Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-18 / 245. szám
1980. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Távirati Iroda megalapításának 100. évfordulója alkalmából pénteken centenáriumi ünnepséget tartottak Budapesten, a Magyar Néphadsereg művelődési házában. Az eseményen megjelent állami, társadalmi, politikai személyiségek sorában ott volt és az elnökségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Poj.i- tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke. Részt vettek azi ünnepségen az Európai Hírügynökségek Szövetségének (ALLIANCE) és a Nemzetközi Sajtó és Távközlési Tanácsnak (IPTC) vezetői, továbbá szocialista országokban és más államokban ’ működő, összesen 34 hír-, sajtó- és fotóügynökség vezető képviselői. Jelen voltak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vezetői, a hazai újságíró társadalom — a nyomtatott sajtó, a televízió, a rádió — vezető munkatársai. Lakatos Ernő. az MTI vezérigazgatója üdvözölte a megjelenteket. majd Aczél György a kormány nevében üdvözölte a száz esztendős Magyar Távirati Irodát, amelynek munkatársai — mint mondta — a történelem különböző korszakaiban és azok lehetőségein belül, három emberöltő óta azon munkálkodnak, hogy a magyar közvélemény megtudja: mi történik az országban és a világban. Különösen az "Utóbbi évtizedekben rendkívül sokat tett az MTI azért — hangsúlyozta —, hogy népünk nemzetközi látóköre kiszélesedjen, megismerje a hazai és a világban végbemenő változások tényeit. Az MTI három betűje mögött ezernél több újságíró, fotóriporter, műszaki és más szakémber szerényen és többnyire névtelenül, mégis egyes szám első személyi felelősséggel, többes szám első személyi azonosulással végzett, értékes munkája húzódik meg. Az emberi jogokkal összefüggésben Aczél György hangsúlyozta: „Minden erőnkkel a béke, a biztonság mellett vagyunk. Ha sorrendben ezt az emberi jogot, a biztonság jogát az első helyre tesszük, mint az élet, az építés alapvető feltételét, akkor ezt nem más jogok rovására tesszük. Ellenkezőleg. Mi az eszmék szabad áramlásának hívei vagyunk. De nem tekintjük eszmének a háborús uszítást, a fajgyűlöletet, a sovinizmust és más torzszüleményeket.” A Minisztertanács elnök- helyettese ezután arról szólt, hogy a hírszolgálatokkal szemben is követelmény — és alapvető emberi érdek — a híradások objektivitása, az események, a megnyilatkozások megbízható tükrözése. A népek közötti bizalom növeléséhez — Helsinki szellemében — ezzel járulhat hozzá leginkább a tömegkommunikáció. Csak a bizalom erősödésével juthatunk el addig, hogy egy napon a legnagyobb szenzációként közöljék a világ minden részéből a távirati irodák: ma sehol nincs háború, nincs terrorizmus, nincs vérontás, nincs elnyomás, hanem egyetemes béke, nyugalom van. Ezért a célért mélységes felelősséggel, szocialista elkötelezettséggel kell munkálkodniuk a magyar újságíróknak is, köztük az MTI munkatársainak — mondta befejezésül Aczél György. Ezután Carl Sandelin, az FNA finn hírügynökség vezérigazgatója, az Alliance al- elnöke az európai hírügynökségek szövetsége nevében köszöntötte a jubiláló magyar hírügynökség dolgozóit, majd a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és az egész magyar újságíró társadalomnak az üdvözletét, jókívánságait Pálfy József, a szövetség elnöke tolmácsolta. Az MTI centenáriumi ünnepsége a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese műsorával zárult. Ülést tartott a Béketanács elnöksége A közelmúltban Szófiában megrendezett népek világparlamentje a békéért nemzetközi fórum tapasztalatait, s a bolgár fővárosban elfogadott határozatokból adódó hazai mozgalmi teendőket vitatta meg tegnap együttes ülésén az Országos Béketanács elnöksége és a béke-ví- lágparlament Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. A tanácskozáson — amelyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Magyar Előkészítő Bizottságnak elnöke vezetett —: megjelent és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára. A béke-világpar la ment munkájáról Sebestyén Nán- domé az OBT elnöke, a Békevilágtanács elnökségi tagja számolt be. Hangsúlyozta, hogy a több min-: 130 országból részt vett 3260 küldött feszültségekkel terhes, bonyolult nemzetközi helyzetben tanácskozott, s az összefogás, a közös cselek vés parancsoló szükségességere hívta fel a nemzetközi közvélemény figyelmét. Alöbb mint 350 párt, s a száznál több nemzetközi szervezet képviselői az enyhülés folytatásának és .védelmének, a leszerelésnek, az európai biztonság és együttműködés, valamint a fejlődő országok ügyének szentelték a legnagyobb figyelmet. Megkezdődött az építők szakszervezetének XXXIII. kongresszusa Csaknem 420 ezer szervezett dolgozó képviseletében 424 választott küldött, és' több mint 100 vendég vesz részt az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók XXXIII. kongresszusán, amely pénteken kezdte meg munkáját, Budapesten, a szakszervezet Dózsa György úti székhazában. A tanácskozáson megjelent Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára és Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A szakszervezet központi vezetőségének a legutóbbi kongresszusa óta végzett munka eredményeiről és tapasztalatairól előterjesztett írásos jelentéséhez Gyöngyösi István főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben elsősorban a tennivalókat elemezte. Hangsúlyozta, hogy az ország építési igényeiben bekövetkezett strukturális változások rugalmasabb alkalmazkodást követelnek az építőktől, s ugyanakkor szigorúbb gazdasági és minőségi követelményeknek kell eleget tenniök. Fontos tehát, hogy a szakszervezeti munka is jobban igazodjon a változásokhoz. Egyebek között a változó munkák szerint fejlesszék a szakmai továbbképzést, hogy saját szakmájukon túl más rokonszakmákat is elsajátítsanak a dolgozók. Ezt a törekvést már jónéhány brigád érvényesíti, de az a cél. hogy a dolgozók nagy része minél előbb többszakmás munkássá váljon, s ez a többlet kifejezésre jusson a keresetében Is. A szakszervezeti testületek. aktivisták nyújtsanak segítséget az építési feladatok miatt szükséges munkaerő-átcsoportosításhoz. a mozgékonyabb építőszervezetek létrehozásához, de ne tegyenek engedményeket a munkahelyi, az elhelyezési, az ellátási és a szociális körülmények kialakításában. Éppen ezért a központi vezetőség szükségesnek tarjtja, hogy Budapesten újabb munkásszállókat kapjanak az építők és korszerűsítsék az elavult, régi szálláshelyeket is. amelyhez kéri a SZOT támogatását. A tanácskozás ezután megkezdte a vitát az írásos jelentés, a szóbeli kiegészítés és a határozati javaslat felett. A kongresszus szombaton folytatja munkáját. Elutaztak az európai ifjúsági szervezetek küldöttei Tegnap elutaztak hazánkból az Európai Ifjúsági és Diák- szervezetek Együttműködési Szervezetének alakuló ülésén és I. konzultatív tanácskozásán részt vett delegátusok. Ezen- a napon utazott él Borisz Pasztuhov, a Komszo- mol Központi Bizottságának első titkára, a budapesti tanácskozáson részt vett szovjet küldöttség vezetője. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. KISZ-bizottsági ülésen Propagandáról nevelésről / J Tegnap délelőtt ülést ^tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. A KISZ törökszentmiklósi városi bizottságának titkára a párttaggá nevelő munka és a KlSZ-építés tapasztalatairól számolt be, majd Bá- nóczy Lajos, a megyei KISZ- bizottság titkára az ötödik ötéves népgazdasági terv' gazdaságpolitikai agitációjára és propagandájára készített program időarányos teljesítéséről tájékoztatta a bizottságot. Világviszonylatban is az egyik legmodernebb technológiával dolgozó műkorund és szemcsegyártó üzemet adtak át Mosonmagyaróváron, a Timföld és Műkorundgyárban. Az új létesítmény évente tizennyolcezer tonna műkorund gyártására alkalmas. Az anyagot kiváló hőállósága folytán kemencék betétanyagául használják. Rendkívüli keménysége miatt csiszoló anyagokat is készítenek belőle. — Képünk az új üzemcsarnok egy részét mutatja Kihajlott melléküzemágat Cipőgyártó tóesztagok Kenderesen, Nagykörűben SZÁZÉVES METÓDUS ELEMZETT MOZDULATOK MINDENKI JÓL JÁR A cipők felső részének készítése 100 év alatt alig-alig változott. Igaz, gyorsabban jár a varrógépek tűje. erősebb a fonál, több mindent tud a masina, de még keveset. Igaz, vannak már gépek erre a munkára, azonban ezek javarészt még próbálkozások. ugyanis drágák és kevés ember munkáját helyettesítik. Miért is emlegetjük fel ezt a százesztendős változatlanságot? Azért, mert a követelmények a gyártókkal szemben bizony alaposan módosultak. Nem száz. hanem az utóbbi néhány év alatt is. Akik cipőgyártással foglalkoztak, tudták, hogy ha a termelékenységet gyorsabb növekedésre akarják kisz- tetni. nem a felsőrésznél kell ..lépni”, hanem a talpgyártásnál. Ott kell gépesíteni, automatizálni. korszerűsíteni, valamint a két rész összeállításának műveleteinél. f Mindez így is ment egy da- rábig például a martfűi Tisza Cipőgyárban, egy idő után azonban a felsőrész készítésének úgynevezett szűk keresztmetszete a gyártási folyamatban akadályozó tényezővé vált. Vagyis hiába tudnak a gépekkel több talpat előállítani, csak annyi cipőt képesek összeállítani, amennyit a felsőrész-készítők munkája — szakszóval: kapacitása — megenged. Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat felsőrészgyártóinak száma nem növekedett, ellenkezőleg csökkent az utóbbi években, s ez a folyamat aligha változott Martfűn, mindjárt érthetővé válik, miért igyekszik a Tisza Cipőgyár megoldásokat keresni tűzödei gondjaira. Említettük: az automatizálás, az embert pótló gépek beszerzése ezen a munkaterületen nem jelent kiutat. annál. inkább az új munkahelyek megteremtése. Hol? Ott. ahol erre szükség van .ahol ezt igénylik, például Kenderesen vagy Nagykörűben. A mezőgazdaság gépesítésével ezekben a községekben jelentős munkaerő „szabadult fel”, de állást keresett itt sok háziasszony és az iskolából kikerülő lányok is. A helyi tanácsiakkal és a termelőszövetkezetek vezetőivel a megbeszélések után úgy döntött a nagyvállalat vezérkara, hogy idetelepíti a felsőrészeket készítő üzemet. Az akciót segítették a gazdaságok. így a kőtelki Ady és a kenderesi November 7. Termelőszövetkezet. Az utóbbi például saját erőből csarnokot épített, ahol minden feltételét — az energiaellátástól kezdve a megfelelő szociális körülményekig — megteremtsék a gyártásnak. a cipőgyár-, ral együtt. Nagykörűben pedig egy már meglévő épületben helyezték el a lábbeli alkatrészeket készítő gépeket, munkásokat. Amíg a műhelyekben berendezkedtek. addig a környék munkára jelentkező lányai, asszonyai a gyárban — a nagykörüiek Martfűn, a kenderesiek a vállalat kunszentmártoni gyáregységében Két éve kezdték meg a jászladányi Egyetértés Szövetkezet építőbrigádjának dolgozói a sertéstelepük bővítését. A több mint 50 millió forintos beruházás első szakaszában elkészült öt 720 férőhelyes hizlalda és egy 1500 férőhelyes» battériás malacnevelő. Még az idén átadják a hatodik hizlalda épületét is, valamint az 1280 férőhelyes malacnevelőt. Jövőre készül el a vízmű és a vágóhíd — tanulták a varrás csínját- bínját. Méghozzá az úgynevezett mozdulatelemzéses „unidó” módszer szerint — ezzel gygorsabban elsajátíthatták a' szakma fogásait. Az új dolgozók pedig most- már azoktól tanulnak, akik a gyárban ismerték meg az ipari munkát, A két termelőszövetkezet melléküzem- ágában már megkezdődött a termelés; igaz. még nem teljes ..kapacitással”, de dolgoznak a műhelyekben. Mire számíthat a gyár? A két üzemben a felmérések szerint 150—150 dolgozóra, amivel' megoldhatja egy idő-. re felsőrész-készítési gondjait; Felvetődhet a kérdés: hogyan léphet egy nagy vállalat az extenzív, létszám- növelő úton, amikor a szabályozók, a gazdasági körülmények az intenzív fejlesztést ösztönzik? A Tisza Cipőgyárnak korábban is voltak elképzelései a lábbelik felsőrész-készítési problémáinak megszüntetésére. Tiszafüreden keresett megoldást, de ott a tervezett új csarnok nem kéf/ZÜlt el. Beköltözött viszont Jászalsószentgyórgyre a Tisza, ahol létrehozott egy 150 dolgozót foglalkoztató üzemet a helyi termelőszövetkezet segítségével. Ehhez most hozzájött az említett két gazdaság ajánlata. Figyelemre méltó, hogy a megbeszéléseket nem követte huzavona, papír ide. papír oda ténykedés — néhány hónap alatt valóság lett az elképzelésekből. (Igaz. minden résztvevő ezt kívánta!) Ipari munkához jutottak tehát a községek asszonyai^ lányai, akik téesztagok maradtak. élvezik a gazdaságok minden juttatását, s a melléküzemág a szövetkezetek nyereségét is növeli. A Tisza Cipőgyár pedig megoldást talált tűzödei problémáira. A három kisüzemben egyszerűbb gyártmányokat készítenek. s ugyanakkor Martfűn ezek helyett exportra kerülő cipők felsőrészét készíthetik el a gyáriak. Mindenki jól járt tehát a melléküzemágak létrehozásával. Csak az a tiszafüredi beruházás... — mondja sajnálkozva a vállalat egyik vezetője. Nos a nagyközségben építendő, mintegy 800 dolgozónak munkát adó nagyüzem terve kész, a telek-kisajátításra az engedélyt a vállalat megkapta — igaz. az évek múlásával a kérelmet időnként meg kell újítani. A gyári és a népgazdasági beruházási körülmények miatt azonban az üzem megvalósítására várni kell, de lemondani nem szabad róla. H. J. Százéves a Magyar Távirati Iroda
