Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
1980. október 16. SZOLNOK MEGYE» NÉPLAP 5 Protekció nélkül nem megy? Nyelviskola a gyárban Német nyelvtanfolyam Kezdődött a múlt héten a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában a TIT közreműködésével. A résztvevő 23 dolgozó hetenként egyszer — alapfokon — kétórás foglalkozáson egy évig ismerkedik a nyelvvel. A kitartóak utána is folytathatják tanulmányaikat, sőt nyelvvizsgát is tehetnek 1983-ban Fátyoltól a szemfedőig Jobb név lenne a Családi Iroda Pécsett úgy hívják: „A boldogság háza”. A szolnokinak kimondhatatlan neve van: „A szolnoki Városi Tanács Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Irodája.” Avagy röviden: a TÜSZSZI. Mókásan csengő, Szerencsére ebben az intézményben sem a név a meghatározó, hanem a munka tartalma. Nem sokat számítana ugyanis, bár szebben hangzana, ha — mondjuk — Családi Irodának hívnák, ugyanakkor semmit sem jelentene a város lakódnak életében, ha elveszítené azt a rangját, amelyet már kivívott magának. Fennállásának egy évtizede alatt ugyanis az intézmény figyelemre méltó eredményeket ért el. 1971-ben például a helybeli születésű gyermekek mindössze 36 százalékának rendeztek névadó ünnepséget, — tavaly viszont 92 százaié- kuknak. Ugyanezen időszakot és a társadalmi házasságkötést tekintve az arány 64:96. A legkisebb ilyen arány (22:48) a társadalmi derűt fakasztó név. Olyan, amilyen semmiképpen sem illik erre az intézményre, hiszen az embereket életük nagy örömei és tragédiái fűzik ide, — nevezetesen a házasságkötés, a gyermekek névadói és a gyászszertartások. temetések rendezésében tapasztalható. Az iroda eredményei feltétlen elismerésének számít az, hogy rábízták a társadalmi ünnepségeken részt vevő kórusok országos találkozójának kétévenkénti rendezését. Ezek a tények sok mindenről tanúskodnak. Mindenekelőtt arról, hogy a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda (— már megint ez a rossz név, hiszen nemcsak szervez, hanem rendez is —) a politikai és a társadalmi szervek valamint saját aktivistáinak hatékony segítségével eredményt ért el a tudatformálásban. Ennek nyugtázása mellett joggal vetődik fel a kérdés az intézmény számára: hogyan tovább? Járműjavító Vállalat igazgatójának messzemenő segítőkészsége ellenére — gondot okoz munkahelyükön. Ezért a városkörnyéki vagy a vonzáskörzeti községekben rendezett gyászszertartásokon való közreműködésük nehézkes, már csak a járműhiány miatt is. És ha már a kórusoknál tartunk, a kisdobosokból és az úttörőkből alakult művészeti csoportok is emelik a rendezvények színvonalát. Bővítették a gépzenei választékot is — bár legszívesebben az énekkarok, hangszerszólisták és versmondák mellett teszik le a voksot. A közvélemény szerint helyesen. Várakozó menyasszonyok . A városi tanács házasság- kötő terme a tárgyi feltételek, az esztétikus környezet szempontjából nagyjából alkalmas az ünnepségek megtartására. Gondot jelent viszont az, hogy a hétvégeken 25— 30 rendezvényt is tartanak, ezért igen nagy a zsúfoltság. Emiatt előfordul, hogy a házasulandóknak két-három hónapág is várniok kell az esküvőre. A szolnoki iroda munkatársai azt mérlegelik, hogy az ünnepi külsőségek, a hangulati elemek biztosításán túl mit tehetnének még ügyfeleikért. Felvetődött például, hogy a házasulandók figyelmét felhívják a gyakorlati élet néhány őket érintő részterületére, — így például segélyezési, biztosítási, üdülési, ifjúsági betéttel kapcsolatos és egyéb ügyekre. Egy szóval olyan gyakorlati állampolgári ismeretekre, amelyek a mézeshetek alatt sem nélkülözhetők. Akkor talán még az irodához érkező sok köszönőlevélből álló gyűjtemény is jobban gyarapodik. Simon Béla A tények tanúskodnak Eltörött a rugó az időjárási órában? r Éghajlati világprogram indult Hol van az a nyár, amikor még hetekig tartó napsütés, langyos záporeső, lágyan fújdogáló szél jellemezte júniust, júliust és augusztust, s ehhez hasonlóan a többi évszaknak is megvolt a maga meteorológiai karaktere? Az időjárás utóbbi években megfigyelhető ingadozásaira a meteorológia tudósai is felfigyeltek, s elhatározták, közös kutatómunkával keresnek választ a megbolydult időjárási menetrend okainak felderítésére. 1980. január 1- től az ENSZ Meteorológiai Világszervezete megindította az éghajlati világprogramot. A tíz évbe tervezett programban 141 ország, közöttük Magyarország képviseletében a Központi Meteorológiai Intézet vesz részt. Az intézet főmunkatársa, Lép Ildikó évekig dolgozott Genfben a Meteorológiai Világszolgálatnál a program előkészítésén. Ö tájékoztatott a nagyszabású nemzetközi tudományos munka céljairól, jelentőségéről. A . földtörténet során az időjárás is több korszakváltást ért meg, a különböző jégkorszakokat hosszú felmelegedési időszakok követték. Jelenleg úgynevezett kis jégkorszakban élünk: az év nagyobb részében befagyva álló Jeges-tenger, az Északi- és Déli-sark jégmezői és a glecserek adnak alapot erre az elnevezésre. Az erre a korszakra jellemző, s az évezredek során megszokottá vált meteorológiai rendszerben azonban .az elmúlt tíz évben zavarok mutatkoznak. Nemcsak nálunk, Európában váltak hűvösebbé a nyarak, enyhébbé a telek, más földrészeken is gyakran kiszámíthatatlanul szeszélyes az időjárás. Soha nem tapasztalt monszunesők, vagy éppenséggel sivatagosító szárazságok keletkeznek, Amerikában zordabbá váltak a telek, az idén pedig hőgutát okozóan forró a nyár. Ezek a jelenségek felvetik a kérdést: vajon újabb korszakváltás küszöbéhez érkeztünk, vagy csak az időjárás néhány éves kilengéséről van szó. Az is felmerült, hogy az ember drasztikus beavatkozásai nyomán — őserdőirtások, lég- szennyezés stb. — netán eltörött egy rugó az időjárási árában. Akármi is legyen az igazság, a tudomány eljutott arra a fokra, hogy a nemzetközi program megvalósításának eredményeként nagy vonalakban hosszabb távú előrejelzést adjon az időjárás, sőt az éghajlat változásairól is. Ennek felbecsülhetetlen gazdasági jelentősége lenne; hiszen például a mezőgazdaságban az előrejelzés alapján hideg- vagy melegtűró fajták termesztését állítanák előtérbe, tervszerűbbé válhatna az öntözés és általában a vízgazdálkodás. A világprogram első lépése egy óriás adatbank élet- rehívása, ahová a világ minden tájáról összegyűjtik a meteorológiai adatokat. Az adatbankba a magyar meteorológusok is értékes információkat adhatnak, Budapesten ugyanis 200 éves időjárási adatsorokat őriznek. Európában is csak 12 városban jegyeztek fel két évszázada folyamatosan adatokat a napi időjárásváltozásokról. Ä Központi Meteorológiai Intézet jelenleg ezeknek az adatsoroknak a számítógépes feldolgozását végzi, hogy átadhassa őket a Genfben felállított adatbanknak. Az adatbank információit a program következő szakaszában összevetik a társtudományok — a hidrológia, a geofizika stb. — megfigyeléseivel, hogy a meteorológusok minél megalapozottabb képet alkothassanak az időjárás alakulásának tendenciáiról. K. G. Emberek a téren knock out... TEREFERE mAr jöhetne... Fotó: Tabák Lajos értesítést, hogy ebben az órában még kapható az az építőanyag, ami máskor nem szokott lenni, s a hónapok óta ilyesmi után futkosok számára továbbra sem lesz, mert gyorsan megvásárolják a protekciósok. Aztán vannak — mert. ha nem beszélünk róla, akkor is vannak — nagyobb ügyek is. Amikor valami életbevágóan fontos dologban sikerül „megkerülni a sort”, felvétetni a gyereket, előbbre jutni a lakásigénylők listáján. Kétségtelen, hogy az ilyesmi ritka eset sokkal ritkább. mint amennyit hallani iáiét róla. Kár lenne titkolni, hogy van nálunk protekció. Ám a legidősebb emberek sem emlékeznek olyan időre, amikor — ne lett volna. Mikszáth Kálmán. Móricz Zsigmond regényeiben sűrűn fordulnak elő a protek- torok és protezsáltjaik, s bár ők személyükben már régen nincsenek — örökségüket ránk hagyták. S ha manapság ironikusan szokták is mondani, hogy most ..szocialista összeköttetés” lépett a protekció helyébe, szentigaz, hogy ebben semmi szocialista nincs. Csak összeköttetés, ami semmiben sem különbözik a. protekciótól csupán a szót fordították magyarra. Mégsem valami elemi csapás a protekció — vagy. ha úgytetszik „összeköttetés” — ami ellen nem lehet védekezni. Sokféle védelem van ellene. Például: a bürokráciamentes emberséges ügyintézés, hiszen, ahol nem kell órákat várakozni, újabb és újabb papírokat beszerezni egy igazoláshoz, ott arra sincs szükség, hogy valaki ezt a keserves utat ösz- szeköttetései révén kerülje meg. ásik orvosság, ahogyan a közelmúltban egy vállalati vezető a televízióban megfogalmazta: áttérés a keresleti gazdálkodásról a kínálati gazdálkodásra. Közérthetően: ha kevesebb a hiánycikk, ha az eladó keresi a vevőt és nem a vevő az árut, magától megszűnik itt is a protekció. Hogy ez még egy kissé „odébb lesz”? Az egészen biztos. De az is, hogy mindenki tehet érte valamit. S ehhez még csak nem is kell igénybe venni — protekciót. V. E. am ismersz ott valakit véletlenül? Ismerős a kérdés, aligha van ember széles e hazában, aki ne tette volna fel ezt (vagy valami hasonlót), amikor valamilyen ügyes-bajos dolgát kellett intéznie. Szinte természetessé vált, hogy ha valamit el akarunk intézni — legyen az ritkán kapható áru vásárlása. szolgáltató iparos kihívása vagy akár egy szükséges irat megszerzése — keressük az összeköttetést. Hiszen mégis csak más úgy beállítani abba a boltba, hivataliba, ügyfélszolgálati irodába, hogy mindjárt név szerint keresünk valakit. Hogy nagyohb dolgokról ne is beszéljünk — vagy éppen azért beszéljünk? —, mert nyílt titkok, hogy sokmin- den.t sokan éppen protekcióval szereznek meg. Szellemesen mondta néhány évvel ezelőtt egy magasállású állami vezető: Magyarországon tíz és fél millió embernek van protekciója, ami ugyanannyi, mintha senkinek sem lenne. Valóban, ha jól belegondolunk, ez nagyjából így van. Nem kivétel ez alól a legkisebb falu sem: ott a hivatalhoz forduló ügyfél hajdanában együtt ült az iskolapadban a tanácselnökkel, egy cséplőcsapatban dolgozott a téesz vezetőjével, ugyanott katonáskodott, ahol a Tüzép-telep vezetője. Kézenfekvő tehát, hogy ha valamire szüksége van, a régi ismerőshöz fordul. Még akkor is, ha az ügyet különben ist minden zökkonő nélkül elintéznék. Mi értelme van hát a protekciónak, ha nem jelent semmilyen előnyt? Annyi, hogy — a „protezsált” széles körben elmondhassa: ezt meg azt el tudta intézni, merthogy X és Y neki innen meg onnan régi cimborája. S' ha többet nem, ennyit elér vele, hogy mindjárt lesznek irigyel Márpedig a régi mondás szerint többet ér egy irigy száz szánakozónáil... Csakhogy nem minden protekció ilyen ártalmatlan. Már az sem, hogy a protekciósnak nem kell másokkal együtt sonbaállni valahol, mert ügyét soronlkívül intézik el — s ezalatt a többiek ügye halasztást szenved. Ott meg éppenséggel nem, ahol a jókoma — az előbbi példánál maradva — Tüzéjp-telepvezető küldi az Hozzáértő ügyintézés ják, hogy „az dvócimborái- tól.” Az ünnepi környezet, az odaillő hangulat biztosítása továbbra is elengedhetetlen. Ebben nélkülözhetetlen szolgálatot tesz az iroda személyi állományához tartozó Bartók Béla kamarakórus, amely évente 150—170 alkalommal lép fel családi ünnepségek mellett politikai és kulturális rendezvényeken. Magas színvonalú énekkultúrájukért sokszor részesültek már elismerésekben. A gyászszertartásokon közreműködő férfikórus érdemei is vitathatatlanok. Tagjai részfoglalkozásúak, gyakori igénybevételük azonban — a Ügy tűnik, a hivatalos szervekkel való együttműködés mellett a személyes kapcsolatok kiépítése igen célravezető. Ugyanígy a nagy tapintattal végrehajtott környezettanulmány révén a személyre „szabott” ünnepi beszéd. Nem köszönthetik például névadón a közelmúltban elhunyt apát, ami sablonszövegnél elkerülhetetlen. Az ilyen esetek megelőzésére nagy gondot fordítanak ebben az irodában. És arra is, hogy az ügyintézők megőrizzék intelligens magatartásukat akkor is, ha — például — arra a kérdésükre, hogy „kitől búcsúzik a halott?” azt a választ kap-
