Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 3. Kommentárunk Japán tanulságok Európában már majd­nem négy hónapja béke volt, mikor a szövetsége­sek a Távol-Keleten is diadalmaskodtak a fasiz­mus (felett. Három és fél évtizede, 1945. szeptem­ber 2-án a tokiói öböl­ben a Missouri cirkáló fedélzetén Japán képvi­selői aláírták a feltétel nélküli kapituláció ok­mányán. A japán mili­­tarizmus, amely a „vi­rágzó nagy kelet-ázsiai övezet” megteremtését, valójában egy óriási gyarmatbirodalom létre­hozását tűzte ki célul, összeomlott. A fasizmus fölött ara­tott győzelem jelentősé­ge az emberiség sorsa szempontjából mindenki számára nyilvánvaló, öt­ven millió halott emléke figyelmeztet nap mint nap azokra a veszélyek­re, amelyekkel az újabb világégés járna. Egyedül Japán hárommillió em­beréletet vesztett. Mind­annyian a tanulságok megőrzésére késztetnek, Európában és Ázsiában, s a többi földrészen is. Mégis, mind gyakrabban kísérlik meg eltorzítani a második világháború eseményeit, főleg a Szov­jetunió áldozatvállalását. Ilyen jelenségek figyel­hetők meg Ázsiában is: bizonyos erők elhallgat­ni vagy éppenséggel le­tagadni próbálják a Vö­rös Hadsereg szerepét a militarista Japán szét­zúzásában. Pedig törté­nelmi tény: a Szovjet­unió mérte a legna­gyobb, a megsemmisítő csapást a japán hadse­regre Mandzsúriában.' Nélküle — az elfoglalt­sággal egyáltalán nem vádolható ibriiti Mooint­­batten admirális nyilat­kozott így annak idején — Japán szétzúzása leg­alább másfél évet vett volna igénybe. Igaz. az amerikaiak ledobták atombombájukat Hirosi­mára és Nagaszakira, a két városban bekövetke­zett tragédiának azon­ban kisehb „érdeme” volt a győzelemben. Ma már mindenki tudja, hogy ezek az atombom­bák nem Japánnak szól­tak. .. a kínai vezetők tagadják azt a. szerepet is, amelyet a szovjet hadsereg távol-keleti győzelme játszott az ázsiai — így magától ér­tetődően a kínai — anti­­imperialista, nemzeti fel­szabadító küzdelmek ki­bontakozásában. A kvantung-hadsereg szét­zúzása teremtette meg a kedvező feltételeket a kínai nép, valamint Ko­rea,. s a délkelet-ázsiai országok népei számára a felszabaduláshoz, ma­gában Japánban pedig az új, demokratikus élet megteremtéséhez. Ez is történelmi tény. A kínai vezetők hege- " monista törekvéseivel azonban nem férnek ösz­­sze az ilyen történelmi tények. Peking Tokióval és Washingtonnal egyér­telműen olyan szövetség létrehozásán dolgozik, amely a Szovjetunió, va­lamint Ázsia békére és biztonságra vágyó népei ellen irányul. Ezt bizo­nyltja a gyorsan fejlődő kínai—amerikai katonai együttműködés, s a ja­pán rnSii'tarizmus újijá­­élesztését célzó tokiói tervek sora. Pedig a má­sodik világháború japán tanulságai ma is érvé­nyesek. Nagygyűlés Budapesten Lengyelországi megállapodások Dolgoznak a kikötőkben (Folytatás az 1. oldalról) folytatott harc történetébe. A kormány elnökhelyettese ez­után emlékeztetett arra, hogy 1945. szeptember 2-án a népi demokratikus forrada­lom eredményeként megszü­letett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, Délkelet- Ázsia első munkás-paraszt állama. A kormány elnökhelyette­se visszatekintett arra a hősi harcra, amelyet a vietnami nép az amerikai agresszió el­len folytatott. E szavak kap­csán hangoztatta: — őszinte megbecsüléssel adózunk a vietnami népnek azért, hogy vállalta és meg­vívta szabadságküzdelmét, s eközben volt ereje arra is, hogy cselekvő szolidaritással álljon az indokínai testvér­népek oldalán. A vietnami nép hősies helytállása mel­lett a győzelem fontos té­nyezője volt az internaciona­lista szolidaritás és az a ha­tékony támogatás, amelyet a harcoló vietnami nép a szo­cialista országoktól, elsősor­ban a Szovjetuniótól kapott. Jóleső érzés számunkra, hogy a hősi harcot hazánk lehetőségeihez képest mindig jelentős mértékben támo­gatta. A szónok kitért arra, hogy Dél-Vi(etnam í/elsza hadul ása után a vietnami forradalom új szakaszba lépett: A Vietnami Kommunista Párt IV. kongresszusa 1976. decemberében kijelölte a vietnami forradalom általá­nos irányát, felvázolta a leg­fontosabb politikai, társa­dalmi, gazdasági célokat. — A pekingi vezetők nagyhatalmi, hegemonista politikája miatt a vietnami nép nem valósíthatta meg zavartalanul a kijelölt fela­datot. Kina a kambodzsai Pol Pót rendszeren keresz­tül, majd 1979. februárjában közvetlenül is, újra fegyve­res harcra kényszerítette a vietnami népet, ‘az ország függetlenségének, szuvereni­tásának!, területi sérthetet­lenségének megvédéséért. S a vietnami nép és fegyveres erői ismét győzelmet arat­tak, az invázió beszünteté­sére, csapataik visszavonásá­ra kényszerítették a pekin­gi vezetőket. — Népünket nagy öröm­mel tölti el, hogy a Vietna­mi Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzete és te­kintélye az elmúlt időszak­ban jelentősen megszilár­dult. Igen nagyra értékeljük azt a pozitív szerepet, ame­lyet a Vietnami Szocialista Köztársaság tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában — mondotta. Tran Dang Khoa felszóla­lásában megemlékezett ar­ról a napról, amely 35 esz­tendeje új korszakot nyitott a vietnami nemzet négyezer éves történetében, s melyet követően — a háborúk pusz­títása, a vietnami népre zú­dult megannyi szenvedés el­lenére is — Vietnam dina­mikusan fejlődő szocialista országgá vált. Vázolta az ország nemzet­közi helyzetét, külpolitikai törekvéseit, elmondva, azt is, hogy Vietnam eddig több mint száz országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatot, tagja az ENSZ-nek és nem­zetközi szervezeteinek. A Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, a kom­munista és munkáspártok­kal az el nem kötelezett or­szágokkal együtt népe teljes erejével küzd a béke, a nem­zeti függetlenség, a demok­rácia és a szocializmus ügyéért. A forró hangulatú nagy­gyűlést' kultúrműsor követ­te, majd az ünnepi esemény az Internacionálé hangjaival ért véget. Ismét normális mederben folyik a munka Lengyelor­szág tengermelléki városai­ban, Gdanskban, Gdyniában, Szczecinben és Elblagban. A kikötőkben gyors ütemben halad a több mint két héten át veszteglő hajók kirakása és a kikötői teherpályaudva­ron összetorlódott tehervo­natok kiürítése. Megindult a tengerparti városok tömeg­­közlekedése és hasonló hírek érkeztek más körzetekből így Wroclawból. valamint Poznanból is. A lengyel sajtó tegnap is­mertette a gdanski megálla­podást, amelyhez hasonlót írtak alá Szczecinben is. A lapok rámutattak, hogy a kormánybizottság és az üzemközi sztrájkbizottság számos jelentős társadalmi­­gazdasági kérdésben jutott megegyezésre. A megállapodás előirá­nyozza a lakosság tájékozta­tásának megjavítását. Hang­súlyozza, hogy meg kell gyorsítani a gazdasági re­form előkészítését, s a re­formtervezetet országos vi­tára bocsátják. A megállapo­dás szerint a káderpolitiká­ban fokozott figyelmet kell szentelni a rátermettségnek és a szakképzettségnek. A megállapodás számos pontja a lakosság szociális helyzetének javítását céloz­za. Eszerint a jövőben fo­kozatosan emelik a dolgo­zók. elsősorban az alacsony fizetésűék munkabérét. A kormány határozatának ér­telmében figyelemmel kísér rik a megélhetési költségek alakulását fokozottan ellen­őrzik a közszükségleti cik­kek árának alakulását, és nagy gondot fordítanak mindenekelőtt a húsellátás mielőbbi javítására. Intézkedéseket tesznek a mezőgazdasági termelés nö­velésére. A kormány hama­rosan előterjeszti a családi pótlékok egységesítésének programját. Utal a megálla­podás. arra, hogy az ország jelenlegi gazdasági és de­mográfiai helyzetében nem valósítható meg a nyugdíj­korhatár javasolt leszállítá­sa. Ugyanakkor emelik a legalacsonyabb öregségi és rokkantsági nyugdíjakat. Sürgős intézkedéseket tesz­nek az egészségügyi ellátás javítására, az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelé­sére. Megvizsgálják továbbá, milyen lehetőségek kínálkoz­nak arra, hogy havi segélyt biztosítsanak fizetés nélküli gyermekgondozási szabadsá­gon levő nők részére. Intéz-, kedéseket tesznek a lakás­­helyzet mielőbbi javítására és a munkaidő szabályozá­sára. Atomsorompó-értekezlet A nyugatnémet szakszervezeti szövetség felhívására béke­felvonulás volt Hamburgban. A demonstráció résztvevői a háború ellen és a leszerelésért szálltak síkra (Telefotó — KS) Továbbra is ellentét Baniszadr és a kormánylő között Az iráni parlament tegnap elnapolta a Radzsai minisz­terelnök által előterjesztett kormánylista megvitatását. Ezzel a döntéssel sikerült megakadályozni az iszlám köztársasági párt és Báni­­•szadr elnök híveinek nyílt összeütközését a parlament­ben. Mint ismeretes, Bani­­szadrnak jelentős fenntartá­sai vannak a kormány össze­tételével kapcsolatban. Lesz-e bemutató atomrob­bantás a Mont Blanc-on és lesz-e záróokmánya az atom sorom pó-értekezl et n ek — ez a két kérdés foglalkoz­tatja Genfben az újságíró­kat, akik az ENSZ európai központjában követik figye­lemmel a negyedik hete fo­lyó atomsorompó-értekezle­­tet. Mint ismeretes, Sigvard Eklund, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vezér­­igazgatója augusztus 11-én, a konferencia nyitónapján fel­vetette azt az ötletet, hogy az atomhatalmak rendezze­nek egy bemutató nukleáris robbantást, így illusztrálják az atombomba pusztító hatá­sát a Hirosimáról és Naga­­szakiról már-már megfeled­kezni hajlamos emberiség­nek. A megdöbbentő javaslatot tollhegyre tűzte a svájci kon­ferenciaközpontban terjesz­tésre kerülő Disarmament Times és megtoldotta azzal az ötlettel, hogy a kísérlet színhelye legyen a Mont Blanc, amennyiben a fran­ciák az idegenforgalmi prob­lémákat meg tudják oldani... Géniből a kitűnő látási vi­szonyok között valóban job­ban látszik most a Mont Blanc, mint az atomsorompó szerződést megvalósulásában elemző 75-hatalmi konferen­cia vége. A szerződés végre­hajtásának 5, illetve 10 éves tapasztalatait összegző záró­okmányt pénteken kellene egyeztetéssel, legrosszabb esetben kétharmados több­séggel jóváhagyni. Genfben hangzott el saj­nos az a közlés is, hogy bár­milyen jól működik az atom­­sorompó-szerződés, a világon ma mintegy 50 000 atomfegy­ver van, amelyek együttes robbanóereje egymilliószoro­sa a Hirosimára ledobott atombombáénak. Innen a kö­vetelés: az atomfegyverkezés korlátozásáról mielőbb át kell térni a teljes atomlesze­relésre. Életmű a nemzet szolgálatában Fenyvesek ölén, egy favá­gó kis házában, ma 80 éve látta meg a napvilágot az a férfi, akinek neve kitörölhe­tetlenül bekerül Európa tör­ténelmébe: Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársa­ság elnöke. Szokatlan, hogy kis ország politikusa ekkora nemzetközi tekintélyt szerez­zen. Kekkonen elnök életút­ja töretlenül vezetett idáig. Ortutay Gyula szavaival él­ve: „szülőházában, a távoli tanyán, egyszerre ismerhette meg a kemény finn teleket és a kemény finn paraszti mun­kát; a birkózást az erdővei, a próbára tevő talajjal, a bir­kózást a távolsággal, a ma­gánnyal. Szüleinek élete, sa­ját ifjúsága életre szólóan összeköti a finn parasztság­gal. Megérti a nép minden­napi kemény küzdelmét, szí­vós, konok akaraterejét...” Életmű egy nemzete szol­gálatával. Alig huszonhét éves korában a községek szö­vetségének jogtanácsosa, tíz év múltán parlamenti képvi­selő és igazságügyminiszter, egy évre rá belügyminiszter. A háború kitörése után nem vállal közéleti szerepet, csak írásaival harcol a katasztró­fa ellen. Urho Kaleva Kekkonen nevére 1943-ban, a kontinen­sen dübörgő fegyverzajban figyelt fel Európa. A fiatal finn képviselő a semleges Stockholmban egy konferen­cián ezt mondta: „Finnor­szág, mint a Szovjetunióval ellenséges nagyhatalmi blokk tagja, csak az előretolt tá­maszpont szerepét játszhat­­ja, anélkül, hogy a háború vagy a béke ügyét egyálta­lán befolyásolhatná... A bátor kiállás Urho Ka­leva Kekkonen krédója volt és maradt. Nagy mestere, atyai barátja, Juho Kusti Paasikivi oldalán részt vett a fegyverszünet előkészítésé­ben, majd a híres Passikivi­­vonal, Finnország pozitív semlegességének, a Szovjet­unióval való jószomszédság politikájának kidolgozásában és megvalósításában. 1944- től tagja" volt szinte minde­gyik finn kormánynak. Öt­ször állt a kabinet élén, majd — 1956-ban — hazája leg­magasabb közjogi méltóságá­ba emelték. Azóta tölti be, a köztársasági elnöki tisztet. Népe megbecsülése övezi. Utoljára két éve választot­ták újjá. A köztársasági elnök — a finn alkotmány szerint — a külpolitika legfőbb irányító­ja. Kekkonen elnök életel­veinek értéke itt ragyog fel igazán, s fénye túlmutat a kis Suomi határán. Nem egy­szer idézi a néhai Passikivi elnöknek szavait: „minden bölcsességnek alapja a té­nyek elismerése”, s mindjárt hozzáteszi J. H. Snellmann, a múlt századi finn filozófus­­politikus gondolatát: „a si­kertelenség — a történelem ítélete”. Természetesen tisz­tában van azzal, hogy kor­­'rekt, realista politikája — külföldön — nem mindenütt és nem mindenkinek tetszik. E károgó jósoknak válaszol­va hangsúlyozza: „ott főznek zsírosán, ahol béke van”. Mi sem természetesebb, mint hogy a század egyik legna­gyobb nemzetközi, diplomá­ciai eseménye, a helsinki ér­tekezlet, szintén összekapcso­lódik a nevével. És most, a madridi értekezlet előtt, erő­síteni igyekszik Helsinki mű­vét. „Az enyhülés folyamatá­ban a fellendülés és a visz­­szaesés periódusai váltják egymást. Az utóbbi években, úgy tűnik, repedések mutat­koznak a kölcsönös bizalom épületén. Helyreállításuk időt kíván. Ezért valamennyi fél­től pozitív és őszinte akarat kell a madridi találkozó si­kerének biztosítását szolgáló megbeszélésekhez” — figyel­meztet. Kekkonen elnök, aki dol­gozószobájában a hortobágyi ménest ábrázoló festmény alatt fogadja vendégeit, Ma­gyarország igaz barátja. A Finnországot az európai né­peikkel összekötő kapcsolatán belül is kiemeli a hozzánk fűződő viszonyát. „A mi ese­tünk — mondja — mégis rendkívüli. Magyarország és Finnország kapcsolata köze­lebbi és általánosabban elis­mert, mint számos országnak egymáshoz való viszonya”, s elismeréssel ázol arról, hogy „a magyar nép és vezetői, a lényegesre, népünk sikerére és jólétének biztosítására összpontosítva, megtalálták az előre vezető utat”. A ma nyolcvan esztendős Kekkonen elnöknek szívből kívánunk további egészséget, töretlen energiát, sikereket életművének kiteljesítéséhez. Firon András TELEXEN ~~~~~~érkezett MOSZKVA Mohammed Ali Radzsai, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke táviratban köszönte meg Alekszej Ko­sziginnek, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a miniszterelnökké történt ki­nevezése alkalmából küldött üdvözletét. LONDON Husszein jordániai király felesége kíséretében tegnap rövid magánlátogatásra Lon­donba érkezett. A jordániai uralkodó hétfőn Vatinkánvá­­rosban tett látogatást, ahol fogadta őt II. János Pál pá­pa. RÓMA Bologna tegnap, egy hó­nappal a főpályaudvar elleni merénylet után antifasiszta tüntetéssel tiltakozott a ter­rorizmus ellen. A vasutasok kezdeményezésére több ez­ren vonultak fel a merénylet színhelyére. A megmozdulás­hoz csatlakoztak a szakszer­vezetek, az üzemi bizottsá­gok is. MADRID Ismét tábornok áldozata van a spanyolországi terror­nak. Tegnap délelőtt Barce­lonában három ismeretlen fiatalember géppisztolysoro­zatokkal megölte a 62 éves Enrique Briz Aramból tá­bornokot, aki lakásáról szol­gálati gépkocsiján éppen hi­vatalába indult. PEKING Ito Maszajosi japán kül­ügyminiszter tegnap kínai kollégája, Huang Hua meg­hívására kétnapos látoga­tásra Pekingbe érkezett. A japán politikus szerdán ta­lálkozik Hua Kuo-Feng ál­lam- és kormányfővel is. Ito Maszajosi kínai látogatását megelőzően Thaiföldön, Bur­mában, Indiában és Pakisz­tániban tárgyalt. ULAN-BATOR Hat kínai nemzetiségű sze­mélyt utasítottak ki a Mon­gol Népköztársaságból — je­lentette a Moncame, hivata­los mongol hírügynökség. Az erről szóló közlemény hang­súlyozta: a kiutasítottak többször megsértették Mon­gólia törvényeit, veszélyez­tették az állampolgárok sze­mélyi szabadságát és hará­­cscrlás céljából magánterme­lést szerveztek. STOCKHOLM Információs irodát nyitott a Kambodzsai Népköztársa­ság kedden a svéd főváros­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents