Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
1980. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 llPIZÓCIŐttn Nagy csata vár a szolnokiakra Megyei rangadó Mezőtúron Döntetlenben bíznak a karcagiak Ma: Szolnoki MÁV MTE—Salgótarjáni TC, Szolnok, tiszaligeti stadion 13.38, Nagy B„ Mezőtúri Honvéd—Lehel SC, Mezőtúr, városi sporttelep 13.38, Király, Honvéd Papp J. SE—Karcagi Sty Hejőcsaba, Cement SE pálya 1338, Bodó. Nem kisebb fegyvertényt vitt végbe az elmúlt fordulóban a Szolnoki MÁV MTE NB Il-es labdarúgó csapata, mint a listavezető egriek legyőzését, amellyel a tabella élére került. Az élmezőnyhöz tartozó nehéz ellenfelek közül most a volt NB I-es Salgótarjáni TC látogat Szolnokra. A Keleti csoport rangadója előtt kellemes színfoltnak ígérkezik az orvosok— jogászok mérkőzés, amelyen több egykori MTE és MÁV focistát láthat viszont a közönség. A találkozón Horváth Ferenc, Kolláth Ferenc és Szántó József — az SZMÁV régi NB I-es csapatának játékosai, magyar válogatottak — alkotják a játékvezetői hármast. A „show műsornak” még nincs vége ezzel: a bajnoki összecsapás szünetében Képes Sport tombolát rendez az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. A nézők a, héten vásárolt számozott Képes Sport példányokkal — amelyeket még a helyszínen is árusítanak — vehetnek részt a sorsoláson. Értékes díjak, így Adidas felszerelések várnak gazdára. A MÁV MTE csapata igen szép sikersorozattal büszkélkedhet, s mindent megtett, hogy ez ma sem szakadjon meg. — Nagyon becsületesen, lelkesen szerepelt eddig az együttes, és úgy érezzük mindenben előnyére változott, — mondta Nagy Ferenc, az együttes labdarúgó szakosztályának technikai vezetője. — A héten is odaadóan készültek. Az Eger SE elleni találkozót képmagnóra vettük és sok jelenetét visszapergettük, hogy kielemezzük a hibákat, megnézzük miben kell javulnunk. Fontos a két pont megszerzése, s mi természetesen nyerni is akarunk. Reméljük minél több szurkoló foglal helyet a lelátókon, hiszen függetlenül attól, hogy a bajnokság még az elején tart, ezek a mérkőzések már rangadónak számítanak. A csapat eddigi teljesítménye alapján is nagyobb érdeklődést, figyelmet érdemelne. Bízunk abban, hogy a remélt győzelemhez a szurkolók is hozzásegítik labdarúgóinkat. Géléi József vezető-edző az elmúlt vasárnapi keretből küldi pályára csapatát. Az ellenfél, az STC vezető edzője, Szalai Miklós viszont gondban van. Még mindig nem találta meg a megoldást a gólképtelenség megszüntetésére, a csatársorba szinte minden alkalommal másmás játékossal próbálkozik. Jellemző, hogy a házi góllövőlistát a középpályás Kajdi Tibor vezeti hat találattal. Tetézi a bajokat, hogy a salgótarjáni legénység egyik legjobbja* a csapatkapitány Varga Sándor két sárgalapot szedett össze, s játékára így nem számíthatnak. A csapat Egerben vereséget szenvedett, s legutóbb otthonában is csak szerény l:l-re tellett erejéből az Ózdi Kohász ellen, így nem csoda, hogy eddigi szereplésük nagy csalódást keltett a városban. Az elkényeztetett, NB I-hez szokott salgótarjáni szurkolók szerint mindössze egyszer játszottak igazán jól — éppen Egerben — de akkor is kikaptak. A vendégek mindenesetre bíznak abban, hogy az egyik pontot hazaviszik. Megyei rangadó színhelye lesz Mezőtúr. A házigazdák az elmúlt fordulóban alulmaradtak nyírtelki „testvércsapatukkal" szemben, míg a Lehel SC biztosan győzte le az eddig kitűnően szereplő gyöngyösieket. A vendégek már sok borsot törtek a mezőtúriak orra alá, így volt ez legutóbb is, ez év tavaszán Mezőtúron, amikor a Lehel hullámvölgyben volt ugyan, mégis pontot rabolt. A hazaiaknál több játékos sérüléssel bajlódik, Bencsik Gyula vezető edző nem tudja még, hogy számíthat-e Czi- kora. Vékony, Csorba, Tala; Pa és Pribék játékára, így csak a mérkőzés előtt jelöli ki csapatát. Egyébként a jászberényiek sem a legjobb előjelekkel utaznak a találkozóra. Répást két sárgalapja miatt nem játszhat, László, Párái és Sebestyén sérüléssel bajlódik, Rostás pedig rossz erőállapota miatt visszakerült az ifjúsági együtteshez. A szerdai balassagyarmati előkészületi mérkőzésen egyikük sem lépett pályára. Az összecsapást a kék-fehérek Bacher 3, és Bukhár góljaival 4:2-re nyerték. A két csapat először 1956. május 13-án játszott Mezőtúron egymással, a mai a 18. a találkozók sorában. Az elsőn a házigazdák győztek Járó egyetlen góljával. Pecha Bertalan, a jászberényiek 88 mérkőzést játszott hajdani fedezete, az ifjúságiak edzője úgy véli, hogy ma a Lehel megszerezheti az egyik pontot. Elégedett lenne ezzel az eredménnyel Kó- czián Antal vezető edző is, aki csapatát a következő keretbőd jelöli ki: László; Gergely' Fényes, Lakatos, Pozs- gai. Szívós, Fejes, Lukácsi, Sárközi, Pecha, Bacher, Pp.s- ti, Czigány, Postás, Bukhár, Török. * » * Milyen lesz a folytatás? — ez a kérdés foglalkoztatja a karcagiakat a múlt heti győzelem óta. Az eredmény azt mutatja, hogy az újoncokkal szemben talán némi előnye is van a karcagi csapatnak, az eredményességet azonban mindenképpen fokozni kell, mert a jelenlegi helyezés nem elegendő a bentmaradásra. Érdekessége a tabellának, hogy az utolsó három helyen újoncok találhatók, csupán az NB Il-es múltú Nagybátony van jobb pozícióban. A mai ellenfél csak három ponttal szerzett többet á karcagiaknál, s gólkülönbségük (18:20) arra enged következtetni, hogy sebezhető a védelmük, támadóik viszont elég gólveszélyesek. Karcagon már kialakult az állandó 14—15-rä keret, s a szakvezető ezúttal is ezeket a játékosokat veszi számításba. Az egyik pont megszerzésének reményében utaznak Hejőcsabára, s hogy az elképzelések mennyire válnak valóra, az elsősorban a pályára lépő labdarúgókon múlik. A szolnokiak sok helyzetet dolgoztak ki az egriek ellen, néhányat ki is hagytak. A képen éppen Földesi hibázik a kapu előtt. — Remélhetőleg ma ő is, társai is jobban céloznak (Fotó: Tarpai) Atlétika. Középfokú tanintézetek körzeti csapatbajnoksága : Szolnok, Véső úti sporttelep 8.30. Birkózás. Országos úttörő kötöttfogású „B” korcsoportos verseny: Jászberény, hűtőgépgyári sportcsarnok 10. Kézilabda. NB II. Női: Lehel CS—Soltvadkert, Jászberény 10. Megyei bajnokság, női: Jászladány—Mezőtúri ARC 10 (9), Kisújszállás— Törökszentmiklós 10 (9), ÁFOR SE—Sz. Spartacus 9, Kunszemtmárton—Túrkevei MGTSZ 9 (8), ifi: Tisza Cipő SE—Sz. Spartacus 11.15, Lehel SC—Hajnóczy DSK 11.15, Férfi: Lehel SC—Sz. Olajbányász II. 10 (9), Kunhegyes —Rákóczifalva 11 (10), Túrkevei AFIT—Sz. Gyulai SE 10, Zagyvarékas—Mezőtúri Események AFC 11 (10), Tisza Cipő SE —Jászszentandrás 10 (9), K.- márton—Törökszentmiklós 11 (10). Sakk. OB II: Lehel SC— Vasútépítő, Jászberény, Bercsényi út 64., 10. Teke. NB I. Férfi: Szolnoki MÁV MTE—DÉLÉP SC, Szolnok, Munkásőr úti automata tekecsamok 10. Tömegsport. A Szolnok járási spontfelügyelőség Tanács Kupája: Szolnok, sakk a járási hivatal földszinti nagytermében, kézilabda a Tiszaligetben, lövészet a Véső úti lőtéren. Kezdés: 9. Labdarúgás, Megyei bajnokság: Jb. Vasas—Jászjákó- halma 13.30, Horváth, Tószeg —Mezőtúri FSE 13.30, Hagyó, Tiszafüred—R.-falva 13.30, Csipe, Besenyszög—Kun- szen.tmárton 13.30, Szabari, Abádszalók—Jászárokszállás 13.30, Busa, Sz. Vegyiművek —Túrkeve 13.30, Békés m.- bőh, Tisza Cipő SE—Jászki - sér 13.30, Csongrád m.-ből, Jászapáti—T.-miklós 13.30, Heves m.-ből, Sz. Cukorgyár —Szászberek 10, Hajdú m.- ből. Országos ifjúsági bajnokság: Szolnoki MÁV MTE —Kecskeméti SC, Szolnok, Tiszaliget 10.30, Karcagi SE —SZEOL AK, Karcag 13 óra. HÉTFŐ Tollaslabda. Magyar egyetemi és főiskolai bajnokság: Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, megnyitó 14.30, csapat- versenyek selejtezői 15. L ehet, hogy az ősz valóban „gondatlan, rossz gazda"? Olyan tékozlóan szórja a napsugarakat, mintha valamiféle szezonvégi kiárusítást tartana. De a Berettyó gyanakvó: a legkisebb fuvallatra is libabőrösen megborsódzik. Ha nem oszlatja el a nyár illúzióját az ó-aranyba hajló ártéri erdő látványa, akkor a skeetlövő-pályát kell felkeresni Mezőtúron. A kapun hatalmas lakat lóg, jelezvén: vége a szezonnak, nyitás valamikor a tél végén — tavasz elején. A számadás szándékával kerestük fel Bondor Istvánt, az országos csúcstartó skeet- lövőt, aki két olimpiai részvételt (.puskázott él”. Szó ami szó, nem mindennapi egyéniség a Mezőtúri Honvéd, korongvadásza. Ha totóban kellene tippelni az eredményeire, aligha lenne bárkinek is telitalálata. Parancsnoka szerint képtelen elviselni a felelősség terhét. Mások úgy mondják, a családjától való táwollét emészti fel minden energiáját már pedig olykor hónapokra elszólítja hazulról a verseny, az edzőtáborozás. Otthon ^találjuk családi körben. Helyes, a kép ismerős: így is képzeli el az ertv bér. ölében a három srác közül a legkisebb bújik meg. — Vágjunk a közepébe Pista: hogy úszott el a montreáli kiküldetés? A válaszon gondolkodni sem kell. Forog a számtalanszor lejátszott lemez. — A brünni Európa-bajnokságon dőlt el minden. A kiutazás előtt közölték velem a szövetség vezetői a feltételeket: a mérce számomra a 196-os teljesítmény, vagy az első hat hely valamelyike. Elkezd,ődött a verseny, számomra jól indult, aztán a harmadik sorozatnál elromlott a pálya. Folytatás este fél kilenckor, irreális látási viszonyok között. Hibáztam, óvás eredménytelenül, 193 korongos teljesítA FELELŐSSÉG BÉKLYÓJÁBAN ménnyel jöttem haza. Ha egy találattal több van, szétlőhettem volna az első hat helyért, ha kettővel... Mindegy itthon maradtam. A moszkvai olimpia előtt a mátrai edzőtáborban kerestük fel Bondor Istvánt. Simon Tibor, a szövetség főtitkára és Hammeri László vezető edző őszinte együttérzéssel szurkoltak Bondorért. Véleményük szerint mindent tud technikailag amit egy versenyző tudhat, csakhát a versenyeket nem lehet minden esetben a „háza kiskertjében” rendezni. Márpedig ha hazulról kiteszi a lábát.. . — Ez így nem igaz! — mondja indulatosan az egyébként halkszavú sportoló. Ez egy skatulya, amibe engem belegyömöszöltek. Az igaz, hogy az 1979-es esztendőben számtalan lehetőséget kaptam a bizonyításra a szövetségtől, de csapnivaló formában voltam és nem tudtam élni vele. Még a 188 korongos I. osztályú szülte*, is kínkeservesen tudtam meglőni. — A tét miatt? — Nem! Azaz.. 1 Ha ideérünk a beszélgetésben, kissé mindig elbizonytalanodik. — Egyszerűen nem ment, na. Olaszországban az Eurú- pa-bajnokságon 182 koronggal talán a hatvanadik lehettem. De a magyarok közül senkinek nem ment ebben az évben valami fényesen. — Azt nem mondtad Pista, hogy édesanyád, két éven keresztül gyógyíthatatlan beteg volt, és állandóan Gyulára, Orosházára ingáztunk tavaly, — szól közbe a felesége. Ezt valóban nem mondta. Azt sem, hogy májusban temették. .. — De a nyolcvanas esztendő a legjobb évem volt! — és már sorolja is az eredményeket, amit a tizenöt versenyén elért. — Kezdtem 188-cal, ezt megismételtem, majd 196, 191, 189, 189, 196 és június után: 191, 197, 194, 192, 196, 198. 194, 190 — az utolsó éppen az elmúlt hét végén az országos bajnokságon született, ahogy harmadik lettem. A júniusnak különös jelentősége van: a szövetség vezetői azt mondták, addig kísérik figyelemmel a versenyeit és ha valami szenzációval rukkol ki, ott lehet még Moszkvában. Tehát tétje volt valamennyi lövésnek. Később „minden mindegy” alapon lépett a lőállásba. És szinte példátlan sorozatot produkált! Budapesten versenyzett a moszkvai olimpiával egyidőben és 198 korongos országos csúcsot ért el. Miskolcon 197- tel bizonyította, hogy nem volt véletlen. Ebben az időpontban az olimpiai bajnokságot 196 találattal nyerték... — Szorongsz, ha el kell menned hazulról Pista, ne is tagadd, — mondja a felesége. — Pedig én mindig azzal engedlek el. hogy bízzál bennem, bízz rám mindent, a hazai gondokból ne vigyél magaddal semmit. — Az igaz, hogyha választani kell egy külföldi út — vezessen az bármelyik csücskébe a világnak — és a család közt, én mindig is az otthont választom — mondja Bondor és szemérmesen elhallgat. A jövőről beszélünk. Arról, hogyan tovább, harmincegy évesen, két megrázó „ötkarikás csalódás” után. A puskás emberek közt még az olimpián sem ritka a hatvan —hetven éves versenyző, így az életkora aligha lehet akadály. — Csinálom úgy, hogy nem figyelek annyira oda. Ha hívnak, hívnak a válogatottba. Ha nem, a fegyvert akkor sem teszem le. Aztán arról beszél, hogy nemrég rábízták a szakosztály fiataljainak edzőtáborozását, sőt az országos ifibajnokságra is ő kísérte őket. — Hogy mit lelkiztem velük. .. Odaállnak a lőállásba olyan minden mindegy alapon. — Hát én ezt nem ismerem! A Jung-gvereknek még a verseny alatt is a nyakán lógtam. Nyert is, szétlövésben az olimpiát járt Gosztolát verte meg! Bár nem edzőként csak versenyzőtársként volt a fiatalok mellett, mégis meg- érzett valamit abból az örömből, ami a tanítónak jár ki, ha nebulója jól felel. A beszélgetés alatt egyre erősödik bennem a meggyőződés: Bondorra. erre a Bondorra nagy szükség van a mezőtúriaknak, de az egész magyar lövészsportnak is. — Szép ősz van — mondja Pista. — Hogy lehetne lőni. Ám vége a szezonnak, spórolni kell a lőszerrel. A levegőben ökömyál úszik. De Bondor tekintetében ott a tavaszvárás. Palágyi Béla Fotó: T. Katona Röplabda NB I. Férfi Az utolsó játszma döntött Bp. Spartacus—Szolnoki Vegyiművek 3:2 (—7, 8, —10, 8, 3). Bp., Kőér út, 100 n., v.: Rádi, Legendás. Vegyiművek: Tószegi, Policsányi, Boros, Hegedűs S., Kolozsi, Hegedűs Z. Csere: Péter, Ilyés, Bartha. A Vegyiművek lépett fel kozdeményezőleg, meg is szerezte két ízben a vezetést, de a rutinos fővárosi együttes mindkét esetben egyenlített. A döntő játszijában a volt válogatott Kovács L. vezérletével magabiztosan nyert a szövetkezeti együttes. A mérkőzést inkább küzdelem jellemezte, a csapatok egymás hibáiból éltek, színvonalas játék ritkán alakult ki, de a játékvezetők ehhez a közepes színvonalhoz sem tudtak felnőni. Jó: Tószegi, Boros, Hegedűs Z. Szolnoki Vegyiművek—Bp. Spartacus 3:2 (—10, 9, 13, —11, 14). Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, 300 n., v.: Hu- rák, Zalánfi. Vegyiművek: Policsányi, Boros, Hegedűs S., Hegedűs Z., Kolozsi, Tószegi, cs.: Ilyés, Péter, Barta. A hazai gárda önmaga számára nehezítette meg a mérkőzést, elég gyengén „muzsikált” — a legtöbb ejtett labdát például „megette”. Dicséretükre szól, hogy az utolsó játékrész eredményét 8:2-es fővárosi vezetésről fordították a maguk javára. Végeredményben a két mérkőzés közül a várakozásnak megfelelően sikerült a visz- szavágót megnyerniük. A játékvezetők sajnos ezúttal sem jeleskedtek. „Ez egy skatulya, amibe engem belegyömöszöltek” Ez a szolnoki leütés pontot ér
