Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

1980. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ár elvonult Maradtak a vesztés CPU mm w Vjf mm KETTŐS FELELŐSSÉG Pártmegbízatással a tömegszervezetekben Mit tesznek a kiesések csökkentéséért a tiszabői Petőfi Tsz-ben? A pártmunkájukat szakszervezetekben és más tö­megszervezetekben, tömegmozgalmakban végző kommu­nisták felelősek a párt politikájának a tömegek meggyő­zése útján történő megvalósításáért, a tömegek körében szerzett tapasztalatok hasznosításáért, az adú(tt szerv ren­deltetésszerű működéséért. (Az MSZMP szervezeti sza­bályzatából.) öt helyen szakította át a nyári gátat a folyó, hiába is erősítették a töltéseket. A szövetkezeti tagság jelentős része kinn volt a gátakon, figyelték szinte a víz minden mozdulását. A Tisza maga alá gyűrte a kukoricát, a napraforgót, a kis nyárfákat. Ilyenkor, a víz elvonultával a gazdaságok nekiállnak nagy apparátussal a tervek módosításához. A tiszabői Petőfi iTermelőszövetkezeit­­ben nem egészen így történt. Ez a gazdaság főleg a nö­vénytermesztésből él meg- Területén legnagyobb rész­ben gabonát termesztenek, például az idén 1017 hektá­ron vetettek búzát, napra­forgót pedig 350 hektáron. A kukorica az állatok, a takarmányozás miatt lénye­ges, van itt szarvasmarha, juh és húscsibe, valamint sertés. A víz okozta károk nagyságát igazán akkor ér­zékelhetjük, ha tudjuk, hogy egy-egy ágazat a gazdaság­ban milyen kínkeserves mun­kával léphetett előre. A tbc- és brucellamentesítés példá­ul jelentős állománycsökke­néssel járt a szarvasmarha­­tenyésztésben, a sertések nagy részénél pedig az el­avult telepek miatt rendsze­resen visszatérő betegségek­kel bajlódtak. El is hatá­rozták, hogy visszafejlesztik a sertéshús-termelést, az idén vettek 42 vemhes üszőt — növelni az állomány nagy­ságát, a tejhozamot és ele­get tenni a hústermelési programnak. Talán ez a „hú­zás” menti meg a tervezett árbevételt s mellette a csir­­kenévelés. De ne vágjunk a dolgok elébe. Az árral víz alá került 121 hektár silókukorica, 20 hek­tár napraforgó, a belvíz pe­dig 93 hektáron tette tönk­re a kukoricát s 83 hektá­ron a napraforgót. A terme­léskiesés — pusztán csak ez — meghaladja az ötmillió forintot. Amikor megérke­zett a távirat a vízügyi szer­vektől: jön a Tisza, siettek vágni a mentetlen területen a silókukoricát. Másfél na­pig dolgozhattak, mintegy nyolc vagonnyit sikerült be­­gyűjteniök, akkor jött egy 35 milliméteres eső -. . Belefulladtak vagy sem? Nem tudják még pontosan. Tény, hogy 94 hektárnyi er­dőt — egy-kétéves ipari cé­lokra telepített nyárfákat — is elfedett az ár. Kérdés, hogy kibírták a növények, vagy sem? A felsoroltakat tetézi a hiábavalóan elvég­zett 176 hektárnyi altalaj-la­­zítási költség. Valamint hoz­zájön még az árvízvédelem­re fordított 500 ezer forint. Mit lehetett volna és mit lehet tenni itt az árvíz és a belvíz ellen? Hogy az utóbbi ellen védekezzenek, kidolgoztak egy meliorációs tanulmánytervet, ez tavaly elkészült. A munkálatok lé­nyegesek, hiszen a régi bel­vízelvezető csatornák a Ti­sza II. hatása miatt tönkre­mentek, a területek nagy ré­szén pedig még ilyenek sin­csenek. A terv egy részé­ből még az idén valóság lesz, a program végrehajtá­sa négy-öt évre szól. A több mint tízmilliós kiesést azon­ban nem ezzel pótolják, alig­ha tudnák így ellensúlyozni. Szerencsére az idén a búza mérsékli a természeti csapás okozta kiesést, hiszen a várt hektáronkénti negyven má­zsa helyett ötvennél is töb­bet adott e növény. Az ár elvonulásával nekiálltak a szövetkezetiek kidolgozni, mivel lehet még csökkente­ni a veszteségeket. Ügy dön­töttek, a csirke lesz egyebek között az, ami segít kijutni a bajból- Tudnunk kell, hogy a gazdaság kapcsolat­ban áll „Bábolnával” és a Baromfiit-ldojlgozó Vállalat­tal. Erre az évre öt, úgyne­vezett rotációt terveztek. Egy-egy szállítmány megér­kezése előtt és szállítása után kitisztítják, fertőtlenítik a csirkeistállókat. Ezen mun­kálatok idejét csökkentik két nappal, így nem öt, hanem hat szállítmány utazhat fel­dolgozásra. Igaz, mindez többletmunka a vezetőség­nek, a tagságnak egyaránt, de hoz másfél millió forin­tot. Próbálkozott a gazdaság másodvetésekkel is. és a szö­vetkezetiek elképzelései kö­zé tartozik, hogy ötven va­gon nyers répaszeletet vásá­rolnak, ezt a betakarított ku-Fodor Mihály állattenyész­tési föágazatvezető: „Szükség lesz a silókukoricára ...” korica szárával eldolgozzák silónak — így pótolnák az 558 tonnányi elveszett kuko­ricát. A belvizes területek egy részén pedig már dol­goznak a gépek. Az itteni hektárok bekerültek a ve­tésforgóba, ahol még áll a víz, azt majd tavasszal ve­tik be. Általános takarékosságot rendeltek el a termelőszö­vetkezetben, a pótalkatré­szektől kezdve az energia­­hordozók felhasználásáig. Szükség lesz erre, hiszen a melléküzemágára nem szá­míthat a tsz, ugyanis a la­katos és építő részleg már aligha hozza be lemaradását a tervekhez képest. Abban bíznak a gazdaságiak, hogy teljesítik az 51 millió forin­tos termelési tervet, a 48 milliós költséget viszont a mostani számítások szerint túllépik. H. J. Fotó: T. K. L. Ardó László, a Héki Álla­mi Gazdaság üzemi pártbi­zottságának tagja: — Ná­lunk a gazdaságban mind a száznyolcvannégy kommunis­tának állandó és konkrét pártmegbízatása van. Ezen­kívül természetesen olyan is előfordul, amikor egy-egy időszakos feladat elvégzésére kap megbízást a négy alap­szervezet több tagja. Pinkert Gáborné szakszer­vezeti főbizalmi, Biró Antal az üzemi KISZ-bizottság titkára, Drahos Gábor az MSZBT-tagcsoport ügyveze­tő elnöke, Túrái Péter a gaz­daság szb-titkára. Vala­mennyien pártfeladatként látják el társadalmi megbí­zatásaikat. Amikor arról be­szélgettem velük, mit jelent ez a feladat számukra, lé­nyegében — ha más szavak­kal is fogalmaztak, azt mondták: „Munkánk nem merül ki egyszerűen a párt politikájának közvetítésében. Az MSZMP politikáját tud­nunk kell alkalmazni is az adott szervezet vagy mozga­lom jellegének, helyzetének megfelelően. Olyan széles körű és hatékony felvilágo­sító munkát kell kifejte­nünk, amelynek során a munkatársaink, a pártonkí­­vüliek megismerik, elfogad­ják és támogatják ezt a po­litikát. Nekünk is dolgunk összegyűjteni itt a gazdasá­gon belül a dolgozók tapasz­talatait. észrevételeit és al­kalmazni őket az újabb ál­lásfoglalások kidolgozása so­rán. Az más kérdés, hogy en­nek a kötelezettségnek nem mindig egyforma színvona­lon tudunk eleget tenni.” Példában az erő Ez persze nemcsak a tár­sadalmi és tömegszerveze­tekben tisztséget betöltő kommunistákra vonatkozik, mint ahogyan ezt Ardó László is magyarázza: —. Egyrészt olyan kommu­nistáknak szavaztak bizal­mat a szakszervezeti, a KISZ -tagok, akik képesek a ve­zetői feladatok ellátására. Másrészt az úgynevezett „egyszerű”’ párttagok is so­kat tehetnek például az agi­­tációban, a propagandamun­kában, a különböző munka­helyi fórumokon azért, hogy folyamatosan tovább erősöd­jék itt nálunk is a párt és a tömegek sokoldalú kapcsola­ta. Tehetnek megnyilatkozá­saikkal, magatartásukkal, példamutatásukkal. A párt­­alapszervezetek vezetőségei minden évben kétszer érté­kelik: hogyan tesznek eleget pártmegbízatásaiknak a kommunisták. A tömegszer­vezetekben dolgozókról újó­lag csak azt állapíthatták meg. hogy teljesítik a köte­lezettségeiket. Amikor az üzemi pártbizottság vagy végrehajtó bizottság tárgyal az üzemben lévő tömegszer­vezetek munkájáról, akkor is lényegében az ott dolgozó párttagok tevékenységét ér­tékeli, és újabb feladatokat ad számukra. Vagyis rend­szeres a munka számonkéré­se és ellenőrzése. Felkészülten — A szakszervezet tevé­kenysége és a pártirányítás tapasztalatai címmel került tavaly egy jelentés az üzemi pártbizottság elé, — mondja Túrái Péter. — Tulajdon­képpen az ott elhangzottak alapján jött létre az szb mel­lett a nőbizottság, hogy ezál­tal is biztosított legyen a nők érdekképviselete a gazdaság­ban. Az idei szakszervezeti választásokkor pedig érvé­nyesítettük a pártbizottság­nak azt az iránymutatását, hogy a tartalmasabb politi­kai munka érdekében felké­szültebb, rátermettebb bi­zalmiak képviseljék a dolgo­zók érdekeit, akik valóban partnerei lehetnek az adott munkahelyek gazdasági ve­zetőinek. Csak megjegyzem: összesen negyvenöt bizalmit, főbizalmit és helyettest, szb­­tagot választottunk a gazda­ságban, közülük húszán párttagok. Pinkert Gáborné is most látott munkához mint főbi­zalmi. De erre a megbízatás­ra fel is kellett készülnie, mert ha nem tudja, mi a te­endője, akkor hogyan tud eleget tenhi neki? Ardó László szerint az üzemi párt­­bizottság figyelemmel kíséf ri, hogy a megválasztott tisztségviselőket hogyan ké­szítik fel feladataik ellátásá­ra, mert például nem elég általánosságban ismerni a párt állásfoglalását a szak­­szervezeti munkával kap­csolatban, tudni és élni kell azokkal a jogokkal,, amelyek a főbizalmi! tisztséggel együttjárnak. ;,A mi kezde­ményezésünkre szerveztünk a párt és a szakszervezeti tisztségviselők számára egy háromnapos tanfolyamot, amelynek az ismeretnyújtás volt az elsődleges célja. De tudomásunk szerint a ME­­DOSZ megyei bizottsága is rendez majd felkészítő tan­folyamokat.” — KISZ-bizottságunk az üzemi pártbizottságtól azt kapta pártfeladatként, hogy növeljük az ifjúsági szövet­ség szervezettségét itt a gaz­daságban, javítsuk az agitá­­ciós munkánkat, törődjünk többet és jobban a munka­verseny szervezésével, kör­nyezetünk rendjével, épít­sünk játszótereket, hozzunk létre ifjúsági klubokat a ke­rületekben, — sorolja Biró Antal. — Természetesen e feladatok végrehajtásánál nagy mértékben számítot­tunk a KlSZ-ben dolgozó fiatal párttagok segítségére, példamutatására, munkájá­ra. Beszélgetőpartnereim véle­ménye egyöntetű: a közös munka gyümölcse az ered­mény, amit ma a gazdaság magáénak vallhat, s benne nem kis részük van a párt­tagoknak, akik közül a leg­többen egyéni példamuta­tással,' sok-sok pluszfelaaat vállalásával magukkal tud­ták ragadni a pártonkívüli munkatársait is, többek kö­zött a szocialista munkaver­senyben. Mert hogy a gazda­ság komplex brigádjainak, szocialista címet nyert kol­lektíváinak idei nettó mun­­kaversenyvállalási értéke megközelíti a 6,5 millió fo­rintot, és ez ma már látszik, hogy teljesül — már pedig a héki nem tartozik a nagy állami gazdaságok közé a maga 7 ezer 200 hektár föld­jével, nyolcszázhetven mun­kásával — abban az előbbi­ek nem kis szerepet játszot­tak. Még az MSZBT-tag­csoport is hozzájárult a munkaverseny sikeré­hez, hiszen párosver­senyt kezdeményeztek az észtországbeli Vaimela szov­­hozzal és ezt a versenyt ta­valy ők nyerték meg. De a gazdasági eredményekhez járult hozzá annak a három éven át tartó közös cukor­répakísérleti programnak végrehajtása is, amely a tag­csoport kezdeményezésére született meg a kijevi kuta­tóintézettel. Több kommu­nista mutatott példát — köz­tük Ardó László is — újítá­sok „kiötlésében”. Így szü­lettek meg azok a korszerű­sített tüzelőberendezések, amelyek eddig 2,8 millió fo­rintos megtakarítást hoztak a gazdaságnak, így készültek el az alsóvezetésű fejőházak, amelyek a drágá Alfa-Laval svéd fejőberendezést hiva­tottak helyettesíteni a tehe­nészetben. Egy svéd beren­dezés árából öt fejőházat le­het létrehozni. Követelmények szerint — Nem feledhetjük, hogy a párt és a tömegek kapcso­latának, a párt vezető szere­pe érvényesülésének szerve­zett bázisai, aktív részesei a tömegszervezetek. Ezért is kell nagy figyelmet fordíta­nunk arra, hogy az ott párt­megbízatással dolgozó kom­munisták jó színvonalon te­gyenek eleget a követelmé­nyeknek, — hangsúlyozta Ardó László. Kettős a felelősségük a tö­megszervezetekben és a tö­megmozgalmakban dolgozó kommunistáknak. Felelősek a párt politikájának végre­hajtásáért és felelősek az adott szervezet vezető szer­vei és tagsága előtt a szerve­zet működési szabályzatá­nak végrehajtásáért. Fontos közéleti tevékenységet vé­geznek tehát azok a kommu­nisták, akik a tömegszerve­zetekben, mozgalmakban dolgoznak, mert a párt el­várja tőlük, hogy személyes munkájukkal, magatartásuk­kal elnyerjék a pártonkívü­­liek bizalmát, kiérdemeljék a tisztségviselői megbíza­tást. Ügy tűnik, ezzel tisztá­ban vannak a Héki Állami Gazdaság kommunistái is, és igyekeznek e megtisztelő kö­telességüknek eleget tenni. Varga Viktória Tisztítják a csirkék helyét — gyorsítani kell ittt a munkát A lakatosüzem a terv teljesítésével járulhat a veszteségek csökkentéséhez T ermény szárítás hulladékok égetésével Elkészült az első. hulladék­­égetésre alapozott kísérleti terményszárító az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát zichyújfalui üzemegységé­ben, s megkezdődött a ka­zán fokozatos felfűtése. A hideg próbákat követően pró­baüzemre kerül sor, majd a kukorica szárításával „vizs­gázik” a létesítmény, amely­ben olaj helyett kukorica- és napraforgószárral, fanye­sedékkel, venyigével, papír­­zsákdarabokkal, s egyéb. más célra már nem használ­ható gazdasági melléktermé­kekkel tüzelnek. Az előzetes számítások szerint ezzel évente ezer tonna olajat ta karítanak meg. A szárításon kívül egyéb célokra is hasznosítják maid a berendezést: segítségével a takarmánygyár működéséhez termelnek gőzt a téli hóna­pokban pedig a szociális épü­letek, irodák fűtésére is hasz­nálják. Megalakult a Generalimpex Hazánkban megalakult az első olyan külkereskedelmi vállalat. amelynek nincs meghatározott szakterülete, bármely termék exportját­­importját vállalhatja, vagyis versenytársa lehet a többi külkereskedelmi vállalat­nak. A Generalimpex aláírta el­ső megállapodáisát az Orion gyárral: a megbízás alapján ezentúl az új cég exportálja az Orion televíziókat — mondotta a Generalimpex igazgatója. Ózongyár épül Ráckeve tér­ségében a Csepel III/3-as számú Vízmű részeként. A gyár naponta százezer köb­méter vízből fogja kiszűrni ózonizálással a vas és a mangán ionokat. Az építke­zés ideje alatt — a felvonu­lási területen — már üzem­be helyeztek egy kísérleti ózonizálót. így a beruházás elkészültéig a helyszínen, a valóságnak megfelelő körül­mények között végezhetnek tisztítási próbákat és ponto­síthatják a tisztítási techno­lógiát

Next

/
Thumbnails
Contents