Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

1980. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 SPORT 0 SPORT O SPORT A kudarc is pénzbe kerül Ránézésre kis ország vagyunk. Ám ha egy sze­rény sportegyesületnek ki kell fizetnie azt a költ­séget, amelyért egy-egy csapolta elutazik bajnoki mérkőzésre, úgy érzi, kontinensnyi területen fekszik hazánk. Mert az utazás napjainkban egy­re többe kerül. Magya­rázza ezt az üzemanyag árának növekedése, de az \ elmúlt esztendőkben az 1 étkezés sem lett számot­tevően olcsóbb... A Szolnoki MÁV MTE Nb Il-es női kosárlabda­csapata mostanában szin­te képtelen száz ponton alul dobni egy-egy baj­noki öszecsapáson. Szom­baton az Olefin lányait söpörték le a tiszaligeti sportcsarnok küzdőteré­ről megjegyezhetetlenül nagy kosárkülönbséggel. Mielőtt valaki is azt hin­né hogy kicsinyíteni aka­rom a szakmailag való­ban jól felkészített lelkileg csapattá kovácsolt piros­kékek érdemeit, el kell mondani, hogy az ellente­lek között olyan együtte­sek is vannak, amelyek alig tanúsítanak nagyobb ellenállást, mint egy kö­zéviskolás leányosztály válogatottja csak éppen ők nem a szomszéd utcá­ból állnak ki a találkozó­ra, hanem a mérkőzés helyszínéig a fél országot beutazzák. Ami ugyebár nem filléres dolog. Ne álljon tehát ki az a gárda, amelyiknek nincs esélye a győzelem­re? Szó sincs róla, hiszen ezzel mérhetetlenül lejá­ratnánk a Nemzetközi Bajnokság tekintélyét. Sokkal inkább érdemes lenne megfontolni néhány sportágban, így kosárlab­dában és röplabdában mindenképp — kik azok, akik méltóképpen tudják reprezentálni klubjukat Iaz NB-s küzdelmekben. Tavaly a második vonal­ba való kerülésért osztá- lyozót játszott Tiszafüred és Balassagyarmat férfi kosárlabda-együttese. Az összecsapás szakmai mér­legét egyszerűen lehetet­len volt elkészíteni, mert a mérkőzésnek alig volt sportbeli értéke. Az egyik — Balassagyarmat — így is eljutott az NB ll-be, helytállásukat megjósol­ni, nem kell túl sok fan­tázia Egy szó, mint száz, az NB 11-ben kevés a jól felkészített csapat, és azSt az elvárást, melyet a baj­noki rendszer kitalálói célul tűztek, csak keve­sek képesek teljesíteni. Mi a teendő? Feltétle­nül szűkíteni kell azt a keretet, amely ma az NB ll-t jelenti — de nem kell csökkenteni a játék- alkalmak számát. Kevés pénzért jó színvonalú me­gyei bajnokságban verse­nyezhetnének a sport­ágak művelői. Csakhogy Szolnok megyében a me­gyei bajnokság mint röp­labdában. mint kosárlab­dában alig több a forma­litásnál. Kosárlabdában hat fér­fi és hat női csapat al­kotja a felnőtt mezőnyt, röplabdában hét férfi és négy női együttes játszik az unalomig egymással. Aki egy kicsit is odafi­gyel a játékra, aligha ke­rüli el a feljebbjutást. Helytállni azonban még olyan meglehetősen ko­moly bázissal rendelkező csapat sem képes, mint női röplabdában Kunhe­gyes, vagy a Lehel SC, női kosárlabdában a Tö­rökszentmiklósi SE, így drága pénzen felvállalják a pofozógép szerepét, mígnem a megváltást je­lentő kiesés véget vet a kudarcsorozatuknak. „Ugyan már, még a ta­karékosság idején is bán­tó kicsinyesség pénzről be­szélni, hiszen az egyesü­let rangját a Nemzeti Bajnokságban szereplő csapatok száma adja” — érvelhetne imigyen bár­ki. Lehet, hogy az NB-ben szerepelni valóban ran­got jelent, de még na­gyobb tisztesség ott jól is szerepelni. Mert az or­szágot keresztbe-kastba utazó csapatoknak a ku­darc is igen sokba kerül. — Pb — Labdarúgó NB H Gyámoltalan csatárjáték miatt vesztett a Szolnok Salgótarjáni TC— Szolnoki MÁV MTE 1:0 (1:0) Szolnok, tiszaligeti sta­dion, 3000 n., v.: Nagy B. STC: Kocsis — Cséki, Má­kos, Kegye, Kovács — Tóth Marcsók a 81. percben) Föl­di, Vágó, Berindán — Sze- kula. Mohácsi. Edző: Szalai Miklós. SZMÁV MTE: Bar- tos — Porhanda, Sebők. Ba- ran, Tóth — Csontos. Föl­dest, Batári — Kántor (László a 64. percben), Szat­mári, Nász. Edző:' Géléi Jó­zsef. Hazai rohamokkal kezdő­dött a rangadó. A 6. pere­li ték, előre törtek. A 25. perc­ben Földi ment el a jobb oldalon, szerencsére beadá­sa Szekuláról Bartos elépat­tant. Ezután Batári húszmé- teres váratlan lövése kerülte el hajszállal a bal alsó sar­kot — Kocsis későn vető­dött. de Csontos lapos lab­dáját már biztosan kaparin­totta meg. A 37. percben jBerindán kapott jó labdát, amit az ötösről Bartos ke­zébe fejelt, aztán a szolnoki Tóth lépett ki szépen a hát­só sorból, és felvitte a láb­A szolnokiak egyik ziccerhelyzete: Nászt már senki sem akadályozhatta meg a góllövésben — mégsem tudta bevenni a salgótarjáni kaput Fotó: Tarpai ben a felfutó Porhanda be­adása a védőkről Batári elé pattant, aki azonnal kapura tüzelt, és Kocsisnak igen­csak nyújtóznia kellett, hogy szögletre mentsen. Há­rom perccel', később Nász magasan beívelt szöglete szintén Batárihoz jutott, de a középpályás fejese elke­rülte a kaput. A másik ol­dalon Tóth húszméteres bambáját hárította biztosan Bartos. Az első igazi gól­helyzet a 15. percben adó­dott: Szatmári a bal oldalon okos labdával ugratta ki Nászt, ám a szélső erős kö­zeli lövését Kocsis bravúrral kiütötte, majd Kántor küld­te be a labdát, Földesi lö­vése azonban elakadt a jól tömörülő védőkön. A 18. percben Vágó a bal oldalon indította Berindánt, a csa­tár az alapvonal mellől emelte .kapu elé a labdát, és Mohácsi a bal alsó sarok­ba fejelt. 1:0. A gyors, kor­szerű támadásból született gól nem szegte kedvét a ha­zai gárdának, amely enyhe mezőnyfölénybe is került, a vendégek azonban mesterien védekeztek, s ha csak tehet­Röplabda Sípos adta meg a kegyelemdöfést NB II Női: Szolnoki Ve­gyiművek—Miskolci Sparta­cus 3:1 (14, 7, —14, 12). Miskolc, v.: Késmárki. Ve­gyiművek: Sipos, Lévai, Bak, Vargáné, Furkóné, Mészá- rosné, Fazekas, Vasicsek A. Edző: Vasicsek János. Az el­ső játszmában kiegyenlített játék folyt, 12:14-nél a hazai csapatnak volt játszmalab­dája, de a szolnoki lányok nem engedték ki kezükből a szettet. Továbbra is ők irá­nyították a játékot, és vari­ált támadásaikkal szemben tehetetlenek voltak a mis­kolciak. A harmadik játék­részben 14:ll-nél öt mérkő­zéslabdát hárított a hazai csapat, és végül 2:l-re szé­pített. Az utolsó játékrész­ben szebbnél szebb labda­menetek váltották egymást. A parázs légkörre és az el­lenfél elszántságára jellem­ző, hogy 14:ll-es szolnoki vezetésnél újabb négy mér­kőzéslabdát hárítottak, majd Sipos hatalmas leütésével véget vetett a mérkőzésiek. A magas színvonalú talál­kozón a Vegyiművek min­den tagja átlagon felüli tel­jesítményt nyújtott. Dunavarsány—Lehel SC 3:0 (9, 4, 7). Jászberény, v.: Gouber, Katona. Lehel SC: Kohári, Tábi, Kocsis, Móri, Sipos, Kiss, cs.: Berényi, Molnár, Sárközi, Baranyi. Edző: Zircher Tibor. A ta­pasztaltabb játékosokból ál­ló esélyesebb vendégcsapat biztosan szerezte meg a két bajnoki pontot. Férfi; Borsodi Bányász— Szolnoki TITÁSZ 3:0 (4, 5, 4). Szolnok, Verseghy úti pá­lya, v.: Papp L. Oláh I. TI­TÁSZ: Nabatov, Kovács, Vigh, Mészáros, Nagy, Bor- bás, cs.: Kiss L., Kiss P., Kollár, Balogh. Edző: Jáger István. Az élmezőnyhöz tar­tozó Borsodi Bányász maga­biztos, megérdemelt győzel­met aratott a sok fiatalt sze­repeltető TITÁSZ ellen. T eke Háromszor 7:1 NB I. Férfi: Szolnoki MÁV MTE—DÉLÉP SC 7:1 (5312-5066 fa). Szolnok, MÁV MTE auto­mata tekecsarnok. Magabiztos játékkal végig kézben tartotta a találkozót a MÁV MTE. s az NB I-ben maradáshoz szükséges, igen értékes győzelmet szerzett. A jó formában levő hazai együttesből külön is kiemelke­dett Dobos és Dedrák. Ld.: Do­bos 918, Dedrák 901, Kántor 887, Mátyás 887, ill. Deák 887, Révész 874, Sötét 841 fával. NB II. Női: Szolnoki MÁV MTE—Makói SVSE 7:1 (2113-1868 fa). Szolnok. A hazaiak jó for­mában versenyezve megérde­melt, nagy arányú győzelmet szereztek. Ld.: Lakatos, 356, Kán­tor M. 356, Burjánná 353, Szak- máryné 350, ill. Szegesné 369, Fazekas 334, Bálint 329 fával. NB III. Férfi: Sz. Gyulai SE— Hajdúnánás 7:1 (2537-2268 fa). Szolnok. A Gyulai SE szinte „lehengerelte” ellenfelét. Ld.: Kalics 439, Schneider 439, Fegy­veres 434, Sáfrány 417, ill. Fejes 408, Nyakó 392, Ambrus 389 fá­val. miatt az egyenlítés nem si­került. Pedig a MÁV MTE az utóbbi hetek legjobb já­tékát nyújtotta, s nem ér­demelt vereséget. Az együt­tes valamennyi tagja jeles­re vizsgázott küzdeni tudás­ból. ám a helyzeteket ki is kell használni! A salgótar­jániak közül Kegye, Cséki, Földi és Berindán tűnt ki. — constantin — Karcag— Honvéd Papp J. SE 1:1 (0:0) dát az ellenfél tizenhatosáig. Átadását Nász rúgta kapu­ra, de Kocsis ismét résen volt. Két perccel később a salgótarjániak előrevágott labdájával Vágó iramodott meg akit három társa is követett. A két hátul tartóz­kodó hazai védő közül Tóth elcsípte Vágó rossz átadását, és haza tudott adni. Fordulás után nagy erő­vel támadott a szolnoki gár­da, mindent megtett az egyenlítésért. A 46. percben Kántor jobb oldali labdáját Batári ügyetlenkedte el az ötösnél, majd Csontos 15 méteres bambája süvített el a bal alsó sarok mellett. Az 56. percben Szatmári beadá­sát Mákos 11-es gyanúsan a karjával „kezelte le”, kis­vártatva Csontos nyargalt el johbról, az alapvonal mel­lől laposan középre adott, de Nász a kapu torkából sem talált be! A 61. perc­ben újabb óriási helyzet ma­radt kihasználatlanul: jobb oldali szöglet után Szatmári az ötösről fejelhetett, ám a kapus újabb szögletre tolta a labdát. Három- perc múlva a csereként beállt László el­ső találkozása a labdával szintén csaknem gólt ered­ményezett. Ügy bombázott kapura, a 16-os jobb sarká­ról. hogy Kocsis nem is lát­ta, csak reflexmozdulattal hárított. Jellemző a hazai fölényre, hogy az egész csa­pat az ellenfél térfelén" tar­tózkodott, s a 7Ö. peroben már a tizenötödik szögletet rúgta. Sebők érvénytelen gólja után a fellazult véde­lem mellett Berindán futott el, beadását azonban Bartos elcsípte, aztán Szekula jobb oldali átadását Földi először Baranba, majd a kapu fölé rúgta. A 81. percben Földe­si 15 méteres lapos lövése suhant el a jobb kapufa mel­lett, de az utolsó percek is izgalmasan teltek. A Keleti csoport rangadó­ja színvonalas küzdelmet, nagy iramot, fordulatos és érdekfeszítő csatát hozott. A kiegyenlített első félidőbep az érettebb csapatjátékot nyújtó salgótarjániak várat­lan előnyt szereztek, amely­nek kiegyenlítése nem lát­szott megoldhatatlan feladat­nak. Szünet után a hazai gárda valósággal kapujához szegezte ellenfelét, amely bizony időnként feledtette korábbi jó játékát. Ezúttal a szolnokiak álltak hadilá­bon a szerencsével — akár­csak egy hete az egriek a második 45 percben — s a csatárok gyámoltalansága Hejőcsaba, 400 n., v.: Bo- dó. Karcag: Kocsis — Deb- reczeni, Sándor, Halász, Var­ga L. — Antal, Hernádi, Szabó I. — Tassi (Petró a 72. percben). Varga J., Her- bály. Edző: Dóka János. H. Papp J. SE: Gulyás — Dal­noki, Földházi, Bodolai. Makszin — Czékmán (Fábri a 67. percben), Tóth Z. (To­kár a 47. percben), Kapus — Kvaszta, Palkovics, Far­kas. Edző: Vágó György. A 6. percben Kapus 20 méteres nagy erejű lövése a jobb felső sarok mellett szállt el. Egy perccel később Herbály tört kapura, lövését Gulyás előbb kiejtette, de a berobbanó Tassi elől má­sodszorra menteni tudott. Változatos mezőnyjáték után a Honvéd percei következ­tek. Előbb szögletet harcol­tak ki, majd Kocsis védett egy 20 méteres szabadrúgást. A 40 percben Czékmán Tó­thot ugratta ki, aki egyedül tört kapura, de Halász az utolsó pillanatban szögletre mentett. A félidő befejezé­se előtt a KSE rúghatott szögletet, amit újabb szöglet követett. A beívelésből Var­ga II. közelről alig fejelt ölé. A második félidőre meg­eredt az eső, mégis nagy iramú, változatos küzdelem alakult ki. Előbb a Hon­véd veszélyeztetett. Kvaszta lövését Kocsis öklözéssei há­rította. Az 58. percben Tassi a felezővonal közelében ka­pott labdát. Nagy lendület­tel elfutott a jobb szélen, a 16-os magasságában Varga II-höz játszott, aki átívelte a labdát a védők fölött, s a jó ütemben érkező Herbály kapásból nagy gólt lőtt, 1:0. Antal ugrott ki középen, Földházi mellett Tassihoz továbbított, akinek 14 mé­terről leadott lövése a jobb kapufa mellet süvített el. A Honvéd nagy erőfeszítést tett az egyenlítésért. A 75. perc­ben Kvaszta szögletet har­colt ki. Tokár beívelését Farkas közelről a hálóba fe­jelte 1:1. A 78. percben Far­kas lőtt kapura, Kocsis a csúszós labdát szögletre há­rította. Az utolsó nagy le­hetőség Herbály előtt adó­dott a 90. percben, azonban lövése elakadt a védőkön. A karcagiak pontszerzés re­ményével utaztak Hejőcsa- bára, s az elképzelést igen jó csapatmunkával megér­demelten teljesítették is. A játékosok küzdeni tudásban egymást múlták felül, nem ismertek elveszett labdát, 90 percen át nem volt megál­lás. Az idegenbeli pontszer­zés olyannyira a jó kollek­tív játék eredménye, ljogy — bár akadt néhány ki­emelkedő teljesítmény, mégis az egész csapatot kell eflísmerő szavakkal illetni. A hazai csapat is jó játék­kal rukkolt ki. s nekik is köszönhető, hogy mindvégig jó iramú, izgalmas mérkő­zést láthatott a kis számú, de lelkes közönség. — szöllősi — Mezőtúri Honvéd- Lehel SC 1:0 (0:0) Mezőtúr, 1500 n., v.: Ki­rály. M Honvéd: Ulbert — Herédi, Dávid. Pribék, Mo­hácsi — Vékony, Czikora (Silye a 87. percben). Oláh — Fodor (Benyó az 57. perc­ben), Martinkovics, Tóth. Edző: Bencsik Gyula. Le­hel SC: László — Pozsgai, Fényes, Lakatos, Gergely — Szívós (Buchár a 8 . perc­ben), Sárközi (Rostás a 86. percben). Lukácsi, Török, Fejes, Bacher. Edző: Kó- czián Antal. Az első veszélyes helyzet a 10. percben alakult ki a Lehel kapuja előtt, majd csaknem tíz perccel később szép hazai támadás végén Fodor kapta a labdát, de húszméteres nagy erejű lö­vését László bravúrosan szögletre hárította. A 25. percben ki sh íján a hazai együttes kapott gólt: a vé­dők röviden mentettek Fe­jes elől. Sárközihez került a labda, akinek a lövése a bal kapufáról pattant vissza, és Herédi szögletre mentett, öt perccel később ismét Fodor jeleskedett, két csel után célozta meg a kaput, László azonban ismét védett, akár­csak később Oláh óriási bombájánál. A 40 percben Sárközi ívelt labdája kishí- ján behullot a hazaiak ka­pujába, aztán Martinkovics nagy lövését ejtette ki a vendégek kapusa, ám a kö­zelben senki sem .volt, s így másodszorra megkaparintot­ta a labdát. Egy perc múl­tán Vékony átadását újra Martinkovics lőtte kapura, de László ezúttal is a he­lyén volt. A második félidőt is ha­zai támadások vezették be. Az 50. peroben megszerez­hették volna a vezetest de az egyedül kiugró Oláh túl hosszan szöktette magát, és a kifutó László felszedte előle a labdát. Ezután me­zőnyjátékkal teltek a percek, úgy tűnt, mindkét csapat a döntetlenre törekszik. A, haj­rában ismét a mezőtúriak kezdeményeztek, és próbál­kozásaiknak a 80. percben meglett az eredménye is. Mohácsi szerezte meg a lab­dát a Lehel 16-osának ol­dalvonalánál, kicselezte Pozsgait, majd az alapvo­naltól a kapu elé adott, és a jókor érkező Czikora a hálóba talált, 1:0. A hátra­levő időben kitámadtak a jászberényiek, fölényre tet­tek szert, de a mezőtúri gár­da meg tudta tartani elő­nyét. A Honvéd kapujában Ul­bert jól védett, a hátvédek közül Dávid és Herédi ol­dotta meg legjobban felada­tát, a középpályán Vékony vállalta a legtöbbet magára, s ugyanez mondható el Oláhról is. Czikora elsősor­ban a védőket segítette, gól­ja pedig csapata győzelmét jelentette. A csatárok közül Fodort. míg pályán volt, csak szabálytalanul tudták elválasztani a labdától, de Martinkovics is sokszor ve­szélyeztette a vendégek ka­puját. Tóth ezúttal gyengén játszott. A Lehel csapatá­ban László kitűnően védett, a gólról nem tehet. A vé­dők közül Fényes és Ger­gely sok támadást akasztott meg, de Lakatos is sokat segített társainak. A közép­pályán Lukácsi nyújtotta a legtöbbet, ugyanakkor Sár­közi is sokszor lendítette tá­madásba a csatárokat, akik viszont csak két-három eset­ben okoztak kellemetlen pillanatokat a mezőtúriak kapuja előtt. Közülük Ba­cher játszott a legjobban. — sindel — /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents