Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
1980. október 2. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 5 Kelt falun... Szeretet kedves gyermekeim szerencsésen meg érkeztem Ny kegyig, de szerencsétlenségemre buszjárat nem volt, így elindultam gyalog haza a faluba, a táska nagyon nehéz volt. Egy pámap nagyon beteg voltam, gondolom hogy ott pihentem, a fürdőn meg- szíjt a víz és a gyaloglás, ci- pelés nem volt kelemes. A szilva szedetlen, a szőlő is, lesz munka elég. Kedves lányom említetted, hogy elküldöl egypár használt ruhát, nem bánom hamár mos- tanába volna, az a kabát már leghamarab • jó volna mire jön a hideg. Nehara- gudt, hogy kérem. Ha lehetne gyertek vágy gyere haza mert 9—10—11 én szedni kell a tsznél a krumplit és jó volna ha akorára jöhetnétek legaláb segítnétek, nem sok az, 400 öl, de magamnak sok, írd meg hogy jöhettek vagy nem. Jó lenne ha eljönétek, mert sajnos én elég roszül érzem magamat minden hajladozás után két nap rág a kín. Kedves gyermekeim neharagudjatok hogy ha zavartalak benete- ket de tán nektek is jó lene gyök elátva különösen amióta szedtem az inyekciót és a nővér roszat adót egyszer alig tudtam haza jöni a rendelőből és két hétig vizes ruhával raktam magam. Egyebet nem írok csókol benete- ket anyátok . Kelt, 1978. IV. hó 22. Szeretet kedves gyermekeim soká írok mert napirenden roszul vagyok és einem tudom gondolni miért de sem nem írtok sem nem jösztök felém se, vagy én már egy gyermekemnek se kellek, a többi kettő sem írj (pedig édes lányom úgy érzem nekem idős beteg létemre nagyon hiányzik a szeretet a gyermekeimtől. Nem tudom mit vétettem nektek, nekem ez nagyon fáj mert nem tudom miért van ez az egész, édes lányom'ne sértődj meg de úgy érzem gyermekeim közül csak te vigasztalhatod meg anyádat, tétítő deszkát látjátok. Szeretet kedves gyermekeim tudatom véletek hogy újra elmúlt egy év, nehezen de el- toszítotam az ünepeket minek már az nekem mikor mindig letipor a betegség, az lenne az ünep ha eljönétek. Egyebet nem írok csak azt hogy halehet gyertek, 12 tőt fialt a koca, csókol anyátok. Kelt 1979. I. hó 2. Szeretet kedves gyermekeim most nagyon beteg vagyok, a tél igen szigorú volt hozánk sok havat kellet takarítani meg is fáztam, ami 30 ével ezelőtt volt vesemedence gyuladás az van most is, szörnyű fájdalmas ,de egyéb bajom is van sújosab, mégis jártam a szőlőbe kapálni mert őszei nem volt betakarva most azért kel. Ithol nagyon kevés jó idő volt majdnem hogy álan- dóan fúj a szél fagy is volt, a gyümölcs fákba szőlőbe kárt is okozott. Az időre tekintve sok rósz fájdalmaim vanak, a kezem lábam dagadt és a görcs bántja, de ez már így van és ez nem is minden kedves lányom. Egy hete anyira beteg letem hogy az mondhatatlan, regei felkeltem és kimentem a vécére, de már visza alig tudtam jöni, bementem hogy lefek- szek de még le ülni se tudtam nehezen kimentem a kapuba de egy lélek sem volt az utcán, elvánszorogtam a szomszédig de szólni se tudtam jó hogy jöt Szabó Jóska az kiáltot az embereknek othagyni egy kicsit azt a betonházat meg a városi zajt. Egyebet nem írok csókol be- neteket anyátok. Kelt 1977. X. hó 6. akik ki is jötek és azonal kerítetek egy kocsit és elvitek orvoshoz. A fájdalmam nagy volt azt hitem megszakadok, a bal oldalom meg meredt és a szívtájon retenetes volt a szagatás, kaptam inyekciót de nem akarta a test beveni úgy hogy töbszúrást kelet teni. Még utána is szedtem inyekciót és 7 féle gyógyszert és azt mondta a doktor úr hogy ne dolgozzak semmit mert meghalok én pedig mondtam hogy nincs aki mentesítsen a munka alól it van a tavasz és a nagy kert énrám marad nem vadulhat az el, a szeretet kedves gyermekeimnek érik ott a gyümölcs majd ha jönek, mert ugye eljötök édes lányom. Különös újság nincs csókol anyád. Kelt 1980. IV. hó 25. A leveleket válogatta: Körmendi Lajos gyertek már haza. Jancsi fiam azt mondta a nászaszo- nyomnak hogy en csak sírok meg a betegségemről tudok beszélni. Sajnos ha sírok az ő születésük és neve- lődésük fáj hogy mit éltem át velek és értük fáradhatatlan szeretetemel és végül ez a hála érte, hátha rájok volnék utalva akor mi volna. Jancsi fiamnak is Palkó fiamnak is hamar az orrába húzták a karikát, de nem baj hogy nem vagyok már az anyjok mert megtudnak a 'saját lábukon álni, de ezt nekem meg az apjoknak köszönhetik, azt kívánom hogy anyiszor jusak eszükbe ahányszor kenyér van a ke- zökbe. Kedves gyermekeim ne ítéljetek meg, hanem gyertek mert meglátjátok egyszer késő lesz, a világos ablak helyett már csak a söSzeretet kedves gyermekeim a levelet megkaptam, igaz nekem kelet volna írni de sajnos megin roszabul érzem magamat, sok a munka és én nagyon sokat dolgoztam de ha azt vesszük ez is addig van amíg élünk. Szegény apád öt éve lesz hogy meghalt kimegyek majd a temetőbe. Én sokai rosszabbul érzem magamat ■mint máskor éjei napal elég nagy a fájdalmam, amíg a gyógyszer tart adig jó de ha bármit is csinálok roszul érzem magam, de ez már így lesz. Ügy érzem mint akit megnyúztak elevenen, az ízületek most elég jók, de a gerincem és a fejem a régi. Most van a kert leszántva, vetegetni fogok, a szomszédok mondják vigyázak magamra, hanem bírom ne csináljam a munkát, dehát tudod hogy munka nélkül sémi vagyok, a munkától meg sémi leszek. Húsz év alat anyi nyugodt napom volt amit veletek töltötem, demór nehéz nekem az utazás mert túl kimerült vagyok, a fejem mindig fáj és szédül is, a baloldalamon végig a fejem tetejétől a talpamig kínos fájdalmakal va2. Észt vendégek az MHSZ-nó/ Sok új barátra tettünk szert Vass Lajos ezredes, az MHSZ Szolnok megyei Vezetősége titkárának meghívására néhány napot megyénkben töltött a DOSZA- AF észt szervezetének — Jüri Raudsepp vezérőrnagy által vezetett — küldöttsége. Itteni tapasztalataikról érdeklődtünk Jüri Raudsepp vezérőrnagytól. — Hogyan érezték magukat megyénkben? — Nagyszerűen. sikeres munkát végeztünk, és ami a legfontosabb: sok új barátra tettünk szert, ami bárTapasztalatairól kérdeztük Jüri Raudsepp vezérőrnagyot melyik korban gazdagítja az emlbert. Utunk hivatalos jellege mellett magánemberként is szívből örülök annak, hogy vendégségbe érkezhettem önökhöz, betekintést nyerhettem a magyar nép életébe és testvérszervezetünk, az MHSZ munkájába. Meghívóink gazdag programot állítottak össze, aminek nagyon örültünk, még akkor is. ha fárasztó volt. Sok érdekeset tapasztaltunk a tömegméretekben végzett honvédelmi nevelőmunkában és a sorkötelesek felkészítésében. Meggyőződtünk arról, hogy az MHSZ a modern kor követelményeinek megfelelően neveli a magyar ifjúságot. — Szereztek-e Önöknél is hasznosítható, gyakorlati tapasztalatokat? — Igen, főleg az MHSZ- bázisok felszerelésének tanulmányozásakor. Lényegében ugyanezt mondhatom az MHSZ-klubok munkájáról is. A Hűtőgépgyárban, a Ti- szamenti Vegyiművekben, a termelőszövetkezetekben dolgozó klubok életének tanulmányozása hasznos volt számunkra. Nagyra értékeljük azt is, hogy a megye párt-, állami és gazdasági vezetői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a honvédelmi nevelőmunka • bázisainak megteremtésére. Erről győződtünk meg Szűcs Jánossal a megyei pártbizottság titkárával folytatott beszélgetésünk alkalmából is. Nagyszerű érzés volt Budapest megtekintése. A fővárosban egyébként delegációnkat fogadta Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. Látogatásunk mérlegét megvonva mégegyszer hangsúlyozom, rengeteg új barátra tettünk szert. . Ez szerintem azért fontos, mert a személyes kapcsolatok elősegítik a közös cél érdekében végzett munkát. — Mi mondható el a két szerv további kapcsolatáról? — Jövőre Tallinnba várjuk az MHSZ megyei küldöttségét. ' Együttműködésünknek az lesz a következő fontos állomása. Kísérleti modell hét város tanácsánál Nem öncélú formaváltoztatás Üjabb kísérlet, újabb korszerűsítési törekvés. Az ügyintézés egyszerűsítésének érdekében létrehozott ügyfél- szolgálati irodák, s a vele járó ésszerű munkamegosztás után ezúttal az évtizedek óta megmerevedett tanácsi apparátus szervezeti kereteit változtatták meg gyökerestől az ország hét Városában. Tegnaptól új felállásban, az eddigiektől eltérő szervezeti keretek között végzik munkájukat az ajkai, a balassagyarmati, a balatonfüredi, a barcsi, a karcagi, a törökszentmiklósi és a túrkevei tanács dolgozói, ők vállalták, és kapták meg a jogot arra, hogy az új modell szerint átszervezzék az apparátusukat. Valamennyi érintett tanács választott testületé tanácsülésen döntött, s alkotta meg az új szervezeti és működési szabályzatát. — Mi az indoka, lényege, célja, s miben különbözik a régi szervezettől az új? — Dr. Kuti Györgyé, a Szolnok megyei Tanács vb-titkáráé a szó: — Az indoka kézenfekvő: túlhaladott a forma, amelyet úgy kellett megváltoztatni és ésszerűbbé tenni, hogy a szervezeti tagozódás, a belső munkamegosztás rendje révén szakszerűbbé, egyszerűbbé, átekinthetőbbé váljék az apparátus munkája. Nem öncélú a formaváltoztatás. Az a célja, hogy a tanácsok tökéletesebben betölthessék a funkciójukat. — Csak a városi tanácsokat érinti? — Igen. Ott, ahol túlzottan szétaprózódott a szervezet. ahol túl sok osztály működött már. Ahány osztály, annyiféle elképzelés. Vezetőik csak a saját területük érdekeiért kardoskodtak. Nem egyszer keresztezték egymást a különböző ágazati érdekek, elképzelések. Holott csak egyetlen szempont lehet, a település, a város lakóinak érdeke. Az osztályok közötti aktavándorlásról nem is beszélve, ami a bürokratikus, hosszadalmas ügyintézés veszélyét hordozta. Aztán: túl sok volt a vezető, például Törökszentmik- lóson hatvannyolc, Túrkevén harminckilenc tanácsi dolgozót tizenegy vezető irányított. — Nyomós indokként említette, hogy az új szervezeti keretek között jobban érvényre juthat a szakértelem, a hozzáértés. — Hogy megértse, eddig például annak az orvosnak, aki a tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője volt, a közgazdasági,. jogi dolgokhoz is értenie kellett volna. Mindent csinált, igazgatási, hatósági munkát is. Ezentúl egy feladata lesz a városi főorvosnak: a szakmai irányítás, a szakmai felügyelet. Nem kell tengernyi papírmunkával vesződnie, majd megcsinálják azok, akik értenek hozzá, akiknek az igazgatás, a szervezés a feladatuk. Az orvos, a mérnök jó szakember legyen és ne hivatalnok. — Megszűntek, összevonásra kerültek osztályok. Hogyan? — Két modell van, a nagyobb és a kisebb tanácsi apparátusokra. A nagyobb szervezetben, mint például Törökszentmiklóson és Karcagon négy osztály lett (a nyolc helyett). A . városfejlesztési és gazdálkodási osztály, amelynek hatáskörébe a várostervezés, építés, költségvetés, az ipar, a kereskedelem, és a szolgáltatás tartozik. Az intézményirányító osztály lett a gazdája az egészségügyi, a művelődés- ügyi és a sportlétesítményeknek. Az eddigitől eltérően nem egy, hanem két elnök- helyettes van ezeknél a tanácsoknál. Az említett két osztályt a két tanácselnökhelyettes irányítja. Biztos, hogy ezzel egységesebbé válik az irányítás, és megteremtődik a lehetősége az igények reálisabb rangsorolásának. A harmadik az ügyfél- szolgálati, a negyedik a szervezési osztály, amelyik a testületek nautikáját készíti1 elő, élén a vb-til kárral, aki az egész apparátus törvényes mükoueeeer: íelefiős. Eddig is az volt, de olyan furcsa módon, hogy tulajdonképpen nem állt módjában figyelemmel kísérni az osztályok igazgatási, hatósági munkáját. — Tehát az új szervezeti felállással megszűnik az osztályvezetői beosztás. — Részben, kivéve az ügyfélszolgálati osztályt, amelynek vezetője a vb állandó meghívott résztvevője lett. Tulajdonképpen ugyanez a szisztéma a kisebb apparátusban is, azzal a különbséggel, hogy ott az ügyfél- szolgálati és szervezési munkát egy — az általános igazgatási — osztály végzi a vb- titkár irányításával. K. K. 1 1 V ’ ■ ^ Kedden este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. a zenei világnap alkalmából fesztiváldíjas kórusok részvételével rendezett hangversenyen a szolnoki Kodály kórus is (képünkön) sikerrel szerepelt
