nemzet­közi visszhangot kiváltó jú­lius 10-d kompromisszumos javaslatáról, amelynek sem részkérdéseire, sem pedig egészére vonatkozóan a NATO-országok mind a mái napig nem adtak érdemi el­fogadható választ. MADRID 63 halálos áldozata van hi­vatalos közlés szerint a baszkföldi Ortuella város is­kolájában csütörtökön délben bekövetkezett hatalmas rob­banásnak. Az áldozatok kö­zött egy tanárnő és egy víz­vezetékszerelő van, a többi­ek iskolás gyerekek. A robbanást minden való­színűség szerint a konyha felújításán dolgozó és a sze­rencsétlenségnek szintén ál­dozatul esett vízvezetékszere­lő okozta azzal, hogy az épü­let alagsorában a központi fűtés táplálására elhelyezett hagy folyékanygájz-tartály közelében lángot használt. Az arab országok heves reagálása érthető. Még Szá­dat egyiptomi elnök, Izrael különbéke-partnere sem mer­te helyeselni a Jeruzsálem­ről hozott döntést, s tiltako­zásul felfüggesztette az úgy­nevezett palesztin autonómiá­ról folyó tárgyalásokat. A tiltakozók élén Szaúd-Ará- bia, az iszlám szent helyek őrzője áll. Meghirdette a dzsihádot (szent háborút) Tyihonov 1905-ben szüle­tett. 19 éves korában moz­donyvezetőként kezdett dol­gozni. Rövidesen folytatta tanulmányait és 1930-ban mérnöki képesítést szerzett a dnyepropetrovszki kohá­szati főiskolán. Ezután kü­lönböző beosztásokban dol­gozott mint mérnök, mű­helyfőnök, főmérnök, válla­lati igazgató. Ezt követően a Szovjetunió kohászati mi- nflsztériumába került, fele­lős beosztásba: előbb az egyik főigazgatóság vezetője, majd miniszterhelyettes lett. 1957-ben a dnyepropetrovsz­ki népgazdasági tanács élé­re nevezték ki, majd 1960- ban, miniszteri rangban az Állami Gazdasági Tanács el­nökhelyettese lett. 1976-ban az Állami Tervbizottság el­nökhelyettese, 1965-ben a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese lett. 1976-ban nevezték ki a Mi­nisztertanács elnökének első helyettesévé. Nyikolaj Tyihonov 1940 óta tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. 1978-ban lett a Politikai Bizottság a, mint minden év­ben október 24-én, megkondulnak a ja­pán békeharangok az ENSZ New York-i üvegpalotájának kertjében. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945-ben ezen a napon lépett életbe a világszervezet alap­okmánya. Ez a nap az Egye­sült Nemzetek Napja. Az alá­író 51 állam arra szövetke­zett, hogy megóvja az embe­riséget egy újabb világégés­től. Az alapokmány a világ- szervezet szerepét így fogal­mazta meg: „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenn­tartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hatha­tós intézkedéseket tegyen a bé­két fenyegető cselekmények megelőzésére és megszünteté­sére, a támadó cselekmények­nek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyo­mására, valamint békés esz­közökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nem­zetközi viszályokat és hely­zeteket, amelyek a béke meg­bontására vezethetnek”. Harmincöt év alatt alapo­san megváltozott a világ. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az ENSZ tagjainak száma azóta Jeruzsálem felszabadítására és több arab országgal együtt a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba minden olyan állammal, amely Jeru­zsálemet Izrael fővárosának ismeri el. A helyzet továb­bi elmérgesedése esetén egy arab olajbojkottot sem lehet kizárni a Nyugattal szemben. Izrael arroganciáját azonban mi sem szemlélteti jobban, minit hogy kor­mánya , nemcsak kereken elutasí­totta a Bizton­sági Tanács leg­utóbbi elítélő ha­tározatát, hanem még bírálta is amerikai patró- nusát, amiért „csupán” tar­tózkodott, és nem élt vétójogával a iszavazáskor. Az amerikai elnökvá­lasztások évében, amikor a Fehér Ház számít a zsi­dó szavazatokra, Tel-Aviv a szo­kottnál is többet megengedhet ma­gának. Jeruzsálem esetében azonban a végsőkig feszí­tette a húrt... Pálfi Viktor (Vége) póttagja, majd a Politikai Bizottság tagjává választot­ták. Kiemelkedő munkássá­gáért számos alkalommal ré­szesítették magas kitüntetés­ben, megkapta a Szocialista Munka Hősének címét és az Állami-díjat is. Megszerezte a műszaki tudományok dok­tora minősítést. megháromszorozódott és je­lenleg 154 állam képviselői ülnek a világszervezet padso­raiban. Az új tagállamok többsége e három és fél év­tized alatt szabadult fel a gyarmati iga alól és nyerte el függetlenségét. S ebben a folyamatban jelentős szere­pe volt az ENSZ-nek, ami nem kis eredmény. Mégis felmerül a kérdés: meg tud-e felelni a vállalt feladatnak a világszervezet? Hiszen nap mint nap tapasz­taljuk, hogy sok probléma megoldatlan, hogy veszedel­mes tüzek veszélyeztetik az emberiség békéjét és bizton­ságát. Ezekkel a bennünket, ma­gyarokat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozott az ENSZ közgyűlés jelenlegi ülésszakának általános poli­tikai vitájában Púja Frigyes külügyminiszter. Külügyminiszterünk haa- gaztotta, hogy az új középha­tótávolságú amerikai raké­ták állomásoztatása egyes nyugat-európai országokban közvetlenül veszélyeztetné a Magyar Népköztársaság biz­tonságát is. E közvetlen ve­szélyeztetettség miatt is tá­mogatjuk a kérdés megoldá­sát célzó szovjet javaslatot. Elengedhetetlennek tartjuk a második SALT megállapo­dás hatályba léptetését. Ez az előfeltétele annak, hogy meg­induljanak a tárgyalások a stratégiai fegyverek jelentős csökkentését célzó, harmadik SALT megállapodásról. Közvetlenül érdekeltek va­gyunk abban, hogy a nemzet­közi gazdasági együttműkö­dés zavartalanul fejlődjék és ezzel hozzájáruljon a népek jólétének emeléséhez, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséhez. Az ENSZ sürgető feladata a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok de­mokratikus és igazságos ala­pokon való átrendezése, a gazdasági együttműködés fej­lesztése előtt álló akadályok megszüntetése. világ válsággócai­nak felszámolásá­ban sokat tehet az ENSZ, amely eddig is jelentős szerepet játszott a világbéke megőrzésében. Különös érdeme, hogy fóru­mot teremt a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére és az államokat arra ösztönzi, hogy a folyamatos párbeszéd se­gítségével ápolják és lehető­ség szerint bővítsék az eddig kialakult kapcsolatokat. Az alapokmány kiállta az idők próbáját és jó alapul szolgál az ENSZ szerepének, tekinté­lyének további erősítéséhez. Ez pedig minden békeszerető nép, az egész emberiség kö­zös érdeke. Gáti István Három és fél évtized Jeruzsálem térképe

Next

/
Thumbnails
Contents