Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

1980. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Óbudai Mezőgazdasági Kertészeti Szövetkezet élen jár a legkorszerűbb módszerek meghonosításában. A paprikát ötkilós műanyagtasakokban termesztik. Kísérleti üveghá­zukban — a megfelelő tápanyag biztosításával — kőgyapot­ba is ültetnek szegfűt fl 30. évforduló tiszteletére Ünnepség a megyei tanácsnál A tanácsok megalakulá­sának 30. évfordulója tisz­teletére ünnepséget tartott tegnap a megyei tanács ap­parátusa. A megemlékezé­sen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára. Misurák Dénes, a szak- szervezeti bizottság elnöké­nek megnyitó szavai után Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese tartott ünnepi beszédet. Azután Barta László, a me­gyei tanács elnöke kitünte­téseket nyújtott át. A Minisztertanács által adományozott „30 éves ta­nácsi munkáért” oklevelet harmincán vették át. , JCi- váló munkáért” kitüntetés­ben tizennégyen részesültek. A tanács kiváló dolgozója ki­tüntetést pedig tizenhatan kapták meg.,.—'­Muszáj újrakezdeni! A Szilikátipari Vállalat nehéz éve Tavaly 193 millió forint volt az Alföldi Szilikátipari Vállalat termelési értéke, míg 1975-ben csak 150 millió. Az ötödik ötéves terv alatt tehát szépen fejlődött a fő­képp üvegtechnikai cikkeket, üvegszálerősítésű mű­anyagtermékeket és szárazelemet készítő vállalat. Idei tervüket vizsgálva azonban úgy tűnik, kifulladtak: az év elején 178 millió forintban határozták meg az el­érendő árbevételt. Valóban megtört volna a lendület? Nem, hiszen csu­pán a forintban kifejezett tervszámok kisebbek az elő­ző évinél. Az üzemekben va­lójában ugyanannyi vagy több terméket készítenek, mint 1979-ben. A termelési érték csökkenését nem a ter­melés mérséklődése magya­rázza: a 15 millió forintos „hiány” okát az árrendszer változásaiban kell keresni. GOND HáTÚN GOND A korábbi években gyak­ran 25 százalékos nyereséget is elszámolhattak termékeik­re. Tehették ezt, mert piaci versenytársaik a nálunk is készített árukat drágábban állították elő, a vásárlók pe­dig megfizették a nagyobb költségek szerint kalkulált árat is. Természetesen a Szilikátipari Vállalat sem ér­tékesített a szokásosnál ol­csóbban, így aztán, ők az át­lagosnál nagyobb haszonhoz jutottak. Teljesen megváltozott a helyzet 1980. január 1. után. A szabályozók módosításakor előírták, melyik termék költ­ségeit mennyi haszonnal nö­velhetik a termelők. Az Al­földi Szilikátipari Vállalat termelési értékének 20 száza­lékát adó üvegtechnikai cik­kek után például ma már csak 2,1 százalék, a legjöve­delmezőbb műanyagáruk, után pedig 6,8 százalék nye­reséget számolhatnak el az árban. Végül is a laborató­riumi üvegeszközöket 23, a műgyantából készült tartá­lyokat pedig 11 százalékkal kell olcsóbban adni, mint ko­rábban. A termelési érték körülbe­lül 10 százalékos csökkenése még nem lett volna baj. Sok­kal érzékenyebben érintette a vállalatot a jövedelmező­ség romlása. Akárhogyan is számoltak, az idei tervek ké­szítésekor bele kellett nyu­godniuk, hogy az 1979. évi felénél több nyereségre nem számíthatnak. Az árképzés szabályainak változása mel­lett figyelembe kellett ugya­nis venni, hogy átlagosan 20 százalékkal drágábban jut­hatnak hozzá az alapanya­gokhoz. ÜRÖM HZ ÜRÖMBEN Már ennyi kedvezőtlen ha­tás is igen sok egy fejlődni, dolgozóit jól megfizetni aka­ró vállalatnak. Az idei év el­ső hónapjaiban azonban újabb gondokkal is szembe kellett nézni. Műanyagüze­mük főleg beruházásoknál felhasznált termékeikre (me­zőgazdasági silókra és etetők­re, vízkezelő berendezések részegységeire, nagy méretű tárolóedényekre) alig akadt vevő. A vezetőket azonban az újabb nehézség sem bénította meg: új gyártmányok után néztek, és vállalták, hogy kooperációban bukósisakhé­jakat készítenek egy kiskőrö­si ipari szövetkezetnek. De nemcsak a vállalat „lé­pett”, próbálta gondjait eny­híteni. Kiderült, hogy a sza­bályozó módosítások ürömé­ben öröm is akad. A vásárlók az év közepe felé közeledve felfedezték, hogy Szolnokról rendelve az átlagosnál ol­csóbban juthatnak a mű­anyagból készült gyártmá­nyokhoz. A Szilikátipari Vál­lalat árai ugyanis alacso­nyabbak, mint a konkurren- sek többségéé: kevesebb költséggel készítik a külön­böző tárolóedényeket, a ha­szonkulcs pedig mindenhol ugyanakkora. A kooperációs szerződés és a vásárlók megjelenése után ma már szűkösek is a mű­anyagüzem termelési lehető­ségei, megrendeléseket kell visszautasítani. A kapacitás gyors és jelentős növelésére azonban egy-két évig nem is gondolhatnak. Most különö­sen nincs pénzük beruházás­ra, a fejlesztésről azonban egyáltalán nem mondtak le. Várnak, hogy elegendő pénz gyűljön össze a munka el­kezdésére. Nem aprózzák el, nem foltozgatásra költik az évente képződő fejlesztési alapot. Kivárják, amíg ele­gendő pénzük, 8—10 millió forintjuk lesz, egy, a tároló­edények hengeres palástjá­nak készítését korszerűsítő NDK-beli szabadalom és a szükséges gépek megvételé­hez. A „vásár” után jelentő­sen növelhetik a legkifizető­dőbben értékesíthető poliész­ter gyártmányok termelését. SEGÍTŐ ÖTLETEK A fejlesztési koncepció meg­fontoltságról tanúskodik. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat­nál azonban az átgondolt munka sok más jelével is találkozhatunk. Az év eleji kedvezőtlen változások után egyáltalán nem kezdtek kap­kodni. Igyekeztek a jövedel­mezőséget az új körülmények között is- javítani. A terrinelé- si költségekből próbáltak le­faragni, bár — mint mondták — hátrányos helyzetben vol­tak: a szembeötlő pazarlást náluk már régen megszün­tették. Persze új ötletek így is születtek- Az üvegtechnikai műhelyben új módszert dol­goztak ki a laboratóriumi mérőeszközök feliratainak elkészítésére. Az időt rabló maratás helyett ma egy mat­ricát felragasztva helyezik el a folyadékok mennyiségét jelző skálát. Az idén terme­lésbe állított műgyanta in­jektáló berendezéssel is mun­kát takarítanak meg. Nem kézi hengerrel kell rétegen­ként az üvegszövetre kenni a .poliésztert, az új technológiá­val ezt a feladatot már gépre bízhatják. Gyorsabban készül el, és tetszetősebb is lesz az áru. Az üvegtechnikai műhely­ben most kísérleteznek az anyagpazarlás megszünteté­sével. Az apró mérőedények, a pipetták készítésére hasz­nált csövek belső átmérőjé­nek változékonysága ugyan­is még ma is sok gondot okoz. Vékony csőből hosz- szabb, vastagból rövidebb darab kell ugyanannyi folya­dék befogadására. Mivel a szükséges méret csak a hi­telesítés, vagyis a ledarabo- lás után állapítható meg, gyakran derült ki, hogy fö­löslegesen hosszúra készült a pipetta. A draga import­üvegből kevesebb ás elég lett volna. Rövidesen azonban nem lesznek pazarlásra kénysze­rítve. Egy, a Szilikátipari Vállalatnál kidolgozott eljá­rással egységesítik majd a csövek belső átmérőjét. APRÓ LÉPÉSEKKEL Ezek az apró, megvalósult vagy megvalósuló ötletek természetesen nem pótolhat­ják az év elején elszenvedett „veszteséget”. Legalábbis azonnal nem. Kedvező hatá­suk azonban már ma is érzé­kelhető. Az eddigi eredmé­nyeket számba véve úgy lát­szik, hogy az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat az erre az évre tervezettnél 1—2 millióval, körülbelül 10 százalékkal több nyereséget könyvelhet el. Az sem megvetendő előny, hogy az új eljárások beveze­tése és szervezés után 4 szá­zalékkal csökkenhetett dol­gozóik száma. A bérmegtaka­rítás egy részét a nálukma- radottak fizetéséinek növelé­sére fordíthatják. Persze az is igaz, hogy a tervezettnél nem sokkal ked­vezőbb mérleggel zárja az idei évet a vállalat. A be nem kalkulált előnyök érté­kelésekor viszont figyelembe kell venni Szabados Miklós­nak a vállalat főkönyvelőjé­nek véleményét is: „A jöve­delemkiesés természetesen rosszul érintett minket. Le­hetetlen helyzetbe szerintem mégsem kerültünk. Apró lé­pésekkel néhány év alatt is­mét kedvező helyzetbe ke­rülhetünk. Az viszont igaz, hogy most mindent újra kell kezdeni. Üjra számít minden fillér”. V. Szász József A következőkben arról lesz szó, miért kell összehasonlítania magát má­sokkal egy vállalatnak? Hogyan kerülnek Szolnokra amerikai szervezők, és milyen az a tükör, amit felmutatnak? Valamint szó lesz arról, beiga­zolódtak-e a vélt aggályok? Mi történt, s mi történik az interjúk után, és hogyan jön össze az llndersen-bizottság és az eszkimók A Nehézipari Minisztérium négy évvei ezelőtt határozta el és utasította a vállala­tait: vizsgálják meg. hol he­lyezkednek el a hazai és a nemzetközi mezőnyben? Ha­sonlítsák össze magukat megközelítőleg azonos arcu­latú itthoni üzemekkel, s nézzék meg azt is, mennyi­vel jobbak, és mennyivel rosszabbak a külfödön mun­kálkodó, nagyjából megegye­ző tevékenységű üzemeknél? Nem kell illusztrálni, mi­lyen hasznos a kitekintés a gyár kerítése mögül, hiszen újítani, a munkáján változ­tatni pozitív irányban csak az tud. aki ismeri, hogy mi zajlik a világban. Nyilván az sem lényegtelen, mekko­ra területet tud meghódíta- megyében vagy az egész or- ni egy üzem — csak egy szágban vásárolják cikkeit, esetleg külföldön a nemzet­közi piacon is kapkodják gyártmányait. Ha igen, kik versengenek érte? Kerosték a választ Megannyi kérdés, amire a Tiszamenti Vegyiművek, szakemberei is keresték a választ. A tanulmányok — több főosztály és osztály munkatársainak együttműkö­désével — elkészültek, meg­próbálták összevetni tényke­désüket másokkal. Ez csak részben sikerült. Böngészték az útijelentéseket a vállala­taik. tanulmányozták a szakirodalmat, még szemé­lyesen is érdeklődtek infor­mációk után külföldi kolle­gáiktól. Teljes, megbízható pontosságú ' eredményre azonban nem jutottak. A részleges eredmény, vagy a- komplex hatékony- sági mutató és egyéb, az összevetésihez alkalmas in­formáció hiánya ösztönzött a további összehasonlításra? Ez is, az is, és mellette még jó néhány tényező indokol­ta: vegyék igénybe külföldi iszervezők munkáját. Meg­kérdezték a TVM szakem­bereit. vállalják-e a kísér­let ódiumát? Az Ax'thur An­dersen and Co, amerikai szervezőcég munkatársainak megjelenése a vállalatnál arra utalt: igen. (Miért az említett kérdés? Számolni kellett némi kockázattal. Például kiszolgáltathatók-e a TVM adatai? A külföldi szervezők ugyanis töviről hegyire megismerik a szol­noki nagyüzemet. Mi lesz, ha kedvezőtlen megállapítá­sok születnek a TVM-re néz­ve? Elkészült a tükörkép Az amerikai szervezők idén januárban elkezdtek dolgozni a Vegyiművekben. Interjúkat készítettek a vál­lalat vezetőivel, a munka ■felsőbb és középirányítóival. Vélemények, javaslatok iránt érdeklődtek, valamint adatlapokon, kérdőíveken kértek válaszokat. Statiszti­kai adatokat gyűjtöttek ösz- sze más külföldi, a TVM- hez hasonló tevékenységű vállalatokról. A véleménye­kéit, a tájékoztatókat: ele­mezték, a Vegyiművek szak­embereivel együtt bizottsá­got hoztak létre, tagjainak észrevételeit feldolgozták. Elkészült a „tükörkép” az értékelés, a javaslat. Itt be is fejeződhetne ez a történet, ha nem talált volna igen nagy visszhangra a vállalatnál ez a munka. Hogyan is vizsgálódtak, a külföldi szervezők? Néhány kulisszatitok: nézték a ter­melékenységet, a munkará­fordítás és a termelékenység függvényében, feltételezve a technológiai berendezések változatlanságát, ugyanígy a termékszerkezetet, az üzem­nagyságot, Arra jutot­tak. hogy a szuperfoszfátot, például az iparilag legfej- letteb USA-ban majd két­szeres hatékonysággal készí­tik. a kénsavtermelésnél ez a mutató meghaladja a ket­tőt. a mosószerek gyártásá­nak hatékonysága az NSZK- ban még az előbbinél is ma­gasabb. ha a Vegyiművekét egy egységnek tekintjük. A szervetlen pigmenteké az USA-ban pedig ugyanakko­ra. Megállapították azt is, hogy a TVM jóval kisebb adminisztratív állománnyal oldja meg a munkáját, mint a külhoni üzemek jelentős része. A létszámcsökkentés különös hangsúllyal került szóba az értékelésben. Fel­vetették például, hogy na­gyobb anyaghiányos időszak esetén miért nem bocsátják el a dolgozókat? A felvetett gondolatok töredékéből is kitűnik, miért fogadták a TVM-ben kritikusan — és a későbbiekben kiderül az is. — önkritikusan a szer­vezők kitételeit, értékelését. Egyszerre fordulni Maguk az amerikai szak­emberek is megírják tanul­mányukban. hogy milyen té­nyezők zavarták az össze­hasonlítást. Ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs egyforma két válla­lat sem például. Egyébként az USA- és az NSZK-adatok nem egy-egy cégre, hanem iparágra vonatkoztak a vizs­gálódásnál. Vagy: az USA- ban már lényegében csak kénbafcison termelnek kén­savat, a TVM-nél piritet is felhasználnak. Az említett munkánál sok tényezőt, körülményt stati­kusnak fogtak fel. amelyek azonban évről évre változ­nak. S ha már a körülmé­nyeknél tartunk: nemrégi­ben a megyeszékhelyen meg­tartott karbantartási kollok­vium a Vegyiművek egyik szakembere az amerikai szervezők munkájáról szól­va. éppen az amerikai Sa­muelson közgazdászt idéz­te eképp: — „Ha hat eszki­mó alszik egy ágyban, biz­tos, hogy csak egyszerre tudnak megfordulni...” A TVM termelése megannyi külső hatásnak van kitéve. Hatékonyságának növelése sok esetben más vállalatok, vagy külföldi partnerek munkáján, megbízható szál­lításain múlik. Nézzük például a karban­tartást. Érthető miért végzi a külföldi cégekkel szem­ben ezen munkák nagy ré­szét maga a TVM —• azért, mert nem tudja beszerezni a kereskedelemben az alkat- részek jelentős mennyiségét, így, maga gyártja le őket. Mindez például a háttéripar fejletlenségére vezethető vissza. (Az Andersen Co. véleménye szerint a válla­lat fizikai dolgozóinak 28 százaléka ilyen kiegészítő jellegű munkát végez, ami rontja a Vegyiművek haté­konyságát.) Vagy vegyük az optimális termelési nagysá­got, objektív adottság, hogy a TVM néhány termékével elmarad ettől. Azután ob­jektivitás az is, hogy a rak­tári kapacitás nem minden anyag tárolásánál megfele­lő a Vegyiművekben. Figye­lemre méltó megállapítás, de nyilvánvalóan összefügg a magyarországi szállítási kö­rülményekkel. hogy az anyagmozgató berendezések egy része közepes, vagy kis- hatékonyságú az NSZK és az USA berendezéseihez vi­szonyítva. Közelebb a megismeréshez A tanulmány nem vesz fi­gyelembe természeti adott­ságokat, történelmi folyama­tokat. Az amerikai szerve­zők munkája tehát olyan tükör, ami akkor deríti ki a hibákat, ha kritikus és ön­kritikus szemmel néz bele a vállalat. A TVM vállal­kozása tiszteletet érdemel. Maga a tény. hogy igyekszik elhelyezni önmagát a világ­ban. s ebből következtetve feladatokat megszabni dol­gozóinak — követésre mél­tó. Bizonyos, hogy az ame­rikai szervezők munkája kö­zelebb viszi a vállalatot sa­ját érdekeinek és hiányos­ságainak megismeréséhez. Az elemzésből, a javasla­tokból kiválasztva a hasznos és reális elemeket, azokat megvalósítva néhány lépés­sel bizonyára közelebb ke­rül a hőn áhított nemzetkö­zi élvonalhoz. Erre a törek­vésre bizonyíték a TVM-nél létrehozott — így titulálják bizottság, amely tanulmá­nyozza á külföldi szakem­berek hatékonyságjavító ja­vaslatait. Elemzi ég a vál­lalat működési rendszerébe illeszti azokat. Végül is a munka meg­rendelésének célja ez volt­Hajnal József Hárommillió 600 ezer forint értékben a kunszentmártoni Járási Építő- Vas- és Faipari Szövetkezet öcsödi részlegében készítenek vasvázszerkezeteket a körmendi fafeldolgozó üzem rekonstrukciójához, a Szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalat megrendelésére (Fotó: N. Zs.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents